Észak-Magyarország, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-04 / 129. szám
Csütörtök, 1970. június 4. ÉSZAK- M AGY A RORSZAG 3 i. (Kiküldött munkatársunk szlovákiai riportsorozata) A hét vége felé berregni kezdett a szerkesztőségi telefon. A vonal túlsó oldalán kellemes férfihang jelentkezett. Abonyi András, a Bányászati Aknamélyítő Vállalat borsodi egységének vezetője ezt az érdekességet közölte: — Az államközi megállapodás alapján nagy munkát végzünk a szlovákiai magnezitbányákban. Az ottani lapokban már írtak embereink munkájáról, a pesti lapoktól is érdeklődtek. De hát én borsodi vagyok, és restellném, ha éppen a mi lapunkban nem olvashatnának róla semmit... Ez a kedves telefon és a szíves meghívás indított el a Kazincbarcikán kezdődő és a magnezit-birodalomban végződő érdekes „expedícióra”. „Zöld“ út a hányásKoknak Az aknamélyítők megyei egységét Kazincbarcikán, eléggé eldugott helyen találtuk meg. A telephely szerény felvonulási épületekből áll, s átmeneti jellegűnek tűnik. — A vállalat — magyarázta Abonyi — hetvenéves múltra tekint vissza. Kapitalista cégként kezdte meg, s az államosítása után szocialista vállalatként fejezte be többek között a lyukói alc-' nák építését. Mi készítettük az alberttelepi függőaknát, s nagy munkát végeztünk a Fekete-völgyben és... Az új energiahordozók alkalmazása, a gazdaságtalanul működő bányák bezárása, s az oktalan „vészjelzések” eleinte bizonytalanná tették az aknamélyítők jövőjét. A régi gazdaságirányítási stílus szerint talán meg is szüntetik (s később újraszervezik). A reform nagyobb önállóságot adott. Az egység remekül él vele, i gyek szi le bebizonyítani élni akarását. (»yerlyaönlcstől az útépítésig A telephelyről darus kocsi húzott ki. Mizserfa községbe indult, ahol vízaknát építenek. — Nógrádban is dolgoznak? — Ahol csak munka van. Élni akarunk! Abonyi egy halom fényképet vett elő. — Nézze csak ezt a képet. A MÁP egri, gyöngyösi üzemének egyik pincéje. Mi építettük a pincét, mi készítettük a betonhordókat... Emez Hegyalján készült. Nézze csak a csillárt, mi kovácsoltuk. sőt, a díszgyertyát is mi öntöttük hozzá. E munka nagyságára jellemző, hogy 1967-től Hegyalján és Hevesben összesen több mint hat és fél millió liter űrtartalmú betonhordót csináltak. Ezenkívül vállalták például a Lillafüredre vezető út építését. Rájuk az út szélesítése, a sziklák le- nyesése, a korszerűtlen közúti aluljáró szétrobbantása vár. A legenda nyomában Gépkocsink egyenletes zúgással, surrogó kerekekkel falta a kilométereket. Bánrévénél léptük át az ország határát. A völgy kitárult, aztán Rozsnyó közelében kcs- kenyre szűkült. Magában az A társadalmi tulajdon védelme az újhelyi járásban (Tudósítónktól) A Sátoraljaújhelyi járási Pártbizottság kezdeményezésére dr. Németh Pálnak, a járási pártbizottság első titkárának elnökletével tegnap nagyszabású aktívaülést tartottak a társadalmi tulajdon védelméről. Az ülésen részt vett és felszólalt dr. Kolcszár István r. ezredes, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője. Dr. Tóth Dezsőnek, a sátoraljaújhelyi járás vezető ügyészének előadása után Majoros László, a járási tanács vb-el- nöke, dr. Németh Ferenc, a járásbíróság elnöke és Korózs András r. alezredes, a járási rendőrkapitányság vezetője tartotta meg korreferátumát. Megállapították, hogy az elmúlt években javult a bűnüldöző szervek munkája a megelőzésben, a felderítésben és az intézkedésekben egyaránt. Ehhez nagyban hozzájárult az is. hogy a közgondolkodás kedvezően alakult, a dolgozók bátran megteszik bejelentéseiket, ha visszaéléseket észlelnek. Az elmúlt két évben 15 százalékkal csökkent a társadalmi tulajdont sértő bűncselekmények szó- ! ma. Hozzájárult ehhez az ts hogy a járás termelővállala j tainak nagy része megoldotta a javak megfelelő szállítását őrzését és raktározását. Az aktívaülés rámutatott arra is. hogy a járás termelőszövetkezeteiben nagy gondot kell fordítani az ellenőrző bizottságok megerősítésére, oktatására és foglalkoztatására. T. L Nincs már nyugin a parasztembernek! Hullanak a naptár lapjai: júniust írunk. A határban sorjázik a cukorrépa, a kukorica és esik rá az eső. ... Tarjánban már be sem kapcsolják a rádiót: „helyenként záporeső, zivatar” — mindig csak azt mondja. S ez a „helyenként” legtöbbször a Tisza melléki falvakban : Tarján. Oszlár, Keszi határában van. Esik délelőtt esik délután és legtöbbször este is szemerkélő eső hagyatja abba a munkát. A gépet nem bírja el a megázotl talaj. Pedig a gaz, a gyónt jobban nő, mint a kultúrnövény • kapálni kell. különben kárba vész a sok munka, é’1 tél:. A tudomány és a technika már régóta igyekszik a parasztember segítségére sietni. Gépek, vegyszerek fórra dalmasítják a növényápolást voltak már olyan évek, ami kor a parasztember csak a háztájiban vette elő a kapát. A nagyüzemben, a iöbb száz holdas táblákon elvégezte a kukoricán ezt a munkát a Huncazin ... Leleményes magyar szójárással utazásban nincs semmi különös. Nincs, hiszen ezer és ezer hazánkfia járt már erre. Engem inkább kísérőm, Abonyi András viselkedése kapott meg. A jól megtermett ember szinte gyermeki lelkesedéssel telt meg. Minden hegyről, völgyről volt mondanivalója. — Nézze, ezt a hegyet. Tizenkilencben a vöröskatonák —köztük volt apám is — itt I ütköztek meg a fehérekkel. Anyám Rozsnyón él. Most kérte az igazolást a Hadtörténeti Múzeumból... Ott, kétoldalt hatalmas fennsík nyúlik messzire. A közte levő szakadékon jutunk be az ősi bányászvárosba. Már az 1200-as években is bányásztak itt... Ez a városháza, j Nézze csak a címert. Három rózsa látható benne. Valaha | itt aranyat is bányásztak. A legenda szerint három rózsa alakú aranyrögöt találtak. Azt mondták: rózsanő. Ebből formálódott ki a város neve... Látja a bányászjelvényt a címerben? Kalapács és ék. Itt dolgoztam, az ércbányában. Engem is megkínzott ez a két szerszám. Az éknek volt egy fanyele. Egyik kézzel ezt tartottuk, a másikban volt a kalapács, azzal vertük be az ércbe. Az ércet így kifogaztuk, aztán a fogakat letördeltük. Kínosan haladtunk előre ... Az éi-cbány ászát 120—130 éves. Valamikor innen szállították az ércet Özdra. Ekkor csak érdekesnek tartottam a magyarázatot. Később sokat segített, lehetőséget adott, a hajdani és a mai bányászat összehasonlítására. Fúld alatti kincsek Rozsnyótól a szeszélyesen kanyargó úton jutunk el a Murány völgyébe. Az út két oldalán húzódó Gömör-Sze- pesi érchegység rejtegeti ölében a világszerte keresett és a kohászatban nélkülözhetetlen magnezitet. Kassától kezdve Losoncig bányásszák. Legnagyobb lelőhelye itt, Jolsva környékén található. Az egyik kutatómérnök — akivel Rozsnyón ismerkedtünk össze — félmilliárd tonnára becsüli az itteni magnezitvagyont. Csorba Barnabás (Folytatjuk) nyomban el is nevezték a kapát — kapazinnak... Másként hangzik ugyan, de a munka a kapazinnal most is olyan nehéz, mint azelőtt volt. Hát még ha a víz két oldalról is szorongatja az embert! Csali az a megnyugtató, hogy a nagyobbik veszély, az árvíz itt, a mi területünkön már visz- szavonulóban van. Mi vittük a hírt a tarjáni határban kapáló asszonyoknak, hogy Tokajnál már a medrében var a Tisza. — Hál’ istennek — sóhajtják —, majd csak vissza vonul nálunk is. De azt is nyomban hozzá teszik: „Mondják, mi van Makónál, Szegednél? Igaz, hogy már a házak előtt áll a '.'