Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-17 / 166. szám

2 • I*!«/v^’^vnrwS r/« üuitcek elvtelen fevékesívségérol Hatalmas erdőtüzek A Rudé Právo csütörtöki szánra terjedelmes elemzés­ben foglalkozik Dubcek hi­báival, tévedéseivel. A cikk a többi között rá­mutat: A CSKP Központi Bizottságának 1968 januári ülése eredményét nem minő­síthetjük véletlennek, még kevésbé palotaforradalom­nak. Ellenkezőleg, törvény­szerűen ide vezetett az a hosszú folyamat, amelynek során a párt szervezete vé­dekezett az idült betegség, a leninizmustól való eltérés el­len, amely mind nyilvánva­lóbban megmutatkozott a Novotny-féle pártvezetés po­litikájában. A bonyolult helyzet meg­kívánta volna, hogy a párt élére marxista edzettségű, osztály öantu dat os. eszmeileg szilárd ember kerüljön, aki egyszersmind jó szervező is. Alexander Dubcek ezeknek a követelményeknek csak na­gyon kis mértékben felelt meg. A Központi Bizottság plénuma mégis Dubceket fo­gadta él a régi pártvezető­ség egyetlen jelöltjeként, így került a párt élére szükség­megoldásként a programmal nem rendelkező Dubcek. A jobboldali opportunista és a szocialistaeÚenes erők eleinte hűvösen és tartózko­dóan fogadták Dubcek meg­választását. Azonban hama­rosan nyilvánvalóvá vált, hogy Dubcek nem lesz ter­veiknek akadálya. Dubcek személyi levéltárában ezrével vannak olyan levelek, ame­lyekben a kommunistáik és pártonkíV'üiiek már 1968 első heteiben tájékoztatták őt a reakciós erők aknamunkájá­ról. Dubcek azonban nem vá­laszolt a becsületes emberek leveleire, hanem nyilvános szerepléseivel elkendőzte azt a reális veszélyt, amely a köztársaság szocialista alap­jait fenyegette. A cikk ezután leleplezi Dubcek magatartását a Var­sói Szerződés 1968 júliusában megtartott csehszlovákiai hadgyakorlatával kapcsolat­ban, majd felsorolja a szö­vetséges országoknak adott és sóba be nem tartott ígé­reteit. A cikk részletesen foglalkozik azzal, hogyan utasította vissza Dubcek Brezsnyev elvtárs meghívá­sát, hogyan intézte el, hogy a CSKP küldöttsége ne men­jen el a varsói találkozóra, s titkolta el, hogy idejében értesült a találkozóról. Dubcek az ágcsernyői és később a pozsonyi tárgyalá­sok folyamán már bevált taktikával lépett fel.'A té­nyek és érvek nyomására megígérte, hogy intézkedése­ket foganatosít és felszámol­ja a túlkapásokat. Majd visz- szatérése után újból megját­szotta a „hőst”, aki ellenáll „az idegen nyomásnak”. Dubcek hű maradt elvte- lenségéhez és kétszínűségé­hez, az 1968. augusztus 20-ról 21-re virradó éjszaka a ve­szély pillanataiban is. Dubcek teljes felelősséget visel azért, hogy a CSKP KB elnökségének 1968. augusztus 21-i nyilatkozata fegyvert adott osztályellenségeink ke­zébe a szocializmus ellen, a kommunista mozgalom ellen, a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország ellen, megté­vesztette és hamisan tájé­koztatta nemcsak a pártun­kat és állampolgárainkat, hanem a kapitalista országok kommunista pártjainak veze­tőségét és tagjait is — írja a Rudé Právo. De a pártban és a társa­dalomban a helyzet végül is megváltozott. A CSKP KB 1969. áprilisi ülése véget ve­tett Dubcek elvtelen, oppor­tunista politikájának és elv- hfi politikai harcot hirdetett a párton belüli jobboldali op­portunizmus, és általában az< ellenforradalmi tömb ellen. A CSKP KB 1970. júliusi ülésén Dubceket kizárták a pártból. Ez nem bosszú. Kterrv valamilyen szubjektív cse­lekedete a pártvezetőségnek. Csupán kifejezi az objektív történehni igazságot Alexa» der Dubcek szerepéről. A ki­zárással befejeződött Ale- : xander Dubcek elvtelen,! megalkuvó és nem becsül©-; 1es tevékenysége. így fogad- ta a CSKP KB döntését ar párttagság, s így fogadta azt-; állampolgáraink többsége is. | Óriási erdő- és bozóttüzek pusztítanak Ausztriában, Bilden mellett, valamint a francia Riviérán. Tűzoltók ezrei cs ka- tonság küzd a pusztító lángokkal. A tűzvész miatt ki kel­lett üríttetni a St. Tropez környéki campingeket. A Nizza— Monte Carlo közötti országutat több órára lezárták. A tűz­oltók munkáját megnehezíti a rendkívül erős szél. A rend­őrség nem zárja ki a szándékos gyújtogatás lehetőségét. Külpolitikai hírek Csütörtökön Moszkvából Limába indult egy Anteusz óriásrepülőgép, hogy segítsé­get vigyen a földrengés súj­totta perui lakosságnak. A repülőgép egyebek között kórházi berendezést és kü­lönböző gyógyszereket visz Peruba. * Az észak-írországi rendőr­eiig közlése szerint csütör­tökön Belfast központjában egy bankban robbanás tör­tént, amelynek következté­ben 24 «über megsebesült. A rendőraég szakértők bevoná­sával nyomozást indított a merénylet elkövetőinek kéz­ieken'tésére. * Az angol kormány július 1-SMől kiviteli engedélyhez köti a rézből készült pénz­érmék (egy pernnys és fél peunys) kivitelét, ha az ér­mék együttes súlya megha­ladja a 25 fontot (14,32 kilo­gramm). * Az amerikai külügyminisz­térium bejelentése szerint: szovjet—amerikai légügyi tár­gyalások kezdődtek Wa­shingtonban szerdán. A tár­gyalások célja a két ország közötti polgári légiforgalom bővítése. * Az Anglia és Franciaország között a La Manche-csatorna alatti alagút megépítéséért 89 éve küzdő társaság elnöke, Le d’Erianger bejelentette, hogy egy új nemzetközi pénzügyi csoportosulás javas­latokat terjesztett az angol és a francia kormány elé az alagút megépítésének finan­szírozására. Potsdam szelleme N egyed századdal ezelőtt, 1945. július 17-én ült össze a Berlin melletti Potsdamban a hitleri Németor­szágot legyőző három nagyhatalom, a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormány-, illetve államfője, hogy kiutat keressen Németország és végső soron egész Európa számára abból a tragikus káoszból, amelybe a fasizmus döntötte kontinensünket. Olyan poli­tikai megoldást kellett keresni, amely komoly és tartós biztosítéka lett volna Németország demokratikus újjászü­letésének, az imperializmus és militarizmus kiirtásának német földön. Nem kisebb jelentőségű feladat volt azok­nak a biztonsági intézkedéseknek a kidolgozása, amelyek Németország szomszédainak békéjét és területi integritá­sát voltak hivatva garantálni. Potsdamban még úgy tűnt — a megkötött egyezmények is ezt tanúsították — hogy a nagyhatalmak tanultak a tör­ténelmi leckéből. Elhatározták, hogy Európa térképén csakis olyan egységes, demokratikus Németország jelen­het meg, amelyben sem a monopoltőke, sem a porosz militarizmus nem játszik többé vezető szerepet, részle­tekbe menő intézkedésekben állapodtak meg Németország nácitlanítására. Az egyik legfontosabb döntés arról szü­letett, hogy az Odera és a Neisse lesz az újjászületett, poraiból feltámadó Lengyelország nyugati határa, nehogy a német szoldateszka valaha is még egyszer hídfőálláshoz jusson a lengyel nép és Kelet-Európa többi nemzete ellen. A. Három Nagy egy új Európa alapköveit rakta le Pots­damban; ezért hivatkoznak a békeszerető erők ma is az ott elfogadott elvekre és döntésekre. A potsdami szellem­hez azonban ma már csak visszatérni lehet, mert az alap­kő letételt nem követte következetes politikai ópítőmun- ka. A nyugati nagyhatalmak — a potsdami egyezménye­ket megszegve — Nyugat-Németországot ismét visszanő' nyították a régi útra, hídfőállást építettek a szocializmus ellen, ahelyett, hogy az európai béke és biztonság meg­teremtésén fáradoztak volna. Demokratikus és békeszerető állam a hajdani Német­ország területének csupán azon a részén született, ahol a munkásosztály jutott hatalomra — ez ma a Német De- motorátikus