Észak-Magyarország, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-28 / 150. szám

ÉSZAK- MAGYARORSZÄG 6

Vasárnap, 1970, június 28.

Ahol Kálmán király borospincéié volt

A szőlőművelés és az ezeréves Tárcái

I

A közelmúltban ré^

ben közölte az Észak-Magyar- ország dr. Pusztai Bélának, a megyei tanács vb elnökhelyettesének cikkét a Tokaj - hegyaljai rekonstrukció eredményeiről, további feladatairól. A cikkben foglaltak véleménynyilvánításra, gondolat kicserélésére buzdítottak több szakembert, elsősorban a szőlőművelés lelkes híveit, köztük a tarcali Anderkó Sándort, aki érdekes összefoglalót küldött szerkesztősé, günknek a szőlőművelés és a szőlőrekonstrukciók tarcali vonatkozásairól. Az alábbiakban szemelvényeket közlünk Anderkó Sándor értékes munkájából.

.. Könyves Kálmán királyunknak Tarcalon volt a borospincéje. A pincék és a szőlők is nagy értéket képviseltek, őrzésük, gyarapításuk pedig nagy gondot okozott. A tatárjárás aztán elpusztította a szőlőket és a lakosság is nagy veszteségeket szenvedett. A helyreállítás munkája és az első szőlőrekonstrukció TV. Bélának jutott. Neki azonban nemcsak szőlő-sza- porítóariyagokról, hanem szakemberekről, szőlőmunkásokról is kellett gondoskodnia. A sok nemes szőlőfajtával — például a furmint — együtt tehát meghonosodtak nálunk az olaszok is, és kialakult a mai Bodrogola- szi, Olaszliszka...

A XV. században Szerencs, Tállya, Tárcái. Tokaj, Tolcs- va, Patak és Üjhely már neves bortermő helyeknek számítottak, Tokaj pedig gócpontjává fejlődött e vidéknek és névadója lett a boroknak. Mohács után azonban újból elpusztult a fejlett szőlőkultúra. A törökhódoltság után az újra nekilendülő szőlőművelésünket pedig a bécsi Habsburg-ház politikája igyekezett kizsarolni.

1701-ben miután II. Rákóczi Ferencet elfogták, szőlőit a kincstár számára foglalták , le. Tokajban nyolc, Tarcalon pedig tizenhárom nagy értékű szőlő került a kincstár tulajdonába. Azonban nem sokáig használhatta, mert a felkelők győzelmével tíz évre ismét Rákóczi kezére kerültek ezek az ingatlanok, köztük a híres tarcali Szarvas szőlő is. A szatmári béke után megint fordult a helyzet: újra a kincstár és a királyi kamara birtokába kerültek Tokaj, Tárcái, Mád, Tállya, Tolcs.va és más hegyaljai községek szőlői. Ezeket 1748 után rendezték a tarcali Szarvas szőlő köré. Ebből a tagosításból alakult ki az a terület, amelyen a felszabadulás után kialakult a Szőlészeti Kutatóintézet tarcali telepe és a Tokaj-hegy- aljai Állami Gazdaság.

(ériünk még vissza

ue icijuiiK a múlthoz!

1835 körül jelentkezett a mindent elpusztító filoxera. Fellépett a peronoszpóra és ugyanakkor az erózió is pusztította a szőlők aranysárga talaját. Ez a pusztulás tette szükségessé a második szőlő rekonstrukciót. A telepítés azonban nehezen indult, mert az emberek nem bíztak az oltványszőlők minőségében. 1909-re azonban a Hegyalja szőlőtermő területe elérte, a 7484 holdat és a hagyományos szőlőmunkákon kívül szénkénegeztek is a régi szőlőkben.

I

mBn

A humor hivatásos mű- velői magánéletükben általában halk szavú, tépelődő emberek. A társaság kedveltjei nem ők, családi és szűkebb baráti körben jópofaságot ne várjunk tőlük. A derűs csevegőktől egy világ választja el őket, a dolgok mélyére ásó magányosságuk.

Hegedűs István, Munká- csy-díjas, a Ludas Matyi karikaturistája a legteljesebb módon erősíti ezt a megfigyelést; nehéz szólásra bírni. Felelősséggel méri mondatait, mintha csak önmagá. nak beszélne. Sokáig álldogál a tárgyai előtt és emlékezik.

— Gyűjtési mániám régi, a kisdiák világmegismerési vágya volt az indítéka. Metternich nagyorrú karikatúráját öt éves koromban vágtam ki magamnak egy lexikonból. Eklektikus vagyok, nem kedvelem a szokványos műtárgyakat, csak azt gyűjtöm, ami tetszik. — tehát a bizarrt.

A falon bőrfonatban két strucc-tojás, mellettük táblabírói tajtékpipa, ősrégi körző, gyöngyházberakásos kézi fújtató. — órásmesterek hajdani szerszáma, amivel a finom szerkezeteket tisztították. Aztán ugyanebből egy nagyobb példány, ez ' már beillik a porszívók ősének. Az ágy mellett angol ' börparaván, vörös postakocsit ábrázol, kicsit távolabb Farnazetti. hires milánói kc- I rámikus tányérja, négyezer I éves egyiptomi sírfej, római- j kori dobókockák, homokóra j és útinapóra, eredeti néger népművészeti faragványok, csillagászati távcső és puskák, márványberakásos asztal 48 féle márványból, egyiptomi sirmécsesek, s

hosszúnyakú gémet utánzó olló.

— A tárgyak állandó jelenléte inspiráló hatással van rám. Azonkívül mindenféle formának állandóan készen kell lenni a fejemben, és a legjobb modellek ehhez a valóságos tárgyak. Többszáz éves könyveim, melyeket Ínyenc gyűjtők üveg alatt őriznének, nekem minden nap forgatott munkaeszközeim.

A karikaturista a pillanat fonákságát látja, s a maradandó érvényűt rajzolja meg. A szüntelen mozgásban levő nagyvilág a modellje neki is.

— A nyelvöltögető fonákságokat másokkal is észre- vétetni, spontán módon jelentkezett bennem. Ezzel egyidős lehet a formák, vonalak iránti érzékenységem. Ügy is mondhatnám, fényképező alkat vagyok, amit egyszer lefényképeztem, azt valamikor, amikor a legnagyobb szükségem van rá, előhívom.

Asztalán, a barokk XVII. századbeli építményen félbehagyott munkájának nyomai. Háromszáz évig monostori szerzetesek ebédlő- asztala volt az oroszlánlábakon álló masszivitás. Pár száz évig még lehet rajzol- gatni rajta.

a bútorait is sajátos igénnyel válogatta össze. Minden darabja súlyos műremek. De aláírása rövid kis nevetés: hihi. Nevének ismételt kezdőbetűiből állította össze. Csak így ismeri az ország, s a határokon túl a legnagyobb lapok olvasói is.

Hihi, négy betű, őt és azt a nevetést jelzi, amit karikatúráival kirobbant belőlünk.

Onody Éva

/

A második világháború végén újból hadszíntérré vált szőlővidékünk. A felszabadulás idején már csak 6800 hold öreg, hiányos, leromlott szőlőt találhattunk a Hegyalján. Ez tette szükségessé a harmadik, most is folyó rekonstrukciót.

Az út- és vízrendezés, a talajvédelem, a vízellátás, öntözés, erdősítés munkálatai szükségesek ahhoz, hogy új telepítésekkel és a meglevő ültetvényekkel szerves egységét képezzenek ki. Tehát átfogó tervre van szükség, amely részleteiben tartalmazza a telepítés, a felújítás nagy körültekintést igénylő munkáját.

Tokaj-Hegyalja harmadik rekonstrukciója máris szép eredményekkel kecsegtet. Alapos, körültekintő munkáról tanúskodik az ezzel kapcsolatos beszámoló könyvecske és az Eszak-Magyarország- ban közelmúltban megjelent két cikk is, amelyet dr. Pusztai Béla írt. Ezeket minden szakember és a Hegyaljáért rajongó szőlőtermelő haszonnal lapozgathatja...”

FnnvSf Anderkó Sándor

ijunyi tanulmányából, amely természetesen még sok, érdekes történelmi visszapillantást tartalmaz. Azonban már ez is bizonyítja, nem alaptalanul nevezzük a mi Hegyaljánkat ősi, történelmi nevezetességű borvidéknek! Nagymúltú vidékről van szó, sokan nem is sejtjük, mekkora történelmi gazdagság van a betelepített hegyoldalak és a mohos kövű pincék mögött ... E nagymúltú vidékhez tartozik az ezeréves Tárcái, amely ezen az őszön készül a nevezetes évfordulóra. Megyénknek e sajátosan érdekes és nevezetes nagyközségéről még bizonyára sokat hallunk a ■ következő hónapokban.

O. M.

Kibernetikai

labor

az egyetemen

A Nehézipari Műszáki Egyetemen számológépes laboratóriumot hoznak létre. A labor a matematikai tanszék kezelésében létesül. A hallgatók itt végezhetik el a diplomatervekhez és a feladatokhoz szükséges számításokat. A laborban kis, asztali elektromechanikus számológépeket helyeznek el. A meglevő gépekhez most vásároltak hat darab SOEMTRON gyártmányú gépet, amelyek darabonként 50, illetve GO ezer forintba kerültek. A felszerelés és a labor helyiségének korszerűsítése mintegy 400 ezer forintba kerül.

A gépeken egyszerre 15— 20 hallgató dolgozhat. Kezelésük egyszerű, nem kíván különösebb képzettséget.

A további tervekben szerepel egy új elektronikus számítógép beszerzése is, amelynek költsége mintegy 20 millió forint. A tervezett gép körülbelül húszszor gyorsabb a jelenlegi ODRA gépeknél.

Az új labort az ősszel üzembe helyezik, s tervezik azt is, hogy az elektronikus számítógépek programozását fakultatív tárgyként oktatják az egyetemen.

Olvasó öregasszony

Foto: Horváth

A diósgyőri várpalota pusztulásának kezdete

Nyáry István lakásának leltára 1616—1629 közötti időről

Diósgyőr történelmi éveinek elsorolásában eljutottunk a Nyáry-család birtoklásának idejéig, a 17. század elejéig. Ahhoz a szakaszhoz érkeztünk, amikor külön is érdemes beszámolni magának a várpalotának állapotáról. 1616-ból kapunk legelőször értesítést a vár állapotáról. Ebben az évben

Halász

i

ugyanis a szepesi kamara biztosa, Melith Péter hivatalos jelentést ad a királyi kamarának a felvidéki várak, közte Diósgyőr állapotáról.

Magyar nyelvű jelentése így kezdődik: „a mi a Diós- ' győr állapotját illeti, mint kezdjem írásom, azt sem tudom. Nem lehetvén oly kemény magyari szív, ki annak a szép épületnek pusztulásra fordulásán meg ne iszonyodnék, és szomorodjék, mely fejedelmi épületnek én földünkön mását nem is láttam. A romlásban pusztulásra teljességgel fordult, úgy annyira meg hogy házainak zsindelyezése és szép tornyainak, Kápolnájának is vakolásai szakadoznak, külső nagy bástyái romlanak és hullanak egymásrul, úgy annyira, nem sokára külső részei szép halas víz árkát töltik be ...”

Amint ebből kiderül, a pusztulás tulajdonképpen most vette kezdetét. Melith nem beszél még a boltozatok beomlásáról, de a tetőzsindelyek hiányossága már előreveti. a beázások veszélyeit. Egyelőre a kápolna gótikus és reneszánsz festését tartó vakolathullásról van szó. Helyeiken állanak még a reneszánsz kandallódíszek, talán a bronz szárnyasaitok is, aranyozott márványkereteikben, a nyugati díszterem háromszakaszos csúcsíves boltozatain még épségben van a három zárókő: Erzsébet portréja, a sárkányfészek és az indás díszmű. Még áll díszbejárala is, két szélén Mariazellt idéző félpilléreivel. A „fejedelmi épület” tehát még minden olyan szépségével mutatja magát, amit egyelőre helyéről sem lehel, elmozdítani. De több aranyozott márvány kandallódísz már letörött, a kápolna traui szobrászának. Giovanni Dalmatának fehérmárvány Madonnája már 70 éve nincs többé a helyén, valahol a várfal tövében hever, puskaussal leverve a Madonna és gyermeke, az alexandriai Katalin és a vértanú Luciának arca. A nemtörődömség hanyagság és a könnyelmű, rossz gazda, az időnkénti bosszúállások barbársága már nagyjából elvégezte munkáját a vár- belső reneszánsz díszein.

S bár az országgyűlés 1618- tól elrendeli a vár helyre- hozatalát és a megye 1619., 162,1.. 1624. és 1629-ben ismételten munkaerőket rendel az építésre, a helyzet alig változik.

Legjobban kiderül ez* abból az inventárból, amit 1629-ben Miskolczy Miklós Gömör megyei esküdt vesz fel Nyáry István lakásáról, Czene János várnagy és Varga Mihály diósgyőri bíró jelenlétében.

Nyáry István a vár és az uradalom egyhatodának a birtokosa. Ö volt az egyetlen, aki a birtokosok részéről a várban lakott, mégpedig a délkeleti torony és a hozzácsatlakozó keleti szárny emeleti és földszinti két-két helyiségében. Hogy volt ez a vári lakás berendezve? Az inventár pontosan leírja: „Az Ür szobáiaban az Feölsö Várban vagyon” középen egy rakott (intarziás) asztal vörös vargabőrszőnyeggel letakarva, hat leszegezett rakott ülő lócákkal. (Ezek az intarziás bútorok valószínűleg még a királyi berendezésből maradtak.) A szobát zöldmázas, kívül fűthető kemence melegítette. Egy-két embernek való nyoszolya, két festett fogas, egy deszka pohárszék. két hosszú karosszék, több kisebb ülőszék, egy velencei „kisded gyertyatartó” vas koppantóval, egy fa mosdó zsótár adta az összes berendezést. Az ablakokon tizenkét rámában üveg, és öt hordóban ecet (!) egészíti ki Nyáry uram kényelmét... A szoba melletti toronyhelyiségben volt a faszén raktározva, de a falba épített nagy ruhatartó almáriomban csupán „sindel szeghet” és asztalra való abroszokat vett fe] a leltározó, megjegyezve, hogy az innen nyíló „arnék- saeknek” rakott, tehát intarziás ajtaja van ... Íme, így festett az a szoba, amely 150 évvel előbb flandriai kárpitjaival, szőrméivel és ólomba rakott színes tárcsaüvegeivel Beatrix egyik kedvelt tartózkodási helye volt..

Komáromy József