Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-26 / 174. szám

Vasárnap, 1970. július 26. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG O il/TO-IOTOR Ismerkedés a porlasztóval Markec Olg a bosszúsága A porlasztó — a karburá­tor — valóságos kis műremek a gépkocsi bonyolult szerke-' zetében. Nyugodtan nevezhet­jük az autó ..lelkének”, . hi­szen a cseppfolyós benzinből vak) robbanóképes gázkeve­rékképzés kényes feladatot látja el. Amikor valami rendelle­nességet tapasztalunk az autómotor járásában, első dolgunk az üzemanyagellátás ellenőrzése. Azt viszonylag könnyű eldönteni, — a por­lasztóhoz vezető benzincső levételével és a benzinszi­vattyú kézi karjának a mű­ködtetésével —, hogy egyen­letesen áramlik-e az üzem­anyag a porlasztó úszóháza felé. Megeshet, hogy a kar­burátorban levő tűszelep, melynek nyttásót-zárását az úszó állása szabályozza, fenn­akad, ilyenkor túlfolyik a karburátor, sóik üzemanyagot kap a motor, aminek követ­keztében mintegy „fuldok- lik” (különösen üresjárat­ban) vagy le is áll. Ez eset­ben egyszerű „kocogtatással” helyére billenthető a tűsze­lep. 'bár az is lehet, hogy ki­lyukadt az úszó. ami viszont csak a porlasztófedél leeme­lése után válik hozzáférhető­vé, ja várhatóvá. . Eldugult a „dÍMni” Atz énetek tchihöégÖben va- lemetoik kar bura tor-fűvok a - naik (dűzninek) az eltömődé- se okozza az átmeneti üzem­zavart. A rutinos gépkocsi- vezető ilyenkor először azzal próbálkozik meg, hogy a mo­tornak álló helyzetben való ..Celtúráztatásával” és a szí­vató gomb hirtelen való teljes .kihúzásával „kiszippantsa” ja dugulást okozó szennyező­dést. Ha ez nem sikerül, csak azután szereli ki és tisz­títja meg a fúvóitokat. Ha még ezután sem tapasztalunk javulást a motor járásában, arra is gyanakodhatunk, hogy valamilyen módon víz keveredett az üzemanyaghoz. Hogyan lehet erről meggyő­ződni? Csakis úgy, hogy a karburátorhoz vezető benzin­cső levételével egy kevés üzemanyagot engedünk egy üvegedénybe, ahol rövid időn belül kettéválik a víz és a benzin. ék cs cser Végzetes hibát követ el az, aki a porlasztó valamelyik fúvókáját „önhatalmúlag” ki­sebb vagy nagyobb furatúra cseréli ki. Erre csak szakem­ber illetékes, de ö is csak ak­kor. ha műszeres vizsgálat­tal felmutatta a változtatás szükségességei. Egy-egy fö- vóka indokolatlan cseréje ugyanis felboríthatja az égés'/, .— gondos kutatómunkával ^/alakított és összehangolt —• porlasztási rendszer jó mű- kövesét. A karburátoron be­lül minden szerkezeti rész­nek \neg-van a maga jól kö- rülhaníroit „feladatköre”: az egyik az indítás megkönnyí­tésére szolgál, a másik a jó gyorsulás'! segíti elő, a har­madik az üresjárat egyenle­tességéről gondoskodik stb. E rendszer munkájába nem le­het illetéktelenül beleavat­kozni. Tisztítsuk a porlasztót Minden gépkocsiját szerető autósnak javasoljuk, hogy is­merkedjék meg a gépkocsija porlasztójával, kellő óvatos­sággal szerelje szét azt. A csatlakozóvezetékek, a fojtó­szelepet mozgató karok, va­lamint a levegőszűrő leszere­lése és két anyu leosavarí^a után egyszerűen Jíiemelheto a karburátor. A csavarok ki­hajlása után leemelhető