Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-18 / 167. szám

Szombat, 1570. íöíJhs TS.

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3

I lí*

Hétköznap és ünnepeken, kii, * 05 nappal, megállás nélkül dolgozik a vasát nagy sepezete. Természetesnek ártjuk, hogy bár több em- "er-utazik, a személyszállító i^ok általában pontosan dúlnak, érkeznek, természetnek tartjuk, hogy a vasúti bérkocsik — kevés döcce- ‘ t kivéve — időben a meg- ^ndelt helyre szállítják a tnet> az ércet, az építö- yagot, élelmiszert, s ?pTb arut- Csah ha akadozna kezd a vasúti mechaniz- t akkor figyelünk fel, hl?nym; is fontos a sok

Pezif1* embor- a va-súti «é- iSf61 *. „észrevétlen működél„v; Az elmúlt; napokban, he- — sajnos — ilyen ok dm-i- herüIt a vasút az ér- klodes reflektorfényébe.

•V. 0. s.

uT" Segítsetek, segítsenek! . a-nem kapunk üres vagont, állni a termeléssel, i.llrt> tudjuk teljesíteni vál- WU,nkat! — Több vállalat Ima!-, segélykéréssel a kürt.?“,020 szervekhez az el- utt. hetekben. A vészesen- HAiS; sajnos, nem volt ok lést“’ hiszen a szénterme- szk ,VaSonhiány miatt visz- v„ hellett szorítani, s kevés rak*-11 * * * kaptak a cementgyá- .I5> holott e termékekre «J51 különösen nagy szűkre, Van.

vngonhiany probléma- 5, °hozott más területen is. te',-^'"sére az eredményes látTíi'erí‘‘sek nyomán úgy Jtona*’ túI va&yi|nk a nagy sehn’ s a vasút egyenlete- ái a ^f^h'tást tud biztosíta- hanA '' Untéit, vagy múló- jel yan, de ez korántsem rnpp!!' .a gondok végleges ^toldását. . Hiszen ez az ‘‘ hozás időszakonként visz- "VJsszatér.

Több a vagon, gyorsabb 9 közlekedés, de„.

be^ Vas*it az utóbbi évtized- A, , naSy fejlődést ért el. vjuT°,''Szerű vasúti pályák, ny0irmos- _ és Diesel-mozdo- szer , ®eSítségével a teher- a knJült!J!ek is gyorsabbak, helvorf^hi —1() kilométer sót).,!;: 70—80 kilométeres

haladnak. Ez áru ak azf jelenti, hogy az jut ^orsabban a helyére 'iev-,„ , ern azt is- hogy áagv?yan vagonparkkal het e.. ,, mennyiségű árut lévai fra bt'an'- Soh új kocsi- BáflS^tették fel a vagonknrei ’ S egyre több a négyest <yes> hatvan tonnás koszevetir’i,,la a fejődést ösz- akkor ■!, 32 eredménnyel,

”Sántik4i„ott va!a,nii mégis A L«nt kormány határozat sze- atonkL£!!?kkentett’ a 44 órás hetet?:V}? ^kis úgy lcnehezft„+!terni’ ha az nem ßgy fi® a közlekedést.

lökéin;,?1 vállalatnál erről lek” l“s®n „megfeledkez- g°zó' <■,, vasút örökké dóinak £gy a vállalatokSZotobat ee?zerűen szabad go'idosv?? • és vasárnap is ^irSod">uk kell a kocsik kiteli01- Több vállalat- hétfő „ Péntek délutántól ,,ak kfi??8ebg °ft várakozóik. sokasra a vasúti ko- az a vi/i ?°rs iróniája, hogy elfeledi''?.,’ amely gyakran később „ívL a kirakásról, ket küld ykT-?.: °- s- jele- ^khe^ d különböző szer> dg,i ösztönzés hiány a

Nezt^vÄ1-6 már VeZetöt | ! kl ~> hogy egy amiéit hant. megbüntettek, holton áf i '• agsaga miatt na- a vasúti lr;tra-^a„tlanul álltait ,e * könnt'’lk ? SaÍnos, er- laláno.s ev-t? ,a vólasz. Al- fV?1ialatokt°ral' hofiy a

tlk a tiihK Ve'sebbc'n fize- bbszorös kötbéreket

is a vagonok kirkkásáaia.k' megszervezése helyett. Döbbenetesen bőkezűek vagyunk ebben. Az év első felében 20 millió 707 ezer forint kötbért fizettek a MÁV-nak a vállalatok. Ez csaknem nyolcmillió forinttal több az elmúl! év első felében fizetett ösz- szcgnél (!). Hát ennyire nem számolnak a vállalatok? Ennyi sok kidobni való pénzük van?