Köztársaság. Potsdam negyedszázados évfordulóján elsősorban arra kell emlékeztetnünk, hogy tartós béke és biztonság csat akkor lesz Európában, ha a potsdami szellemet az NSZK- ban is rehabilitálják és végre az a német állam is olyan útra tér, amely nem torkollhat sem fenyegetésbe, sem revansista háborúba. <h.) SzSk^égáiltapot. Angfiabiin Az angol kormány csü­törtökön szükségintézkedése­ket hagyott jóvá, amelyek között katonaság bevetését is lehetővé teszik a 44 év óta első ízben kirobbant általá­nos kiköfősztrájk következ­tében. Az intézkedéseket Reginai Maudling belügymi­niszter jelentette be. II. Erzsébet angol király­nő csütörtökön délután alá­írta az angol kormány által jóváhagyott szükségintézke­déseket — jelentették gyors­hírben a nyugati hírügynök­ségeik. A királynő által aláírt, s ezzel életbe lépett szükségin­tézkedések felhatalmazzák a kormányt, hogy ha kell, drasztikus lépésekkel bizto­sítsa a kikötői munka folya­matosságát, beleértve a had­sereg bevetését 'is. A rendelet — jóllehet alig­>rta: Andrzej Zbych 41. — Minden rendben — mondta megadóan Rup- pert. — Kérem, mondja meg megbízóinak, hogy holnapután utoljára találkozunk. Átadom az utol­só anyagot is, és ezzel befejeztem a munkát. — Kitűnő — mondta ismét hangosan a lány, aztán csendesebben hozzátette —, tehát holnap­után ugyanitt és ugyanebben az időben. Anna elsőként hagyta el a presszót. Ruppert várt még néhány percet, közben fizetett, és csak igen alapos körültekintés után távozott. Alig lépett ki az utcára, sietve órájára nézett, s meghűlt benne a vér. Néhány percet máris ké­sett Henningtől, s ez a késés felkeltheti az amúgy is örökké bizalmatlan öreg gyanúját. Megnyúj­totta hát a lépteit. Majdnem futott. — A professzor úr már várja önt — mondta szárazon Benita, s kényszeredetten nyújtott ke­zet a századosnak. Ruppert az első perctől kezd­ve félt ettől a lánytól. Hidegségétől, túlontúl ger­mán józanságától, s attól, hogy a birodalom leg­féltettebb tudományos koponyájának lánya ez a csúnyaság. — A jövőben, kénem, emlékezzék jobban ná — kezdte Henning, amint Ruppert belépett —, - bógy szeretem a pontosságot. — Igenis — mondta a százados. — Tegnap ivott — folytatta a professzor. — Kérem, tartózkodjék az alkoholtól, amíg velem dolgozik. Végre felállt az íróasztaltól, s a rajztáblához lépett. — Kérem, tanulmányozza át a rajzokat. Mint tapasztalt utász, bizonyára gyorsan megérti, hogy a kísérlethez igen eredeti helyszínre van szük­ségem. Ebben a pillanatban Benita jelent meg az aj­tóban: — Telefon Berlinből, apu — jelentette. — Nem tudom átkapcsolni. — .. .. jn meg, Ruppert — mondta a profes­szor, s távoztak. A százados maga maradt végre a szobában. Váratlanul jött ez a nagyszerű alkalom, s tud­ta, hogy van néhány szabad perce a feladat vég­rehajtására. Nem tétovázott hát. Kinyitotta az öreg íróasztalának fiókjait, fellapozta a terve­ket, s a miniatűr fényképezőgépével sorra rögzí­tette a részletrajzokat, szövegrészeket. Hamarosan végzett. Még arra is volt ideje, hogy a felvevőgépet zubbonya bélésébe rejtse, aztán tétlenkedve visszaállt a rajztáblához. * — Gyanítottam — mondta odakint Lothar, aki Benita és a professzor társaságában egy rejtett kémlelőnyíláson át figyelte Ruppertet. — Gon­doltam, hogy a lengyel, vagy az orosz hírszerzés nem hagyja kihasználatlanul ezt a lehetőséget. — Mit fog most tenni. Herr Lothar? — kér­dezte a lány. — Nemsokára meglátja, kisasszony — mondta mosolyogva Lothar, s intett a professzornak, hogy visszatérhet dolgozószobájába. * Kloss nem tudott gondtalanul örülni annak, amit Nárcisz Anna és Ruppert első találkozá­sáról elmondott. Túlságosan látványos sikernek tartotta, s az ilyen sikerek mögött mindig ve­szélyt szimatolt. — Nagyon