Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-19 / 168. szám
ISm jótous *9. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Egy kollektíva vizsgája ■— Sok értekezleten veszek részl. Valami feltűnt. Nézzetek csak körül. Egy-két kivételtől eltekintve most. is csaknem egyforma a ruhánk, és ha megnézitek, a zoknink is. Kereskedelmi gondokkal foglalkozó fórumon kezdte felszólalását ilyen szokatlan észrevétellel az egyik közéleti vezető. A résztvevők önkéntelenül is egymást kezdték nézegetni, s keserű-derűs iróniával állapították meg, hogy a felszólaló a fején találta a szöget. Tetszik, vagy nem tetszik, egy kicsit „uniformizáltak” vagyunk. Érdemes niég egy megjegyzést kiragadni a fórumon elhangzottakból. Az üzletben a pénzedért választani akarok, s ne akarják megmagyarázni, de,gszabni, mi tetszik nekem.” Igaz, ezer és ezer kereskedelmi dolgozó és vezető egy életen át becsülettel, lelkiismeretesen teljesíti hivatását, de azért jócskán akadnak olyanok is. akik egy-két árut a vevő elé helyeznek, s egész magatartásuk ezt fejezi ki: „eszi, nem eszi, nem k-m mást”. Rrübiiiii Ha r jelenségek okait keressük. többnyire az ismert -látókba” keveredünk. A kiskereskedelem a nagykereskedelemre hivatkozik, az az '"larra, s az ioar Visszadobál- :a a „labdát”. A kereskedettben többé-kevésbé isme- rk ugyan az igényeket, de foncs elemző piackutatásuk. * ’’’t/or egy üzemi. Vagy ke- 'vezető ízlése doni el. mi lesz a divat, hiszen d’rcs inari üzemek, illetve '•'kereskedelmi vállalatok foenopolhelyzetben vannak. A párt elmúlt év őszén l^egfogalmazott . kereslcede- .nnipoijtikai irányelveinek fo- '-'Fatos megvalósítása már l0zoll némi fejlődést. Idézet j> Neb megyei szervének jc- 1-nféséből: „A helyi áruala- 7,0k felkutatása eredményes ’’nh. Bővüli a választék és a eon érezhetően erőtelic- árukínálat volt tapasztható... a fogyasztási pia- ri°n fokozatosan stabilizáló- j 'k az egyensúlyhelyzet. A ' reskedelem árukínálata teind mennyiségben, mind Minőségben számottevően jaVltll •• Ay. ÉTEX a tavalyinál 61.4 _ ’adalékkal több árut, az im- °rt többszörösét, a felsőruha ni ................. ■ ■ k onlekcióból az elmúlt évinél 84,2 százalékkal többet szerzett be. A RÖVIKÖT — a női nylonharisnya kivételével — a cikkek döntő többségében elegendő mennyiséggel rendelkezik. A cipőnagykereskedelmi vállalat 20.ti százalékkal több árut szerzett be, bő választékot biztosított az olcsóbb és a strandcikkekből. A Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat 2(1 millió forint értékben közvetlenül a termelőktől, 84 milliós értékben a megyén kívüli forrásokból szerzett be árut. És mit mutat az érem másik oldala? As olcsó férfiöltönyökből például nem javult az ellátás. Jó lenne megvizsgálni, miért nem tud elegei termelni az ipar. Alapanyag hiányzik-e, vagy éppen az előnyösebb export kedvéért elfeledkeznek róla, hogy mi, belföldi fogyasztók is a világon vagyunk? A kereskedelem csak részben tudja kielégíteni az igényeket, többek között alsóruházati cikkekben, egyes ágynemű-féleségekből, s gyermekcipőkből. Utóbbiban — hathatós központi intézkedés nélkül — a jövőben sem várható jelentős javulás. Különösen sok cikk hiányzik a vas- és a műszaki áruk. bői. Kevés az olajkályha, a tűzhely, a kerékpár-, motorkerékpár-alkatrészekből az igényeknek alig 40—50 százalékát tudják kielégíteni. Jól szemléltetik az állapotokat a Sátoraljaújhelyi ÁFÉSZ-től kapott adatok. Motorkerékpárokból a fél évre megrendelt mennyiségnek mindösz- sze i), a gáztűzhelynek 0. a mosógépeknek 50 százaléka érkezett meg. Korábban sok és jogos észrevétel hangzott el az árakkal kapcsolatosan. Sok bírálatot kaptak miatta a kereskedelmi szervek, ipari üzemek. A ruházati termékekben örvendetesen csökkent az ármozgás. A megye kereskedelmi szervei árstabilitásra