Észak-Magyarország, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-10 / 134. szám

Szerda, 1970. június 10.

ÉSZAK-M AGY ARORSZAG 5

lei alatt az első újjáépített házak

(Folytatás az 1. oldalról) alatt végezzen ezzel a munkával. Szükség esetén azonban — a várható károk értékének 50 százalékáig — előleget is ad az Állami Biztosító.

Az ú.iabb, kisebb árhullám miatt a VII. számú árvízvédelmi szakaszon, a bodrogközi Tiszán, Zemplénagárd és Tokaj között ismét elrendelték az elsőfokú árvízvédelmi készültséget tegnap délben. Ezenkívül az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság területén még két védelmi szakaszon van elsőfokú árvíz- védelmi készültség; a Tiszán Tiszavalk és Polgár között, valamint a Taktán Kesznyé- ten és Taktaföldvár között.

Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság dolgozóinak nagy része még mindig a gátakon tevékenykedik; helyreállítási munkálatokat folytatnak az erősen igénybe vett töltésszakaszokon, de tart még a védképességeket fokozó munka is. Ezenkívül a lehetőségekhez mérten kiürítik, kimossák a mór nem szükséges homokzsákokat. Fokozatosan visszaadják a termelésnek a különféle gépjárműveket, munkagépeket is.

Az áradó Körösök miatt tartós védekezésre kell berendezkedni a Tisza alsó szakaszán. Tegnap a védelmi munkálatok fő részét a Hármas-Körös torkolati szakaszán végezték. A Körösök áradása kedvezőtlenül befolyásolja a tiszai árhullámot. Csongrádtól délre a folyó csak igen lassan apad. A Körösök torkolati szakaszánál a gátak bordás leterhelésén kívül folyamatban van egy lokalizációs töltés építése is.

Bár az Alpokban megkezdődött a hóolvadás, s emiatt árad a Duna is, legnagyobb folyónkon eddig sehol sem

rendeltek el árvízvédelmi készültséget.

A magyar—jugoszláv határtól délre szintén emelkedik a Duna vízállása, komolyabb veszélytől azonban ezen a területen a következő napokban sem tartanak. A Duna romániai szakaszán a Fekete-tenger felé haladó árhullám Galac-Tulcea térségében tetőzik. A Duna magas vízállása miatt nehezebben fogadja magába a Prut és a Szeret vizét; e folyók mentén veszélyes helyzet alakulhat ki.

A Jugoszláv Szocialista Szövetség vajdasági elnöksége felmérte a Tisza jugoszláviai áradása által okozott károkat. Eszerint 40 ezei hektár termőföld került víz alá, 100 helységben rongálódtak meg lakóházak. Az első becslések szerint a kár összege meghaladja a 100 millió új dinárt.

Mi lesz a horsoénádasdi kisvasút sorsa?

Az erdei kincsek vándordíja

Árok szélén, erdő mélyén, forró mezőkön ezernyi féle Ki, Ta, virág növekszik — vadon. Nem kapálja, nem gondozza őket senki. Az éltető, frissítő esőt egyszer szükmarkúan, máskor meg bőkezűen méri nekik a természet. Történjék bármi, virágba borulnak, illatoznak, termést hoznak, szaporodnak, tovább élnek. Az ember hamar felfedezte hasznukat. Rájött- nincs annyi kéz, amennyi elegendő lenne a kincs- kereséshez, az értékek összegyűjtéséhez.

Mert az erdei, mezei virágok, bogyók, füvek és más, kínálkozó termékek — igazi kincset jelentenek hazánknak. Aránylag nem túl nagy befektetéssel számos célra felhasználhatók. A szer- és a szörp- alapanyagokat, a szárított füveket, az eti csigát a természet adja ^ az átvevő ország valutával fizet érte.

A tetemvári pince mélyén

Intézményes módon az Erdei Termékeket Feldolgozó es Értékesítő Vállalat foglalkozik Magyarországon a felvásárlással, az értékesítésre szánt áruk előállításával,

majd a kereskedelmi vállalatok segítségével az eladással. Miskolc a központja egy hatalmas felvásárló területnek,

s a Szentpéteri-lcapuban kapott otthont a vállalat legnagyobb szörpüzeme.

— Gyors fejlődés, profil- bővülés történt vállalatunk- nál néhány év alatt. Kezdetben csak felvásárlással foglalkoztunk. A miskolci üzemnek eredetileg csak a gyű mölcs kipréselését szánták feladatául. „Felfutásunkra jellemző; tavaly 50 millió forint értéket termeltünk — röviden így foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat^ a cégről, s munkájáról dr. Kolos Oszkárné, a miskolci üzem vezetője.

