Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-19 / 168. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2

WcMÓmop, 1970..joints T9.

A IV. ötéves terv irányelveiről

(Folytatás az 1. oldalról)

— A gazdasági életben még mindig számos fogyatékosság tapasztalható, amely mögött egyszerűen emberi hanyagság, felületesség, vagy közönyösség keresendő. A tervidőszak tapasztalatai azt mutáljálc, hogy a reform elveinek jobban be kell hatolniuk a vezetési és szervezési munkába, gyorsítani kell a vállalati belső irányítási és felelősségi rendszer korszerüsiA Központi Bizottság megállapítja, hogy a népgazdaság 15 éves táviati terve prognózisának kidolgozása folyik, a végleges elkészítéshez még további vizsgálat és nemzetközi egyeztetés szükséges. A IV. ötéves terv a lehetőségeknek megfelelően hasznosítja a hosszú távú tervezés eddigi eredményeit, valamint a tudományos-műszaki fejlődésre készített népgazdasági prognózisokat

A hosszú távú tervezőmunka a következő másfél évtized fejlődésének irányát,, jellemzőit és problémáit tisztázza, azzal a céllal, hogy segítse és megkönnyítse tervgazdálkodási rendszerünk alapjának, az ötéves terveknek a kidolgozását. Vagyis tisztázza, hogy milyen legyen a gazdaság növekedési üteme, milyen technikai fejlesztés és népgazdasági struktúraváltozás kívánatos, miképpen fejlődnek a nemzetközi gazdasági kapcsolatok és milyen lesz a jövő szocialista társadalmának általános képe.

A IV. ötéves terv az alábbi hosszú távú fejlődési irányok alapulvételével készüli:

Alapvető célunk a szocializmus teljes felépítése hazánkban. Ez sokoldalú fejlődést követel, ezt kell szolgálnia a gazdaságpolitikának. Ennek érdekében: "

— gyorsítani kell a termelőerők fejlesztését és a gazdasági hatékonyság •.pontjából közelíteni kell a gazdaság.tag fejlett országokhoz.

Ezért a következő időszak központi feladata az egész gazdaság intenzív fejlesztése, a társadalmi munka termelékenységének és a nép- gazdasági jövedelmezőségnek a javítása;

— a mainál magasabb fokú általános és szakképzés, és kiterjedtebb foglalkoztatás alapján az egyéni képességek fokozottabb kibontakoztatásának kell teret engedni;

— az anyagi javak fogyasztásának magas — a mainál célszerűbb és nagyobb választékú színvonalát, és a mai értelemben vett lakásprobléma megszüntetését kell elérni:

— a mainál teljesebb körű kulturális ellátást és fejlettebb szociális, egészségügyi gondoskodást kell kiépíteni.

A következő másfél évtized központi kérdése számunkra a tudományos-technikai fejlődés vívmányainak jobb hasznosítása lesz, mert ez a feltétele annak, hogy meggyorsuljon a termelőerők fejlődése, mind újabb és újabb termékek és vállalatok érjék ei a világszínvonalat, és ezúton népgazdaságunk általános színvonala közel kerüljön a gazdaságilag fejlett országokéhoz. Mindezek érdekében:

— növelni kell a 'dolgozók készségét a korszerű technika, valamint a hatékony szervezési-vezetési módszerek elsajátítására és alkalmazására. Ennek feltételeként az oktatás színvonalát emelni, a továbbképzés rendszerét fejleszteni és a vezetés korszerű technikával való ellátottságát, javítani kell;

— ezzel összhangban, a Központi Bizottság irányelveit hatékonyabban érvényesítve, olyan káderpolitikát kell folytatni, amely a szocializmusért felelősséget érző tehetséges szakembereket a gazdasági iráA IV. ötéves terv politikai céljául a Központi Bizottság a szocialista társadalom építésének előbbrevitelét jelöli meg, s ennek megfelelően: a szocializmus anyagi-technikai bázisának továbbépítését; á szocialista terv- gazdálkodás fejlesztését, a gazdasági reform elveinek következetes alkalmazásával; a munkások, parasztok és - értelmiségi dolgozók életszínvonalának további emelését; az ország védelmi képességének biztosítását.

