Észak-Magyarország, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-28 / 150. szám
Vasárnap, 1970. (juníus 28. ESZAK-MAGYARORSZÄG 9 Az érettségi és a matematika Néhány gondolat közös problémáinkról Köztudott, tapasztalható technikai forradalom mind nagyobb számban igényel természettudományban — és főként a matematikában — jártas szakembereket. A természettudományos képzés vitathatatlan alapja a matematika. Az élet vele szemben támasztott igényét mi sem jellemzi jobban, mim az, hogy felsőfokú oktatási intézményeink férőhelyeinek több mint 70 százaléka olyan, hogy az oda jelentkezőknek vagy matematikából, vagy fizikából, vagy mindkét szaktárgyból felvételi vizsgát kell tenniük. Láthatjuk tehát, hogy az objektív fejlődés a matematika fokozott előtérbe kerülését követeli. Napjainkban zajlanak le a szóbeli érettségi vizsgák középiskoláinkban. Megállapíthatjuk, hogy az érettségiző osztályok matematika átlagai jóval elmaradnak az érettségi átlagától, s ez a lemaradás oly számottevő, hogy okainak _ legalább vázlatos — vizsgálata szükségszerű. A z alábbiakban elemezzük azokat a tényezőket, melyek meghatározzák, illetve befolyásolják a matematika jelenlegi szerepét. A szülők egy része nem látja a matematika fokozott előtérbe kerülését korunkban. Sokuknál a fiatalkori iskolai élmények negatív hatása érvényesül. Gyakran találkozunk olyan szülőkkel, akik „tisztelik, de félik” a matematikát. Lépten-nyo- mon akadnak olyan édesapák és édesanyák, akik nyíltan hangoztatják gyermeküknek a matematikában való gyengesége kapcsán: „Tőlem örökölte, nem várhatok tőle sem többet”. Ez kényelmes álláspont, mely felmenti a szülőt felelőssége alól e tekintetben, s szomorúbb ennél csak az, hogy számos pedagógus is osztja ezt az „álláspontot”. Tény az is, hogy a sorozatos tankönyv-foldoz- gatások és az iskolareform azt eredményezték, hogy a szülők zöme sem általános iskolai, sem középiskolai szinten nein tud segítséget adni gyermekének, s legfeljebb addig jut el, hogy vele együtt kesereg, értelmetlenül. Közismert a házi feladatok megoldására összehívott családi „kupaktanács” tevékenysége, amely az ügynek többet árt, mint használ • sokszor eredménytelen „működése” a gyermekre lélektanilag károsan hat. A felnőtt általános véleménye az, hogy a matematika nehéz tudomány, annak művelése még középszinten is „különleges” tehetséget igényel és tiszteletet ébreszt. E sorok írója nem egy esetben elhallgatta szakképzettségét a társas érintkezésekkor éppen azért, hogy a közvélemény alaposabban és körültekintőbben megismerhesse és sokszor került anekdotákba illő, mulatságos helyzetbe. lény: korunk rohamos tudományos-technikai haladása egyfelől kedvezően hat, mert az emberek figyelme mindinkább a hírközlés, az- automatika, s kibernetika, az asztronautika és az iparfejlődés kérdései felé fordul, s legyen az ezekre vonatkozó tájékoztatás a sajtó, rádió, tv révén bármennyire is népszerű, előbb-utóbb a matematikára való hivatkozásba torkollik. Másfelől azonban éppen a rohanó élet lélektanilag káros befolyást gyakorol' a fejlődés irama nem kedvez az ismeretek rögzítésének, elmélyítésének, gyakorlásának; erre kevés lehetőség adódik, mert ul:g fogja fel az egyén az egyik új tudásanyagot, sorozatban zúdul rá a többi, s nincs idő a „kristályosodásra”. Meg kell vizsgálnunk röviden az általános iskolai és a középiskolai tanterv jelenlegi. törvényeit. Tény: az abban történt reform azt eredményezte, hogy az elvégzendő anyag — es az. azt tartalmazó tankönyvek — terjedelme megnőtt, és mivel az egyes órák és a tanítási évek száma nem változott, kevesebeb idő maradt az alapismeretek gyakorlására és elmélyítésére. Várható, hogy a jövő generációk látóköre ugyan szélesebb, de tudása mélységében és alaposságában bizonytalanabb lesz. Ezt látszanak bizonyítani a most folyó érettségi vizsgák tapasztalatai is. Felmerül a gondolat: nem volna-e célszerűbb mind az egyén, mind a társadalom és nem utolsósorban az egyetemek-főiskolák szempontjából, hogy ha a követelményeit szőkébb területekre korlátozódnának, de jobban igényelnék az alaposságot, az ismeretek biztos tudását. A tanulók gSSá»a; tárgyalt probléma nem jelentéktelen tényezője. A fiatalság lendülete, merészsége, tudásvágya vitathatatlanul előnyös irányban hat; más kérdés az, hogy mennyiben társul ez a kitartó és logikus gondolkodásra való törekvéssel. Tapasztalhatjuk, hogy a 14—18 évesek ez utóbbira kevéssé hajlamosak, viszonylag ritkán kerülnek ki olyanok, akik erre türelmük és adottságuk révén képesek. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a körülményt sem, hogy a matematika — természeténél fogva — kevés hangulatkeltő elemet tartalmaz, és a humán tárgyakkal ellentétben kis- sebb mértékben képes a fiatalok fantáziáját megragadni. Annak oka, hogy fiataljaink tekintélyes része nem szereti a matematikát: az, hogy feladják a feladatmegoldás küzdelmes harcát, mert annak során vagy elfáradnak, vagy — mivel munkájuk eredménye nem realizálódik olyan hamar, mint más szaktudományokban — türelmetlenné válnak, elkedvetlenednek. Az elméleti anyag megértésétől a feladat- megoldó készség elsajátításáig a szakadatlan gyakorlás fárasztó munkáján keresztül vezet az út, az eredmény pedig esetenként csak hosszú idő múlva és lassan mutatkozik. A matematika sajátos természetéből következik, hogy a vele foglalkozáskor előadódó rövid elernyedés is nagy visszaesést eredményezhet. Ezt helyrehozni sokszor igen nehéz, a sikertelenség pedig könnyen előrevetítheti árnyékát. A körültekintő szaktanári irányításon alapuló rendszeres, szívós gyakorló munka gyümölcse azonban — ha lassan is — elkerülhetetlenül beérik, és a sikerélmények sorozata feltélien megked- velleli a matematikát az arra érdemes fiatalokkal. Jó, ha a pedagógus ez irányú törekvéseit a szülő is segíti: nem fukarkodik a dicsérettel akkor, ha gyermeke, aki eddig az elégséges szinten mozgott, szerez például egy közepes osztályzatot. Helytelen, ha ilyenkor a szülő ezt kevésnek tartja. Jól jegyezzük meg: az eredmény a matematikában csak fokról fokra lassan, igen lassan javulhat, és minden, bármilyen kicsi eredményt is elismeréssel kell nyugtázni és buzdítani a még többre! A pedagógusmik k*r?j: mények és az eredményesség biztosítása érdekében tartózkodnia kell a túlterheléstől. Figyelembe kell vennünk tanítványaink matematikai teljesítőképességét és azt. hogy szaktárgyunkon kívül még jó néhány tudomány alapjait kell elsajátítaniuk, és ahhoz is időre van szükségük. Tudomásul kell vennünk: az érettségi vizsgák matematikára vonatkozó jelenlegi egyáltalán nem megnyugtató — összképén csak együttes, szívós munkával változtathatunk eredményesen. A cél eléréséhez a felső tanügyi szervek és a pedagógusok, a társadalom és a szülők, s nem utolsósorban a fiatalok közös, tervszerű, összehangolt és megértő erőfeszítésére van szükség. Kalló János Tiltakozunk a zajok ellen, mégsem tudjuk elvisélni a csendet. A sarkkutatók magnószalagra rögzített városi zaj mellett tudnak csak elaludni. a gépészt idegesíti az otthon csendje — a pedagógus a gyerekek lármáját igényli. — Az ember nehezen tud alkalmazkodni a változásokhoz.' Engem most zavar ennek az épületnek a csendje. Ezekhez a falakhoz nem illik a hangtalan"' ti» Panyi Jár. a miskolci Petőfi Sándor Középiskolai Fiúkollégium igazgatója kérvények. sajnálkozó, elutasító levelek, besorolási adatlapok és a majdani kollégisták leveleinek halmazában próbál eligazodni. — Hiányoznak a fiúk. Szokatlan munka nekünk, pedagógusoknak, nevelőknek a levelezgetés, a gazdasági ügyek intézése. De hiába, ilyen a nyári kollégium. Július elsejétől augusztus 15-ig asztalosok és kőművesek dolgoznak majd: valamennyi ablak helyére újat szeréinek. A régiek • elavultak már, befújt a szél, télen hidegek voltak a szobák. Az idei építkezés a diákokért lesz, a jövő nyári a városért is. Kell is a szépítkezés, javítás, mert a fiatalok igényesek. A kollégium kérdőívet intézett a leendő elsősökhöz. A kérdések között egy ilyen is szerepelt: „Milyennek képzeled a kollégiumot, és milyennek szeretnéd?” A válaszok: „Tágasnak, ragyogóan tisztának, barátságosnak, hangulatosnak, kényelmesnek, otthonosnak képzelem, remélem ilyen is”. — Miért volt szükség a kérdőívekre? — Érdekelte a nevelőket, hogy milyen képességű, mennyire művelt gyerekek lesznek az új kollégisták. Eszerint dolgozunk majd ősszel. Bár csak ősz lenne, amikor fegyelmezni, csendre inteni kell! © * , , A Hámán Kató Középiskolai Leánykollégium gondnokságán is a csendre panasz- ( kodnak, noha ők nincsenek j ennyire egyedül. Dunántúli, 1 alföldi diákok lakják az ódon! épületet. Jelenleg döbrőközi, | paksi és tótkomlós! diákok a vendégek. A döbrőközi általános iskolások még csak az autóbusz ablakából látták a várost. Az éjszaka utaztak. — Merre van Döbrőköz? — Tolna megyében. Ilyen messze még sohasem utaztunk. Csak a térképről ismertük ezt a vidéket. — És hogy tetszik a kollégium? — Ilyenkor, nyáron a lehető legkellemesebb intézmény a magamfajta, kispénzű iskolás számára. Lévay Györgyi Abbahagyom a dohánysást M ost, hogy a Mundial izgalmainak is vége, s nincs többé napközi alvás a hivatalban, majd éjszakai tv-nézést követő, hajnalig tartó gyötrődés, több csomag cigarettával, — minden előfeltétel megteremtődött, hogy abbahagyjam a dohányzást. Ennyi tömény izgalom után ugyanis, — legalábbis remélhető — a hivatali izgalmak eltörpülnek, a Mundial izgalmaihoz képest relatíve jelentéktelenek, az izgalmak valóságos uborkaszezonja következik. Most tehát eljött az idő, amikor az ember komolyan elhatározhatja, hogy abbahagyja a dohányzást. Ennek már komoly jelei mutatkoznak. Az elmúlt napokban például már csak negyven cigarettát szívtam, ennek is csak a fele volt filter nélküli, a többi Sympho- 11ia. Ezenkívül, már jó ideje gyűjtöm a dohányzás ártalmairól szóló cikkeket, tanulmányokat, s most, hogy ősz- széf űzettem őket — csinos kötet —, úgy döntöttem, hogy magammal viszem szabadságomra és a nyári krimi helyett olvasni, tanulmányozni és jegyzetelni fotjoin. Mellesleg megjegyzem, anélkül, hogy meggyőződtem volna ezeknek a cikkeknek, tanulmányoknak ■ tartalmáról, feltűnt nekem, hogy eme írások megjelenésével egyenes arányban javult a ciga- rettacllátás. Ügy tűnik a jelen pillanatban, hogy a dohányzás ártalmairól szóló tanulmányok ösztönzőleg hatnak a dohányipar termelésére. Ami nem is rossz ötlet, úgy általában, mert mindig azt csináljuk, amitől óvnak bennünket. Ennek ellenére érik bennem az elhatározás, hogy abbahagyom a dohányzást. Ennek további jeleként mutatkozik, hogy a filteres cigarettákat már csak félig szívom el. (Nem ízlik.) A filter nélkülieket viszont tövig (ez ízlik), mert egyébként nem vagyok hive a pocsékolásnak. A szomszédtól is kaptam egy jó tanácsot, amire magamtól valószínűleg nem jöttem volna rá, hogy ugyanis nem kell minden slukkot mélyen leszívni, lehet fújni is a füstöt, mert legtöbb esetben nem a szívás a fontos, hanem a fújás, tehát a megszokás. Viszont amire magamtól jöttem rá, hogy cigaretta helyett lehetne cukrot rágni, ha nem is helyette, de két cigaretta között mindenesetre, bár az még nem elég világos előttem, hogy ettől miként csökken az ember dohányzásra való hajlama. M indenesetre arra nagyon kíváncsi lennék, hogy mi az összefüggés az édesipar és a dohány- termelés között. Nincs kizárva, mielőtt tovább csökkcn- teném a napi negyven cigarettát, megvárom, míg valaki megírja ezt a tanulmányt. Aggaszt, hogy komoly értekezést erről még sehol nem olvastam, viszont úgy látszik kevésbé aggaszt, hogy komoly légcsöhurutom van a dohányzástól, minthogy eddig még orvosnál nem voltam. Nem is leszek. Nem kell ugyanis, hogy engem eltiltsanak a dohányzástól, abbahagyom én azt magam is, amit máris bizonyít, hogy napi negyven cigarettánál tartok. Ezenkívül pedig, lehet vagy tíz éve, már egyszer abbahagytam a dohányzást. Három napra. Pedig, akkor még csak napi öt cigarettát szívtam és ha jól emlékszem, akkor még nem is szenvedtem a dohányzás ártalmaitól. Ha akkor volt hozzá erőm, miért ne lenne most. r\hhez igazán nem kell se Jr. orvos, se tanulmány, se jó tanács. Véleményem szerint ugyanis van egy olyan lehetőség, amely- lyel biztosan cl lehet érni, hogy az ember nullpontra szálljon a naponta elszívott cigaretták számát illetően: egyszerűen nem kell rágyújtani. Hogy ez eddig nem jutott eszembe!... Kerekes Imre MEGFELELT A háremőr felvételi vizsgája. Madarak paradicsoma • A Balatonon nyáron a kevésbé zajosabb helyeken tanyáznak a víziszárnyasok. Helyük nyugalmának és biztonságának fenntartására nemrégen védett területté nyilvánították a tó nyugati — Fenékpuszta környéki — sávját. A parti madarak, amelyek nem vizen ütnek tanyát, az utóbbi időkben . meglepő helyeken választják ki fészkelő helyüket. Siófokon az egyik üzlet neonrcklámjának „O” betűjében rendezett be kényelmes fészket egy veréb- család. A balatonfüredi vasútállomás kijáratának meny- nyezetéhez rögzített fénycsöveit építették körbe a fecskék. A korszerű világítású fecsketanyán — megfigyelők szerint — nyaranta több száz fióka lát nap, illetve „neon- világot”. Balatoníöldváron az egyik üdülőház vízpartra nyúló társalgójának eresze alatt csaknem kétszáz fecskecsalád épített fészket. Több Veszprém megyei községben a tele- vízióantennákat választották tartózkodási helyül a gólyák. Veszprémben, a külső-pályaudvarhoz közeli erdészlakások egyikeben még a lél hidege elől menedéket keresve, a levelesládába költözött egy cinkecsalád, de a „föbérletet” azóta sem hajlandó elhagyni. A veszprémi vár egyik lakásában a hálószoba csillárján ütöttek tanyát a fecskék. A fecskepár tavaly költözött be a lakószobába, és az idén ismét megkereste régi fészkét. Balatonszenlgyörgyön a romos és lebontásra váró régi házak kéményéről a legtöbb gólyafészket áttelepítették. Az ember-formálta fészkeket a visszatérő gólyák elfogadták és az idén is itt költik fiókáikat. Tűnődések rövid pórázon £ Kovács Kálmán aforizmáiból Ha kéthetes SZOT-üdülés dályoz a nagy alkotásban. És után hazautazunk, az olyan, ha panaszkodás helyett dol- mint midőn az akvárium- goznál? ból a halakat visszatelepí- tik a tengerbe. * Szüntelenül panaszkodsz, hogy az élet rövidsége akaAki ok nélkül féltekém- emiatt megcsalhatják. * A zsarnok csak akkor diadalmaskodhat, ha a leigázott megalkuszik vele. * Szoros kooperáció van a két tanszék között: ha elfogy a kávé, egymástól kérnek kölcsön. * A nagy halottnak sok a barátja. * Esküvői nadrágod túl bőnek, öregurasnak találva ki- csöveztetted. hogy jobban passzoljon 60 éves fiatalságodhoz. Kollégiumok — nyáron
