Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-19 / 168. szám
Vasárnap, 1970. július 19. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 9 A Fcrr: V J és Gomolyiló Vállalat új székházba külíir.öli. A csodapalotába, ahogy az. városszerte emleget.!:. Volt abban minden. Temérdek Másztál, telexmasina, sokféle telelőn, sőt ünnepi í magas vendéget vártér, törülköző is aktuli a ::'.’Uhe- lyiségekbcn, csak éppen levegő nem volt, mert az eetilét szellőzéséről a tervezők és a kivitelezők elfelejtet gondoskodni. De hál < .-n nem egyedüli’1'.ó t nyesitők új ollhonr. K-. v-n valami nem volt. i:e.:i roll büfé. De lett. Az illetéke.: vendéglátóim- ri szervek többrendbeli tárgyalás után hozza járultuk, hogy cégérük álcát gébül és büfé lengén a felhőfényesi- tök székhazában. Megtették ezt a szívességet. Kedves tőlük. Először ugyan arról volt szó, hogy szeszmentes legyen a büfé, de erre nem adódott■ széles e honban gebines, meri hiszen mi az üzlet egy olyan büfében, ahol nem isznak. Végül a tárgyalások eredményre vezettek. Megszületett a kompromisszum, \ amelyben a vendéglátósok el- j fogadták a meghívást, a fii- ! tést, a világítást, az ingyen- j helyiséget, a vízszolgáltatást. látások szemrevételezték a. telepet. A büfével szemközt nagy méretű terem volt, amely tanácskozási és oktatási célokat szolgált. Nem nehéz kitalálni, hogy hamarosan a büfé nagyterme lett az oktatási teremből. Ekkor meg raktározási gondok jelentkeztek. Először a folyosó egy részéi kerítették el raktár céljaira, aztán jobbnak bizonyult, ha az elkerí- ■ tett folyosórészen is vendéglő van, s utána mindössze három. hivatali helyiséget kellett feláldozni, hogy legyen hol raktározni az innivalót. Ennyi munkához már természetesen, ilfább adminisztráció is kellett, ahol pedig adminisztráció van, ott íróasztal és adminisztrátor is szükségeltetik. Nosza, egy újabb irodahelyiség a vendéglátás nemes céljaira, fi fejlődött a bűje, MjtZt ijtiSS £s a hozzá kapcsolódó miegyéb. Az admi- nisztr odoroknak már vol 1 gépírójuk, aztán lett még egy hivatalsegéd, a gebinesnek több alkalmazottja, s mire a f elhő fénye sítők észbe kaptak, a büfé már három teljes emeletet elfoglalt a csodapalotából. Mivel a további terjeszkedés előrelátható volt, nem volt mit tenni, a Felhőfénye- sítő és Gombolyító Vállalat újabb székházat építtetett. Volt abban minden. Temérdek íróasztal, telexmasina, sokféle telefon, sőt ünnepnapokon, amikor magas vendéget vártak, törülköző is akadt a mellékhelyiségekben, csak éppen levegő nem volt, mert az épület szellőzéséről a tervezők és a kivitelezők elfeledkeztek gondolkozni. Es volt az új épületben büfé. Gebines. Betelepítették a hűtőpultot, és elfoglalták a büfé ’ melletti szobákat. A folyamat megkezdődött. És ment minden elölről úgy, mint az előző épületben. Már tervezik ai?*hJí: tő és Gombolyító Vállalat új, harmadik székhazát. A vendéglátósoknál meg már nagy találgatások, sőt fojtogató' versengések kezdődtek, vajon ki lesz a harmadik gebines. (benedek) Ä végső megoldás a takarítást. és magi, ■--dia munkáját a hőn várt műintézet. Meghozták a büfé hűtőymUját. Valami nagyobb vendéglőből selejtezhették ki korábban. A szállítása, különösen pedig a 12. emeletre való felvitele maga is nagy gondot jelentett, de alig három falbontás után végül is elhelyezték, s elfoglalta egy jókora ülésteremnek több -iránt felét. Már csak öt asztad fért el mellette a büfében, abból egyet elfoglalt a gebines adminisztrációja, egyet meg a mindenkori ellenőrzést gyakorló vendéglá- té&pari központi közegek -népem hada. A helyiség elég hamar Jci- «dwirtfc lAzonynlt. A vemiégThor Heyerdahl elérte eóliát Néhány napja szenzációs hírt röpítettek világgá a rádióállomások. A- Thor Heyerdahl vezette nyolctagú expedíció a Ra—-2 papiruszhajó fedélzetén partot ért Amerikában. Egy évvel ezelőtt — noha akkor a Ra—1 építési hibák következtében vízzel telítődött, s az amerikai vizeken, a cél előtt elsüllyedt — az már bebizonyosodott, hogy Heyerdahl hipotézise nem volt alaptalan. Az Újvilágot Kolumbus utazása előtt többször is fölfedezhették, föl is fedezték már. Erre vallanak a Labrador területén feltárt leletek, amelyek normán viking kolónia maradványai ; nyomait találták annak is, hogy Ázsiából Alaszkába 'jutottak el vándorló északi néptörzsek. Hatscpszut és a tengeri utazások Ilyenformán egyáltalán nem fantasztikus idea volt feltételezni, hogy a legfejlettebb ókori népek hajósai is eljuthattak Amerika partjaira. Közép- és Dél-Ameriká- ban már korábban találtak olyan leleteket, amelyek léte csak egyiptomi, illetve föníciai hatás révén magyarázható meg. Az óvatos régészek és történészek azonban mindeddig kizárták érveikből annak feltételezését, hogy Amerika őslakói, és az ókori Egyiptom, majd Fönícia között közvetlen kapcsolat jöhetett létre. Inkább magyarázat nélküli tényékként, s talányokként regisztrálták ezeket az emlékeket. Az ókori Egyiptom fennmaradt írásos emlékeiben több «taJáeí tedfíkmV a*rsa vonatkozóan, hogy a fáraók nemcsak szárazföldön, hanem tengeren is vezettek hódító hadjáratokat, illetve messzi utakra küldtek fölfedező expedíciókat. A híres Hatsep- szut királynő nevéhez fűződik a távoli Puntba küldött tengeri expedíció. Puntban, némely kutatók véleménye szerint, a középkor legendás ..fűszerszigetét”, Ceylont kell látnunk. Márpedig a Ceylonba vezető tengeri utazás nem kis dolog, mint ahogy bámulatra méltó teljesítmény az is. hogy a föníciaiak elmerészkedtek — igaz végig a partok mentén hajózva, s csak Gibraltáron túl kényszerülve nyílt tengerre — a Kanári-szigetekig, ahol állandó telepük volt. Nos, a nagyszerű norvég tudós, akinek nevét, bátorságát a nem kevésbé híres Kon-tiki expedíció kapcsán már megismerte a világ, mind e tények, ' bizonyított, vagy bizonyítatlan utalások, régészeti leletek alapién .jutott arra a következtetésre, hogy lehetett, s volt is kaD- csolat Afrika és Amerika ókori civilizációi, az egyiptomi és a tolték kultúrák között. E kapcsolat persze csak a tengeren keresztül, hajózás segítségével jöhetett létre. Tudott, hogy mind az egyiptomi, mind a tolték kultúrában mily kiemelkedően nagy szerep jutott a csillagászati ismereteknek, s mily jelentős csillagászati tájékozottsággal rendelkeztek e civilizációk. A csillagászatnak a fundamentális szerepe ezekben a kultúrákban nem magyarázható csupán azzal, hogy mezőgazdaságuknak veit szüksége az évszakok változásának, a folyók áradásának pontos ismeretére. : Andrzej 2! by eh Lothar előszobájában szinte csak másodperceket kellett várnia. Klosst nyugtalanította most ez a pontosság, s az az udvariasság, amellyel Lothar fogadta. Tudta, hogy Lothar a sértődött emberek csoportjához tartozik, s akit az előléptetések elmaradásából fakadó keserűség elszánttá tett. Elszánttá és veszélyessé. Lothar a felfordulás, vagyis Hitler uralomra jutása előtt egy kozmetikai gyár ügynöke volt, minimális sikerrel. Ügy mondják, első SD-s működései. közé tartozott., hogy egykori kenyéradó- ját sajátkezűk'e; lőtte agyon Hamburg alatt, az egyik internáló táborban, s volt. is némi kellemetlensége belőle a Wehrmachttal. Lothar ettől kezdve gyűlölte a Wehrmacht embereit. Ha kicsit többet ivott, szívesen nevezte a nemzetárulók gyülekezetének a Wehrmachtot. s bizonygatta. hogy a Führer sem hisz nekik. A ' Lothar előírásosan magasba lendítette karját, majd a fotelre mutatott. Kloss türelmetlen volt. Tudta, hogy idegtépő és semmitmondó fecsegés yezeti be a tényleges beszélgetést, s közben roten az idő. Lothar Henning professzorról kezdett beszélni. Megemlítette, hogy nem kerülte el figyelmét Kloss és Berrita lassan alakuló kapcsolata sem. Pimaszul kérdezte, hogy erre a flörtre Kloss parancsot kapott-e főnökétől, vagy csak úgy, magánszorgalomból udvarol? Arra is kíváncsi volt, hogy Rechte ezredessel szoktak-e Henning professzorról beszélgetni? Kloss társalgásnak fogta fel a dolgot, s vagy vállat vont válasz helyett, vagy egyszerűen nemet mondott. Időközben megállapította, hogy már tizenegy óra, s Lothar még semmit sem mondott. Elhatározta, hogy véget vet a tapogatózásnak, s röviden vázolta a, következőket: Benitával kedvtelésből sétál, de ha ez nemzeti érdeket sért, szakít a lánnyal. Rechte ezredessel — közölte — egyetlenegy alkalommal, a fogadáson beszéltek a professzorról, s akkor is olyan formában, hogy az ezredes közölte vele: Henningék védelme teljes egészében a Gestapo dolga. Elmondta, amit akart és várt. Tudta, hogy kérdést nem tehet fel kockázat nélkül, s itt semmit sem akart kockáztatni. Már csak azért sem, mert az idő rohanó léptekkel haladt, s szeretett volna minél előbb szabadulni, s biztosítani Anna találkozását Rupperttel. Ruppert? Érméi a gondolatnál megállt, s valami sejtés azt súgta neki, hogy Ruppertról fognak beszélni. S nem is tévedett. Félórai tapoga- tódzás után Lothar feltette az első kérdést, s a hangsúly és hangerősség változtatásából Kloss azonnal megértette, hogy egészen bizalmas dolgokról lesz szó. — Arról van szó, főhadnagy úr, hogy szeretnénk kiegészíteni információinkat Ruppert századosról — kezdte Lothar. Kloss érezte, hogy szíve a torkában dobog, de uralkodott magán, s látszólag szórakozottan rágyújtott egy cigarettára, s utána, ahogyan Rechte utasítása szólt, semmitmondóan válaszolt: — Ruppert századosról az Abwehr semmivel sem tud többet, mint a Gestapo.— Világosabb választ kérek, főhadnagy úr! Ez túlságosan Abwehr-iskola ízű kitérés volt. — Alaptalan vádaskodás ez, Herr Sturmbandführer — vágott vissza hidegen Kloss. — Egyébként sem lehet a fejemben az Abwehr teljes archívuma. — Élég! — csapott az asztalra Lothar. — Talán csak nem akarja azt mondani: az Abwehr- nek fel sem tűnt az a lényegtelen momentum, hogy Ruppert a háború előtt már dolgozott a lengyel kémelhárításnak? — Ruppert? — Kloss arca egészen elváltozott. — Nem, biztosíthatom önt, hogy Ruppertröl nincsenek ilyen .jellegű információink, s ha önök ezt felderítették, ha Ruppertet letartóztatták, gratulálok a sikerhez. Kloss óvatosan az órájára nézett, s látta, hogy mindössze nyolc perc van hátra. Nyolc perc Anna és Ruppert találkozásáig, s ha ez a beszélgetés addig nem fejeződik be, Annának vége. Idegfeszítő pillanatok következtek. Kloss már attól félt, hogy Annát és Ruppertet akkor vezetik Lotharhoz, amikor ő még itt lesz, ennél a vadállatnál. Végre Lothar ismét megszólalt: — Igen, lelepleztük Ruppert üzelmeit, s ezek szerint a maguk segítsége nélkül — hangja gúnyos volt és megalázó. — S ebből az ügyből ismét leszűrhetik a tanulságot: az Abwehr egy sóhivatal. Ezt megismételheti a parancsnokának! — Ha szabad kérdeznem — mondta Kloss ingerülten —, ki osztotta be Ruppertet Henning professzor mellé? És kinek volt kötelessége ellenőrizni Ruppert múltját? — Kloss az órájára nézett, s Lothar észrevette a mozdulatot: — Set nagyon, főhadnagy úr? — Igen, sietek. Rechte ezredes vár. Mit adhatok át üzenetként e beszélgetésből? — Már háromnegyed tizenkettő volt. — Pár perc türelmet kérek még — Lothar hangja ironikus volt. — Néhány személyes jellegű kérdést, hiszen ön Ruppert barátja volt! — Túlzás ezt állítani — mondta Kloss. — Egyszerűen csak ismertem, mint egyik tiszt a másikat. — Sokat beszélgetett vele Henningék érkezésekor. — Fogadást adtak, meghívta!:. Mint önt is. S ái Benita kedvéért mentem oda. Ruppert már biztosan ott van a presszóban — gondolta Kloss, s már csak arra a találkozásra tudott összpontosítani. — Lothar biztosan nem tartóztatta le. Kiszedett belőle mindent, amit tudni akart, s most azért ilyen magabiztos, mert tudta, hogy néhány perc múlva Anna is a kezében lesz. Anna is, mert Kloss már sehogyan sem érhet oda, hogy figyelmeztesse, hiszen tíz perc múlva tizenkettő. — Letartóztatta Ruppertot? — kockáztatta meg a kérdést Kloss. — Idiótának néz engem, Kloss? Egyébként mondja meg Rechte ezredesnek, hogy nézze át még egyszer az archívumát, s ha van valami Ruppertról, küldjeát. És azt is mondja meg neki. hogy magától nem tudtam meg semmit. Kloss felállt. öt perce maradt. Öt rövid perce e végtelenül hosszú folyosóra, lépcsőkre, s a presszóig vezető útra. Az SS-es felemelte az emeleti folyosót elzáró rácsot. Futni kéne — gondolta Kloss, de lehetetlen. Mennyi esélye maradt még? — meditált —, hiszen három perc múlva 12 óra. , " (Eohylaiguk) egyáltalán a megbízható időszámításra. Ezek a népek hajózó népek is voltak egyben; a hajósoknak pedig ma is figyelembe kell venniük a tájékozódásban a csillagászat útmutatásait. Hát akkor, amikor a navigáció egyetlen eszköze a csillagok állásának ismerete volt, hogyne övezte volna tisztelettel ötvözött tudásvágy az égi vándorokat! Nyolcán né«Jíy kontinensről Ez szép — mondták mindmostanáig a szkeptikusok, az óvatos pozitivisták —, de mivel tették meg ezek az ókori hajósok a hatalmas tengeri utakat? Építhettek-e egyáltalán olyan hajókat, amelyek átjutottak az Atlanti-óceán vizén az afrikai partoktól az amerikai partokig? Erre a kérdésre válaszolt most igennel Thor Heyerdahl expedíciója, s a külsőre igénytelen, törékeny lélek- vesztőnelc tűnő papiruszhajó, a Ra—2. A marokkói Safi kikötőjéből indult el, mint elődje, a Ra—1 1969. májusában. Fedélzetén egy olyan legénység, amely képviseli a föld négy kontinensét. A marokkói. Madani és az egyiptomi George Sorial Afrikát, Heyerdahl, az expedíció vezetője, Jurij Szenkevics, az Antarktiszon járt szovjet orvos és újságíró, s az olasz Carlo Mauri, a kiváló alpinista, egyébként filmoperatőr és újságíró Európát, a mexikói Santiago Jenoves antropológus és filozófus, valamint az USA-beli Norman Baker, aki hivatásos tengerész, rádiós Amerikád, a japáp Kel Ohara, a neves filmóperatőr pedig Ázsiáit képviselte az expedícióban. A legénység ilyen összeválo- gatásával Heyerdahlnak az expedíciója példázza a népek összefogásának erejét is. — Az a fő — mondta egyik induláskor adott nyilatkozatában —, hogy megmutassuk a világnak, hogy. különféle földrészek különböző meggyőződésű fiai összefoghatnak, összebarátkozhatnak és közel kerülhetnek egymáshoz a békés alkotómunkában, a közös nemes cél elérésére irányuló igyekezetükben. Jurij Szenkevics, mint orvos, egyben az expedíció pszichológusa is volt, s mint elmondta, összegyűjtött megfigyeléseiből könyvet szándékozik írni arról, hogyan viselkednek, hogy reagálnak egyénenként és együtt, közösségben az emberek ilyen kivételesen nehéz, bonyolult helyzetben, mint ez az expedíció volt. Könyvet ír az útról feltehetően Thor Heyerdahl is, akinek a Kon-tiki expedícióról szóló könyve világsikert aratott. Láthatjuk talán az olasz és a japán filmoperatőr filmjeit, s olvashatjuk magyarul is mind ,a norvég, mind a szovjet utazó könyvét. Újabb lendüld a tudományos kutatásban A tapasztalatok, élmények tudományos értékű feldolgozása nyilván hosszabb időt vesz majd igénybe. De az máris biztos, hogy az az igen, amelyet immár bizonyítékként erősít ez a nagy bátorsággal, emberi hősiességgel végrehajtott expedíció, újabb lendületet ad annak a tudományos vizsgálódásnak is, amely az ókori civilizációk kapcsolatainak kutatását és bizonyítását tűzte célul maga éléi rapp Lajos Kör főig ás Eh eípdlcií tirlíisete Révben a Ra—2 — Nemzetközi összefogással igazolt történelem — Okultak a, Ra—1 hibá jából