A Központi Bizottság a politikai célokból kiindulva szükségesnek tartja, hogy a XV. ötéves terv összpontosítsa népünk erőfeszítését

— a munka termelékenységének gyorsabb növelésére:

— az ipari termelés korszerűsítésére és nemzetközi versenyképességének javítására;

— a lakásépítés jelentős fokozására, különösen a városokban;

— a hústermelés fellendítésére, az ellátás és az export egyidejű fejlesztésére.

A Központi Bizottság e célokkal összhangban határozza meg a gazdaság fejlesztésének irányára, ütemére és fő arányaira vonatkozó tervcélokat, amelyek meghatározzák az országgyűlés elé terjesztendő végleges tervjavaslat gazdaságpolitikai jellegét.

lését, tovább kell fejleszteni az alsóbb vezetők és a dolgozók ellenőrzésének és számadásának rendszerét.

A III, ötéves terv időszakában mutatkozó fejlődés, valamint a gazdasági reform révén korszerűsített tervgazdasági rendszerünk kedvező feltételeket teremt a hetvenes években a további előrehaladáshoz, a szocializmus teljes felépítésének folytatásához.

nyílás különböző vezető ’ posztjaira juttatja;

— a nemzeti jövedelemből tudományos kutatásra és technikai fejlesztésre fordított erőforrásokat növelni kell, a távlati fejlesztési céljainknak megfelelő kutatásokra. lconcentrálva felhasználásukat. A hazai és nemzetközi leutalások eredményeinek gyakorlati alkalmazását meg kell gyorsítani;

— a termelést és a szolgáltatást egyre inkább olyan struktúrában kell fejleszteni, hogy hazai adottságainkat a nemzetközi együttműködés keretében jól hasznosíthassuk, kijelölve a. strukturális fejlődés döntő előfeltételeit, képező távlati fejlesztési célokat és megoldásra váró műszaki feladatokat.

Távlati orientációnk a KGST-országok- kal való szocialista gazdasági integráció megteremtése. Továbbra is intenzíven részt kell venni a gazdasági integráció programjának kidolgozására irányuló munkálatokban. Az integráció kifejlődését ölő kell mozdítani az együttműködés elmélyítésének valamennyi lehetséges formájában, a terv- egyeztetés ' fejlesztésével. a közös érdekeket szolgáló fejlesztések együttes megvalósításával, a termelési kooperáció bővítésével. a kereskedelmi módszerek, a valuta és a hitel funkcióinak korszerűsítésével. Az integrációs lehetőségek révén képesekké kell válnunk a magas szintű technika kifejlesztésére, hatékony alkalmazására és a nemzetközi versenyben való helytállásra.

O Adottságainkkal összhangban szélesíteni kell kapcsolatainkat valamennyi európai országgal, amellyel ez lehetséges; továbbá a világ más részeivel. Bővíteni kell a fejlődő országokkal, továbbá fejlett tőkésországokkal való termelési-tudományos-techr nikai együttműködésünket, a kölcsönös elől nyolc és a politikai szuverenitás alapján.

©

Társadalmunk fejlődését továbbra is oly módon kell irányítani, hogy az ország területének gazdasági fejlettsége a specializálódás és a munkamegosztás elvét követve, fokozatosan kiegyenlítődjön. Ennek megfelelően:

— a nagyipari jellegű központokat ott kell kialakítani, ahol a telepítés a legnagyobb gazdasági hatékonyságot eredményezi;

— a mezőgazdasági területeken és megyékben a gazdasági struktúrát agrárcentrikus jelleggel kell fejleszteni;

— mindenütt lehetőséget kell teremteni a helyi adottságokat hasznosító kis- és középüzemek gazdaságos működésére, beleértve a nagyiparral való termelési kooperációt;

— a megyék és egyes területek népességének jövedelmi viszonyait a foglalkozási struktúra szerint kell fejleszteni, az általános életkörülményeket közelíteni kell egymáshoz.

A IV. ötéves lervtörvónyt a fenti elvekkel összhangban kell elkészíteni és az ország- gyűlés elé terjeszteni..

O

Az 1971—1975. évi időszakban a nemzeti jövedelem 30—32 százalékos növekedését kell előirányozni. Az arányos és kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés érdekében törekedni kell a növekedés egyenletességére.

A nemzeti jövedelem növekedését alapvetően a gazdasági hatékonyság javításával kell megalapozni. A jövőben is összehangolva kell fejleszteni az ipart és a mezőgazdaságot Az ipar hatékonyságának javításával el kell érni, hogy a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása — a termelés 32—34 százalékos mennyiségi növekedésénél gyorsabban — kb. 40—42 százalékkal, emelkedjen. A termelés növekedésének 75—80 százalékát a munka termelékenységének emelésével kell elérni. A mezőgazdasági termelést az előző öt évhez képest 15—16 százalékkal, a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulását 13—14 százalékkal kell növelni úgy, hogy a termelékenység a termelést meghaladó mértékben növekedjék.

Minden tei'ületen javítani kell a termelés alkalmazkodóképességét a fogyasztók és megrendelők fokozódó igényességéhez. ■

©

A népgazdaság fejlődésének fő arányait úgy kell tervezni és szabályozni, hogy a népgazdaság tartós egyensúlyának fő feltételei biztosítva legyenek. Ennek érdekében: — a nemzeti jövedelemből a fogyasztás részarányát 7-5—77 százalékra, a felhalmozásét pedig 25—23 százalékra kell tervezni és törekedni kell a tervezett arányok stabilitására;

— meg kell teremteni az egyensúlyt a beruházási javak kereslete és kínálata között;

— a versenyképesség fokozásával, a. külkereskedelmi áruforgalom tervszerű alakításával, valamint a közép- és hosszú lejáratú hitelek felvételével tovább kell szilárdítani nemzetközi fizetési helyzetünket; .

— tervszerű jövedelemkibocsátás mellett az igényeknek megfelelő összetételben — hazai ■termelésből és import útján ■— növelni kell a fogyasztási javak kínálatát;

— a pénzügyi politika elsősorban az érdekeltségi rendszer javításával és ezen keresztül a hatékonyság fokozásával törekedjen a pénzügyi egyensúly megszilárdítására az állami- költségvetés folyó és felhalmozási kiadásai — az ésszerű takarékosság érvényesítése melleit — az állami bevételekkel megalapozott lehetőség és a tervben meghatározott fogyasztás arányában emelkedjenek.

A felhalmozáson belül az állóeszközök korszerűsítésére, bővítésére ' fordított eszközök arányát növelni, a készletállomány növekedését mérsékelni keli. A tervidőszakban biztosítani kell a beruházási tevékenység egyenletességét és hatékonyságának javítását. Az iparban a fejlesztési eszközök nagyobb részét a meglevő kapacitások hatékonyabb működését biztosító rekonstrukciókra és technológia korszerűsítésére; a mezőgazdaságban, a nagyüzemi gazdaságokban pedig a korszerű technikai eszközök bővítésére kell fordítani. A beruházásokon belül gyorsabban kell növelni a lakosság életkörülményeit közvetlenül javító építkezéseket, elsősorban a lakás és az ehhez közvetlenül kapcsolódó közműépítés részarányát.

A beruházások területén meglevő hiány- gazdálkodás felszámolása, az építési munka minőségének javítása érdekében a tervidőszak során az építési-szerelési tevékenységet a népgazdaság átlagos fejlődését meghaladó ütemben, kb. 41—43 százalékkal kell növelni. Magasabb fokra kell emelni az építőipar technikai felszereltségét, teljesítő- képességét, a munka termelékenységét, és csökkenteni kell az építkezések megvalósítási idejét. A bei’uházások gyors és hatékony kivitelezése megköveteli a technológiai szerelési tevékenység erőteljes fejlesztését. Az építmények jobb karbantartása korszerű fenntartási építési kapacitások és szervezetek létrehozását teszi szükségessé.

O

Az iparpolitika alapvető célkitűzése: a termelés növelése mellett az intenzív fejlesztés kibontakoztatása, a hatékonyság fokozása. Ezt az alkalmazott technika és technológia korszerűsítésével, a termelésszerkezet differenciált fejlesztésével, az automatizálásnak elsősorban a dinamikusan fejlődő ágazatokban történő fokozásával, a munka termelékenységének javításával, a nemzetközi munkamegosztásba való aktívabb bekapcsolódással, a nemzetközi versenyképesség fokozásával, valamint a szervezés és a vezetés színvonalának emelésével kell megvalósítani.

