Észak-Magyarország, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-27 / 149. szám
Szombat, 1970. június 27. ÉSZAK.MAGYARORSZAG 3 OCÜ szeles Kedves figyelmesség — Felkészítés a nagyobb önállóságra — Eredmények és felmérés az Ongai Az ipari háttér A BVK és az építőipar együttműködése Megalakult Sárospatakon , a népfront nőbizottsága Együttes ülést tartott Sárospatakon a Hazafias Népfront és a nőtanács városi bizottsága, amelyen Joósz György titkár megnyitója után Bujdos János, a városi pártbizottság titkára tartott gondolatokban gazdag előadást a nők politikai, gazdasági szerepéről, »szociális helyzetéről, majd vázolta r. nőmozgalom előtt álló feladatokat. ismertetve az MSZM1 Központi Bizottságának februári határozatát, hangsúlyozta. hogy ennek megfelelően a járási, városi és községi nőtanácsokat fokozatosan átszervezik a Hazafias Népfront részeként működó nőbizottságokká. Kifejtette a továbbiakban, hogy a nők gondjainak megoldását célzó határozatokat minden üzem, vállalat, intézmény, termelő- szövetkezet köteles végrehajtani, ennek koordinálását és a végrehajtás ellenőrzését minden fokon az illetékes pártszervek végzik. Ezután megalakították az új nőbizottságot, s eszerint a Hazafias Népfrontban egy 25 tagú nőbizottság fog működni, amelynek elnökévé Szigethy Albertnét, a Zrínyi Ilona leánykollégium igazgatóját választották meg. Több ilyen „kényes” kérdés hangzott el: milyen érzéssel jár a taggyűlésre, hogyan értékeli a bérek és az árak alakulását? A futólagos összegezés azt mutatja, hogy az emberek helyesnek ítélik meg a politikai és gazdasági intézkedéseket. határozató- ; kát. Többen azt kívánják: jobban keli ellenőrizni ezek következetes végrehajtását. Volt olyan kérdés: megbecsüli-e munkáját a gazdasági vezetés. A megkérdezett 119 párttag közül csaknem 50 százalék igennel, 30 százalék igennel is, nemmel is felelt, 20 százalék pedig olyan diplomatikus választ adott, hogy ezt ő nem tudja megítélni. Amennyire örvendetes, hogy a párttagok nagy része minden kertelés nélkül elmondta a véleményét, annyira elgondolkoztató a 20 százalék esete, annál is inkább, mivel a felméréseket névaláírások nélkül végezték. Ügy látszik, itt-ott még baj van az őszinteséggel. Helyes lenne megkeresni és megszüntetni e jelenség okait. Csorba Barna. Foto: Sz. Gy. HMIIW A negyedik ötéves terv építési célkitűzéseinek megvalósítása — a 400 ezer új lakás, a jelentős ipari beruházások és más, különféle létesítmények felépítése — nemcsak a szűkebb értelemben vett építőipartól és épí- őanyagipartól követel gyors fejlődést, egyre nagyobb erőfeszítéseket. Legalább eny- nyire fontos az építőipar úgynevezett ipari hátterének fejlődése is, hiszen az új épületekhez — különösen a lakásokhoz — nagy mennyiségű csővezetékre, ajtókra, ablakokra, fűtőberendezésekre, tapétákra, parkettre és még számos egyéb termék tömegére van szükség. A műanyagok szerepe A világ minden fejlett országának építőiparában egyre nagyobb szerepet játszanak a műanyagok. A magyar építőipar „műanyagosítasá- ban” a Borsodi Vegyikombinát vállalkozott igen fontos úttörő munkára. Az első nagyobb lépés a pvc-ből készült, „famintázatú” redőnyök gyártása. A hagyományos fa-redőnyöknél szebb és sokkal egyszerűbben szerelhető pvc-redőnyök gyártási eljárását és a szükséges berendezéseket egy olasz cégtől vásárolta meg a BVK. Az új üzemben már megkezdődött a próbagyártás, s a második félévben a sorozatgyártás is megindul. A BVK évente 50 ezer négyzetméternyi műanyag-redőnyt gyárt majd, a teljesen összeszerelt redőnyöket pedig a makói redőnygyár szállítja az építőiparnak. A redőnygyártás azonban csali az első a Borsodi Vegyikombinát építőipari vállalkozásainak sorában. Már épül a BVK szekszárdi ajtó- gvára, s 1971 második féléve táján ez. az üzem is termelni kezd. Ami nagyon hiányzik A tervezők kiszámították, hogy a negyedik ötéves tervben épülő lakásokhoz és más létesítményekhez több mint 25 millió négyzetméternyi nyílászáró szerkezet — ajtó és ablak — szükséges. Ezzel szemben a meglevő kapacitások a 20 millió négyzetmétert sem érik el, s ez a hiány veszélyezteti a célkitűzések