Észak-Magyarország, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-28 / 150. szám

Vasárnap, 1970. jünius 2S„ A kultúra lámpása volt Pesti sxímlískolától a perecesi Bányamécsig nak kabarészámokat, szín­Vízió és valóság 18-án idős bányá­szok gyülekeztek a perecesi iskola helyiségébe. Az ér­kezőket Lauday János bánya­telepi tanító fogadta. Az egybegyűlt 139 perecesi bá­nyásznak előadta, hogy dal­egyletet és olvasókört szer­vez a „zengzctes magyar nyelv ápolására és a perecesi közönség nemesen szórakoz­tatására”. A felhívásra a megjelentek közül 56-an je­lentkeztek „működésre”, iso- an pedig pártoló tagoknak. Ezt követően a júniusi köz­gyűlésen elfogadják az egy­let alapszabályát, amelyet a belügyminiszter 3250/1907 (V—a) számú határozatával 1907. február 4-én jóvá­hagyott. Ezzel hivatalosan is megalakult a Bányamécs dalegylet és olvasókör Pere­cesen. A Bányamécs megalakulá­sának történeténél azonban érdekesebb az a tevékeny­ség. amelyet Lauday János perecesi tanító a kultúra szolgálatában közel 50 évig Perecesen és Diósgyőrben végzett. Pedagógusnak ké­szül és Zilahon tanítói okle­velet szerez. Diplomája meg­szerzése után a pesti színi­iskolában növendékeket tanít. Ó is többször szerepel Shakes­peare darabokban Jászai Marival, a nagy magyar tra- gikával. Sikeresebb színházi szerepei a Velencei kalmár­ban Shylock, a Bánk bán­ban pedig Petur alakítása. Megromlott egészsége miatt kénytelen Pestet otthagyni. Visszamegy szülőföldjére az alföldi Gyulaváriba. 1897-től A Borsod megyei KISZ- fiatalok is példamutatóan segítettek és segítenek az árvízkárok helyreállításában. A KISZ-szervezetek és út­törőcsapatok eddig pénzben körülbelül egy­millió forintot juttattak el a károsultak megsegí­tésére. Különösen fontos az a munka, melyet az építőtá­borok révén ajánlottak fel. Az építőtáborokba körülbe­lül 500 egyetemista és kö­zépiskolás KISZ-fiatal ment el. A műszaki egyetemről 450 fiatal négy turnusban dolgozik a BÁÉV-ncl, 100 egyetemista pedig a inályl téglagyárban tevé­kenykedik. Az utóbbi évek során Aba- újszántón is mind több és több háziasszony korszerűsí­tette konyháját. A nyár me­leg hónapjaiban igen sok háznál csomagolópapír, vagy nylonterítő kerül a szénfü- téses tűzhelyek platnijára, s „üzemen kívül maradnak” késő őszig. A mindennapi ebéd pedig gázon fő meg. Azaz: nem minden esetben. No, de ne vágjunk a dolgok elébe. — Éppen azért, mert olyan sok családnál van már községünkben propán-bután palackos gáztűzhely, a palack­csere meggyorsítása és meg­könnyítése érdekében a ta­nács két mini cseretelepet létesített. Ennek mindenki örült, hiszen azt jelentette, hogy kiürüli palackját csak kerékpárra tette, és a csere­telepről már vihette is haza a telit. De az- utóbbi idők­ben bizony nem sole örö­münk van minitelepjeinkben. Heti hatvan palackot kellene kapnunk, de a szállítás aka­dozik. Kimarad egy-egy hél. legközelebb már kétszer nny- nyi gázra van' szükség, tehát szé/liószan várnak cserére. Űgv tudom, mind '/ nemcsak a mi eondi"d' Hasonló a helyzet Tálb an és Göncön is — mondta Juhász István, a községi tanács vb-tilkára. 