Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-19 / 168. szám

Vasárnap, 1970. jűfttis 19. ESZAK-MAGYARORSZÁG 7 A falu és a város közötti Különbség fokozatos eltűné­st manapság kevés adat bi­tón yítja hívebben, mint ép- ]>en az egészségügyi ellátás Sinvonalának számai. Ör­vendetes látni, tapasztalni, hogy a legapróbb települé­sit lakosságának igénye is Növekszik. E gondolat szellemében ál­dják össze — most már évek óta — a községfejlesztési terveket és elképzeléseket, e érdekében összpontosít- a pénzforrásokat az új­helyi járás községeiben. . Így sikerült elérniök, hogy ^halában 2400 lelkes kör­etet jár be egy-egy orvos, í* az arány az országos át- a®hoz viszonyítva igazán Evezőnek mondható. Fele-fele arányban ..Az új beruházások megva- °sxtásánál kialakult egy he- és igazán követendő »akorlat. A járás elsősor- ah azoknak a falvaknak a törekvéseit támogatja anya­gilag is, amelyek rászolgál­nak. Általában egy-egy új létesítmény építéséhez anya­giakkal fele-fele arányban járul hozzá a község és a járási tanács. Törekednek ar­ra is, hogy a nagy távolságo­kat behálózó körzetekben könnyítsenek a betegek és az orvos helyzetén. Így alakíta­nak ki október 1-től Nagy- rozvágyon egy új státuszt. Már épül a korszerű ren­delő — melyet nyugodtan emlegethetnek majd egész­ségügyi kombinátként. Fiatal, idén végző orvos pályázta meg az állást. Fejlesztésre 11 millió Jó néhány más egészség- ügyi beruházást, korszeo-űsí- tést is végrehajtanak ez év­ben a járás területén. Ösz- szesen mintegy 11 millió fo­rintot költenek e célokra. A rozvágyihoz hasonló létesít­ményt kap a másik új kör­zet Cigándon. Érdemes meg­A KELETIBEN Nagyon szép a. Keleti pályaudvar nagy csarnoka, amióta restaurálták. Lemosták, kijavították, átfes­tették minden porcikáját: egészen megfiatalodott, valósággal felfrissült az öreg épület. Elgyönyörködik benne az ember, míg a harmadik vágányra betol­ják a miskolci szerelvényt. Sokan álldogálunk a harmadik és a negyedik vágány közt húzódó járda­szigeten. Igen, álldogálunk, mert van itt minden, amire csak szüksége lehet az utasnak: enni-innivaló, hírlapok, folyóiratok, játékok, édességek, még hideg ivóvizet szolgáltató csap is, csak ülőalkalmatossag nincs egy fia se. Pedig ugyancsak elfáradunk a vára­kozásban, Különösen azok, akik messzebbről fon­nék és átszállásra várnak a Keletiben. így hat fá­radtságunkban a pavilonok oldalához támaszkodunk, a gyermekek a bőröndökön ülnek, össze-vissza ren­detlenül. Pedig milyen egyszerű lenne vagy 30—10 Padot kirakni a hosszú járdaszigetre! Szívesen fo­gadnák a fáradt utasok, és egész biztosan a MÁV büdzséjét sem tenné nagyon próbára ez a gondos- , kodás... (hej) fete at Vp, de, — A kinevezés előbb- utóbb utoléri az embert — rándított a vállán a fiatal­ember. A főnőkére gondolt, arra az öszvérmakacsságú csoportvezetőre, aki miatt évek óta nem tud előbbre jutni. De legalább beszélni is milyen jó róla, hogy le­hetne másként is. — Csak akik rosszul inté­zik, azok kerülik el a sze­rencse útvesztőit — ragasz­totta. az előbbiekhez. — Kár volna itt lopni a napot — vetette közbe a másik, kövér lány, aki ed­dig csak úgy ült, mint a sültkecsege a tányéron. Egy­szeribe eleven fény lepte el az arcát. — Tudok egy osz­tályon felüli helyet, amott a domboldalon. Vadászruhás pincérek, jó zene, és a pezsgőt ezüst vödörben hoz­zák, jéggel. —Előbb ugorjunk fel hoz­zánk. — indítványozta a vö­rös hajú. Nagyon jól főzök- — megnyalnátok a tíz ujjato- kat. Ebben maradtak. Az elő­szobában, ahogy lesegítette a lányok