törekszenek, s ezt olykor-olykor csak saját nyereségük terhére tudják biztosítani. Az ÉTEX egy hónap alatt négy termék árát növelte, mivel drágábban kapta az ipartól, négy termékét csökkentette. Több üzemtől — mivel erőteljesen növelték az áruk árát — nem is volt hajlandó átvenni a terméket. A RÖVIKÖT az ipai'i áremelés hatására négy cikk árát növelte, harmincháromét csökkentette. A cipőnagyke- resikedelmi vállalat az ipari áremelés ellenére sem emelte az olcsóbb cikkek árát, illetve azt a divatjellegű cikkekre hárította át. Legnagyobb a mozgás a Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalatnál. A drágábban kapott áruk kihatásaként 1413 cikk árát növelte, ugyanakkor 1497 cikk árát csökkentette. A vas. és a műszáléi áruk egész soránál olyan áremelésekkel, vagy burkolt áremelésekkel találkozunk, amelyekkel sem a kereskedelmi szakemberek, sem a fogyasztók nem értenek egyet. (Csorba) A Sátoraljaújhely egyik szögletében meghúzódó kisüzem nevét mostanában egyre többször az „évszázad üzletével” kapcsolatban emlegetik. A szovjet FIAT gépkocsik néhány apró, de nélkülözhetetlen alkatrészének gyártásával a Fémlemezipari Művek újhelyi gyáregysége — több más vállalathoz hasonlóan — részese lett a szocialista országok legnagyobb autógyártó-programjának; ismeretes, hogy az alkatrészekért, tartozékokért cserébe a Szovjetunió kész gépkocsik szállítását vállalta. A program maradéktalan teljesítése becsületbeli ügye minden részt vevő vállalatnak, hiszen a legkisebb késés, mulasztás, vagy minőségi hiba is veszélyeztetheti az egész autógyártó-programot. A sátoraljaújhelyi gyár különleges kilincs- és zárszerkezeteket szállít a szovjet gyárnak; az idén már 40 ezer komplett garnitúra kiszállítása a feladat. Magas követelmények Egy-egy szovjet FIAT gépkocsi teljes értékének nem nagy része, mindössze 0,6 százaléka készül Sátoraljaújhelyen. Ennek a 0,6 százaléknak a teljesítése azonban nem mindennapi műszaki, technológiai feladatok elé állította a gyár kollektíváját. Az itt készülő kilincs- és zárkonstrukcióhoz hasonlót sehol sem gyártanak a világon. Minden garnitúra 22 precíziós présöntött alkatrészt tartalmaz, a minőségi, pontossági előírások betartásához az országban egyedülálló technológiát kellett megvalósítani. Az úgynevezett magas nyomású, melegkamrás présöntés bonyolult berendezései korunk legmagasabb műszaki színvonalát képviselik. A világszínvonalú berendezések jelentős részét Olaszországból, Nyugat-Német- országból és Csehszlovákiából kellett importálni. S a sátoraljaújhelyi gyár kollektívájának meg kellett ismernie az új technológiák minden fortélyát. héstek a partnerek Nehéz napok virradtak a gyár szakembereire, amikor kiderült, hogy legfontosabb szállító partnereik nem tudják teljesíteni a vállalt határidőket. Az első 4 ezer garnitúrát június 30-ig kellett a Szovjetunióba űtbaindítania a sátoraljaújhelyi üzemnek. A határidő már sürgetett, de a várvavárt gépek egyre késtek. A megállapodás szerinti haláridőnél teljes fél évvel később kapták meg a gépeket. De nem éppen működésre kész állapotban. A garanciális javítást végző szerelőkre is hiába vártak, hosszú ideig. Végül nem volt mit tenni, a sátoraljaújhelyi szakemberek maguk álltak oda az ismeretlen gépekhez. Nem ismertek éjjelt, nem ismertek szombatot, vagy vasárnapot, Csak egyet tudtak: kötelezettségüket mindenképpen teljesíteniük kell. Az össze/off ás csodája Már nem volt messze a szállítási határidő, s az újhelyiek sokszor maguk sem hittek benne, hogy be tudják hozni a féléves lemaradást. Veszélyben érezték a program teljesítését, idei nyereségüket, s kicsit talán még a gyár jövőjét is. Amikor összeült a gyáregység szakszervezeti tanácsa, a dolgozók képviselői a főmérnöknek tették fel a kérdést: mi lesz a gyárral, mi lesz, ha belebuknak ebbe