megvalósítását. A hiány csökkentését szolgálja a BVK szekszárdi ajtógyára, amely eleinte évi 60 ezer, később évi 100 ezer darab műanyagajtót — öt év alatt körülbelül 1 millió négyzetméternyit — ad majd az építőiparnak. Az ajtógyárat is a már említett olasz cégtől vásárolták. A pvc-ből készült ajtók előnye — amellett, hogy a mintadarabok tanúsága szerint nagyon szépek —, hogy jól alkalmazkodnak a házgyári technológiához. Beszerelésük mindössze 15 percet igényel, festeni, mázolni, gyalulni soha nem kell ezeket, s szerelésüket betanított munkások is elvégezhetik. Hasonlóan az ajtóhoz, az ablak is a hiánycikkek sorába tartozik. Az ablakgyár létesítése jelenleg a műszaki előkészítés szakaszánál tart. Népgazdasági érdek Fontos állomáshoz érkeztek munkájuk során a kiskörei vízlépcső építői: az erőmű turbi- naalagútjai elkészültek. Az idén a vízlépcső műtárgyaiba 63 ezer köbméter betont építenek be, és tovább folytatják a földmunkákat, hiszen több mint 30 millió köbméter földet mozgatnak meg itt a munka befejezéséig. Egy-egy turbina ekkora „lakásban” foglal majd helyet. Az úiítófiiezplom helyzete Az árvízveszély inár elmúlt II fjemdok Helyzetkép a leninvárosi Szőke Tisza Termelőszövetkezetből A legfrissebb híradások szerint a Felső-Tiszán elmúlt a közvetlen árvízveszély. Mégis a vízről esik a legtöbb szó a leninvárosi Szőke Tisza Termelőszövetkezetben. Mert nehéz helyzetet teremtett a megáradt folyó a mezőgazdaságban. A tsz- tagság aggódva figyeli, mikor lesz már vége ennék a hosszan tartó vizes évszaknak, amely nagy károkat okozott a közös gazdaságnak. Elvitte a takarmányt a víz Az év elején a sajóörösi Aranykalász termelőszövetkezettel történt egyesülés után nagy terveket szőttek a Szőke Tisza tagjai. Elsősorban az állattenyésztés fejlesztésében akartak az eddiginél nagyobb eredményt elérni. Sajnos, egyelőre a víz keresztülhúzta számításaikat. Csaknem 900 hold rét került a Tisza hullámai alá. így a termelőszövetkezetet több mint 150 vagonos szénaveszteség érte: az egész évre való szálastakarmány ment veszendőbe. A baj nem jár egyedül! Nagy kiterjedésű legelőt is elöntött a belvíz; mintegy 500 holdra tehető a víz alatt álló legelőterület. Mindez óriási nehézségeket jelent az állattartásban, hiszen a termelő- szövetkezet úgyszólván takarmány nélkül maradt. Több milliós a kár — Ügy próbáltunk a helyzeten segíteni, hogy a Sajón túlra telepítettük át az állatokat, ily módon 300 szarvasmarha és 700 juh számára megfelelő legelőt tudtunk biztosítani — mondja az elnök. De nemcsak a takarmány- termesztést érte nagy kár. A növénytermesztést is érzékenyen érintette, hogy mintegy ezer holdat öntött el a víz, amely a tsz szántóterületének mintegy 50 százaléka. Pillanatnyilag még kilátás sincs arra, mikor tudják művelés alá vonni az elöntött területet. A növénytermesztésben is több millió forint az árvíz okozta kár. Súlyosbít- ‘ ja a helyzetet, hogy a háztáji földek felét is belvíz borítja. Felkészültek az aratásra ; Az élet azonban nem áll meg. A sok gond ellenére a munka folyik tovább. Befejezték a kukorica második kapálását és a lucernát is betakarították a szövetkezet tagjai. Ugyanakkor felkészültek az aratásra, amely az idén minden eddiginél nehezebb munka lesz. A termelőszövetkezetben négy kombájn áll készen a kenyérgabona betakarítására. : Kányási Béla elnök elmondta, hogy az állatállomány részére 30 vagon szálastakarmányt akarnak vásárolni. Ez a mennyiség ugyan nem fedezi a szükségletet, de arra talán elegendő lesz, hogy a műit évről megmaradt 50 vagon abraktakarmány felhasználásával megmentsék a termelő- szövetkezet állatállományát. A megye és Miskolc 25 vállalatánál vizsgálta meg az újítómozgalom helyzetét a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának közgazdasági bizottsága. A vizsgálatra alakult 15 tagú munkabizottság két hónapon át gyűjtötte az újítómozgaíom alakulásával kapcsolatos tapasztalatokat. A vizsgálat eredményeinek elemzése még nem fejeződött be, a mozgalom helyzetének főbb jellemzői azonban már kimutathatók. Megyénkben az újítómozgalom nem mentes a problémáktól, de az 1963-ban bekövetkezett visszaeséshez képest sokat javult a helyzet. Növekedett a beadott újítások száma, s főleg az egyes újítások színvonala. gazdasági értéke fokozódott jelentős mértékben. A közgazdasági bizottság jelentést készít a vizsgálat eredményeiről, s a jelentést az SZMT elnöksége elé terjesztik. Négy vállalatnál reprezentatív vizsgálatot végeztek, amelynek tapasztalatait a SZOT elnöksége is értékeli majd. Csavarárugyárban A redőny, az ajtó és az ablak után a BVK hosszabb távon a műanyagok építőipari alkalmazásának más területeit is vizsgálja. Ezek a beruházások természetesen jól szolgálják a vállalat termékeinek a piacon való értékesítését, ugyanakkor jelentős befektetéssel is járnak. Érthető tehát, hogy a BVK a külföldi berendezések importjára kedvezményt kért, s az építőipar ipari hátterének fejlesztésére fordítandó népgazdasági támogatásból, kedvezményes, hosz- szú lejáratú hitelekből is szeretne részesedni. Hiszen az eddig elköltött beruházási összegek és a jövőbeni hasonló célú befektetések egyaránt a népgazdaság érdekeit. a legégetőbb szükségletek kielégítését szolgálják. Flanek Tibor Elavult gépek nehezítik a munkát az Ongai Csavarárugyárban. „Kedves Dolgozó Társunk! Szeretettel köszöntünk, mint a Csavaripari Vállalat 2. számú gyárának dolgozóját... Szeretnénk, ha gyárunkat megszeretnéd; megtalálnád számításodat, második otthonodat, és belépnél azok táborába, akik büszkén viselik a törzsgárda jelvényt... Mi pedig azt kérjük, hogy dolgozz becsületesen ...” Az ongai csavargyár készülő, új füzetéből ragadtuk ki e sorokat. A gyár életét, fejlődését tükröző nyomtatványt a felvételre jelentkező dolgozóknak adják, és ezt küldik el a szakmát nem tanult fiatalok szüleinek is. — Hozzánk többnyire szakképzetlen emberek jönnek. Általános módszer szerint, rögtön bedobjuk őket a mélyvízbe. A harmadik napon rendszerint már gépen dolgoznak, és csodálkozunk, ha egy hét múlva az új dolgozó be sem jön. A mindennapi feladatuk végzésén túl —- magyarázza Lukács László egységvezető — hosszú távra rendezkedünk be. Így van ez a felvételnél is. A dolgozó a füzet segítségével megismerkedik a gyárral, a körülményekkel, a bérezési viszonyokkal. Hagyunk rá bőven időt. Ez. év szeptemberéivel meghonosítjuk a szakmunkásképző tanfolyamot. Egyéves iskolában képezzük ki az új embereket a speciális gépek kezelésére, elsajátítják gép- és anyagismeretet, rajzot tanulnak, megismerkednek a technológiával, az egész üzemmel. Erre az időre havi 1000—1100 forint fizetést biztosítunk. Ezt úgy tekintjük, mint előleget, amelyért betanított munkásokat kapunk. ® Az üzemben rendszeresen tartanak vezetői továbbképzést. Lukács elvtárs ezt mondja. — Kidolgoztunk egy általános koncepciót. Megvalósításához nagyobb önállóságra és felelősségérzetre van szükség. Ezt viszont színvonalas vezetés nélkül nem valósíthatjuk meg. Erre először felkészítjük az egység felső vezetőit, és ősszel kezdődik a művezetők továbbképzése. A vezetési konferenciákat a politikai, szakmai képzésen, az új vezetési stílus elsajátításán túl, felhasználjuk a megfelelő vállalati légkör kibontakoztatására is. & Fotóriporterünk több üzemben a legnagyobb jószándékkal sem tudott hangulatos üzemi felvételt készíteni. Mint képünk is tanúsítja, a gyár gé- ^mkja eléggé elavult, tö gépről ezt mondták a munkások. — Ezt már használtan kaptuk Pestről. És ez is mutatja, hogy On- ga hosszú időn keresztül a CSIV mostohagyermeke volt, beleértve a bérekkel való gazdálkodást is. E körülmény még jobban aláhúzza az itteniek jó munkáját. Az elmúlt öt év alatt ötszörösére növelték a gyúr termelését. Ez év első negyedében a CSIV egységei közül itt teljesítették túl a tervet. És az elmúlt öt hónap alatti munka másfél millió forint értékű többtermelést hozott. o — A gyárban most érdekes felmérést végzünk — mondja Gyurcsik Zoltán párttitkár. — A tavasszal lezajlott beszélgetéseken túlmenően mintegy 300 párttaggal és pártonkíviilivel beszélgetünk. A párttagokkal már befejeztük c munkát, s most a pártonkívüliek következnek. Negyven kérdést dolgoztunk ki, s az erre kapott válaszokat most összegezzük.
