Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-02 / 153. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 Csütörtök, 1970. július 2, Tanuló népművelők | Értékelik a dolgozatokat Szeptembertől kollégiumban Néhány napja benépesült Özdon az Ady Endre Kollé­gium. Most nem középisko­lás diákok, hanem a nyár egy részét továbbtanulással töltő népművelők foglalták el a termeket. Itt rendezi meg most a Borsod megyei Rónai Sándor Művelődési Központ a klubvezetők, tsz- kultúrfelelősök, néptáncokta­tók és a színjátszórendezők nyári továbbképző tanfolya­mait. Működési engedély előtt A színjátszórendezök tan­folyamát Jurka László, a Miskolci Nemzeti Színház rendezője vezeti. Elmélyült elméleti és gyakorlati mun­ka folyik a tanfolyamon. Nem sokkal a tanfolyam után vizsgát tehetnek a rész­vevők, hogy korábbi két esz­tendei folyamatos felkészü­lésükről. rendezői, népműve- lői-pedagógusi felkészültsé­gükről bizonyságot tegyenek. A bentlakásos tanfolyam e két esztendő végső összege- zője. A vizsga pedig a mű­ködési engedélyhez vezető út utolsó próbatétele. Aztán jön majd a gyakor­lati életben a legigazibb ta- núságtétel. A táncosok nem a kollégi­umban gyakorolnak. A Liszt Ferenc Művelődési Központ egyik alkalmas termét vet­lek birtokukba. Innen hallat­szik a zongoraszó, a lábak dobogása. Népi tánckarok oktatói és leendő oktatói fej­lesztik itt tudásukat Tóth János megyei táncszakrefe­rens és Kiss Gyula irányítá­sával. Utóbbi zeneelméleti és gyakorlati oktatást vezeti A két oktatóval beszélgetünk a részvevők váló,-//, gyűrűjé­ben. Táncosok táborozása kezeti aktíváknak a munka- terület sajátosságainak meg­felelően külön előadásokat is rendeznek, külön foglalko­zásokat tartanak. A tanfolya­mok tematikája érdekes, szí­nes, változatos. Amikor ott jártunk, a Lenin Kohászati Művek munkapszichológiai laboratóriumának egyik tu­dományos munkatársa tar­tott előadást a 'csoportpszí- chológiai ismeretekről, azok­nak a közművelődési irányí­tó munkában betöltendő sze­repéről. E kétfajta népművelőket egyesítő tanfolyamon vi­szonylag kevesen vannak, mindössze huszonegyen, így a továbbképzés valósággal személyre ható módon tör­ténhet. Ez sok vonatkozás­ban jó, mert többet lehet egy-egy részvevővel foglal­kozni az illusztris szakembe­rekből álló oktatógárdának, de nem feledtetheti azt a bosszúságot, amit az a tény vált ki, hogy egyes járások, városok és főleg tsz-ek nem kívántak élni a népművelők ingyenes továbbképzésének lehetőségeivel. Ez a gond azonban már meghaladja e beszámoló kereteit. Más al­kalommal még visszatérünk rá. (benedek) A megye legkülönbözőbb településeiről, iskolái­ból érkeznek szeptem­ber 1-én Mezőkövesdre azok a gyerekek, akik egy eszten­deig h fizikai dolgozók tehet­séges gyermekei kollégiumá­nak lakói lesznek. Az új tanév első napján ugyanis megnyitja kapuit megyénk legújabb általános iskolai kollégiuma. Ez a kapunyitás sokkal többet jelent a kollégiumi férőhelyek számának növe­kedésénél. A Borsod megyei Tanács Végrehajtó Bizottsá­ga művelődésügyi osztályá­nak fenntartásában működő kollégium speciális célból létesült. A kétkezi munkások tehetséges és arra rászoruló gyermekeinek tanulását hi­vatott segíteni. Lakói az el­ső esztendőben fiúk lesznek. Hatvan nyolcadikos tanuló érkezik Mezőkövesdre, több­nyire olyan kis települések­ről, ahol az iskolában még nem tudták megoldani a szaktanári oktatást teljes egészében. A válogatás, a ki­választás legfőbb szempontja a rátermettség, a tehetség, de figyelembe veszik azt is, kik azok közülük, akiknek szociális helyzete is indokolt­tá teszi a velük való foko­zottabb foglalkozást. A járási tanácsoktól — az iskolaigazgatók és a pedagó­gusok véleményezése alapján — közel 00 gyermeket java­soltak a tehetséges gyerme­keit kollégiumába való fel­vételre. Közülült több mint _í!0-an bejöttek június első ‘felében arra a beszélgetésre, amelyet a megyei tanács szervezett meg. Akkor mate­matikából, fizikából és ké­miából dolgozatot is írtak: az értékelés után és a szü­lőkkel történő elbeszélgetés alapján döntenek majd a kollégiumi felvételről. A kollégium létrehívása feltétlenül előrelépést jelent a kétkezi mun­kások tehetséges gyermekei­vel való foglalkozásban. Első ízben létesül megyénkben olyan kollégium, melynek alapvető feladata a fizikai dolgozók tehetséges gyerme­keinek továbbtanulását elő­készíteni, tanulásukat hat­hatósabban segíteni. Hiszen a korábbi feltételek között nem volt egészen biztosított az, hogy ezek a gyermekek eljutnak a középiskolák pad­jaiba, onnan pedig — ké­pességük és tanulmányi Nyár a könyvtárban Miskolcon 1969-ben adták át rendeltetésének az ország egyik legmodernebb egyetemi eredményük alapján — a felsőfokú oktatási intézmé­nyekbe. A kollégiumba kerülő 60 gyermek a mezőkövesdi ál­talános iskolákban szakosí­tott tantervű osztályokban tanul majd. A kollégiumban külön is foglalkoznak velük. Ebben az esztendőben még csak nyolcadikos fiúkat tud­nak felvenni, de a jövőben, a kollégium további bővíté­sével lányok és hetedikesek számára is lehetőség nyílik, hogy bekerüljenek ide. Felvetődhet azonban, hogy nem jelent-e ez külön meg­terhelést a szülők számára. A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága korábban példásan segítette a fizikai dolgozók lehetséges gyermekeit. A végrehajtó bizottság elé most kerül majd a tehetsé­ges gyermekek kollégiuma lakóinak ügye: s a művelő­désügyi osztályon remélik, sikerül valamennyiük szá­mára ösztöndíjat alapítani. Az ösztöndíj megállapításá­nál figyelembe kívánják venni a tanulmányi ered­ményt és a szülők szociális helyzetét, s így a gyermekek tanulása nem okozna külön megterhelést a szülőknek. A mezőkövesdi kollégium léte — úgy véljük — nagy eredmény. Bizo­nyítja, hogy nemcsak sza­vakban, hanem konkrét tet­tekben is társadalmi ügy számunkra a kétkezi dolgo­zók tehetséges gyermekeinek sorsa. A kollégium megvaló­sítása pedig bizonyára újabb ösztönzés lesz üzemeinknek, vállalatainknak és termelő­szövetkezeteinknek is: a jö­vőben még határozottabban, anyagi lehetőségeikhez mér­ten erőteljesebben támogas­sák a fizikai dolgozok gyer­mekeinek továbbtanulását. üsutorás Annamária könyvtárát. Ötszáz személyes, tágas olvasótermében 300 000 kötet könyv és 1600 különféle fo­lyóirat áll az olvasók rendelkezésére. Az olvasóteremben újdonságként működik a cink- oxid-rendszerű másológép, amely percenként 6—7 levonatot készít a műszaki rajzokról. A kívánt levonatokat a könyvtár olvasói díjtalanul megkaphatják. Ü.jszerű a légtér tisztaságát biztosító építészeti megoldás is. Ez teszi lehetővé, hogy a könyvtárban dohányozhatnak az olvasók, és így az elmélyült tanulást, illetve kutatómunkát nem szakítja meg a cigarettaszü­net. A könyvtár munkatársainál a nyári hónapokban előtérbe kerül a rendszerezési, raktár­rendezési tevékenység. Nőnek-e pálmák Szibériában ? — Jelenleg huszonhárom részvevője van a tanfolyam­nak, de még jönnek néhí- nyan, akik eddig vizsgák és egyéb okok miatt nem hagy­hatták el munkahelyeiket — tájékoztatnak. — Ez a tan­folyam valójában a három­éves oktatóképző foglalko­zássorozat második össze­vont