a fe- déi, láthatóvá váli\k a por­lasztó belvilágának xegy ré­sze. A karburátorhoz testet sok labirint-fara* halókra be, nagy figyelem kell ftosszá, ! hogy eligazodjon rajtuk? az ember, de megéri a gomfckjs j tanulmányozást,. Használjuk fel az alkalmat arra. hogy az összes fúvóito­kat kitisztítsuk, a karmot és a lerakódásokat eltávohtsuk. Tisztításnál kerüTfUk: az éles. kemény szerszámot, mely fel­sértheti a színesfém alkatré­szeket. bolyhos «mgyot se használjunk, mert a viasza - maradó kis elemi szálak ké­sőbb eltömődést idézhetnek elő. Atfúvóssal győződjünk meg róla, hogy jól zár-e az úszóhóz tűszelepje, ha áten­ged (nagyon „vállas”), becsi- szólásra vagy cserére szorul. Az összerakáskor zsírozóst, olajozást a karburátor egyet­len alkatrésze sem igényel. A csavarokat, anyákat csak óvatosan húzzuk meg, mert a porlasztóház-öntvény köny- nyen elpattanhat. Végezetül néhány szót a porlasztó egyik igen fontos részéről, az űn. szí valóról. Ez a szerkezeti rész arra szolgál, hogy indításkor benzingőzben dús keveréket szolgáltasson a motorhengerek számára. A kézi vezérlésű szívató keze­lését már a kezdet kezdetén A bolcrár Moszkvics minden autós kénytelen elsa­játítani, így most inkább a sokkal kevésbé ismert auto­mata szívatókhoz adunk né­hány tanácsot. Ezek műkö­dési elve — és bizonyos mér­tékig a szerkezeti kivitelük is — azonos a hagyományos inditóberendezésekévcl, a lé­nyeges különbség abban van, hogy egy hőelem (bimetal) automatikusan szabályozza a benzin-levegő összetételt a mindenkori motorhőfok függ­vényében. Megeshet, hogy a bhne- talos automata szívató meg­szorul. fennakad, így indítás­kor nem lép működésbe. Ilyenkor rendszerint elég „megkocogtatni” a porlasztó- ház oldalához csatlakozó mű­anyagdobozt, s máris helyére ugrik a záróretesz, illetve a bimetal-spirál. Egyébként a műanyagdoboz fedelének el- fordításával beállítható a mó­lói- melegítésére szánt időtar­tam. Automata sztvatós gépico- osfkkal {pl. Skoda 1000 MB. Ttemawít—in, Volkswagen stb.1) csak akkor ajánlatos eHn- dulni, ha a kezdeti magas üresjárati motorfordulat már teásokként a normális sKintee. A éjszakai vendéglő­ben kevés vendégnek tűnt fel a falusias öltözetű bácsi, aki egymaga búslakodott egy asztalnál. Előtte egy üveg sör érintet­lenül. Az öreg feje elöre-elő- rebukott, s halk horkolás je­lezte, hogy az igazak álmát alussza. Néha a feje teljesen lecsuiklott, ilyenkor , nagyol horkantva felébredt, majd újra elszunnyadt. A szunyó­káló vendég megszokott je­lenség e vendéglőben, de aki egyetlen érintetlen sörösüveg mellett húzza a lóbört, már figyelmet érdemel és kelt. így tűnt fel a személyzetnek is az idős vendég, de mivel az asztalára nem volt szük­ség, nem sokat törődtek vele, csak többször feléje néztek. Így ötlött aztán szembe, hogy a vendég félálomban lehúzta a csizmáját, katonásan az asz­tal alá állította, majd meg­könnyebbülten szuszogva, új­ra elaludt. Lehúzott csizma az első osztályú étterem asztala alatt nem mindennapos dolog. Fel is tűnt Markec Olgának, az étterem mindenéjszakai ven­dégének, aki barátnője, Schtrich Ella és közös lovag­juk, Stricz