Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-07 / 157. szám

JCecfd, 1970. július 7,

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3

Á pártdemokrácia

I

borsodi tapasztalatai

i

Megyei párfbizotfs&gi ülés foglalkozott a fontos témával

A demokráciával kapcsolatban felmerül a kérdés, hogyan, miként valósítja meg hatalmát egy adott uralkodó osztály? Milyen az adott rendszer demokratizmusa?

A történelem során kialakultak a ma, gyűjtőnéven -demokratikus szabályoknak nevezett eljárások, szervezeti tormák. Ilyenek például a különböző szabadságjogok, a szólás, a szervezkedési, a sajtó, a gyülekezési, a, lelkiismereti szabadság; választás és választhatóság, a kóziigyekbe való beleszólás és a bírálat joga; a többségi döntés eh e sib. Here tartoznak a különböző alkotmányos demokratikus garanciák is. Ezek a szabályok, intézmények a demokrácia fontos mutatói lehetnek. Sokszor megmutatják mennyire széles körű a rendszer demokratizmusa, milyenek a véleménynyilvánítás lehetőségei. mennyire nyilvánosak a határozathozatalok és a végrehajtás formái.

Semmi kétség, a szocialista forradalom eredményeként létrejött társadalmi rendszerben nyilvánul meg legtisztábban a demokrácia. A szocialista rendszer demokratizmusa a legkülönbözőbb módokat és formákat biztosítja a dolgozó tömegek öntevékenységének, önigazgatásának kifejlesztésére.

A szocializmus teljes felépítésének jelenlegi feladatai komplikáltak, többsíkúak. bonyolultak. A sikeres gazdasági építőmunka megkívánja a tartalékok jobb feltárását, felszínre hozását.

Ez a tevékenység nem nélkülözheti a kollektíva összesített tudását, tapasztalatát, javaslatait. kezdeményezőkészségét. A gazdasági mechanizmus reformja, teljes kibontakoztatásának további elősegítése mind több olyan vezetőtípust kíván, akik képesek nem egyszerűen csak utasítások végrehajtására, hanem a feladatok komplex megfogalmazására, azok mozgósítására. helyes megoldására. Olyan vezetőkre van napjainkban szükség, akik egyeztetni, összesíteni tudják magukban a kollektíva bölcsességének figyelembevételével, a. kollektíva tanácsainak felszínre hozásával, hasznosításával az egyszemélyi felelős, vezetésh ez nélkü lözh eteti en bátorságot, határozottságot. Ebből a szempontból a1 demokrácia, vagy a szűkebb értelemben vizsgált pártdemokrácia minden szinten igen hagy befolyást gyakorol közvetve és közvetlenül az állami és gazdasági élet területén — állapította meg Doj- csák János elvtárs, a megyei Pártbizottság titkára, a pb előtt szereplő jelentéssel kapcsolatban.

Megállapítást nyert a Borsod megyei, pártbizottsági

ülésen, hogy a kollektív vezetés megyénkben érvényesül. Minden lényeges politikai. gazdasági és szervezeti kérdésben az illetékes testületek döntenek, vagy foglalnak állást. A határozatokat a választott vezető szervek hozzák, amelyek támaszkodhatnak az alsóbb szervelv .javaslataira. Ez biztosítja, hogy a pártszervezetek határozatai egyre céltudatosabbak, megalapozottabbak. csökkent a szubjektivizmus és a véletlenszerűség a munkában.

