Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-26 / 174. szám
Vasárnap, 1970. júflius-26. ÉSZAK'WftGVARORSZAG 7 Tokaji beszélgetés Folyók szorító ölelésében MÉG A LEGFULLASZ- TOBB kánikulában is kellemesen hűvös a tokaji tanácsháza ódon épülete. A vaskos falak közt nincs szükség légkondicionálásra. — Ez év tavaszán mégis melegünk volt — jegyzi meg most mór mosolyogva Tömöl Miklós, a nagyközség tanácselnöke. — Fenyegetett az árvíz, szorongattak a folyók. Sok álmatlan éjszakát okozott a Bodrog és a Tisza szólító ölelése. A vizek lecsendesedtek, a Veszély már régen elmúlt, de látszanak még a károk nyomai, s itt maradtak a helyre- állítás gondjai. Ezekről beszélgettünk a tanács vb-elnö- kével. — A legtöbb épületkár a kistokaji részen keletkezett. Húsz épület rongálódott meg súlyosan, öt össze is dőlt — tudjuk meg Tömöl Miklóstól. Az új házhelyeket már kialakítottuk, mindent megtettünk az építési kölcsönök biztosításáért, s hamarosan megkezdődik az újjáépítés, a renoválás. A legnagyobb gond, hogy a Széchenyi sétánynál 24 ház Veszélyes házak A drága iszap „kiúszott“ bevétel Szúnyoginvázió szinte a gát lábára épült. Ezek minden árvíznél akadályozzák a védekezést, s veszélyes gócokat képeznek. Nem egyszer rettegtek mór itt gátszakadástól. A tanács persze, saját erőből nem tudja megoldani a 24 ház áttelepítését, de összefogással mielőbb meg kellene oldani ezt a problémát. A nagyközség mélyebben fekvő részein, amelyet elöntött a Bodrog árhulláma, az utakban is nagy károk keletkeztek. És kiderül, hogy nemcsak a folyók, hanem a hegyről lezúduló víz is sok bajt okoz a bor fővárosában. Az elmúlt évben a tanácsnak 160 ezer forintjába került a nagy záporok lemosta iszap eltakarítása. Az idén már kétszer kaptak ilyen „iszappakolást”, s ez is elvitt vagy százezer forintot. Ugyanakkor az árvíz „elúsztatta” a tanács bevételi forrásainak tetemes részét. A komp jelentős bevételére például nem számíthatnak. A Bodrogzug tönkretett legelőire ugyanis kár áthajtani, kompon átszállítani a jószágot. Tönkrementek a tiszai strand berendezései is. A károk helyreállítása után, ezt is csak most, július vége felé sikerült ismét megnyitni. •TOKAJ, amely három év múlva, 1973-ban készül megünnepelni fennállásának 900. évfordulóját, s akkorra a már most is jelentős idegenforgalom többszörösére számít, bizony, több segítséget vár és kér a vizek okozta károk helyreállításához. Még olyan, látszólag kis dolog is segítséget jelentene, ha vegyszeres permetezéssel segítenének megszüntetni a Bodrog és a Tisza partját elviselhetetlenné tevő, árvíz utáni szúnyoginváziót. <p. sj „Óceán“ hadgyakorlat Július 26-án ünnepük a Szovjetunió tengerészei a hagyományos flotta napját. Óceán hadgyakorlat. Így övezték a szovjet hadiflotta Nagyszabású hadgyakorlatait, : ^helyek 1970-ben zajlottak T az Atlanti- és a Csendes- &ceán, valamint a Barents-, *z Északi- és a Földközi-ten- Ser térségeiben. A hadgyakorlatokon részt l'ett a szovjet hadiflotta va- Wennyi hadihajója és tengeralattjárója, haditengeré- s2eti repülője és tengerész- palogos egysége. A hadgyakorlatok térségébe kifutott az Októberi forradalom, a Szu- jjorov, a Mihail Kutuzov és a Murmanszk cirkáló, az Admiral Fokin rakétahordozó irkáié, a Moszkva tenger- Mattjáró-elhárító cirkáló, a Hremjascsij rakétahordozó, a Moszkovszkij Komszomolec •bmboló, továbbá számos Hommeghajtású és hagyományos tengeralattjáró , és sok különböző típusú és osztályú Wihajó. A hadgyakorlat célja az voit. hogy gyakorlatilag kiabálják a hadihajók, a repülőgépek és a tengcrészgya- kgosok együttműködését. Nemcsak a szovjet, hanem a nemzetközi haditengerészet történetében is először történt, hogy a különböző óceánokon és tengereken, egymástól gyakran több ezer kilométer távolságra tartózkodó erők, egységes elképzelés, elgondolás szerint működtek. A gyakorlatokon az „ellenfél” elleni küzdelemben a fegyverzetek valamennyi eszközét alkalmazták. A mai korszerű hadihajók és tengeralattjárók harci lehetőségeit össze