Biztosítani kell a progresszív ágazatok dinamikus növekedését és a gazdaságtalan tevékenységek megszüntetését, iReéve korlátozását.

A szénbányászatban — az energiastruktúra korszerűsítésével összhangban. — fejleszteni kell a népgazdaság energiaellátásában to- vábbrai is fontos szerepet betöltő gazdaságos széntermelést, fokozatosan leállítva a gazdaságtalan bányaüzemek termelését. A villa- mosenergia-termelésnek és az importnak biztonságosan M kell elégítenie a népgazdaság gyorsan növekvő villamosenergia-igé- nyét. A vegyipari termékek kánt gyorsan növekvő igények jobb kielégítése érdekében a vegyipart az ipar átlagát meghaladóan, az építőanyagipart pedig a beruházási feladatok teljesítése érdekében az építői párnál gyorsabban keH fejleszteni.

A gépiparban a fő feladat a termelési szerkezet korszerűsítése, a gyártmányok nemzetközi versenyképességének fokozása. A kohászatban a termelés gazdaságosságának javítása és adottságainknak jobban megfelelő termékstruktúra kialakítása a követelmény.

Az élelmiszeriparban a lakosság színvonalasabb ellátása, a háztartási munka megkönnyítése, valamint az exportlehetőségele fokozottabb kihasználása érdekében növelni keli a magasabb feldolgozási fokú, előre csomagolt, konyhakész termékek termelésének arányát. A könnyűiparban a lakossági- és az export igényekkel összhangban a tervidőszak során a fő feladat: növelni a korszerűbb, jobb minőségű termékek arányát.

Az iparfejlesztésben koncentrálni kell az eszközöket az előző tervidőszakban megkezdett és a távlati gazdaságfejlesztési céljainkkal összhangban levő következő fő strukturális célok megvalósítására:

— az energetikai struktúra korszerűsítésének folytatására, a földgázprogram rtfeg- valósítására, a szénhidrogének felhasználásának gyors ütemű elterjesztésére, ami biztosítja az energiatermelésünk, gazdaságosságának számottevő javítását, a népgazdaság más ágazataiban a hatékony energiafelhasználást, s hozzájárul a kulturált életkörülmények kialakításához;

— az alumíniumipar további fejlesztésére, ami a népgazdaságnak korszerű minőségű és választékú alumínium-félgyártmányból, késztermékből való jobb etíátÁA népgazdaság fejlesztésének távlati kö vei®" méllyel

Irányelvek a IV. ötéves tervtörvény eSkészítéséhez és megvalósításához

sót biztosítja és a kiviteli lehetőségek ^ víiése révén kedvező befolyást gyatorf a fizetési mérleg egyensúlyára;

— a korszerű közúti járművek és szá0( eszközök fejlesztésének folytatására, rt a hazai és a nemzetközi termelési koopj ráció mellett gazdaságilag előnyös és 1# külözhetetlan az áru- és személy f orgelt modernizálásában, kedvező hatást gyO^ rol több gépipari agarat versenyképest gére;

",

•s<

— az épílöanyagipari bázis fejlesztésére, korszerű építési móddal készült épületé épületszerkezetek gyors elterjesztését ami előfeltétele az építőipari termelőké ség növelésének, a beruházások kivitt zési ideje csökkentésének, az építőípf tevékenység színvonala és hatékonyt emelésének;

— a kőolajtermékek vegyipari feldoW zása alapjainak megteremtésére, ami népgazdaság jövőbeni kemizálásához sz$ séges;

— a ruházati ipar rekonstrukciójára. 1 elavult gépek helyett modern termelős? közök üzembe állítására, ami a. lakossá igények jobb kielégítése, és az export I] hozása érdekűében bővíti a termelőket diósokat, javítva azok hatékonyságát ( elősegíti a változó keresletnek megfej divatos termékek gyártását;

— a számítástechnikai eszközök alkali zására és gyártására, ami feltétele a tűi gazdaság különböző területein a tért? lés és értékesítés magas színvonalú sű1 nézésének, irányításának, és egyúttal gépiparban új, a nemzetközi versenifi1 pességhez nélkülözhetetlen termelési & túra kifejlesztését eredményezi.

