Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-26 / 174. szám

Vasárnap, ,.$970. juíiu-s<.26­ÉSZftK-WftOyARORSZAC 3 Nagyjavítás a lemezgyárban Folyik a nagyjavítás a meleghengermű második hengersorán. A harmadik évszázad küszöbén kémények és padok Ötvenezer forintos akció Kedvezményes mező gazdasági Ili telek Egy hete, július 18-án állt meg a ter­melőmunka a nagy múltú Borsodnádasdi Lemezgyárban. Jó előkészítéssel hozzá­kezdtek a szokásos, évi nagyjavításhoz. A gyár vezetői azért választották ezt az idő­szakot, hogy a kánikulában, az amúgy is meleg üzemben ne szenvedjenek a hőség­től a dolgozók, másrészt pedig, hogy az így kapott szabadságidő alatt segíthesse­nek a nagy mezőgazdasági munkákban, az aratásban. A nagyjavítást a gyártás, a termelés technológiai folyamatának megfelelően szervezték meg. Természetesen a legna­gyobb munka a karbantartó üzem dol­gozóira vár. A jó munkaszervezés azon­ban lehetővé teszi, hogy a felelősségtel­jes munkával a kitűzött határidőnél egy­két nappal korábban és jó minőségben elkészüljenek. Bonyolítja a munkát, hogy a nagyjaví­tás mellett a kikészítő üzemet új csar­nokba telepítik, a lágyító üzem csarno­kának fa tetőszerkezetét pedig vasszerke­zetű tetővel cserélik ki. Erinek ellenére azonban minden lehetőség megvan arra, hogy augusztus 1-én az egész gyár teljes kapacitással dolgozhasson. Egyébként a gyár trilexüzemét nem érinti a nagyja­vítás, itt folyamatosan termelnek. A háztáji termelés, azon belül különösen a húsáru ter­melésének fejlesztése az utóbbi időben annyira fontos feladattá vált, hogy már kor­mányzati szintű határozatok és intézkedések is születtek. Az ok ismeretes: a háztáji állatállomány száma és a háztáji árutermelés az utóbbi két év során olyan ütemben csökkent, hogy a nagyüzemek nem bírják ellensúlyozni. Egyelőre azonban a hazai élelmiszerellátás és az ex­portérdek megköveteli, hogy a háztáji gazdaságok terme­lése ne csökkenjen, hanem, ha lehetséges, forduljon visz- sza a fejlődés irányába. * Bonyolult és ellentmondá­sos probléma ez. Egyfelől ideális a tsz-tagok és a ma­gántermelők törekvése, hogy szabad idejüket szórakozás­sal, művelődéssel töltsék el, mert ez is szükséglet (társa­dalmi és politikai), másfelől viszont az az igazság, hogy kell a hús, a tej, a baromfi, a tojás, a gyümölcs, a zöld­ségféle — minden háztáji termék —, mert a fogyasztás nein csökken, hanem emelke­dik. És a fogyasztói igénye­ket ki kell elégíteni, a külke­reskedelmi lehetőségeket meg ki kell használni. A nagy­üzemek — anyagi lehetősé­gek, építő, szerelő és egyéb kivitelező kapacitások híján — még nem tudják olyan ütemben fejleszteni az áru­termelést, hogy minden igényt kielégíthessenek. Ezért hangsúlyozzuk ismételten, hogy a háztáji gazdaságok termelésének csökkenését meg kell állítani. Aligha lenne felesleges a tsz-tagok és magántermelők megértését, öntudatát kérni. Tsz-tagjainkra és a magán­termelőkre az országkormány­zás és a pártvezetés számit. Bízik bennük és kér is tő­lük. Jelenleg azt kéri, hogy alkalmazkodjanak a szükség­letekhez, igyekezzenek őket minden tőlük telhető módon kielégíteni, néhány évig meg ne csökkentsék a háztáji ter­melést, mert az igényeket csak úgy tudjuk megfelelően kielégíteni, ha a háztáji és magángazdaságok is fokoz ák termelésüket. ♦ .4 kormányzat nemcsak kér, hanem ad is. Klonyöket és kedvezményeket biztosit a háztáji és a magángazdasá­gok termelésének fokozásá­hoz. A megyei Gabonafelvá­sárló és Feldolgozó Vállalat telepein most már kész­pénzért is lehet keverékta­karmányokat vásárolni, ösz- szesen 70 féle táp és kon- centrátum kapható, korlátlan mennyiségben. Ha a gazda 25 mázsánál többet vásárol egyszerre — úgy nem fo­gyasztói, hanem nagybani áron kapja meg a takar­mányt, ami 20 forint kedvez­ményt jelent mázsánként. Akciót szervezett a megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat is az OTP megyei igazgatóságával együttmű­ködve. Az akció célja és lé­nyege: a háztáji állattenyész­tés és hústermelés megkönv- nyítése, a több áru előállítá­sának segítése. Mind a háztá­ji. mind a magángazdaságok részére, kedvezményes kölcsö­nöket biztosít az OTP, ha a tulajdonos állattenyésztési és értékesítési kötelezettséget vállal szerződésben. Ha a hitelt igénybe vevő tsz-tag, vagy egyéni termelő 1000 forintonként évente leg­alább egy hízott sertést éne­kesit — a hitel teljes vissza­fizetésének időpontjáig — a kamat 50 százalékát vissza­fizetik részére. Ha a megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnak közvetlenül ad­ják el a sertést, úgy a ka­mat 50 százalékát a vásárló vállalat téríti meg. * A kedvezményes mezőgaz­dasági hitelakció célja, hogy a tsz-tagok és magánterme­lők a háztáji, illetve magán­termelés fokozása céljából beruházásokat is végezhesse­nek. Például: istállóbővítés, tatarozás, helyreállítás, vagy új férőhelyek létesítése. De felhasználható a kölcsön ál­latok és takarmányok vásár­lására is. A termelő dolga, hogy mire költi el, abba az OTP nem szól bele. Az igénylők, ■ a kedvezményes kölcsönöket a termelést foko­zó gépek és berendezi se . vásárlására is felhasználhat­ják. Csupán az a fontos, hogy a háztáji és egyéni gazdasa­gokban kihasznalallanul ha­gyott férőhelyeket a tulajdo­nosok hasznosítsál,, bennük értékesítés céljából, áruter­melést folytassanak. Ha a tsz-tagok saját ter­melőszövetkezetükkel nagy­üzemi értékesítési szerződést kötnek, a kölcsönigénylő ke­zese maga a közös gazdaság. Mas kezes nem sell igé­nyelhető kedvezményes me­zőgazdasági kölcsön gyü­mölcsfélék telepítéséhez is. Az összesen adható kölcsön HO 000 forint, de ezt két rész- . leiben — kötszerre — lehet igényelni. Visszafizetése a termelési eél és feladat meg­valósításának figyelembevé­telével egy összegben, vagy évi. félévi és negyedévi rész­telekben történik. Az igénv- lés minden feltételéről és módjáról ingyenes tájékozta­tót adnak az OTP fiókjai, valamint a megyei Adatfor­galmi és Húsipari Vállalat megbízottai. (sz. jj HÚSFELDOLGOZÓ A TSZ-BEN A most következő héten műszakilag átadják és üzem- j be helyezik a termelőszövet- j kezet által épített vágóhidat j és húsfeldolgozó üzemet Fel- ! sőzsolcán. Naponta tíz ser­tést vágnak majd le, s ezek- j bői házi jellegű húsárukat készítenek Miskolc város ré- j szére. menyeket akarunk teremte­ni, hogy az embereknek ne kelljen nehéz munkát végez­ni. Technikai irányítók legye­nek és a munkában csökken­jen a fizikai, s növekedjen a szellemi kívánalom. — Anyagi vonatkozásban'.’ — A gyár dolgozóinak nagy része törzsgárdatag. Sok ezer ember dolgozik a szocialista brigádokban. Mi támaszkod­ni akarunk ezekre az embe­rekre, az emberek ludasá­ra, a technikai korszerűsíté­sek és a fejlesztések megvaló­sításában. S mindez az ember és a dolgozókért történik. Az elkövetkező öt évben a párt életszí n vonal-poll t i ká j ának megfelelően ÍR és fél száza­lékkal akarjuk növelni a bé­reket. — Mit hoz a jövő, a ter­melésben? — Fejlesztéseinkkel több alapvető célkitűzési valósí­tunk meg. Mi nem a termelés mennyiségét akarjuk növelni. A fő feladatunk: a gazdasági hatékonyság, a gyártmányok színvonalának további javí­tása. a belföldi igények foko­zottabb kielégítése, a válasz­ték növelése. Gondolok itt a gyorsacélok választékának bővítésére, a jól forgácsolha­tó szerkezeti acélok gyártásá­ra. stb. Mi elsősorban a bel­földi igények kielégítésére gondolunk, ehhez igazítjuk exporttermelésünkéi is _____ — MIT MONDHATOK | még a harmadik évszázad küszöbén? Csak nagy-nagy el­ismeréssel beszélhetek azok­ról a dolgozókról és vezetők­ről, a régi és az új generá­ció tagjairól, akiknek fizikai és szellemi munkája nyomán egyre nagyobb és gazdagabb lesz a gyárunk, egyre jobban szolgálja az egyének és a népgazdaság érdekét. Ez a kollektíva, az öregek helyébe lépő ifjúság, az őket kővető még ifjabbak képesek lesz-, nek a gyár további fejleszté­sére. Csorba Barnabás Foío: Laczó József. Beszélgetés dr. Énekes Sándorral\ az LkM vezérigazgatójával NAGY TÖRTÉNELMI dátumhoz érkezett a diósgyő­ri kohászat. Mária Terézia.. 1770. július 28-án keltezett levelében értesíti a pozsonyi magyar kamarát: ,.Kincstá­runk hasznát és édes magyar hazánk javát több vasbánya kiaknázásából óhajtjuk elő­mozdítani, ezért elhatároz­tuk, hogy a bőséges faanyag­gal rendelkező diósgyőri ka­marai uradalom területén vasgyár létesítessék". Az ala­pítólevél dátumozása óla 200 év telt el. Trónok és rend­szerek omlottak össze, csá­szárságok. királyságok kerül­tek a történelem szemét­dombjára. A két évszázaddal ezelőtt virágzónn működő vashámorok többnyire el­pusztultak. Az ómassai vas- olvasztóból' és a hámorokból kifejlődő diósgyőri kohászat — amely száz évvel ezelőtt kezdte meg mai helyén mű­ködését — hatalmas. Euró- pa-szerte elismert üzemmé fejlődött. A századforduló küszöbén a múltról, a jelen­ről, s főleg a jövőről beszél­getünk dr. Énekes Sándorral. a Lenin Kohászati Művek ve­zérigazgatójával. A letűnt idó elemzése érde­kes képet mutat. Minél to­vább haladunk előre, a gyár fejlődése, a termelés üteme annál gyorsabb, s nagyobb lesz. Az összehasonlítás azt mutatja, hogy a gyár a fel- szabadulás 25 éve alatt gyor­sabban, s nagyobb ütemben fejlődött, mint az addig el­telt 175 év alatt, s a harma­dik ötéves tervben ismét nar gyobb a fejlődés, mint az előtte levő 15 évben volt, A termelés mennyisége például 1938-hoz viszonyítva 7,4-sze- resére, s 1945-höz viszonyít­va pedig 9 és félszeresére nőtt. Ma 6,6-szorta több nyersvasat, ötszörié több acélt, hatszor la több henge­red! árut termelnek, mint 1938-ban. A dolgozók létszá­ma háromszorosára nőtt. Kevés ember van hazánk­ban, aki ne élvezné a diós­győri termékek előnyeit. Gondoljuk csak el, ha vona­ton utazunk, az alattunk „fu­tó sínek”, a kerekek, a ten­gelyek, a villamos, a Diesel- mozdonyok alkatrészei, a di­ósgyőri munkásokat dicsérik. A Lánchídon áthaladók kö­zül kevesen tudnak róla, hogy egyes részei Diósgyőrben ké­szültek. A metróban a veze­tő sín az LKM terméke. Ma­gyarországon és a szomszé­dos országokban ma is van nal-t olyan sínek, amelyek a múlt - ■ ■-út kilencvenes éveiben, vagy a század forda lón készült'-'' A termékeknek nagy híre van a világban. Ma hat száz­szorta több árut exportálnak, négy világrész, közel hatvan’ országába mint 1938-ban. Ez ami utal. hogy a gyár mun­kásai és vezetői méltó utódai a diósgyőri kohászatnak. A pi-ár ve/ ’rtf’azaató.ja. a Bala tonfümten megtartott nem­zőt közi knhászkonferencián számolt be a golyóscsapág.v- a-'ül.'d kapcsolatos kisérletek- r” « eredményekről. A r i z'lnvák, a svéd. a nyu­trrnv't és az angol szak­emberek a legnagyobb elra­gadtatással nyilatkoznak ró­la Dr. Énekes Sándor egy le­velet mutat, mely szerint az angolok úgy vélekednek, hogy a diósgyőri kutatás és a gya­korlat, az ő alapkutatásaikra lesz pontot. Ez a gyár sok-sok szakemberének bátor kezde­ményezését, új utakon való haladását dicséri. Érdemes ismét visszapil­lantani. A gyár 1963-ban még deficites volt. A következő évben már élüzem címet nyer és 65-től sorozatban az MT- és a SZOT-zaszló is az övéké. — Ügy érzem — mondja a vezérigazgató —, hogy 1970 méltó folytatása lesz az elő­ző éveknek. Ez év első felé­ben szép eredményeket ér­tünk el. 230 millió forinttal nagyobb termelési értéket ad­tunk a tervezettől, s negy­venmillió forinttal nagyobb a nyereségünk is. A többlet­eredményt a termelékenység növelésével biztosítottuk. Ez egyúttal a sok ezer dolgozó lelkiismeretes munkásságát, a kongresszusi versenyben való aktív részvételét tanúsítja. Számos példa bizonyítja, hogy a diósgyőri kohászok szeretik az üzemet, sokat tesz­nek fejlődéséért. A felvételek többnyire a Vargahegyről nézve mutat­ják be a gyárat. Előtérben a robosztus kohóművel. A fényképezőgépek lencséi rö­videsen más oldalról villan­nak a gyárra. Szinte teljesen új gyár, egész sor új üzem épül a régi gyár testén, illet­ve az addig ki nem használt területen. Már dolgozik az új húzó és hőkezelő, a múlt hét péntekén részlegesen megkezdte üzemelését az új csiszolóüzem. Ebben az évben befejezik a mozdonyok diese- lesítését. Sok millió forintot fordítanak a víz és a levegő szennyezettségének megszün­tetésére. Az igazi nagy fejlődés az új, a negyedik ötéves terv­ben következik be. — Ez évben várhatóan jobb eredményeket érünk el, mint 1969-ben. Ez kedvező lehető­séget teremt a zökkenőmen­tes átmenetre, a negyedik öt­éves terv megvalósítására. A Lenin Kohászati Művek fej­lesztése eldöntött. Határozott célkitűzésekkel kezdtük meg előkészítését, ismerjük a fel­adatainkat, s ez egyben meg­határozza az új ötéves terv- beni tennivalóinkat. — Mit hoz ez emberi vo­natkozásban? — Nézzen csak körül az üzemben. Olt van például a légi csiszolóüzem. Az még ú). Mi réginek nevezzük és rövidesen meg is szüntetjük. Nehéz körülmények között dolgoznak ott az emberek. Nehéz a munka, rossz a lave- aö. Mellette az új csiszoló- üzem. Korszerű, gombnyo­másra működő gépek, üveg­falú üzem. tiszta levegő, s itt mér megszűnik a nehéz fizikai munka. A kettő kö­zötti különbség nagyjából szemlélteti, milyen lesz az új nemesacél-hengermű, amely most épül, s amely­nek egy része 1972-ben. má­sik része 1973-ban kezdi meg a termelést. A régi és az új változatát szemléltetik a gő­zösök helyében levő Diesel­mozdonyok. a kézi számolga­tást felváltó kibernetika és a régi helyiségeket felváltó, több emeletes. fekete-fehér öltöző kombinát, mely a gyár új bejáratánál épül. Közis­mert, hogy a nehéz fizikai munkás „eltűnőben” van. Mi olyan állapotokat és körül-

Next

/
Oldalképek
Tartalom