Észak-Magyarország, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-04 / 129. szám

Csütörtök, 1970. június 4. ÉSZAK- M AGY A RORSZAG 3 i. (Kiküldött munkatársunk szlovákiai riportsorozata) A hét vége felé berregni kezdett a szerkesztőségi te­lefon. A vonal túlsó oldalán kellemes férfihang jelentke­zett. Abonyi András, a Bá­nyászati Aknamélyítő Válla­lat borsodi egységének veze­tője ezt az érdekességet kö­zölte: — Az államközi megálla­podás alapján nagy munkát végzünk a szlovákiai magne­zitbányákban. Az ottani la­pokban már írtak embereink munkájáról, a pesti lapok­tól is érdeklődtek. De hát én borsodi vagyok, és restell­ném, ha éppen a mi lapunk­ban nem olvashatnának róla semmit... Ez a kedves telefon és a szíves meghívás indított el a Kazincbarcikán kezdődő és a magnezit-birodalomban vég­ződő érdekes „expedícióra”. „Zöld“ út a hányásKoknak Az aknamélyítők megyei egységét Kazincbarcikán, eléggé eldugott helyen talál­tuk meg. A telephely sze­rény felvonulási épületekből áll, s átmeneti jellegűnek tűnik. — A vállalat — magyaráz­ta Abonyi — hetvenéves múltra tekint vissza. Kapita­lista cégként kezdte meg, s az államosítása után szocia­lista vállalatként fejezte be többek között a lyukói alc-' nák építését. Mi készítettük az alberttelepi függőaknát, s nagy munkát végeztünk a Fekete-völgyben és... Az új energiahordozók al­kalmazása, a gazdaságtala­nul működő bányák bezárá­sa, s az oktalan „vészjelzé­sek” eleinte bizonytalanná tették az aknamélyítők jö­vőjét. A régi gazdaságirá­nyítási stílus szerint talán meg is szüntetik (s később újraszervezik). A reform na­gyobb önállóságot adott. Az egység remekül él vele, i gyek szi le bebizonyítani élni akarását. (»yerlyaönlcstől az útépítésig A telephelyről darus kocsi húzott ki. Mizserfa községbe indult, ahol vízaknát építe­nek. — Nógrádban is dolgoz­nak? — Ahol csak munka van. Élni akarunk! Abonyi egy halom fényké­pet vett elő. — Nézze csak ezt a ké­pet. A MÁP egri, gyöngyösi üzemének egyik pincéje. Mi építettük a pincét, mi ké­szítettük a betonhordókat... Emez Hegyalján készült. Nézze csak a csillárt, mi ko­vácsoltuk. sőt, a díszgyertyát is mi öntöttük hozzá. E munka nagyságára jel­lemző, hogy 1967-től Hegy­alján és Hevesben összesen több mint hat és fél millió liter űrtartalmú betonhordót csináltak. Ezenkívül vállal­ták például a Lillafüredre vezető út építését. Rájuk az út szélesítése, a sziklák le- nyesése, a korszerűtlen köz­úti aluljáró szétrobbantása vár. A legenda nyomában Gépkocsink egyenletes zú­gással, surrogó kerekekkel falta a kilométereket. Bán­révénél léptük át az ország határát. A völgy kitárult, aztán Rozsnyó közelében kcs- kenyre szűkült. Magában az A társadalmi tulajdon védelme az újhelyi járásban (Tudósítónktól) A Sátoraljaújhelyi járási Pártbizottság kezdeményezé­sére dr. Németh Pálnak, a já­rási pártbizottság első titká­rának elnökletével tegnap nagyszabású aktívaülést tar­tottak a társadalmi tulajdon védelméről. Az ülésen részt vett és felszólalt dr. Kolcszár István r. ezredes, a megyei rendőr-főkapitányság vezető­je. Dr. Tóth Dezsőnek, a sátor­aljaújhelyi járás vezető ügyé­szének előadása után Majoros László, a járási tanács vb-el- nöke, dr. Németh Ferenc, a járásbíróság elnöke és Korózs András r. alezredes, a járási rendőrkapitányság vezetője tartotta meg korreferátumát. Megállapították, hogy az el­múlt években javult a bűn­üldöző szervek munkája a megelőzésben, a felderítésben és az intézkedésekben egy­aránt. Ehhez nagyban hozzá­járult az is. hogy a közgon­dolkodás kedvezően alakult, a dolgozók bátran megteszik bejelentéseiket, ha visszaélé­seket észlelnek. Az elmúlt két évben 15 százalékkal csök­kent a társadalmi tulajdont sértő bűncselekmények szó- ! ma. Hozzájárult ehhez az ts hogy a járás termelővállala j tainak nagy része megoldotta a javak megfelelő szállítását őrzését és raktározását. Az aktívaülés rámutatott arra is. hogy a járás terme­lőszövetkezeteiben nagy gon­dot kell fordítani az ellenőr­ző bizottságok megerősítésé­re, oktatására és foglalkoz­tatására. T. L Nincs már nyugin a parasztembernek! Hulla­nak a naptár lapjai: júniust írunk. A határban sorjázik a cukorrépa, a kukorica és esik rá az eső. ... Tarjánban már be sem kapcsolják a rádiót: „helyen­ként záporeső, zivatar” — mindig csak azt mondja. S ez a „helyenként” legtöbb­ször a Tisza melléki falvak­ban : Tarján. Oszlár, Keszi határában van. Esik délelőtt esik délután és legtöbbször este is szemerkélő eső ha­gyatja abba a munkát. A gé­pet nem bírja el a megázotl talaj. Pedig a gaz, a gyónt jobban nő, mint a kultúrnö­vény • kapálni kell. különben kárba vész a sok munka, é’1 tél:. A tudomány és a technika már régóta igyekszik a pa­rasztember segítségére siet­ni. Gépek, vegyszerek fórra dalmasítják a növényápolást voltak már olyan évek, ami kor a parasztember csak a háztájiban vette elő a ka­pát. A nagyüzemben, a iöbb száz holdas táblákon elvégezte a kukoricán ezt a munkát a Huncazin ... Lele­ményes magyar szójárással utazásban nincs semmi kü­lönös. Nincs, hiszen ezer és ezer hazánkfia járt már er­re. Engem inkább kísérőm, Abonyi András viselkedése kapott meg. A jól megter­mett ember szinte gyermeki lelkesedéssel telt meg. Min­den hegyről, völgyről volt mondanivalója. — Nézze, ezt a hegyet. Ti­zenkilencben a vöröskatonák —köztük volt apám is — itt I ütköztek meg a fehérekkel. Anyám Rozsnyón él. Most kérte az igazolást a Hadtör­téneti Múzeumból... Ott, kétoldalt hatalmas fennsík nyúlik messzire. A közte le­vő szakadékon jutunk be az ősi bányászvárosba. Már az 1200-as években is bányász­tak itt... Ez a városháza, j Nézze csak a címert. Három rózsa látható benne. Valaha | itt aranyat is bányásztak. A legenda szerint három rózsa alakú aranyrögöt találtak. Azt mondták: rózsanő. Ebből formálódott ki a város ne­ve... Látja a bányászjel­vényt a címerben? Kalapács és ék. Itt dolgoztam, az ércbányában. Engem is meg­kínzott ez a két szerszám. Az éknek volt egy fanyele. Egyik kézzel ezt tartottuk, a másikban volt a kalapács, azzal vertük be az ércbe. Az ércet így kifogaztuk, aztán a fogakat letördeltük. Kíno­san haladtunk előre ... Az éi-cbány ászát 120—130 éves. Valamikor innen szállították az ércet Özdra. Ekkor csak érdekesnek tar­tottam a magyarázatot. Ké­sőbb sokat segített, lehetősé­get adott, a hajdani és a mai bányászat összehasonlítására. Fúld alatti kincsek Rozsnyótól a szeszélyesen kanyargó úton jutunk el a Murány völgyébe. Az út két oldalán húzódó Gömör-Sze- pesi érchegység rejtegeti ölé­ben a világszerte keresett és a kohászatban nélkülözhe­tetlen magnezitet. Kassától kezdve Losoncig bányásszák. Legnagyobb lelőhelye itt, Jolsva környékén található. Az egyik kutatómérnök — akivel Rozsnyón ismerked­tünk össze — félmilliárd tonnára becsüli az itteni magnezitvagyont. Csorba Barnabás (Folytatjuk) nyomban el is nevezték a kapát — kapazinnak... Másként hangzik ugyan, de a munka a kapazinnal most is olyan nehéz, mint azelőtt volt. Hát még ha a víz két oldalról is szorongatja az embert! Csali az a meg­nyugtató, hogy a nagyob­bik veszély, az árvíz itt, a mi területünkön már visz- szavonulóban van. Mi vittük a hírt a tarjáni határban ka­páló asszonyoknak, hogy To­kajnál már a medrében var a Tisza. — Hál’ istennek — sóhajt­ják —, majd csak vissza vo­nul nálunk is. De azt is nyomban hozzá teszik: „Mondják, mi van Makónál, Szegednél? Igaz, hogy már a házak előtt áll a '.'ÍZ?” Pedig, ha valaha, most kü­lönösen meghallgatnak a rá­dióban minden jelentést, megnéznek a televízióban minden híradót. Azonfelül itt vannak a gátakon a kato­nák, a vízügyisek. Mindenki tud, mindenki mond valamit De ha új ember jön, akit eddig nem láttak a gáton, attól is megkérdezik: „Mond­ja, ahonnan maga jön, ott is nagy a víz? .. A kormányhatározat, mely alapját képezte a KISZ Bor­sod megyei Végrehajtó Bi­zottsága elé terjesztett jelen­tésnek, hlírom esztendővel ezelőtt jelent meg. A KISZ VII. kongresszusával egyidő- ben napvilágot látott 1016-os rendeletben arról a munká­ról esett szó, amelyet az if­júság körében kell végezni. figyelembe véve fiatalságunk törekvéseit, igényeit. Ebből adódik, hogy a kormányha­tározat körvonalazta az álla­mi szervek, vállalatok, intéz­mények vezetőinek felada­tait az ifjúsági munka segí­tésében, és lehetőséget adott a KISZ-nek kettős funkció­ja, a politikai nevelő munka és az érdekvédelem jobb gyakorlásához. A végrehajtó bizottság elé került jelentés, melyet Né­meth Antal, a KISZ Borsod megyei Bizottságának titkára ismertetett, egyértelműen megállapította, hogy a kor­mányhatározat megelőzte a gazdaságirányítási rendszer bevezetését, így arra ösztö­nözte az illetékes szerveket, hogy a reform adta feladatok megoldása közben is kellő figyelmet fordítsanak az ifjú­sági munkára és a KISZ te­vékenységére. Talán első hal­lásra kissé furcsán hangzik mindez, hiszen fiatalságunk gondjai, örömei összefüggés­ben vannak egész társadal­munkkal. Mégis, vannak olyan ellentmondások, ter­hek. amelyeket az ifjúság jobban érez. De a határozat megjelenését követő időszak­ban, egész napjainkig lénye­gesen elénkebb lett az ifjú­sággal kapcsolatos állami és társadalmi tevékenység. K»cdvező í isszkiuii* Az 1016-os határozat ma már nem ismeretlen az álla­mi és a gazdasági vezetők előtt. A megjelenést követő időszakban például az érdé­Próbaüzem előtt A Lábatlanon épülő vékonypapírgyár építése előrehaladott stádiumba lépett. A négy papírgyártó gép közül keltőnek a szerelésén dolgoznak már a finn szakemberek. Az I-es papír­gyártó gép ez év második felében pedig megkezdi a 6 hóna­pos próbaüzemelését. A papírgyártó gépmonstriunok, amelyeket finn szakemberek szerelnek. 4 veszély idején mutatkozik meg az igazi erő, az összetartás. Olykor hajla­mosait vagyunk indulataink­ra hallgatni, s azt hisszük, csak addig érdekel bennün­ket a baj, amíg minket érint. Ezek a napok újra visszaad­ják hitünket, hiszen mos; nemcsak arról az országos méretű aggodalomról, féltés­ről és segíteni akarásról var szó, amely a közvetlenül ká rosultakat kíséri, hanem azokról is, akik maguk is ki vannak, vágj' voltak téve a veszélynek. Pontosan, élethű­en nem is lehet ezt a tarjá­ni határbeli beszélgetést visz- szaadni. Csak most bánom, hog.v akkor, hirtelenjében an- nak az asszonj'nak még a nevét is elfelejtettem meg­kérdezni. Nem készültünk az interjúra, a gátőr felől ér­deklődtünk a kapáló asszo­nyoknál, akik viszont híreket vártak tőlünk. A Tisza men­ti emberek élete, sorsa év­századok óta összeforrt a fo­lyóval; munkájuk, boldogulá­suk most is tőle függ. A gátak közé kényszeriletl ár napokon át a kitörés ve­szélyével fenyegetett. De a gát innenső oldalán ott van a kukorica, a cukorrépa, mindaz, ami megmaradt a termő határból. Megosztot­ták az erőket: a férfiak, az erősebbek a gáton, az asz- szonyok a határban védekez­tek. S, hogj' végre talán esi- i túl az ár, a felszakadó sóhaj- I jal feltör a féltés is: — Mondják, mi van Sze- ! gednél? Megússzuk? ... Az árvíz nem állíthatja meg életünket. Nem várha­tunk arra, amíg mindenütt felszárad a föld, nem enged­hetjük meg, hogy mindent ellepjen a gaz: a Tisza menti földeken megint munkához látott a kapazin ... Hajnalban kezdték, délben abbahagyják. Haza kell men­ni a jószághoz, s az emberek­nek vacsorát főzni. Tizenöt sort kapáltak be; ezt a ti­zenöt sort már elhódították az esős tuvászban magasra nőtt gaztól, s holnapra újabb tizenöt sort kérnek. Bizony, egy kicsit már el­szoktunk a kapa nyelétől, si­mább volt a tenyerünk. Elő­ször szokatlan, amikor a nagy táblába be kell állni. De az­tán valaki megszólal a néze- lődők között: — Kezdjük el. asszonyok, mára tizenöt sort vállal­tunk . . Meri a parasztember ebben a szeszélyes, veszé­lyekkel is terhes, de mégis sokat ígérő tavaszban már! végképp nem bír nyugodni. Onodvári Miklós I kell. miniszterek felhívásokat és végrehajtási utasítások,, í juttattak el az irányításuk alá tartozó területek vezetőihez. Ezeket a felhívásokat Bor­sodban is kedvezően fogad­ták, Jól előkészített, gondos munkát tükröző együttmű­ködési szerződések születtek a KISZ megyei végrehajtó bizottsága, az SZMT, az MTS. a MÉSZÖV és a népfront kö­zött. A jelentésből és a vita kap­csán kitűnt, hogy megyénk­ben — kilenc minisztérium 40 vállalatánál valamint 16 OKISZ-, SZÖVOSZ. és taná­csi vállalatnál tartott vizsgá­latok szerint — sokat foglal­koznak azzal, amiről az együttműködési tervekben szó esett. Évi programokat készítettek, melj'ekben meg­határozták a gazdasági ve­zetés és a KISZ-szervek együttműködését, valamint a legsürgősebb tennivalókat. Az együttműködés tapasztalatai A KISZ és a különböző szervek együttműködésének programját nagj'jából az évek során kialakult ered- ménj'es, esetenként nagyon alkotó munkakapcsolatok tartalmazták. A tervekben az általános tennivalókon kívül szó esett néhánj’ konkrét fel­adatról is. A Lenin Kohásza­ti Művek, a DIGÉP, az épí­tőipari vállalatok, vagjr a pamutfonó programja nem­csak a feladatokat tartal­mazta, hanem a végrehajtási határidőket és a felelős szer­veket, i'agy személyeket is. Sajnos, nem mondhatunk ha­sonlókat számos kisüzemről és intézményről. Általában azokon a helyeken, ahol ko­rábban sem kapott kellő se­gítséget a KISZ. ezúttal sem készültek együttműködési tervek. Égj' másik szépséghi­ba pedig az volt, hogj' az együttműködési programok­ban aránytalanul nagyobb helyet kaptak a termeléssel összefüggő témák, mint pél­dául a nevelés, a kulturális és a sport munka, valamint a szociális kérdések. kollektív szerződés — érdekvédelem A végrehajtó bizottság vi­tájában többször is szó esett a KISZ érdekvédelmi tevé­kenységéről. Dudla József, a megyei bizottság első titkára zárszavában is hangsúlyozta: éppen a kormányhatározat szellemében került sor rá, hogj' a KISZ illetékes szer­vei részt vehetnek a válla­lati kollektív szerződések elő­készítésében és végleges ki­alakításában, mintegy képvi­selve az ifjúság érdekeit. S a megj'ei bizottság nagy jelen­tőséget tulajdonít annak, hogy az alsóbb KISZ-szervek közreműködtek a szerződések előkészítésében. Persze, az együttműködés nemcsak a KISZ-esek kezdeményező- készségétől függött, hanem a másik partner, a vállalatve­zetés magatartásától is. A nagyüzemekben itt sem volt baj, hiszen 12 nagyüzemi KISZ-bizottság képviselője vett részt a különböző mun­kacsoportokban. Azonban közép- és kisüzemi szinten van javítanivaló. Sokat tet­tek a KISZ-szervezete’; a kezdő szakmunkások jobb bérezéséért, a műszaki fiata­lok premizálásáért, a túl­munka és a túlóra szabályo­zásáért, valamint a vállalati érdeknek megfelelő tovább­tanulások biztosításáért. Manapság egyre inkább szembetűnik, hogy a kor­mányhatározat adta lehető­ségek gyümölcsözően hatot­tak az ifjúsági munkára, s a tapasztalatok felhasználásá­val, a határozat továbbir- lcsztésév-'d ■-’A’-.vm-p ’e­het lépni. Paulovits Ágoston Megváltozott a szemlélet .Nevelés és érdekvédelem ^ |j" ' J!j Shjnahól — délig .Megint a „kapazin...44

Next

/
Oldalképek
Tartalom