Észak-Magyarország, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-07 / 132. szám
Vasárnap, Í970. järmrs 7. GSBHW4MGMROGSSMG 7 Tanácskozás az építési anyagok kiszolgálásáról Újszerű tanácskozás volt tegnap, június 6-án szombaton dr. Sass Tibornak, a NEB megyei elnökhelyettesének vezetésével Miskolcon. az építőanyagipari vállalatok és a forgalomba hozó keres- Kedelmi szervek — TÜZÉP, MÉSZÖV — képviselői vitatkoztak róla, hogyan lehetne egyszerűsíteni és meggyorsítani a művi (a közvetlen) kiszolgálást. Az ügy napirendre tűzését a sajtószervekhez és a népi ellenőrzéshez juttatott panaszok, észrevételek tették indokolttá. Ha valaki építkezni akar, többnyire csak sok tánjárással tudja megszerezni az anyagot. Mindenekelőtt meg kell keresnie az ál- ami vagy a szövetkezeti ÜZÉP-tclepet, ott befizetni az építési anyag árát. Ha szerencséje van, megkapja az anyagot, ha nincs, meg kell eresnie a gyártóművet, ha ott biztosítják, hogy kap nyagot, akkor a TÜZÉP-nél befizetheti az összeget, s a várból — ha van — elviheszűsággal jár, és olykor erősen kifogásolható az ügyintézés, illetve az ügyintéző magatartása. Más vonatkozásban a gyártóművek arról panaszkodnak, nagy a roham, sok a követelőző, s a protekciót kereső. Máskor előfordul, hogy a megrendelő több hónapi késéssel jelentkezik az anyagért. A baj fő oka végső soron az, hogy az igények váratlanul, rohamszerűén jelentkeznek — s feltételezhetően az új lakásrendelet kihatásaként — növekszik az építési szándék. örvendetesen, a gyártóüzemek és a kereskedelmi szervek nagy megértést tanúsíta- ' nak e gond iránt. A variációk, javaslatok egész sora hangzott el. Többek között az Északmagyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat műszaki igazgatóhelyettese, a Kazincbarcikai KönnyűbeAz ősi Peru tongyár egységvezetője, és a TÜZÉP igazgatója ígéretet tett arra, hogy fokozottabb figyelmet fordítanak a lakossági igények soronkívüli kielégítésére, a minőség további javítására. A TÜZÉP megvásárol a gyáraktól bizonyos készletet, így kisebb igényeket azonnal ki tud elégíteni. Elhangzott olyan ígéret, hogy a vevőket értesítik az árukiadás napjáról is. A gyártó- üzemek, a TÜZÉP-ek és az ÁFÉSZ-ek szocialista szerződést kötnek a lakosság gyorsabb, szervezettebb kiszolgálására. Tárgyalásokat kezdeményeznek a közhasznú fuvarozási vállalatokkal, az anyagok házhoz szállítására. Reméljük, hogy e helyes törekvést a vevők mihamarább a mindé”----életben is érezh etik. Cs. B. művészete-i. Az igazság kedvéért el kell mondani, hogy a közvetlen iszolgálást a kisemberek, az níteni akarók érdekében ózták létre. Az több vonatozásban előnyös. Egyrészt a evő olcsóbban szerezheti be az árut, mint a TÜZÉP-tele- oen, s ha a vállalattól, vagy más úton kedvezményes fuvarhoz jut, illetve a téglagyári termékeket saját maga '•akja fel a járműre, többszörös előnyhöz jut. A'.közvetlen anyagbeszerzés azonban rengeteg bőszPenie Sok szó esik mostaná- < . ban a háztáji kertekről, i ' zöldségesekről, gyümöl- ) I esősökről. Nemcsak 5 azért, mert számottevő- < en hozzájárulnak az el- < látáshoz, hanem egyéb- 1 ként is kellemes foglal- > kozás a kertészkedés, s Frissítő pihentető ki- jj kapcsolódást jelent az < üzemi, irodai munka ? ) után a városi embernek. ^ i Azt is gyakran sürgetik j i az illetékesek és az ér- i ( dckeltek, hogy az ipar, a / kereskedelem adjon ? ; kedvet a kertészkedés- í ) hez azzal, hogy alkalmas 5 í szereket, eszközöket ! ; gyárt, forgalmaz a kert- ! > tulajdonosok számára. S í í ennek a jószándéknak í i egyre több bizonyítékát l > tapasztalhatjuk az utób- ( bi időkben. Ilyen pél- 5 dául egy igen ügyes kis > permetezőkészüléknek a í gyártása és árusítása. í Könnyű műanyagtar- í tályból és jó erős nyo- j mású szórófejből áll az > egész felszerelés, alig 10 s liternyi permetlé fér