sem lehet hasonlítani azzal, amit nemrég még a technika legtökéletesebb fokának tartottak. A közelmúltban például egy tengeralattjáró csak viszony- lag korlátozott sugarú körben tudta felkutatni és megtorpedózni az ellenséges hadihajót, vagy kisebb deszántcsoportot partra tenni az ellenség hátában. A mai atommeghajtó- sú tengeralattjáró lényegében korlátlan ideig tartózkodhat a nyílt vízen, bármilyen távolságot meg tud tenni anélkül, hogy a felszínre kellene feljönnie, és végül, bármilyen célpontra megsemmisítő atomcsapást tud mérni. A szovjet hadiflottára mindig is jellemző volt, hogy a legkorszerűbb harci, navigációs és egyéb technikát használta, alkalmazta. A hajókon ma már elektronikus számítógépek és műszerek tevékenykednek az emberi agy helyett. A gyakorlatok során felgyűlt adatokat e technika segítségével nyomban feldolgozták és a parancsnoki fi- gyelőállásba továbbították úgy, hogy ott az események minden részletéről tájékozódtak. A hadgyakorlatok feltételei rendkívül bonyolultak voltak. A tengerészeknek sok nehézséggel kellett megküzdeniük. A feltételek emellett szinte percenként változtak és megközelítették a valódi harci állapotot. Minden hajó és repülőgép, tekintet nélkül a mostoha időjárásra, pontosan manőverezett, időben partra tették a deszántalakulatokat, az utánpótlást. A harci gépek üzemanyagfelvétele menet közben a tengeren, vagy a levegőben történt. A flotta, a repülőrajok és a gyalogos egységek legénysége kitűnően állta a sarat, jól kezelte a rábízott felszereléseket és bebizonyította, hogy fizikailag edzett, politikailag érett. A feladatokat, amelyeket a parancsnokság a részvevők elé tűzött — sok kísérleti jellegű is volt köztük — maradéktalanul végrehajtották. i kcttonnás elektro- kemence félelmetesen zúg. morog, remeg, füstöl, az ajtó hasadókán láng csap ki. Háromezer volt feszültség olvasztja egymásba a vasércet, kokszot, meszet, ócskavasat és a különböző ötvözőanyagokat. A kemencénél üzemzavar van. Közelebb kell menni hozzá az olvasztároknak, a lakatosoknak és Érsek József olvasztár csoportvezetőnek is. Folyik róluk az izzadság. Itt, a Borsodnádasdi Lemezgyár elektroacélmű üzemében egyébként is alig lehet elviselni a íjieleget. Itt minden hőt sugároz, a kemence, a hűlő anyagok, de az üzemcsarnok poros falai is. Érsek József intézkedik. Mikor visszajön a kézi szabályozóhoz és felbillenti a sildes sapkájára erősített olvasztárszemüveget, látom, hegy a szeme véres. — Igen — mondja kiszikkadt torokkal. — Már harminc éve nézek a tűzbe. Itt kezdtem az életet, a munkát 16 éves koromban, kifutógyerekként. Aztán ajtóhúzó lettem a kemencénél, később harmadik segéd, aztán második. majd első segéd. 1951-től vagyok olvasztár, csoportvezető. És érdekes, ekkortájt lettem tagja a pártnak is. Érsek József 30 éve dolgozik ugyanabban a gyárban, ugyanabban az üzemben, ugyanazoknál a kemencéknél. 1953-tól — elvtársi bizalomból — különféle tisztségeket visel a pártvezetőségben, negyedik éve pedig az üzem alapszervezeti titkára. A múltról faggatom, arról, hogyan éltek 30 esztendővel ezelőtt ennek a gyárnak munkásai, mi minden változott azóta. — A legnagyobb változás az, hogy a magunk urai lettünk — mondja. — Ez nemcsak előnyökkel, hanem nagy felelősséggel is jár. Sok minden megváltozott azóta, hogy 30 esztendeje először beléptem ezen a gyárkapun. De egy megmaradt. A munka. A munka, amelyből valamennyien elünk. A Mnnkaérdemrend bronz fokozatával kitüntetett, 45 éves olvasztár bri - gádvezető életét teljes egészében a munka tölti ki. Vorosilovról elnevezett brigádjuk már négyszer nyerte el a szocialista címet, s most a X. pártkongresszus tiszteletére tett felajánlásukat is becsülettel teljesítik. Érsek Józsefnek, a kommunistának azonban más munkája is van a gyárban. Elvtársai segítségével sok nehéz feladatot old meg, mint az üzem párttitkára is— Párttitkámák lenni nem jakkal könnyebb, mint 18 fiatal pedagógus elindul Az Encsi járási Tanács V. B. július 31-én délelőtt fogadja azt a 18. idén végzett ifjú tanítót és tanárt, akik szeptembertől a járás isko Iáiban kezdik meg embert formáló oktató-nevelő munkájukat. A találkozón a fiatalok megismerkedhetnek feletteseikkel, s a járás iskolaügyével, sajátos gondjaival. Az encsi járás nevelői ellátása, sajnos, belépésükkel sem oldódik meg. hiszen ehhez nem 18, hanem 60 pedagógusra lenne szükség. Örvendetes azonban, hogy gyarapszik azoknak a fiataloknak száma, akik az encsi járásból jutottak képzőbe, főiskolába, s most, miután végezték, visszatérnek szülőföldjükre. acélt gyártani — mondja. — A mi társadalmunk, a mi gyári kollektívánk, üzemünk élete pont olyan, mint az acél élete a kemencében. Ügy formáljuk, neveljük egymást, és közben magunkat, mint ahogy a kemencében is változik, ötvöződik, finomodik az acél. Az acélgyártást, mint szakmát, tanítják. A párttitkárságot csak tanulni nem lehet. Törli magáról az izzadságot, figyeli a kemencét, minden zajról, a kemence minden megnyilvánulásáról tudja, hogy odabent mi történik. — Sok dolgunk van mostanában — mondja. — Készítjük számvetésünket a X. kongresszusra. megvizsgáljuk, mit tettünk az elmúlt négy év alatt. A legíonto;,abb azonban, hogy ne csak hátra nézzünk, hanem — olvasztár nyelven szólván — a tűzbe is, a jövőbe is. A mi üzemünk volt hosszú időn át a gyár szemefénye. Most problémáink vannak. Szerencsére épül majd egy új öntöde, ha kapunk rá hitelt. Akkor majd gazdaságosan termelhetünk. Addig azonban áldoznunk kell. Pó ■ tolni azok munkáját, akik közülünk tanulmányúton vannak, s a kísérletek sem olcsóik. De hát ezt meg kell tenni. Ezzel majd kiemelten foglalkozik a vezetőség beszámolója az augusztusi taggyűlésen. Ha azt akarjuk, hogy a több mint 100 éves gyárunk megfiatalodva versenyképes legyen, nekünk, kommunistáknak sok lesz még a tennivalónk. Elhallgat Elgondolkozva nézi kezét, aztán rám emeli véres. szemét — Érdemes a múltba “ uc",ra nézni. de csak a tanulságok kedvéért — mondja befejezésül. — Én azt mondom, hogy előre kell figyelnünk, a tűzbe, a jövőbe Oravec János Próba előtt a mozgólépcső A kamionok szerdán érkeznek Helyzetkép a Centrumról Kevés építkezést kísért az utóbbi években olyan nagy figyelemmel a közvélemény, mint az új, miskolci Centrum Áruházét. A nagy érdeklődés érthető, hiszen időközben igen sok érdekességet megtudott megyénk lakossága e rég várt kereskedelmi központról. Jóllehet, az ünnepélyes megnyitás időpontját még nem tűzték ki, de annyit már elmondhatunk, hogy nemsokára maguk a vásárlók is láthatják, milyen páratlanul szép, korszerű és modem létesítménnyel gazdagodik Észak-Magyarország fővárosa. A BÁÉV és a társkivitelezők dolgozói már az utolsó simításokat végzik az épületen. A jövő héten már sor kerül a mozgólépcső első próbaüzemeltetésére is. Sőt, szerdán, azaz 29-én érkezik a tervek szerint az a két kamion, amely a nyugatról vásárolt különleges berendezé - seket hozza. Ezután kétnaponként követik egymást a nagy szállítójárművek addig, amíg minden a helyszínen nem lesz. így augusztus 10-e körül már megkezdődhet a berendelések beépítés#, szerelése. Ehhez tulajdonképpen a legfelső szinten, a második emeleten már minden készen áll. A falakat már a végleges aluminiumlemez-bm-kolat fedi, elkészült a mélyszürke, tükörfényes, különleges műanyagpadló is, s csak az álmennyezet vár kisebb igazításokra. Az első emeleten és a földszinten azonban még csak nyers beton látszik a szőnyeg, illetve a padló helyén. Azonban ezzel is időre elkészülnek majd, így nem fogja akadályozni a szerelés folyamatosságát. Ugyanígy hamarosan kipróbálják az épület lég- és sugárzó fűtés- berendezéseit., és a szellőzőket. S ha elkészülnek a Beloiannisz utca egyirányúvá építésével és a felvonulási épületek bontásával, megkezdődhet a környék rendezése. Mindent összevetve, a jelenlegi helyzet alapján úgy tűnik, a BÁEV teljesíteni tudja a szerződésben vállal 1 kötelezettségeit, s így augusztus végére, szeptember közepére befejeződhet majd az új Centrum Áruház műszaki átadása. B. B. A tűzbenéző