gyakorlata. Korábban havi egyszeri foglalkozáson vettek részt a tánckarveze- tök, illetve az elmúlt évben is egy hasonló táborozáson. Egy év múlva, háromévi felkészülés után tesznek vizsgát. Az emberanyag jó. u részvevők mind rendelkez­nek táncos előképzettséggel, többségükben fiatal pedagó­gusok. Zene- és táncelméle­tet, táncpedagógiát és tánc- történetet tanulnak és ter­mészetesen gyakorlati foglal­kozásként táncokat is. Szám szerint három új táncot és ismétlik az évi foglalkozáso­kon tanultakat. E táncok a képzéshez szükséges iskola- anyagok. — A korábban képesítés­sel rendelkező táncoktatók és a most készülők együtte­sen elégségesek lesznek-e a megye ilyen igényeinek ki­elégítésére? — Számszerűleg igen. azonban a megye területén nem arányosan oszlanak ■ meg. A mezőkövesdi, mező- | csáti, edelényi járás példa- , ul csak egy-egy részvevőt küldött, holott ötre lett vol- ! na lehetősége mindhárom­nak, s az oktatók iránti igé­nyek is igen nagyok e terü­leteken. így a hiány sajnos nem szűnik meg, csak lesz­nek jól ellátott területek és oktató nélküli vidékek Klubvezetőit és tsz-kultúr/elelősök A klubvezetők és tsz-kul- túrfelelősök tanfolyamai részben ölelkeznek egymás­sal, illetve a termelőszövet­Fifmjegyzet | Óéi A mozilátogatók közül bi­zonyára még igen sokan em- lékeznek a másfél-két évvel ezelőtt bemutatott, R.eggel című jugoszláv filmrlk.otás- r<\ A Reggel cím jelképes volt: már túl a hajnalon, már fel virradt, de még min­dig az új élet kezdetén, az első időszakokról, a fasiszta megszállás alóli felszabadu­lást követő hónapokról, o: új, szabad életet ízlelgető, mámoros, de már ellentmon­dásokat. is hordozó tavaszról szólt. Az azonos rendező — Purísa Djordjevic — és nagy részt azonos szereplő­gárda alkotta Del folytatása ennek a történetnek 1948 nyarán vagyunk Ju­goszláviában. A volt parti­zánok szétszórod!ak. a békés élet legkülönbözőbb terüle­tein dolgoznak, ki fontosabb, ki kevésbé fontos beosztás­ban. Az élet egyik legfőbb jellemzője az új, a szocialis­ta élet igenlése, s a barátság erősítése, elmélyítése a szov­jet néppel, a Szovjetunióval. Tito és Sztálin képeinek mindenhol fellelhető kettőse csak külső jele e kapcsolat nak, a volt partizánok és mások őszintén vonzódnak a nagy szovjetországhoz. A szovjet kereskedelmi kiren­deltség tisztviselőnője és volt szerb partizán között szerelem szövődik, s ugyan­csak a szerelem beteljesülé­seként lép házasságra az egykori szerb partizánlánya szovjet követség egyik mun­katársával. Szinte idilli a boldogság, amikor az eskü­vőt követő napon a rádióból értesülnek a Tájékoztatási Iroda híres, 1V4S. június 25-i határozatáról, amely szerint a jugoszlávok elárulták a pártot, önmagukat szakítot­ták ki a szocialista népek táborából. A határozat elő­ször meghökkenést, majd da­cos ellenállást vált ki, ami egyeseknél vad nacionaliz­musig jut el, jelentkezik a szov jetellenesség. A film drámai erővel mu­tatja meg, milyen törést idézett elő az emberekben ez a határozat, miként for­dultak szem-be egymással egykori harcostársak, oom- lottak fel barátságok, s a társadalom salakja miként próbálta meglovagolni a vá­ratlan szituációt. Jóllehet az idősíkok gitakori váltása, az előadásmód balladai törede­zettsége nehezíti a filmtörté­net pontos nyomonkövetését, a nézőtől erős koncentrálást kíván, úgy érezzük, érdemes e filmet végignézni. Egy taxisofőr halála Néhány évvel ezelőtt kü­lönösebb figyelem nélkül pergett mozijainkban az Egy taxisofőr halála című lengyel bűnügyi film. Különösebb 1 emléket nem hagyott, s ta­lán meg is feledkeztünk volna róla, ha a MOKÉP most újra műsorra nem tű­zi. E felújítás oka nem a film művészi vagy egyéb értékei­ben rejlik, hanem az indo­kolja, hogy egyik főszereplő­je, Stanislaw Mikulski azóta érdekes karriert futott be nálunk. A kockázat című folytatásos tv-filimiben ő volt a híres Kloss kapitány. így | lett nagyon népszerű, s ha j most újra látjuk a taxisofőr j alakjában, bizonyára más szemmel nézzük a régi fil­met is. S Mikulski nem le­becsülendő számú híveinek bizonyára nagyon fn* tetsze­ni is. I Dajkamesék hölgyetek A hét harmadik új filmje az amerikai gyártású Daj­kamesék hölgyeknek. A Ralph Levy rendezte játék könnyed nyári szórakoztatást ígér. „Hősei” szélhámosok, akik jómódú hölgyek hiszé­kenységéből élnek — nem is rosszul. A történet a francia Riviérán játszódik, nem szű- j kölködiik derűs epizódokban. [ Kellemes Időtöltés. (hm) i I páncélvonaíoí mertem, s Vszevolod Ivanov nevével először Hja Ehren- burg emlékirataiban talál­koztam. Ö idézi Iliét, amint Petrovnak mondja csúfolód- va: „Zsenya, te most is, mint mindig, olyasmit akarsz bi­zonyítani, hogy Vszevolod Ivanov tévedett, és Szibériá­ban pálmák nőnek?” Az Európa kiadásában most megjelent Ivanov Mat- vej, az isten című elbeszélés­kötete, Óhatatlanul is az IIf kérdésével vettem a kezem­be. Elolvastam, és azzal a meggyőződéssel tettem le, hogy Ivanov nem tévedett, de Szibériában mégis van­nak pálmák: Ivanov hősei. Ez a kissé feledett író változatos életpályát futott be. A polgári környezetéből menekülni vágyó fiatal ér­telmiségi bejárta egész Orosz­országot, alkalmi munkák­ból élt. Különösen szerette Szibériát, a Távol-Keletet, de vonzották még távolibb tá­jak is: India. Kína. Az Ok­tóberi Forradalom kitörésé­től kezdve a Vörös Hadsereg­ben harcolt — egészen a polgárháború végéig. Utazá­sai és a forradalmi harcok közt rengeteg embert ismert meg és óriási élményanyagot szerzett. Kezdetben a Szerapion testvérek néven ismert író­csoporthoz tartozott. Gorkij támogatta őket. 1922-ben ki­adott manifesztumuk szerint, melynek megfogalmazásában Ivanov is részt vett, azt hir­dették, hogy a művészet éppoly valóság, mint az élet, s hasonlóképp az élethez, a művészetnek sincs célja vagy értelme, hiszen azért van, mert nem tud nem ler­nt Ez a jellegzetesen polgá­rias, de legalábbis misztikus- forradalmi nézőpont ütközik már korai müveiben — most kiadott, s javarészt a hú­szas években keletkezett no­velláiban is — azokkal a tapasztalatokkal, amelyeket a valóságban szerzett, s írása nak belső feszültségét is a obben rejlő ellentmondás adja. A Metvej, az isten elbeszé­léseiben állandóan ütközik a vérbő, szertelen, emberszagé. kalandos, ösztönösen végin­éit élet a gondolkodás rend­jének. a tudatosodásnak vagy pontosabban: az psz- mélésnek az igényével. Har­sány. ' sz.íhes, kifejező nyelvé­nek zuhataga a magyar ex­presszionistákra emlékeztet: a kép egyenest a cselekvés­be, leírásba, sőt a dialógu­sokba olvad, táj és ember eggyé lesz, az erotikum oly természetes, mint a virágok beporzása, vagy a lovak ná­sza. Az állandóan a határesetek halmozása, a számunkra egzotikus táj azonban művészi rendbe szerveződik, s maga ez a rend racionális. Nem hiszem, hogy Ivanovot valaha is joggal tarthatták romanti­kusnak. Hű. tehát realista tanúja egy határesetekkel teli történelmi korszaknak és a maga idejében még egzo­tikus tájnak, szélsőségekben rendeződő társadalomnak. A polarizálódás folyamata az ivanovi műben anyaga és eszközei által hiteles. Sz. Kováts Lajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom