Észak-Magyarország, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-25 / 147. szám
Csütörtök, 1970. június 25. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 lapvető cél: u népgazdaság hatékonyabb működése 1971. január elsejével indul a IV. ötéves terv. A tervjavaslat, amely a következő öt esztendőre felvázolja a népgazdaság fejlődését, a termelőerők, a lakosság élet- színvonalának, életkörülményeinek, egészségügyi és kulturális ellátásának fejlesztését — a közelmúltban elkészült. A javaslat rövidesen a párt Központi Bizottsága, majd a kormány elé kerül, s ősszel a parlament elé, amely ha részleteiben és egészében mindannyiunk számára megfelelőnek ítéli a tervezetet, megalkotja a IV. ötéves tervtörvényt. A döntések összehangolása Napjainkban a tervezés nem állhat a részletes javaslatok puszta, összesítéséből, összehangolásából, majd a terv lebontásából gazdasági egységekre. Ma a tervezés tő módszere a kialakuló gazdasági folyamatok értékelése, elemzése. A feltárt jelenségek, tendenciák előrevetítése és azok befolyásolására a lehetőségek megteremtése. Ez az utóbbi feladat a tervezésnek rendkívül felelősségteljes szakasza: itt kell a központi, állami döntéseket — amelyek valamennyiünk érdekeit szolgálják — összehangolni a gazdasági szabályzókkal, amelyek a vállalati gazdasági környezetet befolyásolják. A III. ötéves terv eredményei különben bizonyítják, hogy ez a bizonyos gazdasági környezet fő vonalaiban megfelelő a IV. . ötéves terv céljainak valóra váltásához is. Egy-két finomításra azért, természetszerűen, mégis szükség lesz. Ilyen kívánatos finomítás például — s ezen napjainkban még dolgoznak —, hogy a bérezés, de általában á jövedelem, az eddiginél jobban igazodjon a munka tényleges hatékonyságához, minthogy a IV. ötéves terv egyik lényeges és általános programja is éppen a hatékonyság, és ezen belül a termelékenység javítása. A tervjavaslat így fogalmaz: a nemzeti jövedelem évenkénti gyarapodását a teljes foglalkoztatottság fenntartása mellett 85—90 százalékban a termelékenység emeléséből kell fedezni. Hogyan jutottak el a tervezők például ehhez a javaslathoz: a nemzeti jövedelem 1971. és 75. között évenként 5,5—0 százalékkal gyarapodjon? Miért pont ennyivel? Nos, az egész terv- javaslat elkészítésénél lényegében két fő módszer ötvöződött szüntelenül: a közgazdasági elemző munka és a géf>i programozás. így történt ez a nemzeti jövedelem számításánál is. Helyes arányok A gyakorlott közgazdász számára világos, hogy a nemzeti jövedelem alakulására több alternatívát felesleges kidolgozni. Vagyis a tartomány — egyszerű becsléssel is — behatárolható: i- től körülbelül 8 százalékig. Ez az a sáv, amelyben a nemzeti jövedelem évenkénti növekedését gazdaságunk színvonalán — de a nemzetközi tapasztalatok alapján is — reálisan elképzelhetjük. Ezek után programozni már csak azt kellett, hogy végül is mennyi legyen a megadott határok között. Kiderült például, hogy 4—4,5 százalék között kár lenne tervezni, ez visszafogná fejlődésünk dinamikáját, ennél lényegesen jobbak kondícióink. A 7.—7,5 százaléknál viszont tüstént kiugrott, hogy ilyen ütemű növekedés tervezése lehetőségeink túlbecsülése lenne, feszültségek keletkezhetnének a végrehajtás során, mert — egyetlen pontban legalábbis — már egyensúlyi zavarokat hozna magával. Nevezetesen: nemzeti jövedelmünk ilyen mértékű gyarapodását évenként, külkereskedelmünk, a világpiaci körülmények várható alakulása, termékeink műszaki színvonala miatt képtelen lenne realizálni — már a ráeső részt természetesen. Az évenkénti 5,5—6 százalékos növekedést ugyanakkor valamennyi összefüggés adatsora visszaigazolta. Ez került tehát a tervjavaslatba. Gazdasági egyensúly Az egészséges