Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-03 / 154. szám

Péntek, 1970. július 3. ÉSZAK - M AGYARORSZÄG 3 •* Üzenet Alsózsolcára Késik a kavics, kevés a födémelem A Beton- és Vasbeton! nari Művek kazincbarcikai üze­mében az elmúlt hetekben szinte teljesen átprofilíroz­ták a termelést. Eddig ugyan­is zömmel bányaidomköve- ket és bánya-ívelemeket gyártattak. Most azonban felajánlották, hogy minden erejükkel segíteni igyekez­nek az árvizes területek új­jáépítését, s rátérnek a fö­démelemek gyártására. Sok száz szabolcs-szatmári csalá­di otthon újjaépítéséhez vár­ják a kazincbarcikaiak fö­démelemeit. Sajnos, az üzem dolgozóinak eddig még nem sikerült teljes egészében tel­jesíteni vállalásukat, min­den igyekezetük ellenére képtelenek kihasználni teljes kapacitásukat. Az elmaradás egyedüli akadálya az anyaghiány. A födémelemek gyártásához ugyanis osztályozott kavicsra van szükség, aimit az alsó- zsolcai testvérüzem bányája szállít részükre. A beígért és várt osztályozott kavicsnak eddig azonban csak mintegy felét sikerült megkapniuk. Ilyen körülmények között el­képzelhetetlen, hogy teljes kapacitással segítsék a kárt szenvedett vidék újjáépíté­sét. A kazincbarcikai üzem dolgozói joggal várják, hogy mielőbb megoldják nyers­anyag-ellátási gondjaikat. A szocialista üzem címet el­nyert kollektíva teljesíteni szeretné felajánlását, annál is inkább, mert ellenkező esetben esetleg családok szá­zai maradnak fedél nélkül a tél beállta előtt. ír. st.) Szövetkezeti asszonyok A Központi Bizottság még az esztendő elején ha­tározatot hozott a nők helyzetének megjavításáról. Nyilvánvaló, hogy ez a ha­tározat a mezőgazdaságban, azon belül a termelőszövet­kezetekben dolgozó nők helyzetére is kiterjed. Kár lenne szépíteni a dolgot, hi­szen a valóságot nem lehet letagadni: a nők a mezőgaz­daságban, a termelőszövetke­zetekben is sokat dolgoznak, szerepük a munkában és a kollektíva életében egyaránt jelentős, hiszen hovatovább többen vannak, mint. a fér­fiak, és a családgondozás, meg a háztáji munkák mel­lett a növénytermesztési fel­adatok nagyobb részét ők végzik. Sokat dolgoznak és jelentős a szerepük az állat­tenyésztés ágazataiban is. Az Észak-borsodi Termelő- szövetkezetek Területi Szö­vetségében már június 19-én küldöttgyűlésen vitatták meg a szövetséghez tartozó tsz- ekben dolgozó nők helyzetét a Központi Bizottság februá­ri határozata alapján. A kül­döttgyűlés megértette a Köz­ponti Bizottság határozatát, és a gyakorlati megvalósítás­hoz szükséges feladatokat is. A szövetség állandó nőbizott­ságát azonnal megválasztotta. Természetesen: a nőbizotlság minden tagja nő, akik egy­ben valamely tsz-ben nőbi­zottsági elnökök. A területi szövetség állandó nőbizottsá­gának elnökéül Tulai Áta­dómét, a csernelyi Béke Termelőszövetkezet főköny­velőjét választották meg. A szövetségi állandó nő­bizottság azoréial elkészítette elvi és gyakorlati munka- programját. ' Igen érdekesek és tartal­masak az észak-borsodi tsz- szövetség nőbizottságának munkaprogramként megha­tározott feladatai. A terme­lőmunkával, a termelő tevé­kenység fokozásával és . a szocialista munkaversennyel több oldalról is fogUükoz­Repülések a Föld körül 3. Földi körülmények — űrrepülés közben A Szojuz—9 feladatai között különböző or­vosbiológiai kutatások is szerepeltek. E kutatások eredménye, akárcsak a ko­rábbi Szojuz-repülések, a föl­di — űrrepülést imitáló — kísérletek segítenek kiala­kítani az űrhajók létfenntar­tási rendszereit, az i űrhajó­sok kényelmét, a munka- és életfeltételek földihez hason­ló körülményeit. A szovjet tudósok és kutatók a kezdet kezdetétől fogva maximáli­san arra törekedtek, hogy az űrhajósok repülés közben a földiektől alig eltérő körül­mények közé kerüljenek. A földi körülmények meg­teremtésére irányuló törek­vések abban is kifejezést nyertele, hogy a szovjet űrha-, jósok szkafander nélkül re­pülnek, ha nem szerepel a Programban a kilépés a vi­lágűrbe. Ez év június elsején a ív­nézők milliói láthatták, hogy Nyikolájev és Szevasztyjanov szintén szkafander nélkül startoltak. Mi tette lehetővé ezt a könnyedséget, hogy mellőzni lehetett a kényel­metlen, a mozgást akadályo­zó felszerelést? • Az űrhajók annyira bizton­ságosak, hogy gyakorlatilag semmiféle veszély nem fe­nyegeti az űrhajósokat. Vé­gezetül a hordozórakéták kor­szerűsítése következtében a felszálláskor jelentkező túl - terhelések jelentősen csök­kentek. Kisebb a megterhe­lés a leereszkedés, illetve a visszatérés alkalmával is 'az aerodinamikus fékezés követ­keztében. Ilyen megoldás mellett a föld sűrűbb lég­rétegében is kisebb a meg­terhelés, mint a ballisztikus pályán visszatérő Vosztok és Voszhod űrhajók esetében. A szkafander hiánya nagy mozgásszabadságot biztosit) nagyobbat, mint a Földön, mivel a súlytalanság állapota ezt csak fokozza. De ezzel él­ni, szűk kabinban, szinte le­hetetlen. Az első űrhajósok még az ülésükhöz rögzítetten repültek, és csak kis lehető­ségük volt a mozgásra. Em­lékezhetünk még Bikovszkij elbeszélésére, milyen nagy örömet szerzett neki a pa­rancs: kikötheti magát és he­lyet változtathat a kabinban. Á Vosztokban szűk volt a hely. a Voszhodban is nehéz­kes volt a mozgás. De egé­szen más a helyzet a Szojuz űrhajókban, ahol orbitális — az űrrepülés körülményeihez képest tágas — kabin talál­ható. Itt szabadon mozoghat­nak az űrhajósok. E kképpen a fejlődés a szűk „tégelyektől-’ a tágas, minden kénye­lemmel felszerelt irányába mutat Várható, hogy a kö­zeljövőben a komfortos la­kás fogalmát közelítik meg az orbitális űrállomások. Fürdőkád természetesen nem lesz, de lesz tus. a víz vezetékrendszert tovább kor­szerűsítik. Gázszolgáltatás ugyancsak nem lesz. de a? étel felmelegítésének lehető­ségét biztosítják. A szeme­tet feltétlenül elégetik, mert ez a hosszabb űrrepülések esetén, már ma is probléma. Vagonhiány miatt Nehéz helyzetben a borsodi bányászat Termeléskiesés - Kényszerdeponálás — Minőségromlás ti én yszerszabadságolás nak. Tehát: elsősorban me­gint dolgozni akarnak és a végzett munka alapján köve­telik jogaikat, helyzetük megkönnyítését, egyenlőségük elismerését a gyakorlatban is. Külön foglalkoztak — és foglalkoznak majd minden termelőszövetkezetben — a nők munkakörülményeinek megvizsgálásával, hogy azo­kat a lehetőségek szerint ja­víthassák és könny í th essék. Tervbe vették a nők állandó foglalkoztatásának biztosítá­sát is a tsz-ekben, tehát té­len is. amikor a növényter­mesztésben kevés a munka. Természetesen: ezeket o problémákat a tsz-vezetökkel együtt és egyetértésben kí­vánják megoldani. Vala­mennyi nőbizottság fontos feladatának tekinti a háztá­ji termelés fokozását és a korszerű eszközök (kisgépek, előkészített táptakarmányok stb.) alkalmazását a háztáji munkában. Szinte természetes, hogy foglalkoztak a „legkénye­sebb” problémával is. Ez: a nők részvétele a termelőszö­vetkezetek irányításában a végzett munka alapján, az­zal összhangban. Alighanem ez a legcsomósabb probléma az összes közt. Nem is csak azért, mert a férfiak önma­gukat tartják alkalmasabb­nak a vezetésre, hanem a nők általános helyzete miatt elsősorban. A nők nagyobb része ugyanis — társadalmi előítéletek és más okok miatt — nem kíván vezető lenni. A családgondozás is rengeteg munka. Mikor és hogyan ve­gyen részt a nő — bár­mennyire rátermett — a ve­zetésben? Ráadásul a férfiak sem hajlandók elismerni a női vezetést — tisztelet a j kivételnek. Nehéz problémák ezek, de napirendre kerültek, és a Központi Bizottság határoza­ta is azt követeli, hogy szün­tessük meg ezeket az. ellent­mondásokat, mert nem lehet igaz, hogy a nők dolgozni tudnak, vezetni nem. Ha megteremtjük a feltételeket — a nők egészen bizonyosan bebizonyítják, hogy vezetni is tudnak. Előbb azonban mentesíteni kell őket egész sor teher alól, hogy legyen idejük tanulni — felkészül­ni a .vezetésre — és gyakor­latilag is részt venni abban. M egannyi nemes szán­dék, nagyszerű mun­kaprogram. A cél: a nők általános aktivizálása a társadalmi, politikai és a gaz­dasági munkában. Bizonyos, hogy e nemes és társadal­milag is fontos törekvése­ket siker koronázza majd. Szendrei József I — Mért nem részesí­tik lakbérkedvezmény- ben a több gyermekes családokat, miért nem veszik figyelembe a la­kásban élő személyek számát? A több gyermekes csalá­dok a lakás megszerzésénél kapnak jelentős kedvez­ményt. Maga a lakbér-megal- lapítás a jövőben is kedvez­ményes, amortizációt, nyere­séget nem tartalmaz. A gyer­mekek utáni kedvezmény kétszeres preferálás lenne. A töhb gyermekes családok lakbér többletköltségeinek ellensúlyozására a családi pótlék hivatott. — Miért nem tesz kü­lönbséget a határozat a kis és nagy keresetűek között, miért kapnak Szénhegyek a bányák üzem­terein. (Laczó József felvétele) A modern bányászkodás ma már elképzelhetetlen a termelés és a szállítás ma­gas fokú együttműködése nélkül. A társadalmi tulaj­don alapján működő szocia­lista vállalatok között a ko­operációnak tervszerűnek kell lenni. Különösen nagy jelentősége van az áruk iparszerű fuvaroztatásának a termelés helyéről a fogyasz­tás, felhasználás, vagy a be­raktározás helyére. Hazánkban a vasútnak ezen a téren óriási fel­adatai vannak. Mostaná­ban mégis, mintha elsza­porodtak volna a mu­lasztások, zökkenők van­nak a vállalt kötelezett­ségek teljesítésében. Az ebből adódó következ­mények pedig láncreakció- szerűen terjednek, s kárát valamennyien megérezzük. A rudolftelepi szénbányá­ban június 24-én több mint 20 órán keresztül állt a ter­melés, mert nem volt va­gon. A Máikvölgyi, Ormosi és Szuhavölgyi Bányaüzem július 1-én — hasonló ok miatt — tervezett termelésé­lakbérhozzájárulást azok is. akik nagyobb jöve­delemmel, gépkocsival, vagy telekkel rendelkez­nek? A lakbérrendezésnek nem célja, hogy — adójellegűen — differenciálja a bérlők jö­vedelmét. Ezt a differenciá­lást más eszközökkel kell, il­letve lehet megvalósítani. Cél volt viszont az, hogy a rendezés egyetlen család életszínvonalát se csökkent­se. Bizonyos differenciálás viszont mégis érvényesül: a magasabb keresetűeknél ha­marabb megszűnik a lakbér- hozzájárulás fizetése, mint a kis keresetűeknél. — A rendezés utáni lakáscsere esetén kap­hat-e a bérlő lakbér- hozzájárulást, ha alacso­nek csak a felét tudta pro­dukálni. Több bánya szénter- meiöinek egy részét haza kellett küldeni, mert nem tudják foglalkoztatni őket. A vagonhiány nehéz helyzet­be hozza a borsodi szénbá­nyászatot. Kérésünkre tegnap délután Miskolcon, a Borsodi Szén­bányák termelési főosztály- vezetője. Latorca: János tá­jékoztatta lapunk munkatár­sát. Elmondotta, hogy vagonhiány miatt az el­ső félévben a termelő­üzemeknél összesen 745 óra. a Központi Szénosz- tályozóműnél pedig 342 óra volt az állásidő. Emiatt a tervezettnél negyvenezer tonnával ke­vesebb szenet tudtak termelni. Ugyanez időben az üzemek­nél 22 ezer, a Központi Szén- osztálvozóműnél pedig 16 ezer tonna szenet kellett a földre leterítve tárolniuk. Az ezzel kapcsolatos minőség- romlás mintegy 50 százalé­kos, ami azt jelenti, hogy egy tonna 350 forint értékű szénből a törés, aprózódás és az időjárási hatások követ­keztében 160—170 forint ér­tékű aprószén lett. Az újbóli felrakás természetesen újabb munkaerőt köt le és újabb költségeket igényel. Tegnap például több mint hatezer tonna szenet kényszerültek földre leterítve tárolni. Szólni kell természetesen arról a talán még jelentő­sebb kárról, amely a vagonhiány következté­ben a frontok állásából adódik. A drága bizto­sító berendezésekkel el­látott tömegtermelő munkahelyek, a hosszú állás miatt tönkrementek, ami újabb problémákat okoz. A csökkenő termelés ki­sebb kereseteket idéz elő, a bányászok hangulata, terme­lési kedve, munkalendülete romlik. Az így kialakult helyzet egyáltalán nem vá­lik hasznára az amúgyis munkaerő-gondokkal küzdő vállalatnak, s azonkívül a szocialista munkaversenynek sem. Ma már odáig romlott a helyzet, hogy a Szuhavöl- gyi, illetve a Mákvölgyi Bá­nyaüzemnél közel háromszáz munkást kellett kényszer­nyál)!) bérű lakásba kői- , tözik? A lakbérhozzájárulás meg­állapítása egyszeri aktus, cél­ja az átmenet megkönnyítése. A lakbérhozzájárulás meg­állapítása után a családok helyzetében bekövetkező vál­tozásokat általában nem kí­sérik figyelemmel. Változat- [ lanul kapja tehát a hozzájá­rulást a család, ha kisebb, vagy nagyobb lakásba költö­zik,' ha saját házat épít, vagy újabb családtag válik kere­sővé. — Hogyan állapítják meg a kereset növekedő- j set azoknál, akik telje- í sítményben dolgoznak? Az átlagkereset növekedé­sét féléves, vagy még való­színűbb, hogy éves átlag alapján állapítják meg. szabadságra küldeni július 1-én és 2-án. Ez az oka an­nak, hogy a termelési tervét példásan teljesítő vállalat július 1-én 62,2 százalékban, tegnap talán még ennyire sem teljesítette. A vállalat, az üzemek, az almák veze­tői természetesen mindent megtesznek a dolgozók fog­lalkoztatása érdekében; bizo­nyos munkaszervezési intéz­kedések következtében szere­lési munkákat előbbre hoz­nak, azonban ezzel a hely­zeten nem sokat tudnak segíteni. Mint Latorcai Já­nos elmondotta, a MÁV miskolci Igaz­gatóságával a kapcsola­tuk jó. az igazgatóság vezetői igyekeznek eleget tenni a bányák kérései­nek, azonban úgy lát­szik, hogy a felettes szer­vek, a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium, valamint a Központi Szállítási Tanács segít­sége nélkül lényeges változást nem tudnak el­érni. Pedig erre nagy szükség van, hiszen a Borsodi Szén­bányák éves termelésének mintegy 40 százaléka, közel kétmillió tonna szén a TÜZÉP-en keresztül, a lakos­ság igényei nek a kidégfte- sét szolgálná. Vagonhiány miatt problé­mák vannak az Özdvidéki Szénbányáknál is. A Somsá- lyi, valamint az Egercsehi Bányaüzem osztályozóinál az utóbbi tíz napban mintegy 69 óra volt az állásidő, ami­nek következtében csökken­teni kellett a termelést. A Királdi Bányaüzemnél je­lenleg több mint 800 csitté szenet tárolnak a földön. to. Jr) A cementgyár gondjai Az utóbbi hónapokban fo­kozott erőfeszítéseket tett a cementhiány enyhítésére a Hejőcsabai Cementgyár kol­lektívája. A korábbi kohó­salak- és vagonhiány miatt bekövetkezett, mintegy 8500 tonnás lemaradásból június végéig körülbelül háromezer tonnányit sikerült pótolniuk. A gyár- továbbra is minden! elkövet azért, hogy a harmadik negyedév végéig a még hiányzó cementmennyiséget is át­adhassa az építőiparnak, az év végére pedig 1000 tonnával szeretnék túl­teljesíteni eredeti ter­vüket. Sajnos, az egyik igen fon­tos adalékanyag, a kohósa­lak továbbra sem érkezik megfelelő ütemben a cement­gyárba. A Lenin Kohászati Müvek júniusban 19 ezer tonnás kötelezettségével szemben csak 13,2 ezer ton­nányi salakot szállított. A cementgyár júniusi jó ered­ményét csalc a Dunai Ce- ‘ment és Mészmű helyett át­menetileg Hejöcsabára irá­nyított ózdi kohósalak-több­let tette lehetővé. Most azonban ismét nehezen tud­ják biztosítani a folyamatos termelés salaksziikségletét. Igen nagy mértékben veszélyezteti a gyár fo­lyamatos termelését az újra súlyossá vált va­gonhiány is. Júniusban emiatt négyezer tonna cementet nem tudtak el­szállítani. sőt — ha a helyzet nem változik —, néhány napon belül megtelik a gyár ce- menttárolója. Ez pedig azt jelentené, hogy le kell állni a termeléssel! (í. t* Új lakbérek, új lakáseiosztás Válasz olvasóink kérdéseire

Next

/
Oldalképek
Tartalom