simán indult, túlságosan jól — mondta elgondolkozva. — Kételkedsz a rajzok hitelességében? — kér­dezte Nárcisz. — Én jelentős sikerként értéke­lem. — Igen, igen —- mondta Kloss —, siker, az kétségtelesj. De nem hagy ny-ugton, hogy Rup­pert egyszer már dolgozott nekünk, s a Gestapo nem jatott a nyomára. Ruppert egyáltalán nem a bátrak kőéiül való, s ha neki ilyen bonyolult feladat ilyen simán sikerül, ott valami nem stim­mel. Kloss tovább töprengett. Túlságosan jól ismer­te Ruppertet, és nagyon jól Lothárt ahhoz, hogy gyanakodjék. S nem utolsósorban szerette An­nát, s ez megkétszerezte éberségét. Hiszen Anna holnap ismét találkozik Rupperttel, s addig sok minden történhet. Elképzelhető, hogy Ruppert jobban fél Lothártól, mint ahogyan retteg attól;, az ellenállás feladja őt, ha nem teljesíti a fel­adatot. S ha így van, a holnapi találkozás már kelepce lehet. Gondolatban elhatározta, hogy holnap is biz­tosítja Annát. Nárcisz szakította félbe gondola­tait: — Holnap megkapjuk a rajzok másik felét, s akkor.. . — Akkor Annának ei kell tűnnie egy időre Varsóból — vágott a másik szavába Kloss. — Jó, jó — mondta az antikvárius. — De mi van Benita Henninggel? — Ha Ruppert leteszi az asztalra a terveket, Benita feleslegessé válik. — Ha... — mondta Nárcisz —, de egyelőre re mondj le róla. Kloss nem mondott le a lányról. Eddig már két alkalommal megsétáltatta az esti Varsóban. S minél több időt töltöttek együtt, Kloss annál jobban érezte, hogy ez a csúnya szemüveges lány sokkal veszélyesebb, mint gondolta. Veszélyes el­lenfél. * Kloss most is Varsóról beszélt a lánynak. Ar­ról, hogy mennyi műemlék, évezredes kincs sem­misült meg a bombázások alatt. Benita félbesza­kította : — Ügy beszél, főhadnagy úr, mintha sajnálná ezt a csürhét? Érezte, hogy egy percre sem szabad kiesnie szerepéből. Most is nevetve válaszolt: — Csak nem gondolja ezt komolyan? De a mű­kincseket sajnálom, mert azok a csürhe nélkül is kincsek maradtak volna. — Szóval Varsót mégiscsak‘sajnálja? — Nem vagyok szentimentális — mondta Hans. — Varsó szebb lesz, mint volt. A győzelem után szebb lész. — Lám, mégiscsak szentimentális — mondta a lány. — Szerintem minden német szentimentá­lis. (Folytatják) ha veszik igénybe t rumiéi1 lehetőségét, 2 elvben rgp1 nagy jogkört biztosit a kór' múmynak. A leglényegesebb pontja az, hogy katonai eg)" ségeket vezényelhetnek 8 megbénult 'kikötőkbe. Néhány perccel azután, hogy a ház; elnök felolvasta a királynő rendeletét, készültségbe he­lyeztek egyes katonai ala­kulatokat. A szükségállapot parki' menü jóváhagyása után csa*; negyven napig maradhat ér­vényben. A rendelet alsóház1 vitáját hétfőre tűzték ki. H*1 esetleg az országos sztrájk negyven napnál tovább tat' tana, akkor a parlamentet a rendelet újbóli jóváhagyá' sa végett vissza kell btort nyári szabadságáról. A késő délutáni adatok szerint Nagy-Britannia kih'ö' tőinek háromnegyed részi­ben teljes a sztrájk. ^ sztrájk, amely júliusbal1 újabb költségvetési deficit- rekorddal fenyeget, már cső' törtökön felverte egyes élel­miszerfajták, elsősorban ** hús árárt. Nekihajtott a IMflMÉ Dombóvárott özvegy Bekel Lajosné, a helyi kórház do1' gozó ja gépkocsijával beleírt)' ; tott a város, szélén az °>' szágutat átszelő gazdaság kisvasút Diesel-mozdonyób3' A gépkocsit a mozdony vasúti töltés melletti ároküil sodorta. A mozdony az os2” szeütközéstől kisiklott. vegy Békéi Lajosné könnye*5' ben megsérült, mellette ő*^ hároméves kislányának iV' ijedtségen kívül semmi bői*1 nem történt. A gépkocsit»'11' mintegy 30 000 forint érték11 kár keletkezett. A mozdorO ' amelyet kisebb károsod“*5 ; ért, két vontatógéppel *1<! lyezték vissza a sínekre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom