Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-05 / 156. szám
ÉSZAK-MAGYAROK SZAG 6 Vasárnap, 1970. július 5. Demeter Imre: Színházak a csillagos ég alatt Az él« színháznak külön utánozhatatlun varázsa van; nem pótolhatja se film, se televízió. Már az előcsarnok is, meg a nézőtéri ajtók, a páholysorok és a sajátosan változó világítás megragadja a nézőt, még mielőtt felgördülne a függöny. De hat erről már sok cikk született, kivált olyankor,, amikor már nem lehet a színházi előadásokról írni, hi- szent a zárt ajtókra kikerült a tábla: „Nyári szünet". Ezt az időszakot ju'vták egykoron „uborkaszezonnak”: ez a fogalom azonban már régen eltűnt a hírlapírók kelléktárából. Most már ugyanis a kőtár: azokban a napokban Sze. ged mellett tetőzött a Tisza elszabadult áradata. Tíz és tízezrek küzdöttek az árral, a megvadult folyók mentén, egy ország szorongott, és sietett segíteni. Kí fiííVpí il-venkor n^ám isgyci ri színházra. Dóm téri spektákulumra? Kinek van kedve a gyulai várjátékokhoz is, amikor a Körösök áradata elől menekítik községek, falvak lakóit? Ki gondol a szabadtéren játszódó tragédiákra, amikor a valóságban ezer és ezer dráma és drámoiett követi egymást az országnak csaknem a harmadán? színházi évadot immár hagyományosan követi a nyári szabadtéri szezon, a fővárosban A szerkesztőségekben is találgattuk: vajon megtartják-e az idén, s ilyen drámai ködrámákkal övezett város — Gyula és Szeged — készülődéseiről, hanem hazánk más tájain is hirdetik a nyári műsorokat. (A Szentendrei teátrumban éppúgy, mint Mar- tonvásáron, ahol Beethoven emlékét idézik a felcsendülő dallamok. S minden esztendőben újabb és újabb szabadtéri színházi eseményről számolnak be a krónikák. így került például Thália nyári szentélyei közé a szombathelyi ízisz-templom, ahol nyaranként Mozart Varázsfuvoláját hallhatják a hazai és a külföldi nézők. S így szaporodott idén nyáron is a nyári szabadtéri program: a fertő- rákosi kőfejtő barlangban Szophoklész Öidipusz királyát mutatja be a győri Kisfaludy Színház együttese. Nem az első barlang, amely színteret ad nyári művészeti eseménynek — az aggteleki cseppköbariangban például Bartók operáját, a Kékszakállú herceg várát mutatták be. Valóban festői környezet. Ügy látszik tehát, hogy bevált címeinket se mindig használhatjuk, magunknak is gazdagítanunk kell szókincsünket. Hányszor írtuk le ilyenkor azt például, hogy: „Díszlet: a csillagos ég.. Ezt ugyan a barlangjátékokról nehezen írhatjuk le — ám azt igen, hogy a díszlet mindig a természet adta táj, s ennek szépsége ad különös hangulatot, sajátos varázst a nyári évadnak. az idei nyári programban valóban sokfélét és sokszínűt találhatunk. Operettet és zenés vígjátékot, drámát és tragédiát, klasszikusokat és mait, prózát, táncot, operát — lesz tehát szórakozási alkalom; több vidéki színházunk a balatoni fürdőhelyeket járja majd, hogy sikeres előadásaikat bemutassák az üdülő Huszonöt éve képviselő Dr. Ortutay Gyula akadémikus, egyetemi tanár Bács- • Kiskun megye országgyűlési képviselője. Az elismert közéleti személyiség, néprajztudós, a Magyar Tudományos Akadémia elnökségének tagja, egyetemi tanár, számos külföldi és hazai társaság al- elnöke, illetve tagja. Az egyetemi tanulmányait Szegeden fejezte be, ahol Radnóti Miklóssal és a többi baloldali érzelmű szegedi fiatallal létrehozták a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumát. Később alapító tagjaiéit a Magyar Történelmi Emlék- bizottságnak. A felszabadulás előtt jelentős néprajzi gyüjlőtevékenységével váltotta ki a tudományos közélet érdeklődését. A „Székely népballadák” c. könyve és a „Kis magyar néprajz” c. kötete általánosan ismert alkotások. Országos közéleti szereplése 1945 után kezdődött. Az elsők között országgyűlési képviselő. 1945—46-ban a Magyar Központi Híradó elnöke. H)47—50-ig vallás- és közoktatásügyi miniszter,' 1950— 53-ig a múzeumügy és műemlékvédelem vezetője. 1957 —68-ig. az EL.TE rektora, 1957—64-ig a Hazafias Népiront. Országos Tanácsának főtitkára, 1958-tól az Elnöki Tanács tagja. Tudományos munkássága többször részesült nemzetközi elismerésben. A Munka Vörös Zászló Érdemrendet 1960-ban kapta meg. 1958 óta ismét országgyűlési képviselő, gyakran felkeresi választókörzetét. Nyáry István gazdasága Betekintés a diósgyőri uradalom egyik urának éleiébe és szerte az országban. S ennek a nyári évadnak is külön varázsa van s természetesen ez is színházi varázs. A szerkesztőségekhez az idén, június első napjaiban eleddig szokatlan szövegű levél érkezett Szegedről, a Szabadtéri Játékok igazgatóságától. Ilyenkor mindig a sajtótájékoztatóra hívnak, jelezvén, hogy hamarosan megszólalnak a fanfárok a szege, di Dóm téren. Ezúttal azonban elmaradt a sajtótájékoztató; a levél, szűkszavúan csak a körülményekre hivatkozott, amelyek ezúttal megakadályozzák, hogy a Játékok rendezői idén is találkozzanak a hírlapírókkal. Felesleges is volt minden kommenA mezőkövesdi Matyó Népművészeti és Háziipari Szövetkezet eredményes munkáját igazolja az évről évre növekedő nyereség is. 1965-ben 4,3, az elmúlt esztendőben már 6,4 millió forintos nyereséget ért el a szövetkezet. A növekvő nyereség lehetővé teszi a beruházások növelését is. 1965-ben két millió, tavaly már 3,6 millió forintot fordítottak beruházásokra. Az idén még nagyobb ősz- szeget költhetnek a szövetke- aet fejlesztésére. Legjelentősebb beruházásuk a szövetkezet központjának. a Matyórülmények között is a szegedi és a gyulai játékokat? Megtartják. Nem valamiféle „csakazértis” alapon, hanem mert az ország küzdelmének szervezettsége és hétköznapi hősiessége lehetővé tette, hogy e városok megmeneküljenek az ártól. A szegedi és a gyulai játékok rendezősége elkezdte a már kidolgozott tervek megvalósító, sát. A gyulai vár színpadán éppúgy, mint a szegedi Dómtéren készülnek a díszletek, s a művészek Budapesten, majd a helyszínen elkezdték az előadások próbáit. A programokat már jól ismeri a közvélemény. Hírek, riportok számoltak be a készülődésekről. S természete, sen nemcsak e két, külön háznak további bővítése. Egy új épületrész felépítésére, további munkatermek, raktárak kialakítására, új szociális létesítményekre, a központi fűtés bevezetésére mintegy 2,6 millió forintot költenek. A megyei tanács 450 ezer, az OKISZ 600 ezer forinttal támogatja a Matyóház bővítését. Ezt a támogatást azzal érdemelte ki a szövetkezet, hogy vállalták a csökkent munkaképességű dolgozók segítését. Az új épületrészben 40 csökkent munkaképességű dolgozó állandó foglalkoztatását biztosítják. közönségnek. Ez tehát az egykori híres „uborkaszezon”, amikor szinte mindenütt az országban szabadtéri előadások pótolják a kőszínházi estéket. Az évszakhoz illő könnyedséggel természetesen, de nem feledve azt sem, hogy a nehezebb műfajok egy-egy izgalmas alkotása' is szabadtéri színpadra kerüljön, kihasználván a táj és a mű találkozásának előnyeit. Nyáry István szobájáról képet kaptunk az 1629. évi leltárból. Ismerjük annak berendezését, a nyo- szolyát. a királyi eredetű intarziás nagyasztalt, berakott lócáit, pohárszékét, és a többi ingóságot. A leltár további tételeiből láthatjuk, mivé lett a királyi várpalota minden egykori szépsége, amit a bécsi királyok feudális zálogbirtokosai — közel száz év leforgása alatt — alaposan széthordták, elherdáltak. Pedig a híres hadvezér. Török Bálint fia — Enyingi Török Ferenc még reverzálist adott az összeírt királyi klenódiu- mokról 1568-ban ,.. De azt „mind elhattálc pusztulni és Romolni, kiről már keserves panasz volt is az Országa előtt...” Ez a reverzális elveszett. a magyar történelem nagy kárára. De ez a Nyáry-leltár, a pusztulás kezdetének a leltára, megmaradt az utókorra. Hat résztulajdonos osztozik ekkor a diósgyőri uradalomban és a várban. Közülük Nyáry István, tart fenn magának állandó szálláshelyet, hogy kisvárdai birtokáról őtlovagolva, ellenőrizhesse a győri gazdaságot. A többiek, Nyáry Miklós és Zsigmond, a Homonnai Drugeth fiúk és a sógor, Haller György fia, j Haller Sámuel, csali rövid napokra veszik igénybe a vár déü szárnyában a számukra fenntartott szobákat. A hiányos palotatetőzet, az omló vakolatok, a bozótos faltövek — valóságos „spes- sarti fogadóvá” teszik a várpalotát ebben az időbeni Nyáry Istvánnak a délkeleti torony és a kápolna között — lakószobája mellett egy „Ebédleő Palotája” is van. Ez a második szoba. A kápolna pedig a „Tárház”. A torony kamrája. Itt öt .középső” és hat süldő disznó szalonnája, három , ,sódarnélk ül val ó’ ’ és „ószalonna” lógott, meg „fe- . jestül egy egész orja”. Az éléstárt a vasszegekkel kirakott ajtón nagy horgosiakat őrizte. Nyáry másik termény raktára az északi lovagterem alatti helyiség volt. A lovagterem elekor a „prédikáló Palota” céljára szolgait, alatta volt az úr káposztás raktára. Négy hordó sós-hasábos és kéit gönci hordó aprított sós káposztája volt Itt- Húrom tartóban 12 köböl j rozsgabonája, egy „kisded liszteskádban” liszt, még egy; „gyöngyösi mérő”. A len zárná tasor végén álló „terhes házában” árpát és zabot tárolt, meg béklyókat, szászé- keket, s vízforraló üstöt. Amíg ez a felsorolás elmondja a kisvárdai földesúri diósgyőri házatárát és élés-' tárát (ami bőséges, de nemi változatos étrenddel dicse-. keddit), a leltár további ré-j sze gazdaság történeti szempontból figyelemre méltó. Majorságában a következő Iá- basjószágoltat írták össze: hat öreg fekete ökör. 61 öreg juh.* négy „verő juh”, ugyaneny- nyi kos. Tavalyi bárány 17. idei bárány 28. „öreg kecske” egy és kecskebak kettő. A disznók száma: „öregszámú”* 28, fekete ártány 3, süldó disznó 24, és szopósmalac <’■ A majorság pincéjében Ü teli hordó bor és 13 teli hordó lőre. Itt tartották a vas- lőcsös „fakó szekeret”, a jármokat, dézsákat, korcsolyákat. kádakat. A leltár felvételekor Nyárynak 16 „föld búpvetése”, Műhibán 3 „föld búzavetése” volt. Ezt diósgyőri köbölben számítva 54, illetve 23 köbölre vették. Március 5-cn tehát. 11 majorságnak nem volt nagyobb készlete. De így is képet kapunk arról a gazdaságról, amit egyébként nehéZ lenne rekonstruálni. A kisvárdai gazdaságról nincs hasonló leltár. Szegényesnek i? mondhatnánk a majorság készletét, ha nem tudnánk: hogy ez a Nyáry is. jövedelme fő részét szarvasmarha- exportból biztosította, és ennek hasznából tartotta feni* azt a színvonalat, ami szabolcsi főispáni, királyi fó- ajtónállói és kamarási. majó Ica.ssa i főkapitányi tisztségéhez kellett. Komáromy József A vízparton Czínfce Ferenc raj» GfagyebSt nyereség, több beruházás Kőv ét itt a matyó sxövetkexetet Segítség a csökkent munkaképességűeknek