— a vállalatok fejlesztési eszközeinek használásában a szabályozással és szel1 lív hitelpolitikával ösztönözni kell a/, iparfejlesztési feladatok megvalósítósá< a. beruházások építési arányának mérne, lésére, a gépesítés fokozására, az elav? gépek gyorsabb kicserélésére és a írt' nológia' korszerűsítésére. A vállalati eS: közök koncentráltabb és hatékonyabb í1' használása érdekében fejleszteni kell , vállalatok közötti fejlesztési-beruházó együttműködést.

©

Az agrárpolitikában a soron köveik?"

években a fő feladat a stabil húséi'1*1' tás feltételeinek megteremtése, a termek egyenletesebb emelése. A mezőgazdaság ési élelmiszeripar korszerű anyagi-műszaki ^ zisánaüc továbbépítése mellett a hatókon}^ got javítani, a vezetés színvonalát eme’11 kell az egész élelmiszer-gazdaságban. , Az _ állattenyésztés fejlesztését még & gyorsítani, a mezőgazdaság össztermelését? emelkedjék az állattenyésztés részaránya-; belföldi húsellátás javítása és az export $ velése érdekében meg keli szüntetni a 1®? termelésben meglevő ingadozásokat. 16$' nősen fontos feladat a sertéshús-termelés $ velése. Ennek érdekében a nagyüzemi S01: tenyésztést — főként gazdaságos, gyárszrt telepek létesítésével — jelentőse^ fejlesz*3? kell. Egyidejűleg a kisüzemi — m’i ndenekel'1 a háztáji — gazdaságok termelési lehetősé#' jobban ki keli használni.

Az állattenyésztés magasabb termelési'#®1'! vonalát az áilalál lomány létszámának né*“ lésével, valamint az intenzív termelésre d pes állatfajták elterjesztésével és a kors^ férőhelyek létesítésével kell elérni.

Az állatállomány növelése és az termékek termelésének fokozása érdeké^, bővíteni kell a takarmány bázist és javít3 a takarmányfelhasználás gazdaságosságát- A növénytermesztés fejlesztésében a rt méshozamok növelése a legfontosabb felárt A-z ország kenyérgabona szükséglétét a j<r

ben is hazai termelésből kell biztosítani- ...

A műtrágya- és növényvédőszer-ellátás í vitásával biztonságosabbá kell tenni a *? vénytermesztést és emelni kell a hoza$J kát a szántóföldi és kertészeti termelést3 Folytatni kell a növénytermesztésben a irt1',' kamúveletek gépesítését, a nagyüzemi, szerű technológiák elterjesztését. A bel'*3 jesség fokozása érdekében növelni kell aZ -J tözhető területet, fokozni kell a talajvért' met és a talajjavítást.

A mezőgazdasági szövetkezetek és váll*^ tok fejlesztési eszközeinek jobb hasznosít*1' a termelékenység fokozása érdekében elő K segíteni az üzemek feldolgozó és kiégés?, tevékenységét, továbbá a közös vállalkozó?? kát és az üzemek közötti együttműködés* termelésben és a forgalmazásban. ..,

A vízgazdálkodás tervszerű fejlesztés^, biztosítani kell a lakosság, az ipar és a n>e/'; gazdaság növekvő vízszükségletének leiéi" tését, a racionális vízgazdálkodás feltété*, netk javítását, vízkészleteink minőségért tisztaságának védelmét. ....

A tervidőszakban be kell fejezni a völgye gazdasági-társadalmi fejlődése srt pontjából nagy jelentőségű létesítmény kiskörei vízlépcső — építésének első sz3 szát, s meg kell tenni az előkészületekig víz hasznosítására. Az ár- és belvízvéde* biztonságának fokozása céljából bővítet?1 f korszerűsíteni kell a védelmi létesít iné*1 két.

A szállítás és forgalmazás arányos lesztése és korszerűsítése növekvő

p

i(>:

lentőséget foglal el a társadalmi terrt?^ hatékonyságának fokozásában és az el**1 javításában. ,J

A közlekedés fejlesztésével és korszertj.. lésével biztosítani kell a népgazdaság nő? j vő áru- és személyszállítási szükségletei"

(iHot&tatás a 3, oldalon}