Iván társasága­ival töltötte idejét a békésen szundikáló bácsitól vagy két méternyire. Markec Olga pillantását, amellyel a csiz­mát megcélozta, a pincérek is észrevették, s mert Olga hobbvját, hogy részeg vendé­gektől szeret emléktárgyakat összeszedni, nagyon is jól is­merték, megkezdték a men­tőakció szervezését az öreg csrnnájának megmentésére. Felköltötték az öreget, de az pillanatokon belül újra el­aludt. Markec Olgát és tár­saságát meg mégsem lehetett figyelmeztetni, hogy ne jus­son eszükbe az öreget is megkörnyékezni holmi emlé­kek begyűjtése végett, mert ezt Olga és társasága kikérte volna magának, a szándékol pedig nehéz lett volna bizo­nyítani. Nem volt más hátra, rendőrt kellett keresni, aki majd megvédi a bácsit és csizmáját, meg egyéb érté­keit. Amíg a pincérek rendőr után jártak, Markec Olga a tettek mezejére lépett. Az öreg csizmáját szépen a hóna alá fogta, s úgy sétált ki ve­le a vendéglőből, mintha a cipőjavitó szövetkezet fiók­jából vinné haza. A ruhatá­ros csak annyit figyelhetett meg es mondhatott el a rend­őrrel visszatérő pincérnek, hogy Olga taxiba vágta ma­gát. Ettől kezdve minden gyor­san és menetrendszerűen per­gett. A csizmás öreg nagyon nehezen tért magához, nem fogta fel, mi történik körü­lötte. A rendőr, meg a pin­cét- viszont nem akarta vesz­tegetni az időt. Tudták, hol kell Olgát keresni. Előállt az URH-kocsi, s irány a vasút­állomás. Az egész éjjel nyit­va tartó talponálló szokott éjjeli menedékhelyül szol­gálni Markec Olgának és tár­sainak. Most is ott találták, amint: éppen vevőd keresett a csizmára. Az URH-kocsi kapitányságra vitte Olgát, a wwzmat es a többieket. Be hozta a mezítláb bokázó, s csizmája elvesztőn jajveszo- kelő bácsikat is. Az URH- kocsi egyik rendőre indulatos mozdulattal csapta le az ügyeletes szobában a csizmái. Olga régi törzsvendég volt itt, de most aztán kerekre nyílt a szeme. A két felbo­rult csizmaszárból tömött sorban dőltek ki a piros hasú százas bankók. A csizmából, amit Olga kere.sztülsétálla- tott a fél városon, és amelyet majdnem eladott százötven forintért, ha a rendőrök oda nem érnek idejében. Veszett dühve fokozódó bosszúsággal nézte az egyre hulló százasokat. Ezt elmu­lasztani! És lebukni egy va­cak csizmán, akikor abban egy egész vagyon van! Ilyen essen meg ővele, Markec Ol­gával. akinek nev e fogalom a szakmában! Végiggondolni is rettenetes: huszonhétezer ló­riéit! A bácsi a csizma és pénz láttán végre magához tért. Késő este érkezett a varosba, mert- másnap hajnalban lo­vat akart vásárolni. Nem tu­dott hol megszállni, azért ment az éjszakai vendéglőbe. A pénz elosztva a kot csiz­májában volt a talpa alatt. De, mert álmában nagyon ké­nyelmetlen volt, hát lehúzta. Epovi történt. Hí* pttlíl Markec Olga ize Hiúi bosszúsága nem csökkent.' Ezt a bla- mázst! Ha a szakma meg­tudja, lőttek a karrierjének. Talán még arra is rákénysze­rül, hogy munkát vállaljon es tisztességesen dolgozzék. Belegondolni is rettenetes ... (benedek) Megelőzheti is gyógyítható a lábgombásoilás A fiatal bolgár szeméivgépkocsl-1 par egyik gyártmánya a izovjet alkatrészekből összeszerelt