Észak-Magyarország, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-28 / 150. szám

Vasárnap, 1S70. június 28, ÉSZAK-MAGYARORSZAG U Hz i e o s z újabb bel- és külföldi társasutazásai Nagyvázsonyi lovasjátékok 2 napos társasutazás autóbusszal Miskolcról Bp—Székes­fehérvár—Veszprém—Nagyvázsony—Balatonfüred—Vár­palota—Székesfehérvár—Bp—Miskolc—útvonalon. Időpontja: 1970. augusztus 1—2. Részvételi díj: kb. 345 Ft étkezéssel és belépővel. Jó idő esetén rövid fürdőprogram a Balatonon. Jelentkezési határidő: július 10. Szegedi Szabadtéri Játékok 3 napos társasutazás vonattal Szegedre, a Háry János és a Trójai nők c. előadások megtekintésére. Időpontja: 1970. augusztus 1—3. Részvételi díj: kb. 400 Ft, melyben a vasúti költség, szallásdíj, 2 ebéd, és az előadások belépőjegyei szerepel­nek. Jelentkezési határidő: július 10. Nyugat-dunántúli körút 4 napos társasutazás autóbusszal Miskolcról Budapest— Dunakanyar—Komárom—Győr—Fertőd—Sopron—Kőszeg —Szombathely—Veszprém—Székesfehérvár—Budapest _ M iskolc útvonalon. Időpontja: 1970. július 23—26. Részvételi díj: kb. 570 Ft, turista-elhelyezéssel, étkezés­sel. Jelentkezési határidő: július 1. Keszthely 4 napos társasutazás különvonattal a Balatonhoz. Időpontja: 1970. augusztus 20—23. Részvételi díj: kb. 200 Ft. Elhelyezés magánházaknál Jelentkezesi határidő: július 10. Magyarországi nagykörút 10 napos társasutazás autóbusszal Miskolcról Debrecen— Hajdúszoboszló—Békéscsaba—Gyula—Orosháza—Szeged —Baja—Mohács—Villány—Siklós—Harkány—Pécs_Szi­g etvár—Kaposvár—Balatonlelle—Keszthely—Hévíz—Ta­polca—Sümeg—Kám—Szombathely—Ják—Szombathely— —Kőszeg Sopron—Fertőd—Győr—Komárom—Esztergom —Visegrád—Szentendre—Budapest—Gyöngyös—Miskolc útvonalon. Időpontja: 1970. augusztus 17—26. Részvételi díj: kb. 1200 Ft félpanziós ellátással, belépők- , kel, borkóstolóval. r Jelentkezési határidő: július 25. Nagyvárad 1 napos társasutazás Miskolcról. Időpontja: 1970. augusztus 7. ..• Részvételi díj: kb. 190 Ft. + költőpénz. ■ Jelentkezési határidő: július 10. • Cseh—lengyel körút 3 napos társasutazás autóbusszal Miskolcról. Időpontja: 1970. július 27—29. Részvételi díj: kb. 620 Ft -f- költőpénz, teljes ellátással. Jelentkezési határidő: július 10. Udiilcs Abbáziában 7 napos társasutazás autóbusszal Miskolcról, teljes ellá­tással. Időpontja: 1970. július 25—31 és augusztus 17—23. Részvételi díj: júliusban kb. 2500 Ft + költőpénz: augusztusban 2700 Ft + költőpénz. Jelentkezési határidő: július 1 és július 15. Jugoszláv—olasz—osztrák körút 8 nupos társasutazás autóbusszal Miskolcról, félpanziós ellátással. Időpontja: 1970. szeptember 25—október 2. Részvételi díj: kb. 3900 Ft + költőpénz. Jelentkezési határidő: július 1. CSAK VÁLLALATI CSOPORTOK RÉSZÉRE! Libanon 9 napos társasutazás repülővel Budapestről, teljes ellá­tással. Időpontja: 1970. szeptember hónapban. Részvételi díj: kb. 8300 Ft + költőpénz. Jelentkezési határidő: június 30. Török körút 16 napos társasutazás Budapestről repülővel, teljes el­látással. Időpontja: 1970. szeptember hónapban. Részvételi díj: kb. 13 400 Ft + költőpénz. Jelentkezési határidő: június 30. India 16 napos társasutazás Budapestről repülővel, teljes ellá­tással. Időpontja: 1970. december 1—16. Részvételi díj: kb. 27 900 Ft -f- költőpénz. Jelentkezési határidő: szeptember 1. Felhívjuk