Sokan emberhiányra hivatkoznak. Ezt csak részben lehet, elfogadni. Akad rakor dómunkás, csak meg kell fi zetni őket. Helyes lenne olyan intézkedést hozni, amely anyagilag jobban ösztönözné a vállalatokat a kocsik kirakására.

Az igazsághoz tartozik, hogy a vagon hiány nemcsak borsodi jelenség, összefüggésben van az árvízvédelemmel, az újjáépítéssel. És itt: ; mintha a szervezéssel volna | baj. Július 13-án például öt. Szabolcsba indított vonatot i kellett a különböző állomá- ; sokon félreállítani. A bod- rogkeresztúri állomáson félretolt szerelvényt például még tegnap délben sem indították el. És természetes, hogy amíg az építőanyagokkal megrakott több száz vagon áll itt-ott az állomásokon kirakatlanul, ennek a kihatását Borsodban is érezzük.

h orszerű rakodást!

A vasúti közlekedés gyors fejlődésével nem tart lépést a ki- és a berakás gépesítése. Ezzel eddig alig törődtek. Megyénkben is sok új üzem épült, ahol a termelés korszerű, de az alapanyag kirakása, a végtermék kocsiba rakása ötven, vagy százéves módszerekkel történik. Hogyan lehet biztosítani a cement gyors be-ki- rakását, ha a munkások a nehéz zsákokat ma is talicskán tologatják, vágj’ vállon cipelik? És korántsem véletlen, hogy a KAV-telepen, a BÉM-ben, a kohászati üzemekben „ugrott'' fel a későn kirakott kocsik száma.

A nehéz fizikai munkás „eltűnőben” van, és ez elsősorban a szállításban érezteti hatását. Emberileg érthető is. Miért lapátolja valaki évről évre, hónapról hónapra a nehéz anyagot, ha másutt géppel dolgozhat? A vállalatoknak jobban kell törődni a ki- és berakás gépesítésével, ennek korszerűsítésével, modern önürítős vasúti kocsik beszerzésével. Az elmúlt Íretek eseményeiben voltaképpen a jövő üzent a mának és a rakodás korszerűsítése nélkül semmi biztosíték nincs arra, hogy ezek az esetek nem ismétlődnek meg. A jövő üzent, s mind a MÁV-nak, mind a szállíttató vállalatoknak meg kell érteni ezt az üzenetet.

Csorba Barna

Eg}7 * hirdetés nyomán

íari üzemei vásárolt a rakacai tsz

Tavasz óta rendszeresen megjelenik a Borsod megyei Termelőszövetkezetek Kereskedelmi Irodájának kiadványa, az Áruforgalmi Tájékoztató. Szerény külsejű, néhány oldalas, stenciles sok szorosítású „sajtótermék” ez. Első látásra fel se kelti az ember érdeklődését. Pedig érdemes elolvasni. Olyan közlemények vannak benne, amelyek erőteljes hatással lehetnek egy-egy termelő- szövetkezet. gazdasági tevékenységére.

A közlemény

é

Csak egy példát mondok el.

Az Áruforgalmi Tájékoztató 1370 júniusi számában megjelent egy közlemény.

Csillagszóró

ELISMERT tóny, hogy az ______________építőiparban

á

ltalában nem rózsás a helyzet. Kevés a munkaerő, a már meglévőknél is nap;/ a fluktuáció, erősen kifogásolható a műszaki színvonal, sok tekintetben rendezésre váró bérproblómákkal kell számolni, a kapacitás kihasználása sem kielégítő, a termelékenység színvonalával sem lehet megelégedni.

Mindezek miatt elhúzódnak az építkezések, sok a határidő-módosítás, késik a lakások, közművek, kommunális és egyéb létesítmények átadása. S mindehhez járul még, hogy a minőség sem mindig megfelelő, amiben, ha nem is lehet és szabad általánosítani, de számolni vele mindenkor szükséges/ Jól illusztrálja a megye és a város építőiparának a helyzetét, hogy málliárdokra fehető a kapacitáshiány. A meghökkentő adat hallatán kilátástalannak tűnik a kép. az adott helyzet. Az. érem másik oldala viszont olyan tényezőkre utal, amelyek egyben a követendő utat is jelölik.

Egymással összefüggő, egy másra haló, nagy horderejű feladatokról van szó. Mindenekelőtt arról, hogy a kapacitás kielégítő szintű kihasználásának az érdekében

Az építőipar házatáján

ispiüi fefeási a műszaki színvonal növelése

nagyobb gondot kell fordítani a műszaki színvonal emelésére. Ennek elhanyagolása miatt éri sok szó az építőipar háza táj át. Akadnak olyan vállalatok, ahol még a rendelkezésre álló anyagi eszközöket sem használták, vagy használják ki fejlesztésre. Pedig az új technológiák bevezetése, a kisgépesí- tés, a korszerűbb munkakörülmények megteremtése kedvezően hat a ma még eléggé súlyos munkaerőhelyzetre és a bérarányok helyes kialakítására is.

színvonal

emelése érA MŰSZAKI

dekében történtek már igen jelentős, de még kezdetinek tekinthető lépések. A Miskolci Építőipari Vállalat egy francia gyártmányú olyan berendezést készül munkába állítani, amelynek segítségével évente az eddigi 30 lakás helyett kétszázat lehet felépíteni. Az Északmagyarországi Állami Építőipari Vállalatnál új betongyártó gépeket szerelnek fel. többek között Özdon és Miskolcon.

S mint arról hírt'is adtunk,

ugyanez a vállalat egy olyan

gépet is beszerzett már,

amely nemcsak árkot ás, de

hegyet bont és kút fúrására

is alkalmas.

Az SZMT elnökségének

egyik ülésén hangsúlyozottan irányították rá a figyelmet a műszaki színvonal

emelésének a fontosságára. A kivezető út új építőipari szövetkezetek létrehozásában, a tanácsi vállalatok kapacitásának, technikai felszereltségének a növelésében. új, korszerű építőipari vállalatok megalakításában van. Mindemellett helyes, ha nemcsak a már meglevő miskolci, illetve megyei székhelyű vállalatokat fejlesztik, hanem más megyékből is importálnak kapacitást. Más szóval: helyén való szerződést kötni megyehatárainkon túl működő társ- vállalatokkal „hazai” feladatok elvégzésére. Ennek jegyében már történtek megfelelő intézkedések állami szinten is, többek között azzal, hogy Eger térségében új mélyépítőipari vállalat létrehozását tervezik, amely Borsod megyének is besegítene. De senki sem tiltja, hogy bármely cég is önállóan kezdeményezzen.

HA AZT MONDJUK,

sok

még

a kihasználatlan tartalék, ehhez tartozónak kell tekinteni azt is, hogy sokkal átgondoltabb munkaszervezésre és a munkafegyelem megszilárdítására van szükség. Mindent egybevetve, az építőiparban is megvan a lehetősége az előrelépésnek, a kapacitás, a termelékenység növelésének.

amely tudlul adta, hogy Tolna megyében, a Simontor- nyai Vegyesipari Ktsz tulajdonában termel egy korszerű gépekkel felszerelt . drótsodrony készítő üzem, amely alapanyagellátási problémák miatt teljes berendezésével eladó. A közleményt olvastak a rakacai Üj Dolgozó Termelőszövetkezet vezetői is. Laczkovics Gyula tsz-el- nök azonnal felkereste a Termelőszövetkezetek Kereskedelmi Irodájának igazgatóját, Létray Belát, aki elmondotta, hogy a simontornyai ktsz Miskolcról, a December 4. Drótmüvekből vásárolta az alapanj’agot bowden-pász- mák. hurkos vontató csatlakozók és különböző méretű acélsodrony-kötelek gyártásához. A távolság azonban annyira nagy Miskolc és Si- montornya között, hogy ott az üzem nem tud megfelelő nyereséggel termelni, periig az évi kapacitása 5—6 millió forint értékű végtermék előállítása. Egy Mis- kolchoz közelebb levő tsz jó hasznonnal termelhetne a gépsorokkal.

Kölcsönkéri műszaki vezető

A rakacai tsz vezetői Si- möntomyára utaztak. A helyszínen termelés közben tanulmányozták az üzemet, a korszerű gépsorokat, a munkafolyamatokat. technológiákat. Az utazást teljes siker koronázta. A három NDK- beli gépsort és az üzem egész felszerelését 135 000 forintért vásárolták meg azzal a feltétellel, hogj’ a simontornyai ktsz az üzemet áttelepíti Ra- kaeára. de a telepítéshez, a termelés beindításához és az új dolgozók betanításához az tizem műszaki vezetőjét is „kölcsönzi” a szükséges időre. Rnkaeán ugyanis egyelőre senki sem ért a drótsod- rony-gyártáshoz.

A rakacai tsz megvásárolta az üzem meglevő alap- anj’ag'készletét is 200 000 forintért Egyben kötelezettséget vállalt, hogy biztosítja a simontornyai ktsz által 1970- re visszaigazolt termékek legyártását. Így a rakacai tsz átvette az üzem vevőkörét — fő vásárlóit — is, köztük a Ferroglobus és Vasáru Nagy- kereskédelmi Vállalatot.

Gyors áílelcpítés

A rakacai tsz gyors áttelepítést kért, hogy minél előbb megkezdhesse a termelést. Rakacán megfelelő épület van. Ezt most belülről betonozzák és géprögzífő vasbe- tontuskókat helyeznek el benne. Az üzemben hárommuszakos. folyamatos terrix-- iesl indítanak be. A munka ci gépek kezelése — kii- lonösebb szakképzettségei nem igenjei. A munkása« néhány nap alatt megtanulnál ják a gépsorok kezeléséi, t-gy gépsort egy ember ke- zel — gombnyomásokkal annyira modernek a berendezések.’ Az egész termelést — üzemeltetést — három műszakban 12 emberrel biztosítják. A tsz vezetősége úgy tervezi, hogy 1970 hátralevő hónapjaiban a munkásokat megfelelően begyakoroltatják es ev vegéig kialakítják a harmonikus termelést. A tsz egyébként a kedvezőtlen ter- <>s közgazdasági adót tsagu gazdaságok köze tartozik. Termőterülete hegyhez es lej l ő. Ipari és jelentősebb más melléküzemági tevékenysége eddig nem volt.

Lehetőségeik igen jók. Ra- kacahoz Miskolc, a December 4. Drótművek nem egészen t>o kilométer. Az anyagellátás és a szállítás így gaz- dasagosan megoldható. A isz vezetői mar tárgyaltak a drótmuvek vezetőivel. Meg- állapodtak, hogy a December

J. Drotművek biztosítja a szükséges alapanyagot, s egyben a végtermék jelentős részét megvásárolja. így a December 4. Drótművek alap- anyagbazisa és nagy vásárlója lesz a rakacai drótsod- ronygyartó üzemnek, amely folytatja a Simontornyán ab- o ihagyoít. tevékenységet: to- vabbra is boyvden-paszmák» es különböző acélsodrony-ké- szi {menyeket, gyárt A számítások szerint jó gazdaságossággal. mert ezek mind -szabadáras termékek. Értéke, síi esi árúkat a kereslet-ki- naiat határozza meg. Jelenreg azonban olyan nagj’ a kereslet, hogy a szükségleteket tíz hasonló üzem se tudna kielégíteni.

További ferv

jJ;!70, masodik fele tehát a begyaKorlas az üzemelés megszervezesenek ideje. A simontornyai műszaki vezetem TomS??,eS id6t hakacan tölti 19,1-tol tervezik a telles kapacitású önálló termelést a korábbi profil és a megrendelések szerint évi öt- hal millió forint termelési értekkel. További terve még a 1 akacai tsz vezetőségének ogj’ negyedik gépsor vásárlása és üzembe helj’ezése, mert az épület tágas. Így a'rakacai drőfsodronvgyártó üzem kapacitása nagyobb lesz, mint az eredetié volt Simontornyán. Egyelőre azonban csak a meglevő gépsorokat szerelik fel és helyezik üzembe, a tervek szerint augusztus 1-én.

Szén drei József

Ai áj termék: a szelepes műanyagzsák

A szerelők eredményes munkája nyomán a TVK müanvagfeldolgozó gyárában üzembe, helj’ezték a Wind- möller—Hölscher gépsor első egységét, a POLYLUX pArnazsákgyártó berendezést.

Az egyes részek próbafor- galását követően, június 28- án nyolcórás ellenőrző garanciális mérést végeztek. A gépekkel sikerüli elérni a percenkénti 150 darabos teljesítményi. A zsákok hegesztési minőségfoka a szükséges 65 százalék helyett 90 százalékos volt. Említésre méltó, hogy igen kej’és selejtes zsák hagyta el a gépet.

A most üzembe helyezett POLYLUX-berendezés állítja elő a szelepes zsák ok he szükséges zsáktesteket is. . gép üzembe helyezésével je lentösen megnőtt a TV) /.sakkon lekción áló kupacitá sa.

A tervek szerint törtér a Windmöller—Hölscher gép sor második egységének szc relése is. Ez a berendezi gyártja a szelepes zsákoka

Július első felében meg kezdődött a gépsor kompiéi forgatása, illetve kipróbáló sa. Július 8-án már legyái tolták az első próba zsákoka A kezelőszemélyzet bétám tása és a garanciális méré sek elvégzése után megkez dődik az üzemszerű terme lés.