kabátiát, illedelme­sen bemutatkozott. Elöbb- utóbb túl kell esni az ilyen kispolgári formaságokon is, még akkor is, ha a presszó­ból évek óta ismerik látás­ból egymást. Még készült a vacsora, amikor a kis fekete előter­jesztette: — Holnap meg nálunk, ha nincs ellené kifogásotok. Senki sem tiltakozott, leg­inkább nem a fiatalember. Vacsora után az utcán tö- rölgette a száját. A zsebébe túrt kutatott, Fél szemmel nézett a zsebben talált pénzre. és fev-g-tr- „ -.zaja sarkát. Frtvhfii I kosztpénz és lAf.Vnm mesSZe a fize­tés. A Mari boróval takaré­koskodni kell. szükség lesz rá holnap is. holnap után is. Nagy József említeni, hogy ez a létesít­mény már a legkorszerűbb igényeket is kielégítheti. Egyedi tervek alapján építik — figyelembe véve a helyi sajátosságokat, adottságokat is. A távoli Bodrogközben ez célszerű volt: a rendelőhöz tanácsadó helyiségeket, s egy mini-labort is tervezni. Így aztán nem jelent majd prob­lémát egy-egy gyors és egy­szerűbb laboratóriumi vizs­gálat lefolytatása sem. A rozvágyi és a cigándi lé­tesítmény kétszintes, az eme­leten az orvos és a védőnő kap otthont. A létesítmények nem kis összegeket emészte­nek fel — ám a járásban ki­alakult szemlélet szerint: az egészségügyi célokra messze­menőkig áldozni kell! Tervszerű a kivitelezés A járás egészségügyi veze­tői örömmel emlegetik a ki­vitelező megbízható, jó mun­káját, a tervezés és a kivite­lezés összhangját. A járási költségvetési üzem építő bri­gádjai dolgoznak a felújítá­soknál épp úgy. mint az új létesítmények építkezésein. Á már említett két, nagy beru­házáson kívül a ricsei volt gyógyintézet korszerűsítésén, a radványi szanatórium fel­újításán, a zemplénagárdi és a tiszacsermelyi szolgálati tálcások bővítésén munkál­kodnak. Ezenkívül Vajdács­kán a korábbi. elavult épület helyett új rendelőt és orvosi lakást. Erdőhorvátiban pe­dig egy tanácsadót és a vé­dőnő számára lakást építe­nek még az idén. Körzetek — tehermentesítésre A következő években a sá­rospataki és az újhelyi or­vosok, rendelőintézetek mun­káját szeretné a járás köny- nyíteni. A városok környékén levő településekről ugyanis bejárnak a betegek, s így zsúfolttá teszik az ottani or­vosok munkáját. Az ellátás színvonalának javítására új körzetekre volna tehát szük­ség. A járás egészségügyi ve­zetői elmondották: ehhez bár­mikor tudják biztosítani a megfelelő létesítményeket. Tehát „csak” orvosokra vol­na szükség... (Gyárfás) Befejeződött Sárospatakon, a kollégiumi nagykönyvtár­ban a műcmlékjeilegű kazet­tás padló restaurálása. A nagykönyvtár központi ter­mét 1834-ben Pollack Mi­hálynak, a Nemzeti Múzeum tervezőjének tervei alapján építették, s padlózatát intar­ziás jávorfakazettával bur­kolták. Azóta a műemléknek mi­nősített padlózat felújításra szorult s a munkákat az Or­szágos Műemléki Felügyelő­ség restaurátorai el is végez­ték. A kazetták lerakása után megtörtént a csiszolás majd az egész padlózatot méhviasszal impregnálták, és fényesítették át. Ezáltal gyö­nyörű színt kapott, és így is­mét eredeti szépségében lát­hatják a nagykönyvtárat a Sárospatakra érkező vendé­gek. De éppen a padlózat mű­emlékjellege miatt ezután csakis papucsban léphetnek be a látogatók a nagy könyv­tár te. Seneca világhírű gondolataiból (Lucius Annaeus Seneca i. e. 4-ben született és 69 évig élt. Előbb híres római szónok, majd író és filozófus. A fiatal Nero nevelője. A későbbi császár zsarnoksága ellen többször felemelte szavát, emiatt Nero összeesküvés gya­nújába keverte. Seneca fölvágta ereit, és sztoikus nyuga lommal