ÍZ?” Pedig, ha valaha, most különösen meghallgatnak a rádióban minden jelentést, megnéznek a televízióban minden híradót. Azonfelül itt vannak a gátakon a katonák, a vízügyisek. Mindenki tud, mindenki mond valamit De ha új ember jön, akit eddig nem láttak a gáton, attól is megkérdezik: „Mondja, ahonnan maga jön, ott is nagy a víz? .. A kormányhatározat, mely alapját képezte a KISZ Borsod megyei Végrehajtó Bizottsága elé terjesztett jelentésnek, hlírom esztendővel ezelőtt jelent meg. A KISZ VII. kongresszusával egyidő- ben napvilágot látott 1016-os rendeletben arról a munkáról esett szó, amelyet az ifjúság körében kell végezni. figyelembe véve fiatalságunk törekvéseit, igényeit. Ebből adódik, hogy a kormányhatározat körvonalazta az állami szervek, vállalatok, intézmények vezetőinek feladatait az ifjúsági munka segítésében, és lehetőséget adott a KISZ-nek kettős funkciója, a politikai nevelő munka és az érdekvédelem jobb gyakorlásához. A végrehajtó bizottság elé került jelentés, melyet Németh Antal, a KISZ Borsod megyei Bizottságának titkára ismertetett, egyértelműen megállapította, hogy a kormányhatározat megelőzte a gazdaságirányítási rendszer bevezetését, így arra ösztönözte az illetékes szerveket, hogy a reform adta feladatok megoldása közben is kellő figyelmet fordítsanak az ifjúsági munkára és a KISZ tevékenységére. Talán első hallásra kissé furcsán hangzik mindez, hiszen fiatalságunk gondjai, örömei összefüggésben vannak egész társadalmunkkal. Mégis, vannak olyan ellentmondások, terhek. amelyeket az ifjúság jobban érez. De a határozat megjelenését követő időszakban, egész napjainkig lényegesen elénkebb lett az ifjúsággal kapcsolatos állami és társadalmi tevékenység. K»cdvező í isszkiuii* Az 1016-os határozat ma már nem ismeretlen az állami és a gazdasági vezetők előtt. A megjelenést követő időszakban például az érdéPróbaüzem előtt A Lábatlanon épülő vékonypapírgyár építése előrehaladott stádiumba lépett. A négy papírgyártó gép közül keltőnek a szerelésén dolgoznak már a finn szakemberek. Az I-es papírgyártó gép ez év második felében pedig megkezdi a 6 hónapos próbaüzemelését. A papírgyártó gépmonstriunok, amelyeket finn szakemberek szerelnek. 4 veszély idején mutatkozik meg az igazi erő, az összetartás. Olykor hajlamosait vagyunk indulatainkra hallgatni, s azt hisszük, csak addig érdekel bennünket a baj, amíg minket érint. Ezek a napok újra visszaadják hitünket, hiszen mos; nemcsak arról az országos méretű aggodalomról, féltésről és segíteni akarásról var szó, amely a közvetlenül ká rosultakat kíséri, hanem azokról is, akik maguk is ki vannak, vágj' voltak téve a veszélynek. Pontosan, élethűen nem is lehet ezt a tarjáni határbeli beszélgetést visz- szaadni. Csak most bánom, hog.v akkor, hirtelenjében an- nak az asszonj'nak még a nevét is elfelejtettem megkérdezni. Nem készültünk az interjúra, a gátőr felől érdeklődtünk a kapáló asszonyoknál, akik viszont híreket vártak tőlünk. A Tisza menti emberek élete, sorsa évszázadok óta összeforrt a folyóval; munkájuk, boldogulásuk most is tőle függ. A gátak közé kényszeriletl ár napokon át a kitörés veszélyével fenyegetett. De a gát innenső oldalán ott van a kukorica, a cukorrépa, mindaz, ami megmaradt a termő határból. Megosztották az erőket: a férfiak, az erősebbek a gáton, az asz- szonyok a határban védekeztek. S, hogj' végre talán esi- i túl az ár, a felszakadó sóhaj- I jal feltör a féltés is: — Mondják, mi van Sze- ! gednél? Megússzuk? ... Az árvíz nem állíthatja meg életünket. Nem várhatunk arra, amíg mindenütt felszárad a föld, nem engedhetjük meg, hogy mindent ellepjen a gaz: a Tisza menti földeken megint munkához látott a kapazin ... Hajnalban kezdték, délben abbahagyják. Haza