a hatalmas programba. És megkérdezték azt is, milyen segítséget igényelnek a gyár gazdasági vezetői. A felszólalók szavaiból kicsendült; meg akarják kísérteni a „lehetetlent”. Hogy azután mi történt, arról mindenki nagyon szűkszavúan beszél. Csak annyit mondanak, hogy az utolsó tíz nap volt a legnehezebb. Munkások és műszakiak, vezetők és beosztottak, szocialista brigádok álltak oda a gépekhez. Sikerült kijavítani a gépeket. Aztán sikerült megindítani a sorozatgyártást. Aztán — és ezt; sokan még ma is alig merik elhinni — június 30-ra útbaindították a-z első 4 ezer garnitúrát. A vizsga sikerült. Flanek Tibor öt hónapon keresztül voH kint a víz BodroKkeresztürnál. A falu szarvasmarha-állományát körül, a bodrogszegi réven vitték át a legelőkre. A tehenek gazdái csónakkal járnak át a legelőre, fejni az állatokat. Pedig Bodrogkereszlúrnak is van kompja, de most ezt javítják. A garancia tíz évre szólt, a komp pedig 12 esztendeje járja a vizet. Most generálisan felújítják. Majercsák József cseréli ki a fenék- és orrlcmezeket, rozs- dátlanítja és befesti a falu fontos közlekedési eszközét. Ügy ígéri, hogy 23-ára vízre teszi a kompot, ha a vízügyi szervek is segítenek neki vízre húzni. Laczó József felv. Sztereo röntgen Miskolcon Érdekes cikket közöl a Medicor Művek angol nyelvű tudományos folyóirata, a Medicor Nexvs. Dr. Ditrói Sándor, a Vasgyári Kórház osztályvezető főorvosa, Barsai János, a Medicor Művek osztályvezetője, és Dékány Sándor professzor, a műszaki tudományok doktora számol be a sztereo — térhatású — röntgen-vizsgálatokkal kapcsolatos kutatásokról, kísérletekről. Az utóbbi idők technikai fejlődése lehetővé teszi a sztereo röntgen-vizsgálatokkal kapcsolatos nehézségek leküzdését, s — bár a nem térhatású röntgen-felvételek számos területen kiválóan alkalmazhatók — a sztereó- technika további területen adhat hasznos segítséget az orvostudománynak. A szerzők ismertetik a sztereo röntgen-vizsgálatok technikai módszereit, s bemutatják a Miskolcon néhány éve működő sztereo röntgenkészüléket, beszámolnak az oazel végzett vizsgálatokról. Az acélok legnagyobb s legádázabb ellensége a rozsda. A világ acéltermeléséinek mintegy 13 százaléka pusztul el évente oxidáció következtében'. Ez rendkívül nagy mennyiség, s felbecsülhetetlen érték. Ugyancsak felbecsülhetetlen az az összeg is, amelyet évente az oxidáció megakadályozására költenek. Szinte hihetetlennek tűnik a szakirodalom megállapítása, mely szerint egy hídszerkezet megóvása, festési költsége két és félszerese lesz a híd építési költségének, ha valami ok miatt, az anyag „elfáradása” előtt nem bontják le. Az országban először A világ tudósait, acélgyártóit régóta foglalkoztatja a gondolata olyan olcsó, tömeggyártásra alkalmas szerkezeti acél kikísérletezésének, amely ellenáll az időjárás viszontagságainak. Egy-két fejlettebb ipari országban meglepően jó eredményt értek el de gyártmányukat — természetesen — szabadalmazták. Hazánkban először az Ózdi Kohászati Üzemek technológiai és kutatási főosztályán tettek kísérletet időjárásálló acél konstruálására. Három évvel ezelőtt kezdődött a munka Mokri Pál kutatási osztályvezető irányításával. Kísérletezéseiket rövid idő alatt siker koronázta, s megszületett az ÓKÜ legújabb terméke, az időjárásálló acél. — Tulajdonképpen a mezőgazdaság inspirálására kezdtük a kísérleteket — mondta Vidító József. — A szőlőtermesztésben a hagyományos karózás helyett egyre élterjedtebb a betonoszlopos, huzalos művelés. Sok az előnye, azonban állandó problémát jelent, hogy a vékony huzalt három, négy év alatt teljesen „megeszi” a rozsda. A huzalok cseréje nemcsak költséges, hanem sok munkával is jár. Mivél a huzalok megvédése, festése az ágais- bogais szőlőtőkék között szinte lehetetlen, olyan anyagot kértek, amely