be- < le, de hát ahhoz a né- ? hány gyümölcsfához. í szőlőtőkéhez meg rózsa- S bokorhoz bőségesen ele- < gendö ez a liliputi per- í metező, cl is nevezték > találóan — Permiké- > nek. Sajnos, túlságosan í korai volt az öröm. mert $ az a néhány darab, \ amelyhez az AGROKER í jóvoltából hozzá lehetett ? jutni, hamar elfogyott, > és március vége óta s egyetlenegy Permike < sem kapható. Időszerűt- 5 len tehát a kis fémla- > pocslcán olvasható fel- S irat. miszerint „forga- s 1ómba hozza az AGRO- < KÉR”. Tessék talán ? múlt időbe tenni ezt a 5 merész állítást, vagy pe- s dig — aminek az érdé- < -.eltek jobban örülnének í — gondoskodni most, a > permetezés szezonjában S ■jahb Permikék árusí- i 'fisáról. s (hej) í A Kulturális Kapcsolatok Intézete, a Perui Köztársaság | budapesti nagykövetsége és a Kiállítási Intézmények Az ősi Peru művészete címmel kiállítást rendezett. Képünk a kiállításon készült. Ma már hevés oiyan községünk van, ahol az utóbbi tíz év alatt ne épült volna új presszó, büfé, vagy cukrászda. Hol minek nevezik. Ahol ilyen nincs, ott pedig hevesen követelik, mondván, hogy a fejlődő, kulturálódó falu életéhez ez ma már elengedhetetlenül hozzátartozik. Hogyan használják ki ott, ahol van? A napokban erre kerestünk választ, sorra jártunk néhány községet, benézegettünk az üzletekbe. „Erről ne írjon!” Egyetlen helyiségből áll a presszó, s hozzá kétszer akkora raktár. — Kell ez a nagy raktál* a sör miatt — mondja a bolt. vezető. Később a vendégekről kérdezem. — Arról jobb, ha nem beszélek ... különben is ne írjon a mi boltunkról, mert csak rosszat tudnék mondani. Szombaton, vasárnap itt a NAGVEVŐ Napjaink nagy evőjét ne képzeljék „nagy” embernek. Nem igaz, hogy a nagyevők testesek. A gyárban gyakori, hogy néhányon együtt készítik el a reggelit, s közösen esznek. Történt egyszer, hogy Nagy- evő munkahelyén éppen reggelihez készültek. Rántottat akartak sütni. A nyers, már lábasba ütött tojást az ablakba tették, öten reggeliztek volna tizenöt tojásból. Mindenki serénykedett. Hagymát pucoltak, szalonnát vágtak, egyszóval lázasan dolgoztak a reggeli rántotta elkészítésén. A nagy igyekezetben még azt sem vették észre, hogy megjelent Nagyevő. Nágyevő szimatolni kezdett. Először csak finoman, mert ingerlő illatok lopakodtak feléje. Feltartotta orrát a levegőbe. Aztán, mint a vizsla, amelyik szimatot kapott, megindult. Egyenesen az ablak felé. Feltartóztathatatlanul. Az ablaknál megelégedetten vette tudomásul, hogy az orra még kifogástalanul szolgálja. Leemelte a lábast, és szájában összefutott a nyál. Beleszagolt a lábasba, hosz- szasan élvezte a mennyei illatot. Aztán szájához emelte a lábast és komótosan kikortyolta a tojást... Szömyülködtek az éhesen maradottak, de mit tehettek? Volt tojás, nincs tojás. Nagyevő megitta nyersen. Persze, nyomban bosszút esküdtek. Szalonnasütésre készültek az üzemben. Nagyevő is köztük volt. Az öt bosszúálló összedugta fejét, és elhatározta, hogy most visszaadja a kölcsönt. Mivel a szalonnasütés egyikük szőlőjében lesz, itt a soha vissza nem térő alkalom. Majd hagyják, hadd egyen Nagyevő, amennyit csak tud, de közlik vele, hogy elfelejtettek savanyúságot hozni. Nagyevő igen-igen kedvelte a savanyúságot. így is történt. — Nincs valami savanyúság? — kérdezte Nagyevő. — Hűnnye, az anyját, azt nem hoztunk! Már mindenki készült a mosolyra, hogy fog most Nagy evő mérgelődni! De Nagyevő nem szólt semmit. Felállt, a verandáról leemelt egy cserép virágot, s jóízűen falatozni kezdte az ötödik karéj kenyeret sült szalonnával ... és muskátlival! A legendás Nagyevő legnagyobb kalandja nemrég esett meg. Az üzem egyik dolgozója megnősült. A lakodalomba meghívta néhány munkatársát is. Nagyevőnek külön szólt. — Gyere előbb! Neked korán kell kezdeni, hogy jóllakj. Nagyevő megfogadta a tanácsot. Délután fél ötkor már megérkezett. Az újdonsült asszonyka leültette, és beszélgettek. — Egyen már egy kicsit — kérlelte később, mert Nagyevő váltig szabadkozott. — Csak egyen nyugodtan, ha nem is nagy lakodalom, de bőven van mindenből. Végül aztán kötélnek állt Nagyevő. Levessel kezdte. Már dirigált is. — Jó sűrűn szeretem. És forró legyen! Gyönyörű, nagy tányér levest tettek eléje. A tetején csak úgy sziporkáztak az aranykarikák. És sűrű volt. Tele csirke-, tyúk- és kacsaaprólékkal. Nagyevő pillanatok alatt bevágta az egészet. — No. jöhet a következő. És jött. A második, a harmadik, a negyedik, egészen a tizedik tányérig. Mikor készen volt, nagyot sóhajtott, de tovább evett. Sorra „kóstolt” mindent. És akár hiszik. akár nem, a lakodalmas kosztot újra kellett főzni, mert Nagyevő úgyszólván majd mindent elpusztított. Nyitray Péter férjem is, így tudok rendet tartani. — Miért nincs valami zene a boltban? Legalább délután. Biztosan örülnének a fiatalok. — Van, illetve volt. A föld- művesszövetkezeti főnökség azt mondta, már hatodszor nem csináltatja meg a lemezjátszót. Ugyanis mindenki hozzányúl, elrontják. Ez a boltvezető — mint nagyon sok más — Miskolcon lakik, naponta jár ki. Kerestünk olyan' büfét, ahol helyi emberek dolgoznak. Hátha ott más a helyzet? Pálinkái, sori — kulturáltan Nagyobb község, mint az előbbi. Millió forint körül van az új üzletház értéke, amelyben a büfé helyet kapott Eredetileg konyhát is terveztek hozzá, de mivel nem esik főútvonalra a falu, nincs idegenforgalma. Helyi ember pedig miért menne a vendéglőbe ebédelni, vagy vacsorázni? Legalábbis ezt mondják a bolt vezetői, akik szintén helyi emberek. A konyhát ki sem próbálták. Szép. korszerűen berendezett. tágas, nagy ablakos, hangulatos a büfé. Mindent el lehet mondani róla. ami szép és jó. Valóban olyan létesítményt adott az állam ennek a falunak, amely alapja lehetne egy kis kulturált szórakozásnak. Mégis mivé lett ez a tavaly átadott büfé? — Sajnos, nem több ez, mint kocsma — mondja a boltvezető. — Most már három van a faluban, no persze, a mienk a legszebb, meg itt fekete is van. — És mi van még? — Bor, sör, pálinka. Kinek legyen szívügye? Nem akarjuk elvitatni azt a jogos igényt, hogy kulturált szórakozóhely kell minden faluba. Az állam már nagyon sok helyen teljesítette a kívánságokat, s kitűnt, hogy a községek zöme új kocsmát csinált a büfé és presszó feliratú helyiségekből. A tapasztalat azt mutatja, hogy ahol a tanács vezetői törődnek a fiatalokkal, s maguk is igényesek, 'ott tudnak élni a szépen berendezett épületek adta lehetőségekkel. Sokszor egy rádió, egy televízió is jó szolgálatot tesz. A. I. BurgoRyabogár, szövőlepke ás Enás kártevők Időszerű növényvédelmi teendők A Megyei Növényvédő Állomás szakembereitől kapott felvilágosítás szerint az elkövetkező napokban több növényi kártevő támadásaira kell felkészülni. A burgonyabogár elleni védekezés leghatásosabb időpontja most kezdődik, amikor a fiatal lárvák tömegesen megjelennek. A javasolt védekezőszerek a következők: Bi 58 EC (1 százalékos), Ditrifon 5 Wp (0,2 —3 százalékos), Sevin 85 Wp (0,2 százalékos) és Fiiból E (0,3—0,5 százalékos oldata). Az amerikai fehér szövőlepke fiatal lárváinak megjelenése is ezekben a napokban várható. A leghatásosabb védekezés a fertőzési gócok, a fészkek leszedése és elégetése. Vegyszeres irtásra javasolt szerek: Ditrifon (0,2 százalék), Fiiból (0,4 százalék), Safidon (0.2 százalék) és Sevin 85 Wp (0.12 százalék). A burgonyabogár és a szövőlepke kiirtását különben miniszteri utasítás is kötelezővé teszi. A gyümölcstermelők figyelmét arra hívják fel a növényvédelmi szakemberek, hogy az almamoly és a szilvamoly rajzása most a legerősebb. A védekezés azért is indokolt, mert a csapadékos, hideg időjárás miatt a rajzás elhúzódik. falusi cukrászdák