kell menni a jószághoz, s az embereknek vacsorát főzni. Tizenöt sort kapáltak be; ezt a tizenöt sort már elhódították az esős tuvászban magasra nőtt gaztól, s holnapra újabb tizenöt sort kérnek. Bizony, egy kicsit már elszoktunk a kapa nyelétől, simább volt a tenyerünk. Először szokatlan, amikor a nagy táblába be kell állni. De aztán valaki megszólal a néze- lődők között: — Kezdjük el. asszonyok, mára tizenöt sort vállaltunk . . Meri a parasztember ebben a szeszélyes, veszélyekkel is terhes, de mégis sokat ígérő tavaszban már! végképp nem bír nyugodni. Onodvári Miklós I kell. miniszterek felhívásokat és végrehajtási utasítások,, í juttattak el az irányításuk alá tartozó területek vezetőihez. Ezeket a felhívásokat Borsodban is kedvezően fogadták, Jól előkészített, gondos munkát tükröző együttműködési szerződések születtek a KISZ megyei végrehajtó bizottsága, az SZMT, az MTS. a MÉSZÖV és a népfront között. A jelentésből és a vita kapcsán kitűnt, hogy megyénkben — kilenc minisztérium 40 vállalatánál valamint 16 OKISZ-, SZÖVOSZ. és tanácsi vállalatnál tartott vizsgálatok szerint — sokat foglalkoznak azzal, amiről az együttműködési tervekben szó esett. Évi programokat készítettek, melj'ekben meghatározták a gazdasági vezetés és a KISZ-szervek együttműködését, valamint a legsürgősebb tennivalókat. Az együttműködés tapasztalatai A KISZ és a különböző szervek együttműködésének programját nagj'jából az évek során kialakult ered- ménj'es, esetenként nagyon alkotó munkakapcsolatok tartalmazták. A tervekben az általános tennivalókon kívül szó esett néhánj’ konkrét feladatról is. A Lenin Kohászati Művek, a DIGÉP, az építőipari vállalatok, vagjr a pamutfonó programja nemcsak a feladatokat tartalmazta, hanem a végrehajtási határidőket és a felelős szerveket, i'agy személyeket is. Sajnos, nem mondhatunk hasonlókat számos kisüzemről és intézményről. Általában azokon a helyeken, ahol korábban sem kapott kellő segítséget a KISZ. ezúttal sem készültek együttműködési tervek. Égj' másik szépséghiba pedig az volt, hogj' az együttműködési programokban aránytalanul nagyobb helyet kaptak a termeléssel összefüggő témák, mint például a nevelés, a kulturális és a sport munka, valamint a szociális kérdések. kollektív szerződés — érdekvédelem A végrehajtó bizottság vitájában többször is szó esett a KISZ érdekvédelmi tevékenységéről. Dudla József, a megyei bizottság első titkára zárszavában is hangsúlyozta: éppen a kormányhatározat szellemében került sor rá, hogj' a KISZ illetékes szervei részt vehetnek a vállalati kollektív szerződések előkészítésében és végleges kialakításában, mintegy képviselve az ifjúság érdekeit. S a megj'ei bizottság nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy az alsóbb KISZ-szervek közreműködtek a szerződések előkészítésében. Persze, az együttműködés nemcsak a KISZ-esek kezdeményező- készségétől függött, hanem a másik partner, a vállalatvezetés magatartásától is. A nagyüzemekben itt sem volt baj, hiszen 12 nagyüzemi KISZ-bizottság képviselője vett részt a különböző munkacsoportokban. Azonban közép- és kisüzemi szinten van javítanivaló. Sokat tettek a KISZ-szervezete’; a kezdő szakmunkások jobb bérezéséért, a műszaki fiatalok premizálásáért, a túlmunka és a túlóra szabályozásáért, valamint a vállalati érdeknek megfelelő továbbtanulások biztosításáért. Manapság egyre inkább szembetűnik, hogy a kormányhatározat adta lehetőségek gyümölcsözően hatottak az ifjúsági munkára, s a tapasztalatok felhasználásával, a határozat továbbir- lcsztésév-'d ■-’A’-.vm-p ’ehet lépni. Paulovits Ágoston Megváltozott a szemlélet .Nevelés és érdekvédelem ^ |j" ' J!j Shjnahól — délig .Megint a „kapazin...44