A tetemvári pince hosszan kígyózó folyosóin hordók sorakoznak a gyümölcslével. Egy jó termést hozó esztendőben százvagonos készlet várja, hogy szörpöt főzzenek, készítsenek belőle. Málna, som, szamóca, szeder, kökény, vadkörte, ízes levét kóstolgatják az emberek az NDK-ban. Lengyelországban. Sokat szállítunk a svédeknek. a finneknek és az angoloknak is.

Kakukkfű, galagonya, kamilla

Borsod megyén kívül Sza- bolcs-Szatmárban, a Hajdúságban, Hevesben, valamint Békés és Csongrád megyékben vásárolják fel a miskolci üzem számára az erdők, mezők növényeit, termékeit. Egyre szélesebb gyűjtőhálózat, s 140 átvevöhely gondoskodik róla. hogy Miskolc idejében feldolgozza, tartósítsa, s értékesítse a növényeket. A hagyományos termékeken — kakukkfű, csalán, fehér mályva, bojtorján, csipkebogyó — kívül ma már felvásárolja a vállalat a kamillát is, sőt: idén a külföldön kedvelt éti csiga gyűjtésére is vállalkoztak. Ez évben csupán Borsod és Heves gyűjtői százhúsz mázsa csigát szedtek össze, s az üzem útnak indította e nem is akármilyen csemegét kedvelőinek. Egy biztos: nem a magyarok a legfőbb fogyasztói. ..

Itt nincs uborkaszezon

A miskolci üzem 150 dolgozója mindig talál munkát. Itt nincs uborkaszezon, a nyári és az őszi hónapok pedig a csúcsforgalom, a munka dandárjának ideje. Most gyűjtik az erdő menti emberek a gyógynövényeket, várják a gombát, s az export- megrendelésekre nagy tételeket indítanak útnak a szörpüzemből. Aztán következik a gyümölcsérés.

— De készítünk és forgalomba hozunk sokféle faárut, is. Seprűt kötünk, esztergált szerszámnyeleket árusítunk;) s tőlünk rendeli a KPM a hófogót.

A vállalat termékei megtalálhatók majd minden üzletben. De van már külön boltja

is a miskolci üzemvezetőségnek. A szörpkedvelők kimérve is kapják itt kedvenc italukat, s a füveken, szárított növényeken kívül a vadász- felszereléseket is megtalálják az érdeklődők. Hogy mennyien keresik fel a Béke téri üzletet, s mily nagy az ott kapható áruk iránt a kereslet, azt jól jellemzi egy adat: forgalma, a tavalyihoz képest, megtízszereződött.

Gyárfás Katalin

Az Ózd és Borsodnádasd közötti, mintegy 16 kilométer hosszú, keskeny nyomtávú vasút még az elmúlt század utolsó negyedében épült. Azóta ezen történik a két gyár közötti termékszállítás, s a közbeeső községekből a munkásszállítás. Sok évtizeden keresztül a kisvasút juttatta az ország vérkeringésébe a borsodnádasdl és a som- sályi bányák szenét is. Az öreg, s ma már korszerűtlen vasút jelentősége azonban az utóbbi években rohamosan csökkent, s mind gyakrabban került napirendre megszüntetésének gondolata. A többször vitatott témában a közelmúltban döntött a kisvasút gazdája, az Ózdi Kohászati Üzemek.

Elavult

A kisvasút forgalma az utóbbi években nagyban lecsökkent. A borsodnádasdi bánya két évvel ezelőtt a gazdaságosabbnak bizonyuló

közútra terelte a szénszállítást, a Borsodnádasdi Lemezgyárba pedig — profitálás miatt — felére csökkent a platinaszállítás. A közeljövőben a kisvasút forgalmának további csökkenése várható, hiszen a jövő év tavaszán leáll a somsáljú fémbánya. Ezzel arányosan "tovább csökken a kisvasút jelentősége.

A vasút sorsát végül is a gazdasági számítások pecsételték meg. 1968-ban egy tonna egy kilométerre jutó szállítási költsége 2,41 forintba került, tavaly már 3,30 forintra növekedett, s várható, hogy a közeljövőben ez az összeg 7 forintra emelkedik (a Borsodnádasdi Lemezgyár viszont továbbra is 2,41 forintot tud fizetni kilométerenként a szállításért).

