Észak-Magyarország, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-13 / 137. szám

E5ZAK-MAGYARQRSZAG 2 Szombat, 19E70. júmus 13. Pénteken az MSZMP KB székházában összeült a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsá­ga. A tanácskozáson — ame­lyen részt vett Ilku Pál, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak póttagja, művelődésügyi miniszter és Lázár György munkaügyi miniszter — meg­vitatták a kormány 1016-os ifjúsággal foglalkozó határo­zatát. A három évre érvény­ben levő kormányhatározat végrehajtásának tapasztala­tait a KISZ KB intéző bizott­sága mérte fel, a jelentéshez dr. Horváth István, a KISZ KB első titkára fűzött szó­beli kiegészítést. Egyebek között rámutatott: három esztendő tapasztalatai bizo­nyítják a kormányhatározat eredményességét. A vállala­tok, üzemek vezetői szoro­sabbra fonták kapcsolataikat a helyi KlSZ-szervezetek- kel, nagyobb figyelmet fordí­tanak az ifjúsági mozgalom anyagi, tárgyi, technikai fel­tételeinek megteremtésére. Bármennyire is sikeresen ha­lad azonban az 1016-os ren­delet megvalósítása, még jó néhány súlyos gond vár eny­hítésre, sürgető teendő elvég­zésre. Olyan intézkedésekre is szükség van, amelyek fokoz­zák az állami és gazdasági vezetők politikai felelősségét a határozat végrehajtásában. A Központi Bizottság ala­pos, elemző vita után — amelynek során felszólalt Lázár György munkaügyi miniszter is — határozatban mondta ki, hogy az 1016-os kormányrendeletet a KISZ érdekvédelmi tevékenysége alapvető dokumentumának tekinti. A KISZ Központi Bizottsá­ga felhívta, a KlSZ-bizottsá- gokat: legyenek továbbra is kezdeményezői a határozat megvalósításának, javítsák, tökéletesítsék ez irányú mun­kájukat. A KISZ Központi Bizottsága végezetül arra kérte a kormányt, hogy az 1016-os rendelet végrehajtá­sának tapasztalatait vegye figyelembe az új ifjúsági törvény megalkotásában, va­lamint a Minisztertanács mellett létrehozott ifjúságpo­litikai és oktatási tanács fel­adatainak meghatározásánál. Skanzen a vár alatt Váronfejlesatési aaSiet a Startok Stóla Művel otlesi líiizfttmlhaa Tegnap, pénteken délután 6 órakor városfejlesztési an- kétot rendeztek a Bartók Bé­la Művelődési Központban. A jövő Miskolcáról Sólyom Dezső, a városi tanács építési és közlekedési osztályának főmérnöke tartott előadást. Tervrajzok segítségével mu­tatta be a megvalósítandó, általános városfejlesztési koncepciókat. Beszélt a tele­pülés jellegéből adódó sajá­tos problémákról is, többek között arról, milyen feladato­kat ró a tervezőkre Miskolc „hosszú város” jellege. El­mondotta, hogy a távlati terv- megvalósulása után hazánk második városa, megyénk székhelye átmeneti helyet foglal majd el a sugaras-kör- utas struktúrájú és a szalag­városok között. Az új Miskolc természete­sen nemcsak képében lesz Differenciál! tájékoztatás Június 11-én, csütörtökön hat körzetben tartottak táj- értekezletet a mezőkövesdi járás párttitkárai. A járási pártbizottság munkatársai a pártalapszervezetek jellegé­nek megfelelően adtak tájé­koztatást. illetőleg instruk­ciókat a vezetőségválasztó taggyűlések és a 'X. párt­kongresszus előkészítésére, a pártbizottság intézkedési ter­vének megfelelően. Egyidejű­leg ismertették a járási párt­bizottság határozatát a nők és az ifjúság körében végzett politikai munka tapasztala­tairól és feladatairól. E kérdések szerepelnek a júniu­si párttaggyűlések napirend­jén is. egységesebb, korszerűbb, ha­nem laksűrűségét tekintve is felnő a városi ranghoz. Az természetes, hogy az an- kélon külön is szó esett a III. kerület rendezési tervéről. Ezen belül is, mint külön, sajátos terület kapott hang­súlyt Diósgyőr városközpont és a vár környéke. Városunk­nak ez a része külön idegen- forgalmi negyed lesz majd. Ez azt jelenti, hogy az új vá­rosközpont kialakításával nemcsak mintegy 3 ezer la­kást kell megépíteni, hanem e terület képének rendkívül érdekesnek, újnak, egyedi­nek, tehát Diósgyőrre jellem­zőnek is kell lennie. A terv a vár környékén meg kívánja őrizni azt, a településtörténe- tileg igen érdekes struktúrát, amely ma is „kitapintható” a hajdani zsellérházak alapjain. Ez az érdekesség és érték pe­dig nem más, mint az, hogy a házak sugarasan épültek a várra. E környék külön ér­dekessége lesz az, a vártól nem messze még ma is álló két ház, amely őrzi a régi szabadkéményes építési mód jeleit, s amelyben skanzent, szabadtéri múzeumot kíván­nak berendezni. Az ankét befejezéseként a megjelentek olyan problé­mákról érdeklődtek, amelyek a városfejlesztési terveken belül szőkébb lakóhelyüket, Diósgyőrt, otthonukat érintik. B. P. Az űrhajósok naponta négyszer étkeznek Pillanatkép a kozmoszból:Nyikolájev éppen rádión beszá­mol tapasztalatairól a központnak (jobb oldalt) a Szojuz—3 fedélzetén. A szovjet sajtó változatlan érdeklődéssel fordul az űrben tartósan berendezkedő Nyi- kolajev és Szevasztyjanov felé. A Komszomolszkaja Pravda orvoskommentátora a lap pénteki számában a két űrhajós „kozmikus étrend­jével” foglalkozik. Az étkezés jellegét —; húzza alá a szov­jet lap orvoskommentátora •— mindenekelőtt meghatározza a repülés huzamos jellege, a súlytalanság állapota, a koz­monauták fizikai és lélekta­ni megterhelése, de az étren­det összeállító tudósok figye­lembe vették az egyéni ízlés sajátosságait is. A jelen pillanatban még .az a helyzet, hogy az összes el­fogyasztandó élelmet már az induláskor tárolni kell, a jö­vőben azonban az űrhajókon termesztett növények segítsé­gével fel lehet majd frissíteni és változatosabbá lehet ten­ni a menüt. A Szojuz—9 szémélyzeté- nek „éléskamrájában” hús­konzervek, édességek, ke­nyér, tejtermékek, sűrítmé­nyek és halfélék találhatók. Az űrhajósok naponta négy­szer étkeznek. Minden har­madik nap megismétlődik az első nap menüje. Érdekessé­ge étrendjüknek az is, hogy napjában kétszer reggeliz­nek. Az első repülési nap ét­rendje a következő volt: első reggeli; hússzelet, vagy son­kaszelet, vagy pástétom (mind konzerv formában), kenyér, nehezen olvadó cso­koládé, majd fekete ribizke leve. Az első reggelit követő második reggeli: konzerv- sonka, rizskenyér, cukrozott gyümölcshéj. Ebéd: hal (tu­busban) csont nélküli csirke­hús, kenyér, cukorka és fe­kete ribiszke leve. Vacsora: túrókrém almapürével. mé­zeskalács, fekete ribiszke le­ve. Az „égi menüt” a tudósok hosszú időn át a kozmikus vi­szonyokat megközelítő földi feltételek közepette kísérle­tezték ki. Felhasználták a Szojuz—fi-on szerzett tapasz­talatokat, ugyanakkor a Szo­juz—9-en jelentős újításként vezették be: az ételek és ita­lok különleges szerkezet se­gítségével történő melegíté­sét. Segít a társadalom Felajánlások az árvízkáros«Itak megsegítésére Köza I ka I mazotta k a szakmabelieknek A Közalkalmazottak Szak- szervezete Borsod megyei Bizottságának felhívására, valamint egyes alapszerveze­tek helyi kezdeményezésére a szakmabeli kollégák szá­mára gyűjtés kezdődött két hete a megyében. Huszonkét borsodi alapszervezet tagjai több, mint 48 ezer forintót utaltak át az árvízkárosult kollégáit megsegítésére. Em­lítésre méltó például a me­gyei tanács szakszervezeti bi­zottságának segítő akciójaj 150 szabolcsi gyerek üdülte­tését vállalták hat héten át Irta: Andrzej Zbych 12. Mártának rossz hangulata volt ma- este. Csak ült és fáradtan sóhajtozott. Kloss megfogta a lány kezét. — Mi történt kedves? Kloss mindent beleadott a következő percek udvarlásába, de a lány hangulata csak nem vál­tozott. Amikor már köpenyéért nyúlt, s egy régi közmondást idézett, miszerint a szolgálat na­gyobb úr a szerelemnél, végre megszólalt Márta is: — Komolyan szolgálatba mégy? Stadtke nem említette. Stadtke nevére kicsit féloldalt fordult, s agyán átcikáztak a gondolatok. Mit jelent ez? Miért említi Márta a Sturmführert? Aztán nyugodt arccal fordult a lányhoz: — Természetesen érdeklődhetsz nap) elfoglalt­ságomról attól, akitől akarsz. De nem lenne egy­szerűbb, ha engem kérdeznél meg? — Benézett hozzám a kórházba, s beszélget­tünk. Ennyi az egész. — Szóval kihallgatott téged is? — kérdezte mosolyogva a főhadnagy. — így is nevezhetjük. * Kloss néhányszor már találkozott llzával, Rup- pert feleségével. Magas, jó alakú asszony volt, egy azok közül, akik szentül hittek a német nép küldetésében. Ámbár — állapította meg magá­ban Kloss — lehet, hogy mindez csak képmu­tatás? Egy nő altkor is nő, ha német vér folyik ereiben. Egy biztos, nem lesz könnyű dolga Rup- perttel, éppen Ilza miatt. Órájára nézett, s bosszúsan állapította meg, hogy egy perc múlva indul a vonatja, s noha semmi dolga nem volt most Radomiban, mégis­csak el kellett utaznia, nehogy Ruppert szimatot kapjon. — Mindegy — mondta magában —, a vonaton csak kiokoskodok valamit, s a „Ruppert”-akciót elindítjuk. A peron már üres volt. Kloss lassan elindult. Felkapaszkodott a vonatra, s az ablakból nézte a peronon csellengő fáradt katonákat, rosszul öl­tözött civileket. E pillanatban kényelmetlenül érezte magát fess egyenruhájában. * Elegáns, idős férfi érkezett a varsói Mokotov- szkij-palotához. Ez az épület a békeidők egyik legszebb műemléképülete volt. A színes márvá­nyok szinte szédítőleg hatottak az emberre, amint lépdelt felfelé a lépcsőn. A szobák, s havi bérük mindig meghaladta egy kistisztviselő keresetét. Az idős látogató két rövidet csengetett az egyik második emeleti lakosztály ajtaján. Középkorú, estélyiruhás nő nyitott ajtót. A férfi kezet csó­kolt neki, s követte a hallba. A bársarok valószínűtlenül nagyra sikerüli, szinte uralta az egész szobát. A pulton egész kis hadsereg sorakozott a különböző formájú és mé­retű poharakból. Két, ugyancsak estélyiruhás hölgy és egy kopottas zakóban megjelent fiatal­ember tartózkodott a szobában. Ügyet sem vetet­tek a jövevényre. A háziasszony kis, rejtett kar segítségével el­mozdította helyéről a bárszekrény középső részét, s egy tágas szalon bejáratát fedte fel. Odabent sokan voltak. A rulettasztalnál nem volt szabad hely. Krupier frakkban volt, francia nyelven köszön­te meg a kíséretet, s helyet foglalt egy szabad széken, három-négy méternyire a játékasztaltól. Igaz, a játék alig érdekelje, de a társaság min­den tagját ismerte, s őket figyelte. Italt hoztak. Krupier maga mellé tette a kely- hes poharat, közben visszamosolygott a lányra^ aki törzsvendége ennek a játékbarlangnak, s ál­talában mindig a nyertessel hagyja el az épüle­tet. Ruppert most is elegáns volt, akárcsak a moz­dulat, amivel egy marék zsetont dobott a 23-as számra. Krupier őt figyelte kitartóan, s amikor a játékmester beseperte a zsetonokat, tudta, hogy elérkezett az ő ideje. Ruppert színtelen arccal mosolygott, felállt az asztaltól, s elindult a bárpult felé. Az idős férfi tudta, hogy a százados szenvedélyes szerencse­játékos. Azt is tudta, hogy általában veszít, s a pultnál melléje állt: — Jó estét, százados’ Ruppert meglepetten kapta fel fejét, hiszen civilben volt, s tudomása szerint senki nem tudja róla a városban, hogy kicsoda, — Kicsoda ön? — kérdezte köszönés helyett. — És miből gondolja, hogy katona vagyok? Uram, ön összetéveszt valakivel — mondta Rup­pert, és távozni akart. — Nyugodjék meg százados úr, én nem tévesz­tek össze soha senkit, senkivel. És én nem gondo­lom, hogy ön százados, hanem tudom. Egyébként a nevem Schmidt — ezzel a szájához emelte a po­harat, olyan mozdulattal, hogy Ruppert is ösztö­nösen ivott. — Schmidt, Schmidt... — gondolkozott Rup­pert. — Ne fáradjon, hiszen önnek ez a név nem mond semmit. Annak ellenére, hogy régi isme­rősök vagyunk. — Biztosíthatom, hogy életemben először lá­tom — mondta Ruppert hidegen. — És ha azt mondom, hogy ezerkileneszázhar- minchét? Ruppert elsápadt. * — Figyelmeztetlek — folytatta Márta —, hogy kötelességem segíteni a biztonsági szolgálat mun­káját. Egyébként csak annyit kérdezett, nem vet­tem-e észre valami gyanúsat a viselkedéseden ... — Az én viselkedésemben ? — kérdezte tettetett megrökönyödéssel, s egy parányi iróniával. — Nemcsak rólad volt szó. Mindenkiről kér­dezősködött. .Egyébként miért gondolod. hogy pont felőled érdeklődött? (Folytatjuk) Kékeden. Az első csoportban pihenő ötven gyerek számára a dolgozók álltai összeadott pénzből ruhát is vásároltak. A megyei pártbizottság alap­szervezete ötezer forintot küldött Szabolcsba. Ugyanalckor az országos gyűjtésbe is bekapcsolódtak a közalkalmazottak Borsod­ban. összesen eddig 377 ezer 267 forintot utaltak át a 'Vö­röskereszt által nyitott szám­lára. Kommunista vasárnap Hejőszalontán HejŐ6zalontán a Hejfőmen- ti Tsz traktorosai, gépkocs i - vezetői, szerelői, szállító-, és bányamunkásai kommunista vasárnapot szerveztek. Fel­ajánlotta a negyven ember, hogy a tizenkét órás munká­val keresett pénzt elküldik az árvízkárosultaknak. Ezen­kívül egyéb adományok is voltak a tsz-ben: összesen így 20 ezer forintot fizetett be a vezetőség a csekkszámlára. A Hejőmenti Tsz ezer köb­méter betonkavicsőt és só­dert ad az újjáépítéshez, s felajánlott valamelyik árvíz­sújtotta tsz-nek egy 15 ka- tasztrális hold betelepítésé­hez elegendő dohánypalántát is. A Hernád menti tsz-ek segítsége A Hemád menti Termelő- szövetkezetek Területi Szö­vetségéhez nap mint nap ér­keznek a bejelentések, az encsi járás termelőszövetke­zeteinek felajánlásairól. Az encsi Zója Tsz tagjai egy­napi keresetüket, egy vagon búzát és egy vagon szemes kukoricát ajánlottak fel; a szikszói Béke Tsz öt kataszt- rális holdra elegendő do­hánypalántával, a selyebi Virradat Tsz 15 ezer forint készpénzzel, az alsóvadászi Szabadság Tsz 50 mázsa ve­tőburgonyával, az abaújkéri ötéves Terv Tsz 100 mázsa abraktakarmánnyal, a her- nádbüdi Dózsa Tsz tízezer forint készpénzzel, az új ter­mésből pedig 50 mázsa ke­nyérgabonával segít az ár­vízkárosultakon. 2 millió forint a kövesdi járásból A mezőkövesdi járás vál­lalatai. KISZ-ci és mezőgaz­dasági termelőszövetkezetei június 0-ig kétmillió forintot fizettek be az árvízkárosul­tak csekkszámlájára. Ebből 32 ezer forintot az úttörők és a KISZ-fiatalok gyűjtöttek. jyi í * Menü a Szo

Next

/
Oldalképek
Tartalom