arányok keresése — s persze nemcsak a nemzeti jövedelemnél — már az induláskor alapvető cél volt: kiindulópont. A IV. ötéves terv összeállítása mintegy két és fél évvel ezelőtt kezdődött: természetesen a koncepció meghatározásával. Ebben meghatározták, hogy a fő törekvés a III. ötéves terv során kialakuló gazdasági egyensúly kiterjesztése, stabilizálása, s ez lesz a gazdaság fejlesztésének is meghatározója. Az egyensúly megszilárdítása, illetve megteremtése a lakossági piacon, a fizetési mérlegben, a beruházási piacon, s általában az egészséges arány kialakítása a felhalmozás és a fogyasztás köGehiwe® szerelők Általános gondot jelent a különféle javítások elvégzése. Ebben akar segítséget nyújtani mind a megyei székhely, mind egész Borsod lakosságának, a jelenleg 205 fővel dolgozó Miskolci Vegyesipari Vállalat. — A lakosság igényeinek fokozottabb kielégítése végett — közli Rigó András, a vállalat főkönyvelője — egy sor új szolgáltatást, illetve új szolgáltatási formát szervezünk meg. A javító-szerelő üzem — rövidítve a JAVSZER — Miskolc városában július 1- én, a megyében a negyedik negyedévben kezdi meg a működését. A miskolci JAVSZER-nek 32 körzetsze- relősége lesz: vízvezetékszerelésben, lakatos, asztalos, villanyszerelő, bádogos, kőműves, láng- és ívhegesztő szakmában. A megyei még néhány iparággal kibővül. Honnan veszik a szakembereket? Hogyan oldják meg a JAVSZER működését? Egészen újszerű formában, gebines megoldásban. A JAVSZER szakembereinek ipari üzemek dolgozóit, s nyugdíjasokat nyernek meg. Az ipari üzemek dolgozói szabad idejükben végzik a különböző szakmába vágó javításokat, s a bejelentéstől számítva 24—48 órán belül kötelesek elvégezni a szükséges munkát. Ezek az emberek önállóan vállalnak feladatokat, ők számláznak, amiért a végzett munkadíj 60 százalékát kapják. Érdemes megemlíteni, hogy a gebines szerelésre jelentkező nyugdíjasoknál ebben az esetben a keresetnek nincs felső határa. (csb) zött. Az egyensúly a lakossági piacon megteremtődött, már a III. ötéves terv második felében — a mennyiségek szempontjából. A választék, a minőség még kívánnivalót hagy maga után — a most következő tervidőszakra. A fizetési mérleg egyensúlya is kedvezően alakult 1969-ben, sőt, ezen belül —, s erre régóta nincs példa — tőkés fizetési mérlegünk is aktívummal zárta az évet. A másik lényeges momentum, amit a tervezőknek már az induláskor el kellett határozni, hogy az egyensúlyra alapozva — sőt ezt előfeltételként értékelve — az életszínvonal emelkedését legjobban szolgáló tervet készítsenek. Ebből a megfontolásból kiindulva határozza meg a tervjavaslat az árak és a jövedelmek alakulását, vagy például az építőipar és az építőanyagipar fejlesztő- j sét — a lakásprogramnak, megfelelően. (Folytatjuk) Munkaértekezlet a megyei tanácson Legfontosabb feladat az aratás előkészítése Segítenek az ipari üzemek Tegnap, június 24-én, szerdán délelőtt Miskolcon, a megyei tanács új épületében a járási tanácsok vb-elnök- helyettesei, mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetői és a járási pártbizottságok mezőgazdasági osztályvezetői megbeszélték a megye mezőgazdaságának legfontosabb aktuális problémáit és feladatait. Dr. Pusztai Béla vb-elnök- helyettes ismertette a háztáji gazdaságok jelenlegi helyzetét és további feladatait. Hangsúlyozta, hogy a háztáji gazdaságok igen nagy szolgálatot tesznek az élelmiszerigények kielégítéséért, elsősorban a falvakban, de a városi piacokon is. Az értekezlet részvevői megbeszélték, hogyan lehet és kell dinamikusan szervezni a háztáji gazdaságok termelését, < «éi. Répcelakon, az ország legnagyobb sajtgyárában új technológiára tértek át. A 70 kilós ementáli tömböket műanyag fóliába pakolják, így az érés folyamán nem képződik kéreg a sajton. A gyár ncgy-ötkilós darabokban, korszerűen becsomagolva hozza forgalomba új termékét. Három fontos aktuális me- ' zőgazdasági témáról számolt be Faragó Károly, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője. Ismertette a termelőszövetkezetek kiegészítő tevékenységének alakulását — amely pozitív irányzatú — és további feladatait. Beszámolt arról a munkáról is, amelyet négy járás 53 termelőszövetkezetében végeztek a közelmúltban. Ezekben a közös gazdaságokban — az idevonatkozó kormány- rendelet értelmében — a személyzeti ügyek intézését vizsgálták. A vizsgálat megállapította, hogy van előrehaladás, de a termelőszövetkezeti személyzeti ügyintézés, elsősorban tartalmilag, még nem kielégítő. Központi témája volt a tegnapi munkaértekezletnek, a nyári mezőgazdasági munkákra való felkészülés, különösen hangsúlyozva az aratás, a gabonabetakarítás feladatait. Borsod megyében összesen 200 ezer kalasztrális hold területről kell betakarítani az új gabonatermést (az állami gazdaságok vetésterületét nem számítva). Ez 10—15 ezer holddal kevesebb, mint a tavalyi, mert az árvizek és belvizek miatt sok helyen károk keletkeztek. A munka azonban — várhatóan — mégis nagyobb, és nehezebb lesz a tavalyinál, mert a rendkívül csapadékos időjárás miatt ideális aratási feltételeket nem várhatunk. Az esőzések minden valószínűség szerint tovább tartanak. A gabonák a szokásosnál később érnek be, és sok helyen eléggé gvomosak. Számolni kell tehát olyan tényezőkkel is, amelyek a gépi betakarítást nehezítik, vagy gátolják. Megyénkben a gabonák betakarításához elegendő kombájn áll a termelőszövetkezetek rendelkezésére, ösz- szesen 720 darab, és ezek közül 94 kombájn teljesen Friss kenyér Botáráról Roppan a pirosbarnára sült héj, majd a kés nyomán széjjelválik a kenyér. Illatos. fehér pára hullámzik ki belőle, majd újabb nyesés a késsel, és kóstolhatjuk a frissen sült kenyér karéját. Meleg, szinte még süti a kezet, kettétörve foszlik a bélé, és még tovább erősödik az illat, teljesen megtölti itt Boldván a pékműhelyt. Néhány hónapos mindösz- sze ez az üzem, a hangácsi Dobó István Termelőszövetkezet péküzeme, mely nyilván szállítási meggondolásokból, — abból a völgyiből, melyben a három kis falu közül a legutolsó Hangács, már nem is vezet tovább út — került ide, Boldvára. Néhány hónapos csupán a műhely, de termékeit már ismerik, keresik Edelényben, Borsodszirákon, Fánkén, Sa- jóecsegen és több más községben is. Ládi Sándor üzemvezető — csaknem 30 éve dolgozik már a szakmában, a bátyja is, a sógora is pék — elégedetten nyugtázza: a vendégeknek is ízlik a kenyér. — Van-e valami különbség az elkészítés módjában más üzemek technológiájához képest? — Semmi nincs. Ugyanazt a nyersanyagot használjuk, amiből a többi üzem is készíti a kenyeret. — Mitől lesz jó egy kenyér? — Ez véleményem szerint a ráfordítási időn múlik. Mennyit tudunk foglalkozni vele. És hogyan. Másrészt az is fontos, hogy' az ember megkapja a munka tisztes ellenértékét. Mert ezt kár lenne elhallgatnunk. És mi itt, a tsz-től megkapjuk. * — Mit gépesítettek? — A dagasztást és a fűtést. Minden mást kézzel csinálunk. A tsz ugyan vett volna több gépet, is, de mi mondtuk, hogy nem kell. Az érzés az ember kezében van, a gépnél nincs. Persze mondom, mi ezt megcsinálhatjuk, mert nincs normánk. — Érkezett már panasz a kenyérre? — Még nem. Nagy'on vigyázunk a minőségre. — Dicséret? — Az sem. Az emberek ugyanis azt várják, hogy jó kenyeret kapjanak, ez érthető. Ha jó a kenyér, meg vannak elégedve, nem szólnak semmit. Ha valami nem sikerül, ha valami baj van, akkor igen, akkor szidják a péket, de hát ez ígyr volt mindig, más vonatkozásban nyilván mi magunk is ilyenek vagyunk, így' teszünk. Mi természetesen minden igyekezetünkkel megpróbálunk jó kenyeret, jó árut adni. Ez a dolgunk, ezért fizetnek bennünket, és mindehhez a lehetőségeink is adottak. És. bár ez a munkánk. ezt csináljuk mindennap, higgy’e el, nekünk is öröm látni, ha szép. kívánatos kenyerek párolognak a polcokon. Két műszakban hatan dolgoznak a hangácsiak pékműhelyében. Akik benn vannak, azok most is ott tevékenykednek a kemence, az asztal előtt. Készül az ízletes, szép kenyér. Priska Tibor új. A megrendelt új kombájnok időben megérkeztek és a régiek javításához az alkatrész is elegendőnek mondható. Probléma azonban, hogy, főleg az északi járásokban, nem lehet mindenütt kombájnokkal aratni. Ismét legproblematikusabb az encsi járás helyzete, ahol az átlagosnál kevesebb a kombájn és sok a kévekötő aratógép. Külön hangsúllyal beszéltek az értekezlet részvevői a kombájnok szükséges és dinamikus átcsoportosításáról, a termelőszövetkezetek jobb, szorosabb együttműködéséről az aratási munkákban. Nem kedvező az erőgépek helyzete. A megrendelt új traktoroknak csak 30 százaléka érkezett meg. Kevés az alkatrész is. Így' a megye körülbelül 3000 erőgépéből előreláthatóan 100 nem lesz kijavítva, ezek nem vehetnek részt a munkákban. Örömmel és megelégedéssel vették tudomásul az értekezlet részvevői, hogy az AGRO- KER és a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat az aratási időszakban állandó ügyeleti szolgálatot biztosít. Olaj, kenőanyag elegendő van, és a gépjavító vállalat tároló- kapacitással is rendelkezik, amennyiben ezt a termelő- szövetkezetek igénylik. Megyénkben viszonylag magas „a géplélszám”, de az előző évekhez hasonlóan most sincs elegendő traktoros, kombájnvezető és gépkocsivezető. Az ipari üzemek vezetői és dolgozói megígérték, hogy az aratás időszakában segítenek a mezőgazdaságnak: traktorosokat, kombájnosokat és gépkocsi- vezetőket küldenek a termelőszövetkezetekbe. Az előzetes becslések szerint megyénkben a gabonák terméshozama a tavalyihoz hasonló. Búzából 12—13 mázsa holdankénti termést várhatunk. Nagy' gondot okoz azonban a megfelelő tárolás és szárítás. Ezért a megy'ei tanács vezetői is kérik a termelőszövetkezeteket, hogy' — ahol lehetséges — kössenek bértárolási szerződést a ga- bonavállalattal. A munkaértekezlet részvevői megértéssel és egyhangúan vették tudomásul azt a kérést, hogy a mezőgazdasági termelés idei egyszázalékos növelését a meglevő nehézségek ellenére is biztosítani kell. A kormány felhívásának szellemében biztosítani kívánják a nemzeti jövedelem egyszázalékos növelését is terven felül. Mindez megkö\'eteli. hogy' az aratást, a gabonák betakarítását minden eddiginél, szervezettebben, a lehető legminimálisabb veszteséggel végezzék el termelőszövetkezeteink és állami gazdaságaink. gz. j. Tanulmányúi Madridba Baremfitenyésztési világkiállítás lesz Érdekes kezdeményezést valósít meg az AGRO- INFORM. Tanulmányutat szervez a magyar baromfi- ipari szakemberek részére a spanyol fővárosba, ahol a szeptemberben tartandó baromfitenyésztési világkongresszussal egyidőben barom- fitenyésztési világkiállítást is rendeznek. A kiállítás széles tájékoztatást és tapasztalatcserét ígér a felszerelésekben, valamint az automatizálásban elért legújabb eredmények, a különböző tenyésztési eljárások és egészségügyi berendezések bemutatásával. A rendkívül érdekesnek, hasznosnak ígérkező kiállításra az AGROINFORM ta- nulmánycsoportot szervez. A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok szakemberei június 29-ig jelentkezhetnek személyesen, vagy levélben Budapesten, az V. kerület. Akadémia utca 1—3. alatt. A 9 napos tanulmányút részvételi díja 14 ezer forint.