olcsó, s ellenáll az időjárásnak. Az ered mén v jó Ilyen acél viszont nem létezett. A szőlőtermesztők igényén talán el is mosolyod tak az acélgyártók. Most viszont a szőlőtermesztők mosolyoghatnak ... Az ózdi kutatók megváltoztatták nem az acél, hanem a nem kívánatos rozsda minőségét. Ismeretes, hogy a nemesfémeket nem kell védeni a korróziótól, mert felületén összefüggő, tömör rozsda képződik, ami megvédi a további oxidációtól. Az acél rozsdája viszont lepereg, s mintegy utat nyit a további oxidációnak. Gyenge, megfelelő arányú ötvözéssel olyan acélt konstruáltak Ózdom, amelynek rozsdája tömör, tapadó, s a nemesfémekhez hasonlóan megvédi az anyagot. , Nem rozsdamentes tehát, hanem időjárásálló az új ózdi termék. Egy évvel ezelőtt az otvszág töbk városában — különböző szennyezettségü levegőn — kísérleti darabotot helyeztek el belőle, s az eredmény rendkívül jó. A Veszprémi Nehézipari Kutató Intézet véleménye alapján is arra következtethetünk, hogy az időjárásálló acél rövid idő alatt nagy karriert fog befutni. Mechanikai tulajdonságai a szerkezeti acélokkal megegyeznek, jól alakítható, hegeszthető, s ami fontos, alig drágább a hagyományos acéloknál. Vasszerkezetek készítésén túl nagyszerűen használható a járműiparban, akár vasúti kocsik készítésére is. Az eddigi kísérletek szerint a bányában, nedves levegőn elhelyezett kísérleti darab különösen kedvező tulajdonságairól győzte meg a kutatókat. Nagy érdeklődés Az új ózdi termék iránt máris mutatkozott érdeklődés. A Veszprémi Gépjavító Vállalat bejelentette igényét, hogy most készülő csarnokát időjárásálló acélból szeretné felépíteni. Kísérletképpen villanyoszlopokat is készítenek. Sót, az egyik fővárosi szobrászművész ilyen acélból készíti alkotását, rendkívül szép, természetes színű rozsdája miatt. A kiválóan forgácsolható acéllal tavasszal, az ipari vásáron az ÓKÜ elnyerte a fővárosi nagydijat. Jövőre újra megpályázzák a nagydíjat az időjárásálló acéllal. Tóth István ki KISZ-titkár arcképéhez lírr^Anr ''észült éppen, amikor Kósik Istvánnal, Cserépfalu aioh ' KI.SZ,-szervezetének titkárával az egyik ház eresze előli- *3eszélgetttink. Talán az orkánszerű szél, az égiháború ve',. ' hangulat tette, hogy romantikusan nagyszerű, rendkí- 1 tettekről, életről szerettünk volna hallani. S csalódtunk? jte- Pusztán a nagy jelzők lettek haszontalanok. _0!<ik István halkan, egyszerűen beszél. H uszonkét éves vagyok. Itt születtem, itt kezdtem szak- j ei ],ah a szabóságot is tanulni. A falumat sohasem akartam I Nrv?y-ni' Az itteni fiatalokat ismerem, ők is ismernek engem, gcrf-ii 'Ve választottak meg KISZ-titkárnak, s azt hiszem, előttiek velem, szeretnek. Tavaly karácsonykor, a névnapo- (j0 n. eSy kávéfőzőt kaptam tőlük. Azon a napon nagyon bol- h iii v°ltam. Olyan, mint amikor szüleimtől és testvéreimtől °ttam, hogy büszkék rám. 1T,h't évben, november 7. napján kapta még Kósik István Bán • munkája elismeréséül a KISZ Központi Bizottsá- a j , dicsérő oklevelét. Alapszervezetük a legjobbak egyike soki-n011: gyakran át is jönnek hozzájuk a klubfoglalkoza- Bm^1.. ,^acs és Bükkzsérc, a szomszédos községek fiataljai. sériV~irékpártúráikra, szalonnasütéseikre is szívesen elkí- tányoic k ncrncsak az úttörők, de a KISZ-cn kívüli fiúk és életet^C|m hiszem, hogy nehéz ezt elérni. A fiatalok közösségi lyPn akarnak élni. Az persze már rajtunk múlik,‘hogy mi- t„ ^'’hnrriat tudunk adni ehhez. Kts? - Egyszerű igazság ez. De Kósik István éppen azért jó °lv in" f- r’ mprt jól megértette. Mert a vezetőséggel együtt Hátaiul orurnrná alakította a klubfoglalkozásokat is, ahol a de vái nemcsak vitatkozhatnak az őket érdeklő kérdésekről, választ is kaphatnak azokra. B. P. Az OKI új terméke Rozsda a rozsdásodás ellen íjra megpályázzák a fővárosi uagydíjat Áruellátás és árpolitika