halt meg. Főként az a probléma foglalkoztatta, hogyan lehet az ember boldog. Engels a kereszténység nagybátyjának nevezte. Erkölcsi művei számos költői tö­mörséggel fogalmazott bölcs gondolatot tartalmaznak.) * Elég hosszú élet adatott nekünk: ha jól osztjuk be. bősé­gesen elegendő a legnagyobb dolgok véghezvitelére is. * Az életet tettekkel mérjük, ne idővel: * Az aljasok szeretettét csak aljas módon nyerhetni meg. *- Ne reménykedj kétség nélkül, és ne ess kétségbe remény nélkül! * Hálátlan az, aki a gyönyör végét sérelemnek érzi ' * Aki életre kél, halálra van szánva. Ha mindenféle könyvet olvasol, az kószasággá fajulhat. Meghatározott szellemekkel töltsd időd, s belőlük táplál­kozz, ha olyat akarsz nyerni, ami lelkedben hűen meg­marad! * Ne futkározz ide-oda! A higgadt szellem szilárdan meg tud állni. Sehol sincs az, aki mindenütt van. * Egyforma hiba mindenkiben, vagy senkiben sem bízni. * Senkit sem emel a sors oly magasra, hogy épp annyival ne fenyegetné, amennyit megadott. Vigyázzunk, hogy amivel bámulatot nevetséges és undorító ne legyen! akarunk kelteni. Visszautasítanám a bölcsességet, 4ia azzal a kikötéssel adnák, hogy rejtsem magamba, és senkinek se szóljak róla. Semmi sem lehet kedves, ha nincs hozzá társunk. * A barátság nem üzérkedés, amely saját haszna után jár. és azt számolgatja, mi lesz a nyeresége. * Minden gyönyör az utolsó pillanatra tartogatja legéde­sebb mézét. Boldog és gondtalan nélkül várja. (E. az, aki a holnapot nyugtalanság Kovács Kálmán gyűjteményéből) A diósgyőri vár „széthányattatása” 1678. július II: az utolsó nap a vár történelmi krónikájában A pusztulás v,^d5döíi a fényes diósgyőri, királynéi várpalota később komorrá vált életében, amikor Borsod megye közgyűlése egy pün­kösd előtti szerdán tartott ülésén, 1593-ban szigorú ha­tározatba hozta egész sor Bükk-alji nyír- és tölgyerdő teljes kivágását. Aid ma a sík területen át­Esernyő alatt ..... " Ar (Fo(ő: Laczó József) iutó, ősi eredetű országúton — az egykori magna vián — Miskolc felé közeledik, nem is tudja elképzelni azt a ha­talmas erdőséget, amely ezt a területet borította. így pusz­tult el a Mályi és Nyele kö­zötti „Nyírő-erdő”, a másik Csaba és Ernőd között, aztán a Vatta, Ábrány és Tax'd ha­tárát borító hatalmas töl­gyeserdő. Mindezt a falvak lakóinak 15 nap alatt kellett kivágniok. „nehogy azok to­vábbra is a keresztények vesztére törő pogányságnak leshelyül szolgáljanak ...” Ez a nagy erdőirtás volta­képpen Miskolc és Diósgyőr katonai védelmét tartotta szem előtt, bár mint később kitűnt, teljesen oktalan és céltalan volt. Ez az az idő, amikor a ve­szedelmek tényleg megsoka­sodtak, de — amint az előző cikkekben olvashattuk — nem éppen a török okozta Diósgyőr pusztulását. Nagy és túlnyomó része volt ebben a földesúri nemtörődömség és a feudális viszonyok te­remtette általános politikai és gazdasági züllésnek is. Végigkísértük a diósgyőri vár és uradalom sorsát az egész XVII. századon át. Ké­pet alkothattunk a várat sor­vasztó politikai viszonyokról, és elérkeztünk krónikánk fo­lyamán ahhoz az időhöz, ami­kor bekövetkezett a dráma vége. 1665 tavaszán az elbo­csátott végvári katonák a pa- raszti és hajdú fegyveresek­kel felkelnek a hatalom el­len. Az egyenlőtlen harcnak csak a paraszti élet vallja kárát, és a forradalmi tűz tovább lappang 1672-ig, ami­kor a bujdosók élén Thököly Imre felszabadítja a felvidé­ket a császári kizsákmányo­lok uralma • alól. Hozzá pár­tol a diósgyőri őrség. Még egyszer szerepet kap a vár és a kassai császári generális 1500 zsoldoskatonát küld a fellázadt őrség megfenyítésé- re. Megkezdődik az ostrom. A várban a katonák ekkor már fogságban tartották sa­ját kapitányukat, hét papot és egy jezsuitát. Amikor az ostromlók, ez a császári túl­erő már a felvon óh ídnál és a kapunál nyomult előre, ez a A kóborlók jezsuita vállalkozott rá, hogy kitűzi a fehér zászlót és tár­gyal a kassai kapitánnyal. Így adták át a várat a bujdosók a császáriaknak. A várkato­naságot Tokajba küldték, 170 parasztot továbbengedtek, csak a „főbűnösök” kaptak büntetést, akiknek neve nem maradt fenn az utókorra. támadásai, tovább folytatódtak. Legjobban egy levél jellemzi a közállapotot: „__Nem is csodálom, — ír­j a Pap János kapitány — ez nagy sok, égbekiáltó pana­szok hogy vannak, mert én nyomorúságos ágyamban hal­lom a sok nyúzó, fosztó, sar- caltató latroknak itt az Sajó mellett kétfelöl való möné- seket, jövéseket, Isten tudja kik honnan összeverődvén az Dunántúlról is, mind lovas, mind gyalogos egyaránt, hogy arrül a földriil az Tiszántúl innét való részét, mindeneket így rontsák... Azmint a na­pokban is, itt Miskolcon nyolcvan gyalogot mondanak, hogy harmadnapig vendéges­kedtek az Dunántúlról va­lók ...” így következett az utolso aktus. Ex'délyből jövet Tele­ki Mihály Diósgyőr vara alá érkezett, és a vár áladására szólította fel a német pa- rancsnokot. Ez megtörtént, utana Teleki mintegy száz magyar katonát seregébe so­rolt, és Ónod alá indult. Hát­rahagyta Kállai Nagy And­rás kuruc hadnagyot, az 6 feladata volt a külső várfala­kat és a felvonóhíd kettős tornyát lerombolni. A várnak ezt a „szethá- nyattatását” elvégezve, a be­omlott. boltozató várpalotát magára hagyva. Teleki sex-e­géhez csatlakozott. 1678 jú­lius 11-e, ezt írják a történet­írók a vár sírkövére. A vár tövei vitték a község építkezésé­hez. Krónikája itt szűnik meg. Újjászületése napjaink­ban kezdődik egy új lappal, amikor idegenforgalmi és kulturális szerepe új arcot alakít ki részére, új felada­tok szolgálatában Komáromy József Javuló egészségügyi ellátás az újhelyi járásban Vacsora gondolatból /'áraííí-iu gondokkal lé duldll, terhesen. át a presszó ajtaját, a munkának, utána két javaié. Ma is, tegnap is. is. Egyik, nap olyan, a másik, ugyanúgy fárad a. napi vitákba. ^nt tavaly vagy azelőtt. érteiméi kár volna ke- T1' mert nincs is. fia Presszóban is mindenki ázel tegnap, . mint i'Ä Csaknem, mint a: jOWsöfc, mindenki a maga hV*n, a sarokban a buta ’•S(, s--°i° a barátjával, aki ’>lnek hiszi magát, mert faü er tévedésből az ö so- hoz lloz>ák le a helyi lap kfj Zaszólás rovatában, egy ^ydekü panasz helyett. pWin k !!>i nézték egymást, a hek Takat, mint akik keres­ve valamit, amiről meg is győződve, hogy meg falják. ttorf'4 Gondolat hiányzik — lat °ndirozott — a gondo- ri^yfomennyiükböl. Be kell Dyjj'1 valamit, amire odafi- r‘áyik.ek az emberek. hogy hasL a másik után mond- e.z „a tovább, hogy ez igen, kfínJeclei} volt, s hogy lel- lsükben egymásra li­ánnak. sj0t5( lány sandított át a ~^ ru d aszta'tol. <tpzte "ti, van kisfiúk — kér- a,, fitymálva az egyik. sügár>’n ° Gondolat! — őrön, - « megszállottak enel a fiatalember, n, .Tulajdonképpen semmi — tá0,(0 vissza félhangosan iszrínv cs?k nem konyakot Üg,. j már a kiscsibéíc is? t>ökie°nny Wolkert kérek — •főtt °^° a Pincérnek, Vett a trafikos. Marlborat ni? kyrtok. velem füstölög­ni nyújtotta át a dobozt ynv oknak. r’londp/!°St már tényleg . meg mi van veled telim,„t'i^GinnkodOtt a hosz- yoku Vörös lány.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom