Észak-Magyarország, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-28 / 150. szám

ÉSZAK- MAGYARORSZÄG 6 Vasárnap, 1970, június 28. Ahol Kálmán király borospincéié volt A szőlőművelés és az ezeréves Tárcái I A közelmúltban ré^ ben közölte az Észak-Magyar- ország dr. Pusztai Bélának, a megyei tanács vb elnökhe­lyettesének cikkét a Tokaj - hegyaljai rekonstrukció ered­ményeiről, további feladatai­ról. A cikkben foglaltak vé­leménynyilvánításra, gondo­lat kicserélésére buzdítottak több szakembert, elsősorban a szőlőművelés lelkes híveit, köztük a tarcali Anderkó Sándort, aki érdekes össze­foglalót küldött szerkesztősé, günknek a szőlőművelés és a szőlőrekonstrukciók tarcali vonatkozásairól. Az alábbiak­ban szemelvényeket közlünk Anderkó Sándor értékes mun­kájából. .. Könyves Kálmán kirá­lyunknak Tarcalon volt a bo­rospincéje. A pincék és a sző­lők is nagy értéket képvisel­tek, őrzésük, gyarapításuk pe­dig nagy gondot okozott. A tatárjárás aztán elpusztította a szőlőket és a lakosság is nagy veszteségeket szenve­dett. A helyreállítás munkája és az első szőlőrekonstrukció TV. Bélának jutott. Neki azonban nemcsak szőlő-sza- porítóariyagokról, hanem szakemberekről, szőlőmunká­sokról is kellett gondoskod­nia. A sok nemes szőlőfajtá­val — például a furmint — együtt tehát meghonosodtak nálunk az olaszok is, és ki­alakult a mai Bodrogola- szi, Olaszliszka... A XV. században Szerencs, Tállya, Tárcái. Tokaj, Tolcs- va, Patak és Üjhely már ne­ves bortermő helyeknek szá­mítottak, Tokaj pedig góc­pontjává fejlődött e vidéknek és névadója lett a boroknak. Mohács után azonban újból elpusztult a fejlett szőlőkul­túra. A törökhódoltság után az újra nekilendülő szőlőmű­velésünket pedig a bécsi Habsburg-ház politikája igye­kezett kizsarolni. 1701-ben miután II. Rákó­czi Ferencet elfogták, szőlőit a kincstár számára foglalták , le. Tokajban nyolc, Tarcalon pedig tizenhárom nagy érté­kű szőlő került a kincstár tu­lajdonába. Azonban nem so­káig használhatta, mert a fel­kelők győzelmével tíz évre ismét Rákóczi kezére kerül­tek ezek az ingatlanok, köz­tük a híres tarcali Szarvas szőlő is. A szatmári béke után megint fordult a helyzet: újra a kincstár és a királyi kama­ra birtokába kerültek Tokaj, Tárcái, Mád, Tállya, Tolcs.va és más hegyaljai községek szőlői. Ezeket 1748 után ren­dezték a tarcali Szarvas szőlő köré. Ebből a tagosításból ala­kult ki az a terület, amelyen a felszabadulás után kialakult a Szőlészeti Kutatóintézet tar­cali telepe és a Tokaj-hegy- aljai Állami Gazdaság. (ériünk még vissza ue icijuiiK a múlthoz! 1835 körül jelentkezett a min­dent elpusztító filoxera. Fel­lépett a peronoszpóra és ugyanakkor az erózió is pusz­tította a szőlők aranysárga ta­laját. Ez a pusztulás tette szükségessé a második szőlő rekonstrukciót. A telepítés azonban nehezen indult, mert az emberek nem bíztak az oltványszőlők minőségében. 1909-re azonban a Hegyalja szőlőtermő területe elérte, a 7484 holdat és a hagyomá­nyos szőlőmunkákon kívül szénkénegeztek is a régi sző­lőkben. I mBn A humor hivatásos mű- velői magánéletükben általában halk szavú, tépelődő emberek. A társa­ság kedveltjei nem ők, csa­ládi és szűkebb baráti kör­ben jópofaságot ne várjunk tőlük. A derűs csevegőktől egy világ választja el őket, a dolgok mélyére ásó ma­gányosságuk. Hegedűs István, Munká- csy-díjas, a Ludas Matyi ka­rikaturistája a legteljesebb módon erősíti ezt a megfi­gyelést; nehéz szólásra bír­ni. Felelősséggel méri mon­datait, mintha csak önmagá. nak beszélne. Sokáig álldo­gál a tárgyai előtt és emlé­kezik. — Gyűjtési mániám régi, a kisdiák világmegismerési vágya volt az indítéka. Met­ternich nagyorrú karikatú­ráját öt éves koromban vág­tam ki magamnak egy lexi­konból. Eklektikus vagyok, nem kedvelem a szokványos műtárgyakat, csak azt gyűj­töm, ami tetszik. — tehát a bizarrt. A falon bőrfonatban két strucc-tojás, mellettük táb­labírói tajtékpipa, ősrégi körző, gyöngyházberakásos kézi fújtató. — órásmesterek hajdani szerszáma, amivel a finom szerkezeteket tisztí­tották. Aztán ugyanebből egy nagyobb példány, ez ' már beillik a porszívók ősé­nek. Az ágy mellett angol ' börparaván, vörös postako­csit ábrázol, kicsit távolabb Farnazetti. hires milánói kc- I rámikus tányérja, négyezer I éves egyiptomi sírfej, római- j kori dobókockák, homokóra j és útinapóra, eredeti néger népművészeti faragványok, csillagászati távcső és pus­kák, márványberakásos asz­tal 48 féle márványból, egyiptomi sirmécsesek, s hosszúnyakú gémet utánzó olló. — A tárgyak állandó jelen­léte inspiráló hatással van rám. Azonkívül mindenfé­le formának állandóan ké­szen kell lenni a fejemben, és a legjobb modellek ehhez a valóságos tárgyak. Több­száz éves könyveim, melye­ket Ínyenc gyűjtők üveg alatt őriznének, nekem min­den nap forgatott munka­eszközeim. A karikaturista a pilla­nat fonákságát látja, s a maradandó érvényűt rajzol­ja meg. A szüntelen moz­gásban levő nagyvilág a modellje neki is. — A nyelvöltögető fonák­ságokat másokkal is észre- vétetni, spontán módon je­lentkezett bennem. Ezzel egyidős lehet a formák, vo­nalak iránti érzékenysé­gem. Ügy is mondhatnám, fényképező alkat vagyok, amit egyszer lefényképez­tem, azt valamikor, amikor a legnagyobb szükségem van rá, előhívom. Asztalán, a barokk XVII. századbeli építményen fél­behagyott munkájának nyo­mai. Háromszáz évig mo­nostori szerzetesek ebédlő- asztala volt az oroszlánlá­bakon álló masszivitás. Pár száz évig még lehet rajzol- gatni rajta. a bútorait is sajátos igénnyel válogatta össze. Minden darab­ja súlyos műremek. De alá­írása rövid kis nevetés: hi­hi. Nevének ismételt kezdő­betűiből állította össze. Csak így ismeri az ország, s a határokon túl a legna­gyobb lapok olvasói is. Hihi, négy betű, őt és azt a nevetést jelzi, amit kari­katúráival kirobbant belő­lünk. Onody Éva / A második világháború vé­gén újból hadszíntérré vált szőlővidékünk. A felszabadu­lás idején már csak 6800 hold öreg, hiányos, leromlott sző­lőt találhattunk a Hegyalján. Ez tette szükségessé a har­madik, most is folyó rekonst­rukciót. Az út- és vízrendezés, a ta­lajvédelem, a vízellátás, ön­tözés, erdősítés munkálatai szükségesek ahhoz, hogy új telepítésekkel és a meglevő ültetvényekkel szerves egysé­gét képezzenek ki. Tehát át­fogó tervre van szükség, amely részleteiben tartalmaz­za a telepítés, a felújítás nagy körültekintést igénylő mun­káját. Tokaj-Hegyalja harmadik rekonstrukciója máris szép eredményekkel kecsegtet. Alapos, körültekintő munká­ról tanúskodik az ezzel kap­csolatos beszámoló könyvecs­ke és az Eszak-Magyarország- ban közelmúltban megjelent két cikk is, amelyet dr. Pusz­tai Béla írt. Ezeket minden szakember és a Hegyaljáért rajongó szőlőtermelő haszon­nal lapozgathatja...” FnnvSf Anderkó Sándor ijunyi tanulmányából, amely természetesen még sok, érdekes történelmi visszapil­lantást tartalmaz. Azonban már ez is bizonyítja, nem alaptalanul nevezzük a mi Hegyaljánkat ősi, történelmi nevezetességű borvidéknek! Nagymúltú vidékről van szó, sokan nem is sejtjük, mekko­ra történelmi gazdagság van a betelepített hegyoldalak és a mohos kövű pincék mö­gött ... E nagymúltú vidék­hez tartozik az ezeréves Tár­cái, amely ezen az őszön ké­szül a nevezetes évfordulóra. Megyénknek e sajátosan ér­dekes és nevezetes nagyköz­ségéről még bizonyára sokat hallunk a ■ következő hóna­pokban. O. M. Kibernetikai labor az egyetemen A Nehézipari Műszáki Egyetemen számológépes la­boratóriumot hoznak létre. A labor a matematikai tanszék kezelésében létesül. A hall­gatók itt végezhetik el a diplomatervekhez és a fel­adatokhoz szükséges számítá­sokat. A laborban kis, asztali elektromechanikus számoló­gépeket helyeznek el. A meg­levő gépekhez most vásárol­tak hat darab SOEMTRON gyártmányú gépet, amelyek darabonként 50, illetve GO ezer forintba kerültek. A fel­szerelés és a labor helyisé­gének korszerűsítése mintegy 400 ezer forintba kerül. A gépeken egyszerre 15— 20 hallgató dolgozhat. Keze­lésük egyszerű, nem kíván különösebb képzettséget. A további tervekben sze­repel egy új elektronikus számítógép beszerzése is, amelynek költsége mintegy 20 millió forint. A tervezett gép körülbelül húszszor gyor­sabb a jelenlegi ODRA gé­peknél. Az új labort az ősszel üzembe helyezik, s tervezik azt is, hogy az elektronikus számítógépek programozását fakultatív tárgyként oktatják az egyetemen. Olvasó öregasszony Foto: Horváth A diósgyőri várpalota pusztulásának kezdete Nyáry István lakásának leltára 1616—1629 közötti időről Diósgyőr történelmi évei­nek elsorolásában eljutot­tunk a Nyáry-család birtok­lásának idejéig, a 17. szá­zad elejéig. Ahhoz a sza­kaszhoz érkeztünk, amikor külön is érdemes beszámolni magának a várpalotának ál­lapotáról. 1616-ból kapunk legelőször értesítést a vár ál­lapotáról. Ebben az évben Halász i ugyanis a szepesi kamara biztosa, Melith Péter hivata­los jelentést ad a királyi ka­marának a felvidéki várak, közte Diósgyőr állapotáról. Magyar nyelvű jelentése így kezdődik: „a mi a Diós- ' győr állapotját illeti, mint kezdjem írásom, azt sem tu­dom. Nem lehetvén oly ke­mény magyari szív, ki annak a szép épületnek pusztulás­ra fordulásán meg ne iszo­nyodnék, és szomorodjék, mely fejedelmi épületnek én földünkön mását nem is lát­tam. A romlásban pusztulás­ra teljességgel fordult, úgy annyira meg hogy házainak zsindelyezése és szép tor­nyainak, Kápolnájának is vakolásai szakadoznak, kül­ső nagy bástyái romlanak és hullanak egymásrul, úgy annyira, nem sokára külső részei szép halas víz árkát töltik be ...” Amint ebből kiderül, a pusztulás tulajdonképpen most vette kezdetét. Melith nem beszél még a boltozatok beomlásáról, de a tetőzsinde­lyek hiányossága már előre­veti. a beázások veszélyeit. Egyelőre a kápolna gótikus és reneszánsz festését tartó vakolathullásról van szó. Helyeiken állanak még a reneszánsz kandallódíszek, talán a bronz szárnyasaitok is, aranyozott márványkere­teikben, a nyugati díszterem háromszakaszos csúcsíves boltozatain még épségben van a három zárókő: Erzsé­bet portréja, a sárkányfészek és az indás díszmű. Még áll díszbejárala is, két szélén Mariazellt idéző félpillérei­vel. A „fejedelmi épület” te­hát még minden olyan szép­ségével mutatja magát, amit egyelőre helyéről sem lehel, elmozdítani. De több ara­nyozott márvány kandalló­dísz már letörött, a kápol­na traui szobrászának. Gio­vanni Dalmatának fehérmár­vány Madonnája már 70 éve nincs többé a helyén, vala­hol a várfal tövében hever, puskaussal leverve a Ma­donna és gyermeke, az alexandriai Katalin és a vér­tanú Luciának arca. A nem­törődömség hanyagság és a könnyelmű, rossz gazda, az időnkénti bosszúállások bar­bársága már nagyjából el­végezte munkáját a vár- belső reneszánsz díszein. S bár az országgyűlés 1618- tól elrendeli a vár helyre- hozatalát és a megye 1619., 162,1.. 1624. és 1629-ben ismé­telten munkaerőket rendel az építésre, a helyzet alig változik. Legjobban kiderül ez* ab­ból az inventárból, amit 1629-ben Miskolczy Miklós Gömör megyei esküdt vesz fel Nyáry István lakásáról, Czene János várnagy és Varga Mihály diósgyőri bíró jelenlétében. Nyáry István a vár és az uradalom egyhatodának a birtokosa. Ö volt az egyetlen, aki a birtokosok részéről a várban lakott, mégpedig a délkeleti torony és a hozzá­csatlakozó keleti szárny eme­leti és földszinti két-két he­lyiségében. Hogy volt ez a vári lakás berendezve? Az inventár pontosan leírja: „Az Ür szobáiaban az Feölsö Vár­ban vagyon” középen egy rakott (intarziás) asztal vörös vargabőrszőnyeggel letakar­va, hat leszegezett rakott ülő lócákkal. (Ezek az intar­ziás bútorok valószínűleg még a királyi berendezésből ma­radtak.) A szobát zöldmázas, kívül fűthető kemence mele­gítette. Egy-két embernek való nyoszolya, két festett fogas, egy deszka pohárszék. két hosszú karosszék, több kisebb ülőszék, egy velen­cei „kisded gyertyatartó” vas koppantóval, egy fa mosdó zsótár adta az összes beren­dezést. Az ablakokon tizen­két rámában üveg, és öt hordóban ecet (!) egészíti ki Nyáry uram kényelmét... A szoba melletti toronyhelyi­ségben volt a faszén rak­tározva, de a falba épített nagy ruhatartó almáriomban csupán „sindel szeghet” és asztalra való abroszokat vett fe] a leltározó, megjegyezve, hogy az innen nyíló „arnék- saeknek” rakott, tehát in­tarziás ajtaja van ... Íme, így festett az a szoba, amely 150 évvel előbb flandriai kárpitjaival, szőrméivel és ólomba rakott színes tárcsa­üvegeivel Beatrix egyik ked­velt tartózkodási helye volt.. Komáromy József

Next

/
Oldalképek
Tartalom