Kedves Utasaink figyelmét, hogy az utazás időpontjában Indiában a középhőmérséklet 15—20 C° Spanyolországi körút 11 napos társasutazás Budapestről repülővel, teljes ellá­tással. Időpontja: 1970. október 1—11. Részvételi díj: kb. 12 900 Ft + költőpénz. Jelentkezési határidő: július 15. Értesítjük továbbá T. Utasainkat, hogy a Szegedi Sza­badtéri Játékokra az egyéni utazásokra a jegyek árusí­tását megkezdtük. x Jelentkezni lehet: IBUSZ Utazási Iroda, Miskolc, Szé­chenyi u. 56. Telefon: 35-150, 16-440. ; Fél évssás A megyei TS és a me­gyei atlétikai szövetség ma délelőtt 10 órakor a III. kerületi tanács dísz­termében ünnepélyes keretek közt emlékezik meg elődének, a Magyar Atlilctikai Szövetség Északi Kerülete megala­kulásának 50. évforduló­járól. A Magyar Athletikai Szö­vetség 1897-ben alakult meg, „hogy a szabadban való testgyakorlalokat, neve­zetesen a szorosan vett athle- tikát (futás, járás, súlydobás, ugrás, birkózás stb.), az ath­letikai labdajátékokat: (lawn- tennis, football, crickett, vízi- póló stb.) az úszást, vívást, korcsolyázást és egyéb víz-, hó- és jégsportokat, az ököl­vívást stb. előmozdítsa és fejlessze." A vidéki atlétikai élet fej­lődése következtében 1907- ben az ország területét négy sportkerületre: dunántúli, dél-magyarországi, felső­magyarországi és erdélyi ke­rületre osztották fel. Ez a felosztás még nem jelentette az önálló szervezettel ren­delkező kerületek létrejöttét, de a MASZ, a DIAC és a DVTK kezdeményezésére 1913. augusztus 31-én Diós­győrött rendezte meg Ma­gyarországon az első vidéki propaganda versenyt, melyen az ország legjobb atlétái vet­tek részt. Az első világháború után, 1920-ban a vidéki kerülete­ket újjászervezték. A diós­győri és miskolci egyesületek 1920 nyarán rendeznek ismét atlétikai versenyeket. A DIAC a MASZ megbízásából 1920. augusztus 29-én orszá­gos propaganda versenyt rendezett a vasgyári pályán. A MASZ ezt az alkalmat használta fel arra, hogy / a diósgyőr-vasgyári, miskolci, sátoraljaújhelyi, sárospataki, egri, gyöngyösi és hatvani sportegyesületek képviselői­nek meghívásával Diósgyőr- vasgyárban megalakítsa a MASZ Északi Kerületét. Mis­kolc, mint önálló atlétikai te­rület ekkor vált el Debre­centől. 1925-ben már 17 egyesület­ben foglalkoztak atlétikával. Az Északi Kerület annyira megerősödött, hogy a vezető­ség nemzetközi verseny megrendezésére vállalkozott, amelyre kassai és eperjesi atlétákat hívtak meg. Később forradalmi lépést jelentett, hogy a DIAC, majd a Mis­kolci AK vezetősége a női atlétikát is megszervezte. Az Északi Kerület atléti­kájának fejlődését elősegí­tette a diósgyőri stadion megépítése is. A kerület at­létái 1939-ben megnyerték a kerületek közötti pontver­senyt. A kerület válogatott­ját egy versenyző kivételével a diósgyőriek adták. Az Északi Kerület győzött 1937- ben Diósgyőrött a Csehszlo­vákiai ASZ ellen, 1938-ban ugyancsak ellenük Kassán, majd 1939-ben közösen a Ke­leti Kerülettel Dél-Lengyel- ország válogatottja ellen. A felszabadulás után a ke­rületi bajnokságot Diós­győrött 1945. augusztus 25—26-án rendezték meg. Két év múlva az Északi Ke­rület vezetősége megszervez­te a Dél-Lengyelország válo­gatottja elleni viadalt, ame­lyet Katowicében 1947. X. 5- én a lengyelek nyertek meg. Viszont 3 nap múlva Kassán Kelet-Szlovákia válogatottját már legyőzték. Az atlétikai élet hatalmas virágzása 1962—68 között következett be, amikor a vi­déki bajnokság pontverse­nyében" újból Borsod megye atlétái győztek. Országos baj­nokok és válogatottak: Faze­kas Miklós, Stoll Lóránd, Mi- hályffy Éva, Faragó János, Tóth Gyula, Kovács Ilona, Papp II, Margit, Nyitrai Zsuzsa, közülük többen részt vettek a mexikói olimpiai já­tékokon. A megyei csúcsok tucatszámra dőltek meg, 1966-ban például 103 új me­gyei csúcsot állítottak fel, a versenyszámonkénti ötös és tízes átlagok évről évre emel­kednek. Borsod megye atlétikai élete a szocialista rendszer­ben virágzott ki, amit a kö­vetkező adatok jellemeznek: a szakszövetségeknél igazolt versenyzők száma 992; a kö­zépiskolásoké 1533; a szak­osztályokban 2251. az úttörő- csapatokban 25 ezer 252 ta­nuló atlétizált. M inden remény megvan arra, hogy Borsod-Aba- új-Zemplén megye atlé­tikai életében még jelentő­sebb fejlődés fog bekövet­kezni, Zádor Tibor Sportműsor I Atlétika. Borsod megyei ' szövetség jubileumi verse­nye, Diósgyőr, 15 óra. Kerékpár. Leskó Pál-em- lékverseny, a 188-as km-kő- től, 8 óra. Lovassport. Területi baj­nokság II. fordulója, Mező- keresztes, 8, illetve 15 óra. Motorsport. Országos su- lakmotoros bajnokság 111. fordulója, Debrecen, 16 óra. Röplabda. NB I., női: MV- SC—Kaposvári Vasas Izzó, Miskolc, 8.30 óra. NB II., férfi: DMGM—MEAFC, Deb­recen, 10 óra. Özdvidéki Bá­nyász—OSC, Farkaslvuk, 11.30 óra. Gyulai MEDOSZ —MVSC. Gyula. 12 óra. Tenisz. Megyei kiválasztó verseny, Diósgyőr, 8 óra. — közben DVTK—OSC NB li­es női csapatmérkőzés. Vitorlázás. Mályi-tavi baj­nokság. Labdarúgás. Vasutas-kupa*. MVSC—Szegedi VSE, Nép­kert, 17 óra, Szabó Z. Nyári kupa, Északkeleti csoport: DEAC—Leninvárosi MTK, Debrecen, '17 óra, Asztalos. Súlyemelő EB Magyarország második A szombathelyi XXIX. súlyemelő Európa-bajnoksá- gon továbbra is remekül helytállnak a magyar ver­senyzők. A középsúlyúul^ me­zőnyében indult Horváth nyomósban és szakításban elért eredményéről már be­számoltunk. Horváth György a lökésben braviírosan sze­repelt s 182,5 kg-ot teljesí­tett. A magyar súlyemelő ez­zel az eredménnyel — bár a nyomásban csak negyedik volt, a szakításban pedig ha­todik — az összetett verseny­ben ezüstérmet nyert 472,5 kg-mal (155, 135, 182,5). Nagy fegyvertényt hajtott végre a magyar versenyző. Eredményével már biztos kezdett lenni, hogy a nem­zetek közötti pontversenyben második helyet szerzünk vé­gül is. Pénteken a íélnchézsúlyú- ak küzdelmével folytatódott az EB. A magyar színeket a szombathelyi Tóth Géza kép­viselte. A 38 (!) éves súly­emelőtől senki sem várt do­bogós teljesítményt, csajt azt, hogy pontot szerezzen. A Tóth Gézának még inkább „hazai” közönség mégis zsú­folásig megtöltötte a szom­bathelyi művelődési- és sportcsarnokot, hiszen a ver­senyző neve immár eggyéforr emlékezetünkben — akárcsak Földié és Veres Győzőé — a magyar súlyemelösport fel­virágzásával. És a többszörös világ- és Európa-bajnok ismét kitett magáért. Nyomásban 162,5 kg-ot teljesített, szakításban pedig Nemessányi országos csúcsát állította be (147,5 kg). Lökésben elsőre 185 kg-ot ért el Tóth, azután sikertelen, majd sikeres kísérletet tett a 190 kg-on. Ezzel össztelje­sítménye elérte u íéltonnát. Tóth Géza 500 kg-os eredmé­nyével is csak az ötödik he­lyet tudta megszerezni, de ezt is várták tőle. A közön­ség nagy ünneplésben része­sítette. A Magyar Újságírók Szövetsége pedig díszes kupát adott át neki 15 éves ver­senyzői pályafutásáért. ♦ ♦ ♦ Akarat SE „Sohasem azt kell nézni, ami elveszett, hanem ami megmaradt." Üj sportkör alakult júni­usban Miskolcon. Eddig nincs is ebben sem­mi rendkívüli, ha a statisz­tikáknak hinni lehet, akkor ez a 31. miskolci sportkör, Az új SE alakulásakor az „Arakat” nevet vette fel. Az alakuló ülés részvevőinek el­ső sora csupa tolószékes fia­talból állt. Az Akarat SE a rokkantak sportegyesülete, s mint ilyen, az első Magyar- országon. A gyógyítást megoldják az orvosok, az egészségügy dol­gozói. Megvalósult a rokkan­tak tanulása is, de az élet teljességéhez a sport és si­kerélmények is hozzátartoz­nak. Nagy segítség ehhez a sportegyesület, a rokkantai! sportegyesülete — igen, rok­kantai!, így mondják ők is, mert „sohasem azt kell néz­ni, ami elveszett, hanem ami megmaradt.” Az egyesületben minden­kinek a rokkantságának megfelelő sportot kell bizto­sítani. és biztosítják is. mert így akarják. Jelenleg 1 90 tagja van az Akarat SE-nek. Tagja lehet minden olyan mozgássérült, aki nem vehet részt az egészségesek sportjában, aki nem rehabilitálódott 100 százalékosan. Számuk pedig bővülni fog, hiszen Bor­sod megye valamennyi moz­gássérültje hozzájuk tarto­zik. Csali 1957-ben 850 gyer­mek betegedett meg a Heine- Medin járványban megyénk­ben. A balesetek száma pe­dig évről évre nő, s az or­vostudomány fejlődésével együtt is mind több ember kerül ki rokkantán a rohanó- tempójú világ „karamboljai­ból.” Már edzenek a rokkantak. Kosárlabda, asztalitenisz, Íjászat, atlétika, (dobószá­mok). önhajtós kocsiverseny, úszás, sakk, autós ügyességi verseny és lovaglás áll egye­lőre a rendelkezésükre. Négy gyógytornász lány megtanult lovagolni, s Nagybarcán 110 gyermekbénulásos gyermek lovagolhat a Szentpéteri ka­pui kórház három lován, amelyet Mezőkeresztesről hoztak. Amikor az ENSZ orvosdelegációja megláto­gatta a nagybarcai intézetet, s a hajlotthátú gyerekeket meglátták a lovakon, kiegye­nesedve. büszkén és vidá­man. a delegátusok sírva fa­kadtak. Az Akarat SE sportolói egyben annak is úttörői, hogy a mozgásszervi rokkan­tak is szövetségbe tömörül­jenek, s legyen elvan érdek­képviseleti szer, ok, mint a vakoknak vagy a siketeknek. Bíznak abban, hogy sikerül Magyarországon is megala­kítani a mozgásszervi sérül­tek szövetségét, amelynek létrehozása már évek óta esedékes. * Ezen fáradozik az SE elnöke, Szilvási Lajos, a Borsod megyei Tanács egész­ségügyi osztályának szociál­politikai előadója, aki renge­teget fáradozott a sportkör megteremtésén is.- A sportkört a Szentpéteri kapui kórház mozgásszervi rehabilitációs osztálya és az Egyesített Kórházak igaz­gatósága. no meg a betegek akarata hozta létre. Anyagi bázisa jószerével nincs az Akaratnak. Bízunk benne, hogy a nemes cél érdekében sok vállalat és üzem patro­nálja majd a sportegyesüle­tet, mely máris munkához látott, hiszen az ez évi októ­beri ortopédiai vándorgyű­lés alkalmával már sparta- kiádon szeretnék bizonyíta­ni a sport és testnevelés hasz­nosságát. És minden olimpia évében a rokkantak is megtartják olimpiájukat, mert „nem elég a nyugdíj, a pénz. több kell az otthonülésíől!" Nyitray Pete

Next

/
Oldalképek
Tartalom