Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-17 / 166. szám
Péntek, 1970. július 17. ESZAK-MAGYARORSZÁG 5 GIZELLA MEGKÖSZÖN! imon István edelényi vájár kilenctagú családja szigorúan meghatározott rend és munka- megosztás szerint él. A családban mindenkinek megvan a maga dolga. Az apa a Il-es akna frontján, az anya a ruhagyárban dolgozik. István, a legidősebb gyerek villanyszerelő ipari tanuló, Gizella, aki most fejezte be az általános iskolát, takarítja a lakást, a 13 éves Éva főz a nagy családnak, a 10 éves Irén gondozza a 8 éves, beteg Tibort, a 9 éves Márta vigyáz a legkisebb, a 3 éves Katalinra. A házban, ahol laknak, nincs sem rádió, sem televízió. De annál több könyv megfordul, szinte kézröl-kézre. Olvasó csalód. Nem csoda, hogy Gizella az általános iskolák járási versenyén első lett magyarból, s az sem csoda, hogy kitűnő eredménnyel fejezte be az iskolát. Kristóf tanár néni azt mondotta, hogy tovább kell tanulnia. Ekkor utalt ki Gizellának az Edelényi Bányaüzem szakszervezeti bizottsága félezer forint segélyt. A nagy meglepetés azonban az évzáróünnepségen érte. Még mást is könny szökik a szemébe, ahogy erről beszél: — Ar iskola udvarán volt az ünnepség. Egyszer- csak felállt Banu Feri bácsi, annak a brigádnak a vezetője, amelyikben apu is dolgozik, mondott néhány szót, és engem szólított. Átadta a Lenin frontbrigád ajándékát, egy szép iskolatáskái, egy bőrből készült tolltartót és egy karórát. — Tetszik tudni — nyel nagyot —, én eddig nem nagyon gondolkoztam azon, hogy tulajdonképpen mi is az a szocialista brigád. Azt hiszem, leginkább olyan, mint egy család, mint egy nagy család, mint a miénk is. Szeretném, ha meg tetszene írni, hogy köszönöm nekik az ajándékot, a szak- szervezetnek a pénzt, s ígérem, nagyon fogok tanulni. És köszönöm volt iskolatársaim nevében az üzemnek, hogy televíziót vásárolt az iskolának... G izella most a bányaüzemnél dolgozik naponta négy órát, a postát hordja szét, Szeptembertől egészségügyi szakközépiskolás lesz. Ezután el akar jutni az egyetemre, orvos akar lenni, gyerekeket akar gyógyítani. Ügy látszik, az irodalom szeretete és az emberek szeretető nem esik messze egymástól, Oravcc János 4 színe és fisszája Rendkívüli helyzetekben hamar megismerszik az ember. Ha ez a rendkívüli helyzet egyúttal súlyos veszély- helyzet is, még hamarabb. Az idei felső-tiszai árvíz az egész ország nagy próbatétele volt. Intézményeink, vállalataink sokasága, s képviseletükben a Szamos—Tisza- közén tartózkodó dolgozók ezrei számára azonban ezek a hetek, s az eljövendő hónapok jelentik a nagy próbatételt. Kialvatlan, fáradt arc, apró ráncok a beesett szemek körül. Jó negyvenesnek néztem, pedig csak 36 éves. Addig beszélgettünk, amíg habarccsal töltötték a billenős ZIE óriás puttonyát. Renyó Istvánnak hívják, a 3. sz. ÉPFU gépkocsivezetője. Három társával egy hónapja dolgozik Nagyarban. A Bács megyei Építőipari Vállalat építkezéseihez fuvarozzák az anyagot hajnali 4-től este 8- ig, vasárnap is. Eddig egyszer tudott hazalátogatni. Lácacsékén, a sátoraljaújhelyi járásban lakik a családja. Hogy meddig lesznek Szatmáriban? Ügy tudja, november elejéig, de lehet, hogy tovább. Az iskolában kaptak szállást, a tisztálkodási lehetőséget egy lavór jelenti. Még jó, hogy ott a Tisza. Nem lenne szabad fürödni benne, de a szükség törvényt bont. Kívánságok? Mindnyájan nagyon únják már a húskonzervet, meg a szalonnát. Egy kis gyümölcs, vágj- legalább zöldpaprika, uborka kellene hozzá. Sajnos, az erőnket próbáló hónapok nemcsak áldozatkész helytállást, fáradságot nem ismerő munkát szülnek. Ahogy a legszebb vetések kalászaiban is vannak léha, üres szemek, az embert próbáló időkben is mindig akadnak olyanok, akik visszaélnek a körülményekkel, ügyeskednek, csalnak, mások pénzén „spórolnak”, felelőtlenek. Könnyűnek találtatnak. Kezdődött a ruhasegélyek elosztásánál. „Talpraesett” emberek az első napokban három helyen is „kiharcolták” a takarókat, a lepedőket: ott. ahová kitelepítették őket. aztán — visszatérve — szülőfalujukban, de még a járási székhelyen is. Mások a sógorság-komaság régi bűnébe estek; igen hamar szőrén- szálán eltüntették a községeknek átadott szivacskosztümc- ket, szép hálóingeket, tulajdonképpen még a szétosztás megkezdése előtt. Az öregek, a szemérmesebbek, s a íé- lénkebbek gyakran, keserűen panaszolják: önzők és kapzsik az emberek .. . Az építkezéseken dolgozo diákok tanúságtétele szeriot egyes szakemberek — különösen amióta maximálták a családi házak árát — nem sokat törődnek a műveleti előírásokkal. Van épület, amelynek alapja 90 centiméter helyett csak 70-re „sikerült”; s egyszer az is előfordult, hogy minden magyarázat nélkül 30 centiméteres betonlábazatot készítettek az előírt 90 centiméteres helyett. Takács Lajos TERMELŐSZÖVETKEZET GEBINBEN Maiim a helytállásért Az év elején lezajlott influenzajárvány rendkívüli ntódon megterhelte uz egész- ségügyi hálózatban dolgozó- kát. A borsodiak áldozatkész j többletmunkáját az egészségügyi miniszter 109 ezer lö- rinttal jutalmazta központi keretből. Ehhez az összeghez a megyei tanács vb-elnöke még too ezer forintot adott, Így a megyei tanács vb egészségügyi osztálya 309 ezer forintot oszthatott szét a járások, a városok között. A Megyei Gyógyszertár Központ még 40 700 forinttal kiegészítette saját jutalmazási keretéből u kapott összesei, így 60 700 forintot osztott szét jutalomként a gyógyszertári dolgozók közt. Új lehetőség A miskolci, Rácz Adám úti ’•es számú szakközépiskolában esti és levelező tagozaton új szak indul be szeptemberben. Elsősorban a közlekedésben és a szállításban dolgozó szakmunkások részére szervezték a gépjárműtechnikai szakot, de jelentkezhetnek rá olyanok is, akik osak a nyolc általánost végezték el. Az esti és levelező tagozaton összesen mintegy nyolcvanon szerezhetik meg a négy esztendő alatt a szakközépiskolai érettségi bizonyítványt. A dolgozók közlekedés- gépészeti szakközépiskolájában — mely idén szeptemberben indul először az 1-es számú szakközépiskolában — a tananyag három részre tagolódik. Közismereti, szakmai és gyakorlati oktatásban részesülnek a hallgatók. A gépjárműtechnikai szakra az iskola még elfogad jelentkezéseket. Az új szak beindításával tulajdonképpen az a kormány- és párthatározat realizálódik, mely feladatként jelöli meg, hogy a technikumi esti és levelező tagozatok helyére a szakközépiskolai Osztályok lépnek. Sikkasztott- • a szentsimoni Miről tud a főkönyvelő, miről a főmezőgazdász? Azt mondják, amikor Malinak Andor a szentsimoni Haladás elnöke a szövetkezet élpre került, a hév, a rá- menősség jó és szükséges is volt. Bíztak benne az emberek, bízott benne a szövetkezet tagsága. Malinák élvezte tehát a vezetéshez szükséges bizalmat, támogatást. Módja lett volna, hogy ezzel a bizalommal és támogatással becsülettel, tisztességgel éljen, s tudását a közösség javára kamatoztassa. Nos, az első néhány esztendőben ki is lépett a kátyúból az egyébként igen gyenge szövetkezet. Nagyobb eredményeket ért el, mint azt adottságai lehetővé tették. felrúgott szabályok Malinák Andornak azonban. úgy látszik, fejébe szállt a dicsőség. Ügy gondolta, hogy a fehér asztal a korábbinál eredményesebb gazdálkodáshoz vezethet. Sajnos, hozzányúlt a közösség pénzéhez. A népi ellenőrzés vizsgálatának anyaga a sikkasztás gyanúját hangsúlyozza az elnökkel szemben. A szentsimoni Haladás Termelőszövetkezetben csáki szalmája volt a közös vagyon; vitte, aki tudta, az elnök leginkább. A NEB a gazdálkodást, a bizonylati és pénzügyi fegyelem betartását vizsgálta meg. Ma már semmi kétség, hogy e tekintetben a szövetkezet vezetősége felrúgott minden szabályt. A népi ellenőrzés ezúttal másodszor állapította meg, hogy a termelőszövetkezet készpénzbevételének nagy részét bonokra, cetlikre adták ki. A vizsgálat megkezdésekor több mint 14 ezer forint „úszott” a cetliken. Miből ru húzkodott az elnök? A legtöbb pénzt Malinák Andor, a termelőszövetkezet elnöke vette fel. Az ő számláin, bonjain, elszámolásain minden esetben több ezer forint volt. A végső elszámolás, pedig egyszerűen megdöbbentő. Csupán néhány példát említenénk. Az 1969. december 22-i pénztárbizonylat szerint az elnök felvett csaknem nyolcezer forintot. Az elszámolásnál marhaeladási költség címén 350 forint szerepelt, valamilyen tandíj címén 500 forintot számolt el a szövetkezetnek, s van az elszámolásban két áruházi blokk. Az egyik 229 forintról, a másik 1557 forint 30 fillérről szól. A népi ellenőrök nem röstellték a fáradságot, és felkeresték az áruházat is. Meglepő, ami kiderült. A 229 forintos blokkon férfiinget adtak el, az 1557 forintos blokkon ruhaszövetet vásároltak. Sajnos, több számlához, illetve a vásárolt áruhoz semmi köze nincs a tsz-nek, sőt, előfordult, hogy az áruházi blokkot egyszerűen meghamisították, így a két forint nyolcvan filléres számlából 612 forint 80 filléres számla lett. Vannak útielszámolások is, amelyeken ugyancsak vastagon fogott a ceruza. Számos vitatható útielszámolás van az elnök nevén, de a főmezőgazdász és a főkönyvelő útielszámolásai is alapos felülvizsgálatra szorulnak. A népi ellenőrzés vizsgálata általában az elnöki számlákat részletezi. Kitűnik azonban a népi ellenőrzés jegyzőkönyvéből. hogy a főkönyvelő akadályozta az ellenőrzés munkáját. A pénztárkönyvet, a számlákat a lakásán tartotta (?!!). Többszöri felszólításra sem volt hajlandó őket bemutatni. Gebin-termelőszövetkezet volt ez, amelyben a vezetők saját zsebre dolgoztak. Visszaéltek a bizalommal Nincs magyarázat a szentsimoni visszaélésekre. A három vezető nemcsak a rábízott társadalmi tulajdon kezelésével élt vissza, hanem a bizalommal is. Az emberek egy része hajlamos az általánosításra. Könnyelműen húzza meg a vészharangot, s kiált tolvajt. A szentsimoni eset nem több, mint kirívó példa, egyes és ritka eset, tehát nem is mindennapos. Az üzemek, vállalatok, gazdaságok legnagyobb többsége tisztességgel, becsülettel dolgozik és gazdálkodik valamennyiünk gyarapodásáért. Ez az általános. A termelőszövetkezet elnökét a rendőrség a napokban őrizetbe vette. A törvény és a termelőszövetkezet tagsága »1 Aff Troll felelnie n/ elteöveKgy évvel ezelőtt kezdte üzemelését Kurityán- 1 ‘!n; a V°K hányaüzemi épültekben a Budapesti Habse- ern és Kötöttárugyár rész- l'Se- Mikor megkezdték a unkát, alig százan voltai-;. °st már több mint félez- n d°leoznak, főleg bányászfeleségek az üzemben. Kimondottan női fehérneműt, naponta mintegy 11 ezer darab kombinét készítenek. Az üzem dolgozói hét nagy brigádba tömörülve vesznek részt a szocialista munkaversenyben. Most alakult és a X. kongresszus nevet vette Laczó József felv. fel a Varga Zoltánné által vezetett kollektíva. Vállalták, hogy éves tervüket 10 százalékkal túlteljesítik, minőségileg kifogástalan munkát végeznek. Képünkön a brigádvezető és a brigád néhány tagja '•-«tható munka közben. I Asszonyok a versenyben tett bűntettekért., visszaélésekért neki is és mindazoknak, akik ebben az ügyben felelősek. Csengeri Ervin Szatniárban a nagy víz után (2)