A kisvasút megszüntetése az Ózdi Kohászati Üzemek több mint kétezer dolgozóját érinti, ók sok évtizede — szinte a vasút megépítése óta — ezen utaznak munkahelyükre. A munkásszállítás a

Hatvan brigád sikerei

Szocialista brigádvezetők tanácskozása a 3. sz. ÉPFUnrél

Az elmúlt hét saombatjtm tanácskoztak a 3. számú ÉPFU szocialista brigádjainak vezetői. Reiszel Károly szb-elnök megnyitója után Molnár Lajos versenyfelelős ismertette a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a SZÓT ez év januárjában kiadptt határozatát, a szocialista brigádok erkölcsi és anyagi elismeréséről. Kiss János főkönyvelő számolt be az elmúlt évi és ez év eddigi szakaszának

ve»^enycredmáayeso5L Elmondotta. hogy a 80S taggal működő 60 szocialista brigád eddig igen jó eredménnyel működött. Többek között kiemelkedne a házgyári Petőfi, az Augusztus 20. oement- száUító, a Május L gépkocsi- vezető, a Szorgalom, az Arany János, a Ságvári rakodóbrigád, a miskolci kavicsbánya, az egri és a nyíregyházi kirendeltség munkája.

kisvasúton mindig díjtalan volt. A Rima idején egyszerű fedeles kocsikon utaztak. Az Ózdi Kohászati Üzemek ezeket kiselejtezte, HÉV-kocsi - kát vásárolt, s ennek átépítésével viszonylag kulturált körülményeket biztosított. A fapados, fűtetlen, ráadásul lassan döcögő vonatot azonban ma már a legkisebb igényű ember sem nevezheti kulturált, s ideális munkásszállításnak. Mindössze legfeljebb azért lehet vonzó, mert díjtalan.

h orszerüsít i»s

Az Ózdi Kohászati Üzemeknek azonban eddig sem volt díjtalan, s csupán a személyszállítás 600 ezer forintba került évente. A vállalat vezetői úgy döntöttek, hogy a kisvasút megszüntetése után minimálisan ennyit a nádasdi vonalról beutazó dolgozók buszbérlet-hozzá j á - rulására fordítanak. A dolgozók szállítására az AKÖV- nek 7—8 csuklós autóbusz kell beszereznie, melyet 197! közepére ígérnek. Az Ózdi Kohászati Üzemek viszont szeretné a kisvasút szanálását 1971. január 1-re befejezni. A buszok beszerzésén túl az érintett községekben busz- leálló-sávokat és a hosszú járművek részére megfelelő fordítóhelyeket kell építeni, melyeknek tervezett összege egymillió forint Az ózdi Kohászati üzemek ennek nagyobb részét magára vállalta, kisebb részét pedig a községi tanácsoknak kell biztosítaniuk. A gyors végrehajtás érdekében az üzem a tervező és kivitelező munkában is segítséget ígért Így az Ózdi Kohászati Üzemek dolgozói a fapados, hideg kocsik helyett hamarosan kultúrált körülmények között utazhatnak.

T. I.

4,5 millió homokzsák eposza

Víz ellen a víz alatt

Napi 6 óra merülés 12 fokos vízben — Az ország valamennyi férfi könnyűbúvára itt van — Agáira „félszögezik” a fóliát — Akció forró citromos teával

A Szeged környéki töltésszakasz legkritikusabb pontja ezekben a napokban a Tápé —Algyő közötti kanyarulatban volt. A vesszősi gátszáka- szon egyre több helyen mutatkozott átszivárgás, jelentkeztek fakadóvizek. Nehezítette a helyzetet az állandó eső. Az emberek térdig jártak a sárban. Víz, víz mindenfelé. Az átszivárgó víz Tápén, s különösen Algyőn betört néhány, a gáthoz közeli, mélyebben fekvő utcába is. Ezekből a házakból ki kellett költöztetni az embereket.

Hogy nagyobb baj nem lett, hogy jutott idő a kritikus szakaszok bordás terheléssel való megerősítésére, s egy külön lokalizációs gát felépítésére, amely Tápéval és Algyővel együtt védi az olajmezőt is, az elsősorban a könnyűbúvárok m u nká j án a k köszönhető.

Betegségre nincs idejük

Ezen a töltésszakaszon most is 40—50 búvár dolgozik. összesen 117-en vannak. Mint Vágás István, az Alsó- Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság sajtóreferense mondja: eljöU Szegedre Magyarország MHSZ-klubjainak könnyűbúvár szakosztályaiból minden munkaképes férfi búvár, hogy segítsen ebben a valóban férfias, csaknem ember- feletti küzdelemben. Jöttek Pécsről és Budapestről, Miskolcról és Szolnokról, Győrből és Dunaújvárosból, önként, mégis katonás fegyelemmel vállalva a veszélyt, a harcot a víz támadásai ellen. Feladatuk kettős: ők keresik meg a víz alatt, a folyó felőli oldalon a gátfalba betörő víz nyílásait, a buzgárok bevezető útját, s elzárják, betömik, másrészt ők borítják be az átázott gátak belső oldalát a víz alatti részen is fóliával. Csupán itt, a vesz- szősi gátszakaszon 3,5 kilométer hosszúságban helyeztek el fóliát a víz felőli oldalon.

A rohanó, megáradt víz hideg; mindössze 12 fokos. A könnyűbúvár öltözéke bizony, kevéssé véd a hideg ellen. Ezek a 18—30 év közötti férfiak állandóan dideregve, kékre-zöldre fázottan, naponta 6 órát dolgoznak a víz alatt. Beteg még nem volt közöttük; nincs idő a megfázásra, mondják.

Szükség szülte találmányok

Eleinte homokzsákokkal rögzítették a fóliát a gátoldalhoz. Ez igen keserves, nem egyszer hiábavaló vesződsé- get jelentett. A homokzsákokat elmozdította a sebes víz sodra, lebillentek a helyükről, s a víz máris föllépte, szaggatta, vitte a fóliát A szükség több újítást, ötletes megoldást szült Ezek közül való Simádi Béla helyettes igazgató valóban ötletes találmánya, a fóliarögzítő szeg. Nagy, széles fejével leginkább a rajzszegre emlékeztet; könnyebb, gyorsabb és főleg hatásosabb

veto a munka, iránt a homokzsákokkal. A búvárok egyszerűen beszúrják a gát oldalába, s a víz nyomása, súlya még beljebb nyomja, alielyett hogy föMéphetné, elsodorná.

Simádi Béla kesernyés mosolygással mpndja: ezt az újítást szívesen elengedtem volna. Valóban a szüljség; a kényszerűség pattan tóttá, ki belőlünk az Btletet Láttuk a kínlódást a, gátakon, panaszkodtak a búvárok, hogy hiába dolgoznak. Elkezdtük törni fejünket, s eszembe jutott a rajzszeg. Megpróbáltak, bevált. 'Most már ezzel dolgozunk.

Apad a Tisza, 2 óránként 1 centiméter az apadás. Nagyon kevés. Apad az emberek ereje is; a közvetlen veszély leküzdésének első napjai után most, hogy a víz

aterttennasan támad, alig érzékelhetően, olykor elengedik magukat, lazul a lélek tartása, s rájuk tör a bénító, lefogyasztó fizikai kimerültA töltések alatt átszivárgó víz nem kíméli Algyőn a gáthoz közel épített házakat.

Forró tea, biztató szavak

Algyőn, Tápén a férfilakosság kinn dolgozik a gátaknál. Ott vannak a városból a gyárak ifjúmunkásai az egyetemi hallgatók. Együtt dolgoznak a műszaki alakulatok katonáival, vigyázzák a vizet, együtt rohannak, ha valahol veszély van. Körtvé- lyesnél, a folyó Hódmezővásárhely felőli oldalán, a szivattyútelepnél nagyobb álszivárgás, gátcsúszás mutatkozik. Riasztás! Fél óra múlva hatalmas billenőplatós teherautók homokkal, kővel megrakodva száguldanak Szegedről, Szentesről, Vásárhelyről a veszélyeztetett szakasz felé. A szivárgást megállítják, eltömik a víz útját. A töltést megtámasztják kövei, homokzsákokkal. Pátrialemezeket vernek le a műszakiak... A gátszakadást sikerült megelőzni. Este a Körös-torkolatnál megreped a töltés; egész éjszaka dolgoznak ott is.

Asszonyok, lányok is járnak a gátakon. Forró, citromos teát visznek a dolgozóknak. A „forró tea” akciót a Vöröskereszt és a nőtanács szervezte, irányítja. S jólesik a tea mellé a biztató, melengető asszonvi szó is.

És közben rossz hírek érkeznek: veszélyesen áradnak a Körösök, a Berettyó. Újra árad, ha lassan is, a Maros. Igen, a veszély még nem múlt el.

Papp La jo»