Észak-Magyarország, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-10 / 134. szám

Szerda, 1970. június 10. ÉSZAK-M AGY ARORSZAG 5 lei alatt az első újjáépített házak (Folytatás az 1. oldalról) alatt végezzen ezzel a mun­kával. Szükség esetén azon­ban — a várható károk ér­tékének 50 százalékáig — előleget is ad az Állami Biz­tosító. Az ú.iabb, kisebb árhullám miatt a VII. számú árvízvé­delmi szakaszon, a bodrog­közi Tiszán, Zemplénagárd és Tokaj között ismét elrendel­ték az elsőfokú árvízvédelmi készültséget tegnap délben. Ezenkívül az Északmagyaror­szági Vízügyi Igazgatóság te­rületén még két védelmi sza­kaszon van elsőfokú árvíz- védelmi készültség; a Tiszán Tiszavalk és Polgár között, valamint a Taktán Kesznyé- ten és Taktaföldvár között. Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság dolgozói­nak nagy része még mindig a gátakon tevékenykedik; helyreállítási munkálatokat folytatnak az erősen igény­be vett töltésszakaszokon, de tart még a védképességeket fokozó munka is. Ezenkívül a lehetőségekhez mérten ki­ürítik, kimossák a mór nem szükséges homokzsákokat. Fo­kozatosan visszaadják a ter­melésnek a különféle gépjár­műveket, munkagépeket is. Az áradó Körösök miatt tartós védekezésre kell be­rendezkedni a Tisza alsó sza­kaszán. Tegnap a védelmi munkálatok fő részét a Hár­mas-Körös torkolati szaka­szán végezték. A Körösök áradása kedvezőtlenül befo­lyásolja a tiszai árhullámot. Csongrádtól délre a folyó csak igen lassan apad. A Körösök torkolati szakaszánál a gátak bordás leterhelésén kívül fo­lyamatban van egy lokalizá­ciós töltés építése is. Bár az Alpokban megkez­dődött a hóolvadás, s emiatt árad a Duna is, legnagyobb folyónkon eddig sehol sem rendeltek el árvízvédelmi készültséget. A magyar—jugoszláv ha­tártól délre szintén emelke­dik a Duna vízállása, komo­lyabb veszélytől azonban ezen a területen a következő na­pokban sem tartanak. A Du­na romániai szakaszán a Fekete-tenger felé haladó ár­hullám Galac-Tulcea térségé­ben tetőzik. A Duna magas vízállása miatt nehezebben fogadja magába a Prut és a Szeret vizét; e folyók mentén veszélyes helyzet alakulhat ki. A Jugoszláv Szocialista Szövetség vajdasági elnöksé­ge felmérte a Tisza jugoszlá­viai áradása által okozott károkat. Eszerint 40 ezei hektár termőföld került víz alá, 100 helységben rongálód­tak meg lakóházak. Az első becslések szerint a kár össze­ge meghaladja a 100 millió új dinárt. Mi lesz a horsoénádasdi kisvasút sorsa? Az erdei kincsek vándordíja Árok szélén, erdő mélyén, forró mezőkön ezernyi féle Ki, Ta, virág növekszik — vadon. Nem kapálja, nem gondozza őket senki. Az éltető, frissítő esőt egyszer szükmarkúan, máskor meg bőkezűen méri nekik a természet. Történjék bármi, virágba borulnak, illatoznak, termést hoznak, szapo­rodnak, tovább élnek. Az ember hamar felfedezte hasznukat. Rájött- nincs annyi kéz, amennyi elegendő lenne a kincs- kereséshez, az értékek összegyűjtéséhez. Mert az erdei, mezei virá­gok, bogyók, füvek és más, kínálkozó termékek — igazi kincset jelentenek hazánk­nak. Aránylag nem túl nagy befektetéssel számos célra felhasználhatók. A szer- és a szörp- alapanyago­kat, a szárított füveket, az eti csigát a természet adja ^ az átvevő ország valutával fizet érte. A tetemvári pince mélyén Intézményes módon az Er­dei Termékeket Feldolgozó es Értékesítő Vállalat foglalko­zik Magyarországon a felvá­sárlással, az értékesítésre szánt áruk előállításával, majd a kereskedelmi vállala­tok segítségével az eladással. Miskolc a központja egy ha­talmas felvásárló területnek, s a Szentpéteri-lcapuban ka­pott otthont a vállalat legna­gyobb szörpüzeme. — Gyors fejlődés, profil- bővülés történt vállalatunk- nál néhány év alatt. Kezdet­ben csak felvásárlással fog­lalkoztunk. A miskolci üzem­nek eredetileg csak a gyű mölcs kipréselését szánták feladatául. „Felfutásunkra jellemző; tavaly 50 millió fo­rint értéket termeltünk — röviden így foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat^ a cégről, s munkájáról dr. Ko­los Oszkárné, a miskolci üzem vezetője. A tetemvári pince hosszan kígyózó folyosóin hordók so­rakoznak a gyümölcslével. Egy jó termést hozó eszten­dőben százvagonos készlet várja, hogy szörpöt főzzenek, készítsenek belőle. Málna, som, szamóca, szeder, kö­kény, vadkörte, ízes levét kós­tolgatják az emberek az NDK-ban. Lengyelországban. Sokat szállítunk a svédek­nek. a finneknek és az ango­loknak is. Kakukkfű, galagonya, kamilla Borsod megyén kívül Sza- bolcs-Szatmárban, a Hajdú­ságban, Hevesben, valamint Békés és Csongrád megyék­ben vásárolják fel a miskolci üzem számára az erdők, me­zők növényeit, termékeit. Egyre szélesebb gyűjtőháló­zat, s 140 átvevöhely gondos­kodik róla. hogy Miskolc ide­jében feldolgozza, tartósítsa, s értékesítse a növényeket. A hagyományos termékeken — kakukkfű, csalán, fehér mály­va, bojtorján, csipkebogyó — kívül ma már felvásárolja a vállalat a kamillát is, sőt: idén a külföldön kedvelt éti csiga gyűjtésére is vállalkoz­tak. Ez évben csupán Borsod és Heves gyűjtői százhúsz mázsa csigát szedtek össze, s az üzem útnak indította e nem is akármilyen csemegét kedvelőinek. Egy biztos: nem a magyarok a legfőbb fo­gyasztói. .. Itt nincs uborkaszezon A miskolci üzem 150 dol­gozója mindig talál munkát. Itt nincs uborkaszezon, a nyári és az őszi hónapok pe­dig a csúcsforgalom, a mun­ka dandárjának ideje. Most gyűjtik az erdő menti embe­rek a gyógynövényeket, vár­ják a gombát, s az export- megrendelésekre nagy tétele­ket indítanak útnak a szörp­üzemből. Aztán következik a gyümölcsérés. — De készítünk és forga­lomba hozunk sokféle faárut, is. Seprűt kötünk, esztergált szerszámnyeleket árusítunk;) s tőlünk rendeli a KPM a hó­fogót. A vállalat termékei megta­lálhatók majd minden üzlet­ben. De van már külön boltja is a miskolci üzemvezetőség­nek. A szörpkedvelők kimér­ve is kapják itt kedvenc ita­lukat, s a füveken, szárított növényeken kívül a vadász- felszereléseket is megtalálják az érdeklődők. Hogy mennyi­en keresik fel a Béke téri üz­letet, s mily nagy az ott kap­ható áruk iránt a kereslet, azt jól jellemzi egy adat: forgal­ma, a tavalyihoz képest, meg­tízszereződött. Gyárfás Katalin Az Ózd és Borsodnádasd közötti, mintegy 16 kilomé­ter hosszú, keskeny nyomtá­vú vasút még az elmúlt szá­zad utolsó negyedében épült. Azóta ezen történik a két gyár közötti termékszállítás, s a közbeeső községekből a munkásszállítás. Sok évtize­den keresztül a kisvasút jut­tatta az ország vérkeringésé­be a borsodnádasdl és a som- sályi bányák szenét is. Az öreg, s ma már korszerűtlen vasút jelentősége azonban az utóbbi években rohamosan csökkent, s mind gyakrabban került napirendre megszünte­tésének gondolata. A többször vitatott témában a közel­múltban döntött a kisvasút gazdája, az Ózdi Kohászati Üzemek. Elavult A kisvasút forgalma az utóbbi években nagyban le­csökkent. A borsodnádasdi bánya két évvel ezelőtt a gazdaságosabbnak bizonyuló közútra terelte a szénszállí­tást, a Borsodnádasdi Le­mezgyárba pedig — profitálás miatt — felére csökkent a platinaszállítás. A közeljövő­ben a kisvasút forgalmának további csökkenése várható, hiszen a jövő év tavaszán le­áll a somsáljú fémbánya. Ez­zel arányosan "tovább csök­ken a kisvasút jelentősége. A vasút sorsát végül is a gazdasági számítások pecsé­telték meg. 1968-ban egy tonna egy kilométerre jutó szállítási költsége 2,41 forint­ba került, tavaly már 3,30 forintra növekedett, s vár­ható, hogy a közeljövőben ez az összeg 7 forintra emelke­dik (a Borsodnádasdi Le­mezgyár viszont továbbra is 2,41 forintot tud fizetni kilo­méterenként a szállításért). A kisvasút megszüntetése az Ózdi Kohászati Üzemek több mint kétezer dolgozóját érinti, ók sok évtizede — szinte a vasút megépítése óta — ezen utaznak munkahe­lyükre. A munkásszállítás a Hatvan brigád sikerei Szocialista brigádvezetők tanácskozása a 3. sz. ÉPFUnrél Az elmúlt hét saombatjtm tanácskoztak a 3. számú ÉPFU szocialista brigádjai­nak vezetői. Reiszel Károly szb-elnök megnyitója után Molnár Lajos versenyfelelős ismertette a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány és a SZÓT ez év ja­nuárjában kiadptt határoza­tát, a szocialista brigádok er­kölcsi és anyagi elismerésé­ről. Kiss János főkönyvelő számolt be az elmúlt évi és ez év eddigi szakaszának ve»^enycredmáayeso5L El­mondotta. hogy a 80S taggal működő 60 szocialista brigád eddig igen jó eredménnyel működött. Többek között ki­emelkedne a házgyári Pető­fi, az Augusztus 20. oement- száUító, a Május L gépkocsi- vezető, a Szorgalom, az Arany János, a Ságvári ra­kodóbrigád, a miskolci ka­vicsbánya, az egri és a nyír­egyházi kirendeltség munká­ja. kisvasúton mindig díjtalan volt. A Rima idején egyszerű fedeles kocsikon utaztak. Az Ózdi Kohászati Üzemek eze­ket kiselejtezte, HÉV-kocsi - kát vásárolt, s ennek átépí­tésével viszonylag kulturált körülményeket biztosított. A fapados, fűtetlen, ráadásul lassan döcögő vonatot azon­ban ma már a legkisebb igé­nyű ember sem nevezheti kulturált, s ideális munkás­szállításnak. Mindössze leg­feljebb azért lehet vonzó, mert díjtalan. h orszerüsít i»s Az Ózdi Kohászati Üze­meknek azonban eddig sem volt díjtalan, s csupán a sze­mélyszállítás 600 ezer forint­ba került évente. A vállalat vezetői úgy döntöttek, hogy a kisvasút megszüntetése után minimálisan ennyit a nádasdi vonalról beutazó dolgozók buszbérlet-hozzá j á - rulására fordítanak. A dol­gozók szállítására az AKÖV- nek 7—8 csuklós autóbusz kell beszereznie, melyet 197! közepére ígérnek. Az Ózdi Kohászati Üzemek viszont szeretné a kisvasút szanálá­sát 1971. január 1-re befejez­ni. A buszok beszerzésén túl az érintett községekben busz- leálló-sávokat és a hosszú járművek részére megfelelő fordítóhelyeket kell építeni, melyeknek tervezett összege egymillió forint Az ózdi Kohászati üzemek ennek na­gyobb részét magára vállal­ta, kisebb részét pedig a községi tanácsoknak kell biz­tosítaniuk. A gyors végrehaj­tás érdekében az üzem a ter­vező és kivitelező munkában is segítséget ígért Így az Ózdi Kohászati Üzemek dol­gozói a fapados, hideg kocsik helyett hamarosan kultúrált körülmények között utazhat­nak. T. I. 4,5 millió homokzsák eposza Víz ellen a víz alatt Napi 6 óra merülés 12 fokos vízben — Az ország valamennyi férfi könnyűbúvára itt van — Agáira „félszögezik” a fóliát — Akció forró citromos teával A Szeged környéki töltés­szakasz legkritikusabb pontja ezekben a napokban a Tápé —Algyő közötti kanyarulat­ban volt. A vesszősi gátszáka- szon egyre több helyen mu­tatkozott átszivárgás, jelent­keztek fakadóvizek. Nehezí­tette a helyzetet az állandó eső. Az emberek térdig jár­tak a sárban. Víz, víz min­denfelé. Az átszivárgó víz Tápén, s különösen Algyőn betört néhány, a gáthoz közeli, mélyebben fekvő utcába is. Ezekből a házak­ból ki kellett költöztetni az embereket. Hogy nagyobb baj nem lett, hogy jutott idő a kritikus szakaszok bordás terhelés­sel való megerősítésére, s egy külön lokalizációs gát felépítésére, amely Tápéval és Algyővel együtt védi az olajmezőt is, az elsősorban a könnyűbúvárok m u nká j án a k köszönhető. Betegségre nincs idejük Ezen a töltésszakaszon most is 40—50 búvár dolgo­zik. összesen 117-en vannak. Mint Vágás István, az Alsó- Tiszavidéki Vízügyi Igazgató­ság sajtóreferense mondja: eljöU Szegedre Magyarország MHSZ-klubjainak könnyűbú­vár szakosztályaiból minden munkaképes férfi búvár, hogy segítsen ebben a való­ban férfias, csaknem ember- feletti küzdelemben. Jöttek Pécsről és Budapestről, Mis­kolcról és Szolnokról, Győr­ből és Dunaújvárosból, ön­ként, mégis katonás fegye­lemmel vállalva a veszélyt, a harcot a víz támadásai ellen. Feladatuk kettős: ők keresik meg a víz alatt, a folyó fe­lőli oldalon a gátfalba betörő víz nyílásait, a buzgárok bevezető útját, s elzárják, betömik, másrészt ők borít­ják be az átázott gátak belső oldalát a víz alatti részen is fóliával. Csupán itt, a vesz- szősi gátszakaszon 3,5 kilomé­ter hosszúságban helyeztek el fóliát a víz felőli olda­lon. A rohanó, megáradt víz hi­deg; mindössze 12 fokos. A könnyűbúvár öltözéke bizony, kevéssé véd a hideg ellen. Ezek a 18—30 év közötti fér­fiak állandóan dideregve, kékre-zöldre fázottan, napon­ta 6 órát dolgoznak a víz alatt. Beteg még nem volt közöttük; nincs idő a megfá­zásra, mondják. Szükség szülte találmányok Eleinte homokzsákokkal rögzítették a fóliát a gátol­dalhoz. Ez igen keserves, nem egyszer hiábavaló vesződsé- get jelentett. A homokzsáko­kat elmozdította a sebes víz sodra, lebillentek a helyük­ről, s a víz máris föllépte, szaggatta, vitte a fóliát A szükség több újítást, öt­letes megoldást szült Ezek közül való Simádi Béla helyettes igazgató való­ban ötletes találmánya, a fó­liarögzítő szeg. Nagy, szé­les fejével leginkább a rajz­szegre emlékeztet; könnyebb, gyorsabb és főleg hatásosabb veto a munka, iránt a ho­mokzsákokkal. A búvárok egyszerűen beszúrják a gát oldalába, s a víz nyomása, súlya még beljebb nyomja, alielyett hogy föMéphetné, elsodorná. Simádi Béla kesernyés mo­solygással mpndja: ezt az újí­tást szívesen elengedtem vol­na. Valóban a szüljség; a kényszerűség pattan tóttá, ki belőlünk az Btletet Láttuk a kínlódást a, gátakon, panasz­kodtak a búvárok, hogy hiá­ba dolgoznak. Elkezdtük tör­ni fejünket, s eszembe jutott a rajzszeg. Megpróbáltak, bevált. 'Most már ezzel dol­gozunk. Apad a Tisza, 2 óránként 1 centiméter az apadás. Na­gyon kevés. Apad az embe­rek ereje is; a közvetlen ve­szély leküzdésének első nap­jai után most, hogy a víz aterttennasan támad, alig ér­zékelhetően, olykor elenge­dik magukat, lazul a lélek tartása, s rájuk tör a bénító, lefogyasztó fizikai kimerült­A töltések alatt átszivárgó víz nem kíméli Algyőn a gáthoz közel épített házakat. Forró tea, biztató szavak Algyőn, Tápén a férfila­kosság kinn dolgozik a gá­taknál. Ott vannak a város­ból a gyárak ifjúmunkásai az egyetemi hallgatók. Együtt dolgoznak a műszaki alakula­tok katonáival, vigyázzák a vizet, együtt rohannak, ha valahol veszély van. Körtvé- lyesnél, a folyó Hódmezővá­sárhely felőli oldalán, a szi­vattyútelepnél nagyobb ál­szivárgás, gátcsúszás mutat­kozik. Riasztás! Fél óra múl­va hatalmas billenőplatós te­herautók homokkal, kővel megrakodva száguldanak Sze­gedről, Szentesről, Vásárhely­ről a veszélyeztetett szakasz felé. A szivárgást megállít­ják, eltömik a víz útját. A töltést megtámasztják kövei, homokzsákokkal. Pátrialeme­zeket vernek le a műszaki­ak... A gátszakadást sike­rült megelőzni. Este a Kö­rös-torkolatnál megreped a töltés; egész éjszaka dolgoz­nak ott is. Asszonyok, lányok is jár­nak a gátakon. Forró, citro­mos teát visznek a dolgo­zóknak. A „forró tea” akciót a Vöröskereszt és a nőtanács szervezte, irányítja. S jól­esik a tea mellé a biztató, melengető asszonvi szó is. És közben rossz hírek ér­keznek: veszélyesen áradnak a Körösök, a Berettyó. Újra árad, ha lassan is, a Maros. Igen, a veszély még nem múlt el. Papp La jo»

Next

/
Oldalképek
Tartalom