A pártdemokráeia borsodi tapasztalatait mérlegelve, sok szó esett az ülésen a bírálatról, az önbírálatról is, melyek szintén fokmérői, kifejezői a pártdemokrácia érvényesülésének. örömmel szögezte le a pártbizottsági ülés, e területen is van fejlődés. A párttagság önkritikusabb, mely elsősorban abban nyilvánul meg, hogy saját területükön a helyi problémák megoldását segítő bírálattal lépnek fel. Ez a tendencia a gazdasági mechanizmus reformja óta tovább erősödött. Az üzemekben bátran mondanak kritikát, A hivatali, intézményi területen már több a kívánnivaló. Sajnos azonban a gazdasági vezetők egy része nem veszi jó néven a bírálatot. Emiatt például Miskolc területén egyes párttitkárok és vezetők között nem kielégítő a munkakapcsolat. hiányzik az egymással szembeni őszinte bírálat. A Borsodi Szénbányák egyes üzemeiben is előfordult — különösen a gazdasági vezetők részéről — hogy a bírálatért megsértődtek, és alkalomadtán, észrevétlenül, (le „törlesztettek”. A végrehajtó bizottsági ülések kritikai hangja 'is, erősödött. A párt bizottsági üléseken azonban már óvatosabb a bírálat. Az elhangzott megjegyzések általában reálisak. segítő szándékúak. Az önkritikában is van előrelépés. Egyre többen tárják fel őszintén a helyzetet, és ez megkönnyíti a hibák megelőzését és megszüntetését. Hogy ma már ez így van, annak köszönhető, hogy a bírálatra és önbírálatra megfelelő ösztönzés van. E területen azonban még lehet, és kell előbbre lépni. Kevés a kritika például a helytelen politikai nézetek, vagy kifogásolható magatartás miatt. Emiatt egyesek önteltek, el- bizakodottak. A bírálat és önbírálat, fejlődését fékezi még a kispolgári nézetek maradványa. a helytelen gyakorlat, valamint az egzisztenciális függések. Egyesek a bírálat elfojtását látják abban is ha a vezetők nem fogadják el az irreális javaslataikat.

„Öles“ gépei felállítása

Tegnap, hétfőn a Gépipari tudományos Egyesület auto- 'hatizálási és üzemgazdasági szakosztálya, valamint a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem rendezésében nagy erdeklődésre , számottartó, nemzetközi számítógép- és alkalmazástechnikai kiállítás nyílt meg, majd hasonló témakörben hat napig tortó nemzetközi konferencia kez- dődött a miskolci egyetemen.

A „Compkontrol ’70” elnevezésű nemzetközi kiállítás megnyitására délelőtt került s°r az egyetem új főépületében. Az egy hétig nyitva tartó bemutató során 25 cég 34 számítógépét és az azokhoz tartozó berendezéseket láthatják az érdeklődők. Nem- csak a magyar ipar legkiválóbb „okos” gépei, de lennel, osztrák, NDK-beli, an- Sol, svéd és holland cégek is bemutatják legújabb számi- tógépeiket, computerrel vezérelt rajzgépeiket és más hasonló modern berendezéseiket.

Hétfőn délután került sor annak a nagyszabású, hat

napig tartó, a számítógépeknek az iparban való alkalmazását megvitató konferenciának a megnyitására, amelynek hat különböző szekciójában az európai országok számos szakembere tart előadást.

A pártdemokrácia és fejlesztése nem tekinthető öncélúnak, önmagáért valónak. Ügy kell felfogni, mint nélkülözhetetlen eszközt, melyek a párt és a tömegek kapcsolatát erősítik. Hogy miért állapíthatta ezt meg a pártbizottsági ülés? Azért mert a pártdemokrácia, segít továbbfejleszteni az MSZMP politikájának gyakorlatát, nagyon sok kritikai megjegyzést. ésszerű javaslatot hoz a felszínre, amelyeket figyelembe véve, feldolgozva, hasznosítva. megelégedéssel tölt el mindannyiunkat. A pártdemokrácia jelentősége megmutatkozik abban is, hogy a párt politikájának főbb irányvonalának megtartásával kellő rugalmasságot biztosít a helyi politika alkalmazásában, a legcélravezetőbb lehetőségek, utak, módszerek megválasztására. A pártdemokrácia jelentősége kifejezésre jut. még, hogy milyen a hatása a társadalmi életre. A pártdemokrácia ugyanis nagy befolyást gyakorol a szocialista demokráciára. A párton belüli demokrácia kifejlődése, érvényesülése, alapul szolgál, ösztönzőleg hat többek között az állami életre, a gazdasági egységekben, tömegmozgalmakban folytatott gyakorlatra, az itt érvényesülő demokráciára.

Fodor Gászlö (Folytatjuk)

Aqua Torus

Világszerte, így hrzánkban is. az acélszerkezetű víztornyok felé tolódott el az igény. Ezeknek ugyanis rövid az építési ideje, és, ha szükséges, pl. olajaiezökön — más munkahelyre szállíthatók. Ez idáig a gömb alakú forma volt ismeretes leginkább. Ezt már szériában gyártja a Eajosmizsei Vízgépészeti Vállalat. A gömb formánál azonban van egy térfogati határ, annál nem lehet nagyobbra készíteni. A la.iosmizsei tervezőgárda most megoldotta ezt a problémát is. Megszületett az új forma, az Aqua Torus. Ennek köbtartalma elvileg bármennyi is lehet. Képünkön az új víztorony modellje.

Új varroda

■ihn új szán ión

Sokáig nem akadt gazdája a Szerencsi Ruházati Ktsz új üzemének. A ktsz ugyanis saját erőből nehezen tudott volna új varrodát létesíteni, ahol főként gyermekruhákat akarnak előállítani. Csupán a gépeli álltak rendelkezésre, az épület megvásárlásához nem volt pénz.

Az Abaújszántói községi Tanács dicséretes rugalmassággal igyekezett a lakosság segítségére sietni, megoldani a község háziasszonyainak foglalkoztatottságát. Megegyezett a szövetkezettel, hogy a község az új varrodá- ivik megfelelő épületet vásárol. így hamarosan létre is jön az új üzem. Abaújszán- tón mintegy 60 asszony és leány kap munkaalkalmát,.

A közös vállalkozás mindenképpen dicséretre méltó, mért nemcsak Abaújszántó asszonyainak, lányainak

gondját oldja meg, hanem jelentősen segíti az egyébként mindig hiánycikknek számító gyermek- és bébi- ruha-ellátást is.

1.

Mennyivel söidebh a rét?

A

lakáskérdés egyidős az osztálytársadalmakkal. A látszatdemokráciák adta látszatjogokat érzékeltető mondás, miszerint bankárnak, koldusnak egyaránt joga a híd alatt lakni, a maga egyszerűségében villantja fel a probléma bonyolultságát. Azt, hogy nem jogokról, hanem a társadalomban elfoglalt helyzetből következő lehetőségről van szó. S arról, hogy elvben minden társadalom minden tagjának, joga van a megfelelő lakáshoz. Kérdés: a különböző gazdasági-társadalmi rendszerek miként elégítik ki e természetes emberi igényt? A szomszéd rétje mindig zöldebbnek tűnik. Most, amikor az ismert határozatok alapján a lakáskérdés hazánkban is napirendre került, vegyük szemügyre, közelebbi és távolabbi szomszédaink rétjei!.

A lakáshelyzet megítélésének nemzetközileg elfogadott szempontjai a következők; a különböző jövedelmű rétegek lakásellátottsága; a családok — háztartások — átlagos nagysága; a lakások nagysága és felszereltsége; a lakásállomány kora és állapota. Számszerűen: rossznak minősítik a szakemberek a

Egy köszönőlevél története

Üzemzavar miatt, április 15-én megállt a műtrágya termelése az NDK schwedti petrolkémiai kombinátjában. Az üzem gázbontójának egyik magas ötvözésű vezetéke eltört, s az angol gyártmányú berendezés megjavításával hígba kísérleteztek a német szakemberek, s több eredménytelen próbálkozás után a petrolkémiai kombinát vezérigazgatója a Borsodi Vegyikombinát műszaki igazgatójához fordult tanácsért, illetve segítségért.

Néhány nappal később, április 30-án a BVK két szakembere, Perjési Zsolt mechanikai ellenőrzési osztály- vezető és Kovács Sándor hegesztő elindult az NDK~ha,

hogy segítsenek a német testvérüzemükön. A körülmények rövid tanulmányozása után, négy nappal később a két magyar szakember megkezdte a munkái, amelynek eredményeként május 30-án már újra megindulhatott a műtrágya gyártása az üzemben. Az esemény krónikájához tartozik még, hogy hamarább is befejezhették volna a munkát, de importanyag hiánya miatt tíz nap kényszerszünetet kellett tartani a javításban, A napokban a nehézipari miniszter első helyettese, dr. Szekér Gyula, tolmácsolta az NDK vegyipari minisztere köszönetét dr. Szántó Istvánnak, a BVK vezértsnzfwtőlá- nakK

„Kedves Szántó Elvtársi Wyschofsky elvtárs, az NDK vegyipari minisztere köszönetét fejezte ki azért az igen, nagy szaktudást igénylő, lelkiismeretes munkáért, amelyet a Borsodi Vegyikombinál hegesztőbrigádja a Schwedti Vegyikombinát üzemzavarának elhárítása során végzett. Fogadja őszinte elismerésemet azért a jó munkáért, amit a BVK műszaki. és fizikai dolgozói a baráti ffDK-ban műszaki segítségként végeztek™

Ezúttal gratulálunk irfi is a- BVK>szakembereinek jftmun- teájhitaért

lakáshelyzetet, ha kétszáz lakásnál kevesebb jut ezer lakosra. Közepesnek, ha az ezer lakosra jutó lakások száma két-háromszáz között van, s jónak, ha háromszáz fölött. A lakásépítés erőteljes ott, ahol évente nyolcnál több új lakás jut ezer lakosra. Közepes, ha ez a szám öt-nyolc. Gyenge, ha öt alatt van.

Az európai tőkés országok, s hazánk adatait összevetve

— a szocialista országok lakáshelyzetével a következő cikkben foglalkozunk — megállapíthatjuk; a középmezőnyben helyezkedünk el az általános lakáshelyzetet tekintve, néhány esetben azonban már a jók között sorakozunk. Magyarországon

— itt és a továbbiakban minden esetben 1968-as adatokról van szó — ezer lakosra 309 lakás jut. Ugyanez az adat Ausztriában 354, Nagy- Britanniában 337, Dániában 356, Hollandiában 280, a Német Szövetségi Köztársaságban 348, Olaszországban 314, Spanyolországban 284. Svájcban 326, A legjobb a helyzet Svédországban. Itt az ezer lakosra jutó lakások száma 371.

Az adatok tények — s bármennyire is nehéz a hazai lakáshelyzet, szégyenkezésre nem adnak okot —, de néhány „finomságot" már nem fejeznek Id. Azt például, hogy emberek tízezrei csak statisztikai értelemben lakás- tulajdonosak — pl. Spanyol- országban, Nagy-Britanníá- ban — mert a részükre jutó lakások üresen állnak, míg ök nyomortanyákon, hulladékból lakóit kalyibákban élnek . „. Vagy azt — ami viszont számunkra kedvezőtlen —, hogy mekkorák ezek a lakások?

i kép megalkotása tehát nem olyan egyszerű, mint első látásra tűnhet. Tagadhatatlan: a fejlett töltés ország«* lakáshelyzete kedvezőbb a miénkénéL Am ha azt kezdenénk vizsgálni, hogy hóimét indultak eaek az országok 1945. után, s hon- nét hazánk, illetve azt, milyen károkat szenvedett a lakásállomány a háborúban idehaza, s milyet másutt, mór jóval reálisabb képet alkothatnánk. Hagyjuk aaonbana

A

visszatekintést azzal, hogy köztudott dolgokról senkinek sem szabad elfeledkeznie!...

A legtöbb lakást nemcsak Európában, hanem a világon — számszerűen — a Szovjetunióban építik. Az európai tőkés országok számszerű lakásépítési adatai erős — de érthető — eltéréseket mutatnak. Dániában 45 ezer, Ausztriában 51 ezer (hazánkban 67 ezer) lakás épült fel egy esztendő alatt, de Nagy- Britanniában már 431 ezer, a Német Szövetségi Köztársaságban 542 ezer. Éppen ezért jobb mércét választunk. Ilyen az ezer lakosra jutó lakásépítések száma. (Magyar- országon 6,5.) Ezt tekintve Svédország ismét a listavezető. ahol az ezer lakosra jutó újonnan épített lakások száma 13,4. Ausztriában 6,9, Dániában 9,2, Nagy-Britanniában 7,7, Franciaországban 8,2, a Német Szövetségi Köztársaságban 9, Olaszországban 5,3.

kérdés folytatása törvényszerű. Most már tudjuk, mennyi lakás épül, ám ki és kiknek, s milyen lakásokat épít? (Spanyolországban például T,7 az ezer lakosra jutó lakásépítés mutatója, s az épített lakások nagyobb része négy-, vagy több szobás. Az épített lakások egyharmada azonban üresen áll, míg a hivatalos jelentések hajléktalanok százezres seregéről számolnak be...) Tény; Angliát kivéve az európai tőkés országokban a lakások túlnyomó többségét magánszemélyek, illetve magánvállalatok építik, s az állami lakásépítkezés írem tölt be jelentősebb szerepet. Ausztriában például 9,9 százalék, Dániában 1,8, Hollandiában 0,5. a Meinet Szövetségi Köztársaságban 3 százalék mindössze aa állam finanszírozta lakásépítések aránya a teljes mennyiségből. (Görögországban nulla, s az építési kölcsön is teljesen ismeretksii) A magánvállalatok természetesen áruként órtékesíök a lakást: aki megfizeti, zené. S a legtöbb országban a lat»- bérek megállapítását sem korlátozza semmiféle állami nendeJkeaés.

: : T