Moszkvics 408-as kocsi. Képünk: a lovecsi „Balkán” Autógyár egyik szerelőszalagjá­ról készült Egy kis visidsetés, piros folt, vagy apró hólyag a láb­ujjak között biztosan nem je­lent életveszélyes betegséget Mégis, ha nvígunk elé kép­zelünk egy autóbuszvezetőt, aki gyötrelemmel gondol minden kanyarban, vagy fé­kezéskor viszkető lábára, sze­retné lerúgni cipőjét és visz­kető lábujját megvakarni, bizony máris szembeszökik, hogy ez a viszketés nem is ártatlan és veszélytelen. Biz­tos, hogy sok közlekedési, üzemi balesetnek, még több selejtes munkadarabnak ki­indulási oka az alattomos gomba és a gyötrő viszketés. Az ember ugyanis képtelen ilyenkor koncentrálni, mun­kájára ügyelni.. A viszketés azonban még viszonylag ártatlan következ­ménye a lábgombásodásnak. Gyakran megesik, bogy a lábujjak közötti bőr feipál- lik, vagy . a lábujjak alsó, vagy felső börfelületén apró hólyagok képződnek. Külö­nösen nyári melegben, ami­kor a cipőire kényszeri tett lábak verejtékezése fokozott, könnyen megeshetik, hogy a hólyagok feletti bőr felsza­kad. Ilyenkor már nyílt seb­felülettel állunk szemben. Mivel sem bőrünk, sem ha­risnyánk nem tekinthető ste­rilnek, bekövetkezik a hólya­gok másodlagos . fertőzése, gennykeltőkkel. Az egyén tűrőképességét ől. egészség- ügyi kulturáltságától függ, hogy legalább ilyenkor már orvosi segítségért folyamod­jék. A gombásodás következté­ben allergiás túlérzékeny­ség is gyakran előfordul a bőrön, ami előbh-utóbb ek­cémához vezet. És az ekcé­ma, vagy diszhidrőzis. már azzal járhat, hogy óriási hó­lyagok jelentkeznek — im­már nemcsak a lábujjak Idő­zött, hanem a töbheiten, sőt, a toipan is. Ez szíton már igazén nem tréfa, nem ár­tatlan visaketés, hanem saj­nos, gyakran teljes munka­képtelenséggel, sőt, nem rit­kán kórházi ápolással járó betegség. Etgomlotkeztalé számok Miután meggyőződhettünk róla, hogy a lábgombásodás — bár egyáltalán nem élet­veszélyes betegség — mégis gyakran súlyos köveékezmé- n vekkel járhat, meg kell még említenünk, hogy ez a betegség nem csillagászati ritkaság. Éppen a fokozott eivHizálódás következtében napról napra nő a lábgom- bában szenvedők száma. Megbízható adatok szerint a városlakók 20—70 százaléka fertőződik — éspedig iskolás­kortól felfelé egyre gyakrab­ban — tornai érmék ben, strandokon, üzemi tusotok­ban, vagy fürdőkben. Mivel a lábgombásodás ismert beteg­ség, gyógyítási és megelőzési lehetőségeit az orvosok ki­dolgozták, végre itt az ideje, hogy ezekkel a lehetőségek­kel az emberek éljenek is. Éz az egyén és a közösség érdeke egyaránt. És ahol ennyire egyértelműen talál­kozik ez a két érdek, ott az eredmény aligha maradhat, el. A lábgombásodást okozó mikroorganizmusok, mint a gombák általában, melegben és nedvességben 1 enyésznek legjobban. Ez a feltétel a ci­pőben járó. civilizált ember lábujjai között biztosított. Különösen az izzadásra még fokozott mértékben hajlamos fiatalabb nemzedéket veszé­lyezteti a gombásodás. A gombák napfény hatására ál­tefabftn eipMaattrinuik, viszont éppen ezért a cipőbe bújta­tott, átmetegedett, nedve** bőrön „a cipő sötétjében” ki­tűnően tenyésznek. Egyene­sen melegágy: táptalajt te­remt a gumicsizma, amely le­hetetlenné teszi a verejték elpiu-oiogtatását. És ha a gu­micsizmában nehéz, megeről­tető fizikai munkát végez valaki, ami szükségképpen verejtékezéssel jár, a gomba úgy tenyészik, mint a trópusi dzsungel kúsránövényei. Megelőzés, gyógyítás Lábujjak: közti kínzó visz­ketés, vagy hólyag esetén rendszerint orvosi segítség nélkül is segíthetünk magun­kon. Az esti, vagy reggeli lábmosás után ügyeljünk rá, hogy kínos gonddal szárazra töröljük a lábujjakat és az ujjak közét is. Ezután vé­kony géz-, vagy vászoncsí­kot szórjunk meg patikában, vágj' illatszerboltokban vény nélkül kapható Mikofen ne­vű hintőporral és hullám­alakban az egyik lábujj al­jától az ujjközon át a másik hátára tekerjük a lábujjak közé. A hintőpor hatására a bői- felső rétegeiben levő gombák elpusztulnak, a géz- csik pedig részben felszívja a nedvességet, részben pedig szétfeszíti az ujjak közét és lehetővé teszi a párolgást. Néha elég egymagában az is, ha a cipőt, vágj’ a hai'isnyát beszórjuk Mikofénnél, vagy a gyógyszertárakban orvosi vényre kapható Mvkosid ne­vű hintőporral. A Mvkosid oldat formájában is kapható, amivel ecsetelni kell a lábuj­jak közét. Ha ezt az egysze­rű eljárást a legkisebb, kez­dődő viszketéskor alkalmaz­zuk. igen sok felesleges szen­vedéstől menekülhetünk meg. Természetesen a gom­haóiaszerre! végzett kora: kezelés nemcsak az egyen panaszait szünteti meg, ha­nem elejét veszi annak is. hogy toeatoksbnn, strandokon n*6«nk ..gorKtoskodjunk” embertássamk fertőzéséről. A teljesség fced\*éért meg kell emlékeznünk arról js. hogy a viszketés megszűnte még' nem jelenti a teljes gyó­gyulást, még kevésbé azt, hogy nem fertőződhetünk új­ra. Ezért gondoskodni kell ró­la, hogy panaszmentesség után is hintőporozzuk még evy darabig a cipői, a harisnyát. Ezenkívül naponta kell zok­nit váltani, sót. lehetőleg ci­pót is. A zoknit forrázással lehet csirátlanítani, a szellőz­tetésre kitett cipőt pedig ala­posan hintőporozzuk be Mi- kofennel, vágj- Mykosiddal. üzemekben Is... Ha lábunkon nagyobb hó- lj'agolc lennének, különösen, ha láz, vagy piros csík jelez­né, hogy kiterjedt másodla­gos gennyesedés következett be, sürgősen forduljunk or­voshoz. Il\Ten esetben az ön- kezelés már túlhaladott, sőt, veszélyes is lehet. A lábgombásodás megelő­zése lényegében ugyanaz, mint az előbb említett egy­szerű gyógykezelés. A min­dennapos lábbeliváltás, a Mikofenes hintőporozás. a gumicsizmák lehető kikerülé­se jelenti a megelőzés egyéni útját. Az egj’éni megelőzés­nél azonban sokkal fonto­sabb az, hogy az üzemekben is megteremtsék a megelőzés feltételeit. Hatásos, ha az üzemi tusotok farácsait nu'i- anyagráccsal cserélik ki és ezeket időnként fertőtlenítik. •Léteznek olyan fertőtlenítő eljárások, amelyek hosszú ideig biztosítanak gomba- mentességet a tusotok pad­lózatán. Biztos. hogy az egyéni és az Intézményes megelőzési eljárások alkal­mazása ugrásszerűen csök­kentheti ennek a nagyon kel­lemetlen és sajnos, gyakran egváltalán nem veszélytelen betegségnek terjedését.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom