Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-29 / 176. szám

£52AK,KMtättARORSZAG 4

Szerda, 1970. július 29.

Neveléstudományi folyóirat

Borsodban

/t Sárospataki Pedagógiai Füzetek köszöntése

Avctsi udvar

SSfcfiPMiVÜ címlappal, de egyelőre még csak sokszorosító technikával készült szövegrésszel, megjelent a Sárospataki Pedagógiai Füzetek első száma. Valójában ez az első szám — folytatás, amit a i»evezető Ajánlás is hangsúlyoz. Az elmúlt század derekán kora legjelesebb hazai filozófusa, a tudományszer- vezésben is példát mutató Erdélyi János indította el és szerkesztette a csakhamar országos tekintélyűvé nőtt Sárospataki Füzetek című tudományos folyóiratot. Programadó cikke szerint már ez a kiadvány külön rovatban kívánt foglalkozni a nevelési kérdésekkel is. Ilyen — ma is időszerű — témákat j jelölt meg a szerkesztő: „a ■ tanítók és a tanulók anyagi, szellemi hogy léte; az intézetek állása, tökélyesbítése: aj taneszközök, az iskolai mód- ! szerek”.

Sül

neveléstudományok iránti igény fokozottabban jut kifejezésre.

Az első szám a Sárospataki Tanítóképző Intézet kollégiumának névadó ünnepsége alkalmából rendezett Come- nius-ülésszak előadásaiból azokat a részleteket közli, amelyek a nagy pedagógus sárospataki működésével foglalkoznak, s meggyőzően bizonyítják. hogy a. korszerű iskolai nevelésben ma is

hasznosíthatók Comenius tanításai.

„ÜGY SZERETJÜK hinni” — a száz évvel ezelőtti szerkesztő szavaival szólva —, hogy a mostani dicséretes vállalkozás megyeszerte meg- pezsdíti a tudományos érdeklődést valamenrm oktatási intézménytípus nevelőiben, és valóban közhasznú lesz a kiadvány, a benne megjelenő tanulmányokkal közvetlenül is segíti majd a gyakorló pedagógusok munkáját

Most, a gyökeresen váltó- j zott történelmi, társadalmi helyzetben az újraindítok — \ a Magyar Pedagógiai Társaság megyei tagozata, a Pedagógusok Szakszervezetének ! megyei bizottsága, és az jm- j már felsőfokú oktatási intézménnyé vált Sárospataki Ta- j íjétióképző Intézet — a száz | evvel ezelőtti berekeszt» üze- j netre felelnek. Akkor ezzel búcsúzott a szerkesztő: „A j Füzetek, úgy hisszük, csak i szüneteinek; majd kedvezőbb I helyzetben újabb és erősebb i életre kelve végzik munkájukat.” A mai szerkesztők azt vallják: ez a kedvezőbb j helyzet elérkezett! Hivatkoz- í nak az MSZMP Központi Bizottságának tudománypolitikai irányelveire: szocialista társadalmunkban a íársada- í lomtudományok, s közöttük a i

Beszélgetés

dalosokkal

A vasas dalosünnep egyik sikeres eseménye volt a karl- marx-stadti Művészegyüttes tapolcai hangversenye.. Előadásuk során gyakran csattant fel az elismerő taps. Műsoruk után Rolf Schneider- rel. a szimpatikus fiatal karmesterrel beszélgettem. •

— Nem először járunk Magyarországon — mondta. — Évek óta kapcsolatunk van a diósgyőri dalosokkal. Különösen nagy élmény számunkra ez a mostani találkozás, amely a szép emlékeken kívül szakmailag is sokat jelent. Nálunk is szeretnek a munkásemberek énekelni. Ennek a továbbfejlesztésre érdemes tradíciónak a térhódítását nemzetközi

A Miskolci Közlekedési Vállalat

VILLAMOSKOCSI VEZETŐ TAN FOLYAMOT INDÍT,

8 általános iskolát végzett. 20. életévüket betöltött fia- latok részére.

A tanfolyam költségeit a vállalat fedezi, és a tanfolyam idejére 1200 Ft fizetést biztosít. A sikeres kocsivezetői vizsga letétele után villamos járművezetői igazolványt kapnak, mely az ország területére közúti villamos járművek vezetésére jogosít.

Ezenkívül felvesz a vállalat közlekedési technikumot végzett, vagy érettségizett fiatalokat forgalmi irányítói munkakörbe. Bővebb felvilágosítást a vállalat munkaügyi osztálya, Miskolc, Baross Gábor u. 24, sz. alatt ad.

Az A FIT XVI. sz. Autójavító Vállalat FELVÉTELRE KERES

fiatal, jól kvalifikált dolgozókat az alábbi munkahelyekre (jelentkezés az üzemegységvezetőnél):

!.. sz üzemegység. Miskolc. Zsolcai-kapu 9—11. autószerelő, carosszéri a lakatos, kárpitos:

2. sz. üzemegység. Miskolc. Besenyői út 3.

autószerelő;

3. sz. üzemegység. Miskolc II. (Hejőcsaba), Téglási u. 4.

. autószerelő.

karosszérialakatos;

4. sz. üzemegység. Eger. Lenin ú( 129—131.

autószerelő.

karosszérialakatos.

esztergályos,

szervizmunkás.

Dolgozóink részére az előírt szociális juttatásokat, utazási költségei biztosítjuk Minden második héten szabad

czoénbai

szinten is lényegesnek tartom.

Rolf Schneider elismert karmester. A kétszeres aranyérmes együttes vezetéséért az NDK kulturális érdemrendjével tüntették ki.

— A dalosünnep műsorai nagyon tetszettek. Ezek az emberek nem jártak konzervatóriumokba, művészi színvonaluk mégis eléri a profik szintjét. Együttesünk tagjai arra törekednek, hogy az énekben mindig fiatalok maradjanak. A dalok szépsége és a siker ebből is kamatozik. Kórusunk 20 éves. Négy olyan dalosunk van, akik az alapítók között is olt voltak. A diósgyőri vasasokkal létrejött kapcsolatunkat jelentősnek tartom. Mindent megteszek, hogy még eredményesebb lehessen a jövőben.

Kondi Józsi bácsival, a lillafüredi hangversenyen találkoztam. A diósgyőri vasas énekkar tagja volt 42 évig.

— Tetszettek a fiatalok. Örülök, mert az általunk elkezdett munkának méltó folytatói vannak — mondta. — Emlékszem, 1933-ban műsorunkat betiltották. Elhatároztuk, hogy mi mégis dalolni fogunk. Egyenként mentünk sörözni a vendéglőbe, ahol megtartottuk az illegális hangversenyt. Abból az időből származik a következő tréfás hangulatú dal is:

A miskolci dalárdának befogták [a száját,

Mert nem tudta eldalolni

fa kurzus nótáját, Ki tudná hát megfejteni

fezt a nagy titkot, A miskolci kocsonyába

[béka helyett Az újdonsült főispán úr pislog.

Az öreg dalos emlékezik. Boldog, mert hallgathatja annak a 700 embernek az énekét, akik az általa elkezdett munkát örökségként továbbművelik.

Mátó Gyula

(Korkos Jenő rajza)

Böngészés közben

Rádió és Televízió Évkönyv, 1970

Sok-sok előzetes híradás után az év derekára megjelent a Rádió és Televízió Évkönyv 1970 című kötet, a rádió és televízió népszerű kiadványa. A csaknem 400 oldalas kötet — Lévai Bélának, a Rádió- és Televízióújság főszerkesztőjének szerkesztésében — sokszínű olvasmányai szolgál, „titkokat árul el” azoknak, akik szeretik ismerni a kulisszák, ez esetben a kamerák, mikrofonok világát, és igen jó tájékoztatást ad a rádiózás és> televíziózás, mint tömegkommunikációs és művészeti tevékenység iránt intenzívebben érdeklődőknek, sőt, találunk benne magas szakmai igényességű, tovább gondolkodásra sarkalló közleményeket is.

A kötet nagyjából két részre osztható: rádiós és televíziós vonatkozásúra, csak az Ifjúsági Rádió néhány műsorának szövegkönyve került a kötet vége felé a televíziós témájú írások után. És ' természetesen vannak mindkét témakört érintő közlemények is. Ilyen a nemzetközi kapcsolatokról szóló,' valamint a másfél évnyi történésláncolatot feltáró krónika. Mindkét részben megtalálhatók elhangzott, illetve bemutatott anyagok, munkatársak vallomásai, szakmai jellegű töprengések, tájékoztató anyagok, s természetesen — külön mélynyomású oldalakon — nagyon sok fénykép a rádió és televízió belső életéből és produkcióiról. (A képek rendszerezése viszonylag nehezen követhető.)

A kötet élén a rádiós anyagok bevezetőjeként Hu. bay Miklós rádiódrámája, a Magnificat olvasható. E dráma — mint ismeretes — egyik nyertese volt a meghívásos. felszabadulási hangj átékpályá zabnak. Nemrég hangzott el a rádióban, az élmény még viszonylag friss, most nyomtatott formában találkozhattunk vele; szívesen olvastuk el. így is értékes élmény. Ebben a részben olvasható még a Kortársaink című sorozat egy korábbi száma, amely Garat Gábor költőről rajzol fel nagyszabású;- képet. Az adásban többször is megszólalt maga a költő, elhangzott több verse. Most mindezt nyomtatásban élvezhetjük S olvashatjuk — a kötet végén — az Ifjúsági Rádió vidám színpadának hét rövi- debb szórakoztató darabját. Ezek a közlemények rádiós élményeinket idézik fel. Talán — mert másfajta érdeklődést elégítenek ki — érdekesebbek a különböző témájú, szakmai jellegű írások.

A felvételi vizsgák mérlege az esti egyetemen

A megyei pártbizottság pályázati felhívására májusban csaknem ezren jelentkeztek megyénkben a Marxizmus— Leninizmus Esti Egyeteme 1970—71-es új tanévére.

A legnagyobb érdeklődés a hároméves általános tagozat iránt mutatkozott, amelyre több mint 750-en kérték a felvételüket. 753-an tettek felvételi vizsgát. Ennek alapján 591 jelöltet vettek £el, 85 vizsgázó helyhiány miatt nem nyert felvételt, míg 73-an a vizsgán nem feleltek rríeg.

A kétéves szakosító tanfo- j lyamokra, illetőleg a vezetési | ismeretek tanfolyamára ös?- szesen 217-en jelentkeztek. Közülük 5(i-an helyhiány miatt nem nyertek felvételt, 17-en pedig a felvételi vizsgán nem feleltek meg, így ezeken a tanfolyamokon 1-M hallgató kezdi meg tanulmányait szeptemberben.

A felvételi vizsgák eredményéről egyébként a megyei pártbizottság oktatási igazgatósága júliusban minden pú- 1 lyázót írásban értesített. |

Ilyen például Takács Ferenc Műsorszerkesztési számvetése. Érdemes ebből ki- jegyez-ni. hogy amíg 1959- ben a Kossuth és a Petőfi adó együttesen napi 30 óra 54 percnyi műsort sugárzott, 1969-ben e két adó és az URH-ádó már 43 óra 05 percet. Az egyes műsorfajták megoszlása napjainkban: .zenei 58,1, irodalmi 9,5, ifjúsági 6,5, politikai adások (hírszolgálat is) 23,4, egyéb

2,5 százalék. Ebben az URH nincs benne. Ott a zene dominál 83,2 százalékkal. Ösz- szevetve, a három adóban 61,3 százalék a zenei és 38,7 a prózai műsorok aránya, a z.enén belül pedig 45,4 százalékos arányban hallható komoly és 54,6-ben könnyűzene. Takács Ferenc cikke természetesen nemcsak ebből az aspektusból közelíti meg a műsorszerkesztési kérdéseket. Figyelmet érdemel Békés Tamás írása: A jövő rádiója, amely érdekes tájékoztatásokkal szolgál csakúgy, mint Bognár Ferencnek. a rádiózás műszaki fejlesztéséről szóló cikke. Mesterházi Márton a hangjáték és az abszurd dráma néhány problémáját elemzi Boross János 2 érdekes rádiós témát boncolgat: az élő és a szalagos adások kérdését, valamint a rádiós műsorszerkesztő feladatait. Az ő tollából olvashatunk a rádiózás 25 év előtti megindulásáról " visszaemlékezést. Végül ebben a részben található Ipper Pál Búcsút.udó- sítás Amerikából és Abody Béla Az operalemezek meg én című vallomása.

A Magyar Rádió és Televízió áemzetközi tevékenységéről Budai András cikke ad tájékoztatást, s ez már átvezet a fiatalabb testvér, a televízió témakörébe.

A mór bemutatott tv- műsorok közül Bencsik Imre Az írnokok kálváriája című tv-drámájának forgatókönyvét olvashatjuk. Aki látta annak idején a drámát, most újra élvezheti, aki nem látta, a forgatókönyvből érdekes olvasmányélménnyel gazdagodhat.. Molnár Margit Miért terveztem családot?, Szabó László pedig Kék fény című cikkeikben ismert műsoraikról vallanak, és adnak a néző-olvasónak „kiegészítő” tájékoztatást. Vért tessy Sándor Megöltek egy legényt című tv-drámája (egy bükkszentkereszti, halálos végű kocsmai verekedés előzményeinek lélektani ok- nyomozó feltárása) annak idején igen nagy siker volt. Vértessy a kötetben előkészületeiről ír, és a dráma hanganyagának egy részéi olvashatjuk. (S nem a teljeset., mint lábjegyzetben jelzi a szerkesztő.)

A színes televízió dramaturgiájának néhány gondolatát villantja fel rövid írásában Szinetár Miklós, a tv- rendezői munkáról ‘pedig Horváth Ádám cikkében olvashatunk. Ocsovai Gábor három televíziós kérdést is boncol: a műsorszerkesztés

gondjairól Székely Istvánné- val, a műsorszerkesztés vezetőjével beszélget az egyes állandó tv-műsorok címeinek helytálló vagy helytelen voltáról és az e témakörben végzett felmérésről ír, végül A képtelen képernyő címmel a képernyőn jelentkező beszéd kérdéseit elemzi.

Két különös figyelmet érdemlő írást kell még megemlíteni. Sándor György azt kutatja, miként aktivizálható tovább a néző. miként válhat a televízió ez úton a szocialista demokrácia mind szélesebb fórumává. A másik cikk írója Sípos Tamás. Álról a gondról ír A tv- adaptáeió néhány kérdése című. gondolatgazdag cikkében. hogy hosszú ideig számolni kell még a televízióban irodalmi művek adaptálásával, sokáig lesz még kevés a televízióra irt forgatókönyv, s ez előtérbe hozza az egyes müvek dramatizál hatóságának. illetve ellenállásának gondját. Sípos saját gyakorlatából vett példákkal illusztrálja cikkét.

Mint már említettük, másfél esztendei krónika és igen gazdag képanyag teszi teljessé a kötetet. Kár. hogy a színes képek között akad nem agy bántó hatású, rikító. Hihetőleg a képernyőn nem ilyen lesz a színes kép

A Rádió és Televízió Évkönyv 1970 egészében jó olvasmány. Érdemes böngészni.

Benedek Mikló»