1900-ig a Békés, Bihar és Arad megyék találkozásá­nál fekvő 24 000 holdas Al- mási uradalom iskolájában tanít. Tanítványai egyszerű béres és zsellér szülők gyer­mekei, akik nemcsak várost, de még falut sem ismertek. 1900-ban a vasgyári iskola gondnoksága meghívja az altkor még Diósgyőr-Vasgyár- hoz tartozó bányatelepre és november 11-én Perecesre költözik. 1902-től 1906-ig el­vállalja a Vas és Acélgyári alkalmazottak olvasókörének rendezői tisztségét. 1903. ok­tóber 23-án, a kassai Rákóczi „szoboralap” javára nagy­szabású műsoros estet ren­dez. a munkás étteremben. Ezt követően 1906 és 1952 között egymás után szervezi meg a különböző kulturális intézményeket (olvasókör, mozi, sportegyesület, zenekar, műkedvelő csoportok). 1933-ban nyugdíjazzák, de kapcsolata a Bányaméccsel utána sem szakadt meg. 1937-ben ünnepli a 30 éves jubileumát a Bányamécs. Az ünnepi beszédet az olvasó­kör alapító tagja. Lauday Já­nos mondja. Lelkesen beszél a kultúráról, a tudományról. ’ a művészetekről. „Hol talál­ja meg ezt a perecesi bá­nyász? Elsősorban az olvasó­körben és az önképző egye­sületekben.” 1933-ban Perecesről Di­ósgyőrbe költözik. A Jósze­rencse műkedvelő csoportjá­A középiskolások közül 50 diák dolgozik segédmunkás­ként a BÁÉV-nél. A KISZ megyei bizottsá­gához most is folyamatosan érkeznek a jelentkezők, akik szívesen részt vállalnak kü­lönböző munkákból, ha szükséges, a Borsod megyei árvízkárok hely­reállításából is. Szerencsről legutóbb 85 szakmunkás, a sajószentpéte- ri iparitanuló intézetből 30 diák, a 3. sz. AKÖV-től több gépkocsivezető,, a MÁV Mis­kolci Járműjavító Üzeméből 17 tagú villanyszerelő ifjúsá­gi brigád jelentkezett mun­kára. Abaújszántó akadozó gáz­palack-ellátásának okáról megkérdeztük Katona Zol­tánt, a Tiszántúli Gázszolgál­tató Vállalat miskolci üzem­egységének vezetőjét, alá az alábbi felvilágosítást adta: — Való igaz, hogy a vidéki minitelepek gázpalack-ellátá­sa nem volt mindig folyama­tos. Am, ez nem rajtunk, il­letve nem a nyíregyházi töl- tőtelepen múlott. Télen a hó­fúvások miatt nem tudtak minden esetben pontosan megjelenni a községekben a szállító járművek, most pe­dig teherautóhiány miatt ma­radt ki egy-egy szállítmány. Ha arra gondolunk, hogy az AKÖV kocsijaira az árvízvé­delemben volt szükség áz utóbbi hat-nyolc hétben, ak­kor bizonyára mindenki megbocsátja a késést. Sze­rencsére azonban a helyzet hamarosan megváltozik. E hét végétől több járművet ál­lítunk be a kiszállításhoz, így ismét zavartalan lesz a vidéki mini cseretelepek gúz­nalackellátása is. Reméljük, a jó hír meg­nyugtatja az abaújszántói háziasszonyokat, s ezután éppúgy örömüket lelik mini- telepeikben, mint korábban, mint az indulás első hónap­jaiban. műveket, jeleneteket, az is­koláknak és óvodáknak gyermekdarabokat ír. Versei az üzemi lapokban jelennek meg. Fáradhatatlanul dolgo­zott egészen 1952 őszén be­következett haláláig. Az ál­tala alapított Bányamécs da­lárdája és zenekara kísérte utolsó útjára. alapítá­sa ide­jén kis magnak számított. Ez a kis mag, fáradhatatlan munkásának egy emberöltőn át végzett tevékenysége nyo­mán naggyá fejlődött és is­mertté vált. Az olvasókör — névváltozással ugyan —, de ma. is működik, őrzi a munkáskultúra hagyománya­it, s szeretettel ápolja alapí­tójának emlékét Az erdőbényei Kossuth Szakszövetkezetben hosszabb ideje levegőben lógott már a botrány. Az emberek gyak­ran összejöttek, suttogtak a faluban. A posta többször kézbesített Erdőbényéről fel­adott levelet, névvel és név­telenül a párt- és tanácsi szerveknek, szerkesztőségek­nek. Bátrak, bátortalanok követelték, hogy illetékes szervek nézzenek az erdőbé­nyei szakszövetkezet vezetői­nek körmére. Ezért is kezdte meg vizs­gálatát a Népi Ellenőrzési Bi­zottság. A vizsgálat alapos, s mindenre kiterjedő volt. Az elkészült anyag, szinte egy kisregény: a felelőtlen gaz­dálkodás iskolapéldája, ame­lyet a vizsgálat Erdőbényén talált. Hanyagság már a kezdet kezdetén A szakszövetkezet fő gaz­dálkodási területe a szőlőter­melés: 88,5 katasztrális hol­don. Ebből 27 hold még nem termő terület. A szőlők álla­pota, megművelése a kívánal­maktól messze elmarad. En­nek oka, hogy már a telepí­tésnél hanyag, nemtörődöm munkát végeztek, s már a ko­rábbi évek felügyeleti szervei is megállapították, hogy a te­lepítés után sem volt kielé­gítő a szőlők ápolása, gondo­zása. A még nem termő 27 holdból 5 hold 1964-es telepí­tésű: termőre fordulását csak jósolni lehet, pedig a hegyal­jai szőlőknél a termőre for­dulási átlag négy év. A ha­nyag munkát bizonyítja, hogy még mindig van olyan terü­Legalább 30 fokos volt a hőség. Ezen a szombat dél­utánon úgy festett Miskolc, mint egy délövi város. Az üres és kihalt utcák meg­lágyult aszfaltja fölött szin­te forrt a levegő. Mindenütt bezárták az ablakokat és le­eresztették a redőnyöket. Az életnek nem látszott semmi jele. Még a villamosok és autóbuszok is mintha rit­kábban jártak volna, mint máskor. S talán ezért, talán nem, de szokatlanul nagy csend ült a házak között. Mindezt azért tudom ilyen pontosan, mert éppen altkor igyekeztem haza. s miköz­ben aléltan csoszogtam, bot­ladoztam, hogy-hogy nem, vízióm támadt. Megjelent nekem — csak úgy a levegő­ben — egy sörösüveg. Egy szép, karcsú, hosszú nyakú, fehér hab-sapkás sörösüveg. let, amely hat éve megkezdett beruházás, s ezért, a rossz minőségű munka miatt jelen­tős területet zártak ki az ál­lami támogatásból. A tagság jogosan bírálta a vezetőket, és jogosan háborodott fel, ami­kor kiderült, hogy a szövetke­zet fennállása óta befizettek 8 millió 119 ezer forint érté­kű beruházáshoz jelentős hoz­zájárulást, s amit ebből a ve­zetőség produkált az: 7 mil­lió 488 ezer forintot ér. Megbuktak a mérlegek Pedig volt a szövetkezetnek szakembere is: Dankó Lajos főmezőgazdász, havi négy­ezerért, ott volt az elnök, Ro­mán Ferenc, havi négyezer- kettőszázért, a főkönyvelő, Kúti Béláné, szintén havi négyezerért rendezte a dolgo­kat. A Népi Ellenőrzési Bizott­ság visszamenőleg az elmúlt három év gazdálkodósát vizs­gálta. Számos szabálytalansá­got talált. Vannak eredményt csökkentő, eredményt növelő tételek. Valamennyi mérleg egy számszaki bravúr, lavíro- zás, de mindig úgy, hogy a vezetőségnek a saját zsebébe minél több jusson. Egyetlen példa csupán: a pincében tá­rolt bort a mérlegben jóval a hivatalos ár felett vették szá­mításba. hogy több legyen a nyereség, s így a kiosztható jutalom. A jutalmazásokat ál­talában prémiumfeltételekhez kötötték, de azok olyanok vol­taic, amit kötelességből is el kellett végezni. 1968-ban a prémiumfeltétel a hegyközség Természetesen mindjárt mel­lé egy .öblös, mély pohár. Óh! Hirtelen könnyűnek éreztem magam, mint id le­beg ég és föld között. Mint a balett-táncos, ha ugrik szép hölgye felé, úgy úsztam át­szellemült arccal, kitárt ka­rokkal a gyöngypárás sörös­üveg felé. Csodák csodája! Csendes, lágy, simogató szel­lő támadt, mély óvatosan és lassan megdöntötte az üve­get. Vékony sugárban csör­gött a sárga ital, de azért mire odaértem, megtelt a po­hár. Inni persze már nem ihat­tam belőle. Addigra már el­tűnt. De jó szerencse, hogy éppen egy fűszerbolt előtt lepett meg a fent leírt vízió, s hogy benn a polcok előtt több láda sört pillantottam meg. Ettől természetesen kétszeres tempóban kezdett dobogni a szívem, és kétsze­resen éreztem, mennyire száraz a torkom. Sőt, oly kínzó gyengeség uralkodott el rajtam, hogy képtelen voltam ellenállni a jugoszláv sör tömegvonzásának. Bármily furcsa, de a hó­nom alatt szorongatott sö­rösüveg fedezékében. már Együttes, kibővített ülést tartott Sárospatakon az MSZMP és a KISZ városi Bizottsága, s ezen az ifjúság helyzetéről folytattak beható tanácskozást A pártbizottság megállapí­tása szerint a sárospataki fiatalokban is egyre tudato- sabbá válik a felnőtt életre való felkészülés, s mind ha­tékonyabban mutatkozik meg az építő munkában való részvétel. A pataki munkás-, paraszt- és diákifjúság is cselekvő részese szocializ­must építő társadalmunknak, s nagy többségének érzés- és gondolatvilágárt, magatartá­nyereségtervének teljesítése volt Decemberben az elnök felvett 15 ezer 360 forintot a főmezőgazdász 13 ezer 720-at a főkönyvelő 14 ezer 280-at, míg az összes fizikai állo­mányú dolgozónak 39 ezer 890 forintot adtak. A népi ellenőrzés megálla­pította, hogy enyhén szólva is, jogtalanul zsebelték be a jelentős összegeket A dolgo­zók nem hibáztathatók, hi­szen nekik éppen csak adtak valamit de egyébként sem ismerhették, miként áll a hegyközség mérlege. Vannak egészen kirívó példák is, amelyből az derül ki, hogy a bennfentesek többet is kap­hattak: két borkimérője van a szakszövetkezetnek, s egyik sem teljesítette a prémium­feltételeket: az egyik 1450 fo­rintot a másik több, mint 2 ezret kapott. Az elmúlt év­ben, jogtalanul, még ennél is nagyobb összeget zsebelt be a három vezető. A népi ellen­őrzés vizsgálata részletes, s így a könyvelés számszaki bravúrjaival, lavirozásával alaposan megbukott Napvi­lágra kerültek az erdőbényei prémiumok, jutalmak árnyai. Volt, amikor a vezetőség (hárman) saját magának utalt Különböző számlák — vásárlási, beruházási — sem egészen áttekinthetők. Ott volt az egész falu Nemrég volt a közgyűlés Erdőbényén. Ott volt az egész falu, több mint 700-an, vala­mennyien a szakszövetkezet tagjai. Sápadt a vezetőség. A korántsem tűnt elviselhetet­lennek a hőség. így hát nem csodálni való, hogy röpke percek alatt elmaradt mögöt­tem a belváros, s hamarosan jégszekrénybe került kese­rű ízű, de édes reményű terhe táskámnak. Ekkor azonban még nem sejthet­tem. milyen meglepetés vár rám. Ezért nyugodtan ki­vártam. míg a jó Lehel meg­teszi a magáét. No, azért igaz, ami igaz, nagyon vá­gyódtam a jó. csípős, hűsítő sörre. Végre elérkezett a várva- várt pillanat. Felbontottam az üveget, s nem tudtam is­mét vízióm támadt-e. vagy a valóság ilyen nagyon-nagyon szomorú. Az történt ugyanis, hogy sértetlen kupakú. lég­mentesen lezárt üveg alján, csalt ujjnyi sör lötyögött." Csak egy ujjnyi! Ez csalás! Ez lopás! — kiáltottam. Eb­ből valaki fondorlatos módon kiitta a sört. Ez vért kíván! Később azután megtudtam az illetékesektől, hogy nem lopott senki, nem ivott senki, így jött a gyárból. A gyár percenként kilencszáz üveget töltő soráról. Micsoda peril! B. P. határozzák meg. Ugyanakkor az ifjúság egy részénél tapasztalható nega­tív jelenségekre is rámuta­tott az állásfoglalás, amilyen például a politika és a köz­életi tevékenység iránt meg­nyilvánuló közömbösség, az anyagiasság, az ízlésük, műve­lődési igényük alacsony foka és különböző kispolgári né­zetek. A pártbizottság állásfogla­lása hangsúlyozza, hogy az ifjúság szocialista nevelését a társadalmi érdekek is meg­követelik. <h. J.) árnyai tagok mindent a vezetőség fe. jére olvastak. A hatalmasko­dást, a felelőtlen gazdálko­dást, s azt, hogy a saját zse­bére dolgozott a három veze­tő. Az elnök még a közösség fájához, az erdőhöz is hozzá­nyúlt. A fuvaros az elnök fia volt, s amit a fáért az elnök befizetett, az a valóságos ér­téknek csupán a fele volt. A főkönyvelő, noha, mint a pél­dák is bizonyítják, igen jól keresett, vasúti jegyek árával is megkárosította a közössé­get: félárú jegye volt; ő egé­szet számolt el: ez egyetlen esztendőben 1800 forint jog­talan haszon. Az elnököt visz- szahívták, a főmezőgazdász felmondott, a főkönyvelőt fe- gyelmileg elbocsátották. A szakszövetkezet fegyelmi bi­zottsága kártérítési határoza­tot is hozott. Az elnöknek 32 ezer 252 forintot, a főmező­gazdásznak 31 ezer 715 forin­tot, a főkönyvelőnek 32 ezer 245 forintot kell visszafizet­nie: ez az 1968—69-es évek­ben jogtalanul felvett pré­mium. * A hegyaljai" szakszövetke­zetekben sajnos, még mindig, ezeken kívül is akad több tel­hetetlen ügyeskedő. A járási tanács illetékes osztálya, amely aktívan harcol ellenük, most arra kényszerült, hogy a vezetők fizetését is rögzítse, mert sok helyen igen nagy számokat állapítottak meg maguknak. Több vizsgálat van folyamatban: elejét akar­ják venni, hogy megismétlőd­jön az erdőbényei eset. Csengeti Ervin I 1906 FEBRUÁR KISZ-fiaíalok segítsége Minitelepek — gondokkal Magyar András Tanulmány Hz erdőbényei prémiumok / A BANYAMÉCS Az ifjúság helyzetéről tanácskoztak Sárospatakon sát e szocializmus eszméi

Next

/
Oldalképek
Tartalom