Észak-Magyarország, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-25 / 147. szám

Csütörtök, 1970. június 25. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 lapvető cél: u népgazdaság hatékonyabb működése 1971. január elsejével in­dul a IV. ötéves terv. A terv­javaslat, amely a következő öt esztendőre felvázolja a népgazdaság fejlődését, a termelőerők, a lakosság élet- színvonalának, életkörülmé­nyeinek, egészségügyi és kul­turális ellátásának fejleszté­sét — a közelmúltban elké­szült. A javaslat rövidesen a párt Központi Bizottsága, majd a kormány elé kerül, s ősszel a parlament elé, amely ha részleteiben és egé­szében mindannyiunk szá­mára megfelelőnek ítéli a tervezetet, megalkotja a IV. ötéves tervtörvényt. A döntések összehangolása Napjainkban a tervezés nem állhat a részletes javas­latok puszta, összesítéséből, összehangolásából, majd a terv lebontásából gazdasági egységekre. Ma a tervezés tő módszere a kialakuló gazda­sági folyamatok értékelése, elemzése. A feltárt jelensé­gek, tendenciák előrevetítése és azok befolyásolására a le­hetőségek megteremtése. Ez az utóbbi feladat a tervezés­nek rendkívül felelősségteljes szakasza: itt kell a közpon­ti, állami döntéseket — ame­lyek valamennyiünk érdekeit szolgálják — összehangolni a gazdasági szabályzókkal, amelyek a vállalati gazda­sági környezetet befolyásol­ják. A III. ötéves terv eredmé­nyei különben bizonyítják, hogy ez a bizonyos gazda­sági környezet fő vonalaiban megfelelő a IV. . ötéves terv céljainak valóra váltásához is. Egy-két finomításra azért, természetszerűen, mégis szükség lesz. Ilyen kívánatos finomítás például — s ezen napjainkban még dolgoznak —, hogy a bérezés, de álta­lában á jövedelem, az eddi­ginél jobban igazodjon a munka tényleges hatékony­ságához, minthogy a IV. öt­éves terv egyik lényeges és általános programja is ép­pen a hatékonyság, és ezen belül a termelékenység javí­tása. A tervjavaslat így fo­galmaz: a nemzeti jövede­lem évenkénti gyarapodását a teljes foglalkoztatottság fenntartása mellett 85—90 százalékban a termelékeny­ség emeléséből kell fedezni. Hogyan jutottak el a ter­vezők például ehhez a ja­vaslathoz: a nemzeti jöve­delem 1971. és 75. között évenként 5,5—0 százalékkal gyarapodjon? Miért pont ennyivel? Nos, az egész terv- javaslat elkészítésénél lénye­gében két fő módszer ötvö­ződött szüntelenül: a közgaz­dasági elemző munka és a géf>i programozás. így tör­tént ez a nemzeti jövedelem számításánál is. Helyes arányok A gyakorlott közgazdász számára világos, hogy a nemzeti jövedelem alakulá­sára több alternatívát feles­leges kidolgozni. Vagyis a tartomány — egyszerű becs­léssel is — behatárolható: i- től körülbelül 8 százalékig. Ez az a sáv, amelyben a nemzeti jövedelem évenkénti növekedését gazdaságunk színvonalán — de a nemzet­közi tapasztalatok alapján is — reálisan elképzelhetjük. Ezek után programozni már csak azt kellett, hogy végül is mennyi legyen a megadott határok között. Kiderült például, hogy 4—4,5 százalék között kár lenne tervezni, ez visszafogná fejlődésünk dina­mikáját, ennél lényegesen jobbak kondícióink. A 7.—7,5 százaléknál viszont tüstént kiugrott, hogy ilyen ütemű növekedés tervezése lehető­ségeink túlbecsülése lenne, feszültségek keletkezhetné­nek a végrehajtás során, mert — egyetlen pontban legalábbis — már egyensú­lyi zavarokat hozna magá­val. Nevezetesen: nemzeti jöve­delmünk ilyen mértékű gya­rapodását évenként, külke­reskedelmünk, a világpiaci körülmények várható alaku­lása, termékeink műszaki színvonala miatt képtelen lenne realizálni — már a rá­eső részt természetesen. Az évenkénti 5,5—6 százalékos növekedést ugyanakkor vala­mennyi összefüggés adatsora visszaigazolta. Ez került te­hát a tervjavaslatba. Gazdasági egyensúly Az egészséges arányok ke­resése — s persze nemcsak a nemzeti jövedelemnél — már az induláskor alapvető cél volt: kiindulópont. A IV. ötéves terv összeállítása mintegy két és fél évvel ez­előtt kezdődött: természete­sen a koncepció meghatáro­zásával. Ebben meghatároz­ták, hogy a fő törekvés a III. ötéves terv során kialakuló gazdasági egyensúly kiter­jesztése, stabilizálása, s ez lesz a gazdaság fejlesztésé­nek is meghatározója. Az egyensúly megszilárdítása, il­letve megteremtése a lakos­sági piacon, a fizetési mér­legben, a beruházási piacon, s általában az egészséges arány kialakítása a felhal­mozás és a fogyasztás kö­Gehiwe® szerelők Általános gondot jelent a különféle javítások elvégzé­se. Ebben akar segítséget nyújtani mind a megyei székhely, mind egész Borsod lakosságának, a jelenleg 205 fővel dolgozó Miskolci Ve­gyesipari Vállalat. — A lakosság igényeinek fokozottabb kielégítése vé­gett — közli Rigó András, a vállalat főkönyvelője — egy sor új szolgáltatást, illetve új szolgáltatási formát szer­vezünk meg. A javító-szerelő üzem — rövidítve a JAVSZER — Miskolc városában július 1- én, a megyében a negyedik negyedévben kezdi meg a működését. A miskolci JAVSZER-nek 32 körzetsze- relősége lesz: vízvezeték­szerelésben, lakatos, aszta­los, villanyszerelő, bádogos, kőműves, láng- és ívhegesz­tő szakmában. A megyei még néhány iparággal kibővül. Honnan veszik a szakem­bereket? Hogyan oldják meg a JAVSZER működését? Egészen újszerű formában, gebines megoldásban. A JAVSZER szakembereinek ipari üzemek dolgozóit, s nyugdíjasokat nyernek meg. Az ipari üzemek dolgozói szabad idejükben végzik a különböző szakmába vágó javításokat, s a bejelentéstől számítva 24—48 órán belül kötelesek elvégezni a szüksé­ges munkát. Ezek az embe­rek önállóan vállalnak fel­adatokat, ők számláznak, amiért a végzett munkadíj 60 százalékát kapják. Érde­mes megemlíteni, hogy a ge­bines szerelésre jelentkező nyugdíjasoknál ebben az esetben a keresetnek nincs felső határa. (csb) zött. Az egyensúly a lakos­sági piacon megteremtődött, már a III. ötéves terv má­sodik felében — a mennyi­ségek szempontjából. A vá­laszték, a minőség még kí­vánnivalót hagy maga után — a most következő terv­időszakra. A fizetési mérleg egyensúlya is kedvezően ala­kult 1969-ben, sőt, ezen be­lül —, s erre régóta nincs példa — tőkés fizetési mér­legünk is aktívummal zárta az évet. A másik lényeges momen­tum, amit a tervezőknek már az induláskor el kellett határozni, hogy az egyen­súlyra alapozva — sőt ezt előfeltételként értékelve — az életszínvonal emelkedését legjobban szolgáló tervet ké­szítsenek. Ebből a megfonto­lásból kiindulva határozza meg a tervjavaslat az árak és a jövedelmek alakulását, vagy például az építőipar és az építőanyagipar fejlesztő- j sét — a lakásprogramnak, megfelelően. (Folytatjuk) Munkaértekezlet a megyei tanácson Legfontosabb feladat az aratás előkészítése Segítenek az ipari üzemek Tegnap, június 24-én, szer­dán délelőtt Miskolcon, a megyei tanács új épületében a járási tanácsok vb-elnök- helyettesei, mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetői és a járási pártbizottságok mezőgazdasági osztályveze­tői megbeszélték a megye mezőgazdaságának legfonto­sabb aktuális problémáit és feladatait. Dr. Pusztai Béla vb-elnök- helyettes ismertette a háztá­ji gazdaságok jelenlegi hely­zetét és további feladatait. Hangsúlyozta, hogy a háztá­ji gazdaságok igen nagy szolgálatot tesznek az élel­miszerigények kielégítéséért, elsősorban a falvakban, de a városi piacokon is. Az érte­kezlet részvevői megbeszél­ték, hogyan lehet és kell di­namikusan szervezni a ház­táji gazdaságok termelését, < «éi. Répcelakon, az ország legnagyobb sajtgyárában új techno­lógiára tértek át. A 70 kilós ementáli tömböket műanyag fó­liába pakolják, így az érés folyamán nem képződik kéreg a sajton. A gyár ncgy-ötkilós darabokban, korszerűen becso­magolva hozza forgalomba új termékét. Három fontos aktuális me- ' zőgazdasági témáról számolt be Faragó Károly, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője. Ismertette a ter­melőszövetkezetek kiegészí­tő tevékenységének alakulá­sát — amely pozitív irány­zatú — és további feladatait. Beszámolt arról a munkáról is, amelyet négy járás 53 termelőszövetkezetében vé­geztek a közelmúltban. Ezek­ben a közös gazdaságokban — az idevonatkozó kormány- rendelet értelmében — a személyzeti ügyek intézését vizsgálták. A vizsgálat meg­állapította, hogy van előre­haladás, de a termelőszövet­kezeti személyzeti ügyinté­zés, elsősorban tartalmilag, még nem kielégítő. Központi témája volt a tegnapi munkaértekezletnek, a nyári mezőgazdasági mun­kákra való felkészülés, különösen hangsúlyozva az aratás, a gabonabetaka­rítás feladatait. Borsod megyében összesen 200 ezer kalasztrális hold terület­ről kell betakarítani az új gabonatermést (az állami gazdaságok vetésterületét nem számítva). Ez 10—15 ezer holddal kevesebb, mint a tavalyi, mert az árvizek és belvizek miatt sok helyen károk keletkeztek. A munka azonban — várhatóan — mégis nagyobb, és nehezebb lesz a tavalyinál, mert a rendkívül csapadékos időjá­rás miatt ideális aratási fel­tételeket nem várhatunk. Az esőzések minden valószínű­ség szerint tovább tartanak. A gabonák a szokásosnál ké­sőbb érnek be, és sok helyen eléggé gvomosak. Számolni kell tehát olyan tényezőkkel is, amelyek a gépi betakarí­tást nehezítik, vagy gátolják. Megyénkben a gabonák betakarításához elegendő kombájn áll a termelőszövet­kezetek rendelkezésére, ösz- szesen 720 darab, és ezek közül 94 kombájn teljesen Friss kenyér Botáráról Roppan a pirosbarnára sült héj, majd a kés nyomán széjjelválik a kenyér. Illa­tos. fehér pára hullámzik ki belőle, majd újabb nyesés a késsel, és kóstolhatjuk a frissen sült kenyér karéját. Meleg, szinte még süti a ke­zet, kettétörve foszlik a bé­lé, és még tovább erősödik az illat, teljesen megtölti itt Boldván a pékműhelyt. Néhány hónapos mindösz- sze ez az üzem, a hangácsi Dobó István Termelőszövet­kezet péküzeme, mely nyil­ván szállítási meggondolá­sokból, — abból a völgyiből, melyben a három kis falu közül a legutolsó Hangács, már nem is vezet tovább út — került ide, Boldvára. Né­hány hónapos csupán a mű­hely, de termékeit már is­merik, keresik Edelényben, Borsodszirákon, Fánkén, Sa- jóecsegen és több más köz­ségben is. Ládi Sándor üzemvezető — csaknem 30 éve dolgozik már a szakmában, a bátyja is, a sógora is pék — elége­detten nyugtázza: a vendé­geknek is ízlik a kenyér. — Van-e valami különb­ség az elkészítés módjában más üzemek technológiájá­hoz képest? — Semmi nincs. Ugyanazt a nyersanyagot használjuk, amiből a többi üzem is ké­szíti a kenyeret. — Mitől lesz jó egy ke­nyér? — Ez véleményem szerint a ráfordítási időn múlik. Mennyit tudunk foglalkozni vele. És hogyan. Másrészt az is fontos, hogy' az ember megkapja a munka tisztes ellenértékét. Mert ezt kár lenne elhallgatnunk. És mi itt, a tsz-től megkapjuk. * — Mit gépesítettek? — A dagasztást és a fű­tést. Minden mást kézzel csinálunk. A tsz ugyan vett volna több gépet, is, de mi mondtuk, hogy nem kell. Az érzés az ember kezében van, a gépnél nincs. Persze mon­dom, mi ezt megcsinálhat­juk, mert nincs normánk. — Érkezett már panasz a kenyérre? — Még nem. Nagy'on vi­gyázunk a minőségre. — Dicséret? — Az sem. Az emberek ugyanis azt várják, hogy jó kenyeret kapjanak, ez érthe­tő. Ha jó a kenyér, meg van­nak elégedve, nem szólnak semmit. Ha valami nem si­kerül, ha valami baj van, akkor igen, akkor szidják a péket, de hát ez ígyr volt mindig, más vonatkozásban nyilván mi magunk is ilye­nek vagyunk, így' teszünk. Mi természetesen minden igyekezetünkkel megpróbá­lunk jó kenyeret, jó árut adni. Ez a dolgunk, ezért fi­zetnek bennünket, és mind­ehhez a lehetőségeink is adottak. És. bár ez a mun­kánk. ezt csináljuk minden­nap, higgy’e el, nekünk is öröm látni, ha szép. kívána­tos kenyerek párolognak a polcokon. Két műszakban hatan dol­goznak a hangácsiak pékmű­helyében. Akik benn vannak, azok most is ott tevékeny­kednek a kemence, az asztal előtt. Készül az ízletes, szép kenyér. Priska Tibor új. A megrendelt új kom­bájnok időben megérkeztek és a régiek javításához az alkatrész is elegendőnek mondható. Probléma azon­ban, hogy, főleg az északi já­rásokban, nem lehet min­denütt kombájnokkal aratni. Ismét legproblematikusabb az encsi járás helyzete, ahol az átlagosnál kevesebb a kombájn és sok a kévekötő aratógép. Külön hangsúllyal beszél­tek az értekezlet részvevői a kombájnok szükséges és di­namikus átcsoportosításáról, a termelőszövetkezetek jobb, szorosabb együttműködésé­ről az aratási munkákban. Nem kedvező az erőgépek helyzete. A megrendelt új traktoroknak csak 30 száza­léka érkezett meg. Kevés az alkatrész is. Így' a megye kö­rülbelül 3000 erőgépéből elő­reláthatóan 100 nem lesz ki­javítva, ezek nem vehetnek részt a munkákban. Öröm­mel és megelégedéssel vet­ték tudomásul az értekezlet részvevői, hogy az AGRO- KER és a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat az aratá­si időszakban állandó ügye­leti szolgálatot biztosít. Olaj, kenőanyag elegendő van, és a gépjavító vállalat tároló- kapacitással is rendelkezik, amennyiben ezt a termelő- szövetkezetek igénylik. Megyénkben viszonylag magas „a géplélszám”, de az előző évekhez hasonlóan most sincs elegendő trakto­ros, kombájnvezető és gép­kocsivezető. Az ipari üzemek vezetői és dolgozói megígér­ték, hogy az aratás idősza­kában segítenek a mezőgaz­daságnak: traktorosokat, kombájnosokat és gépkocsi- vezetőket küldenek a ter­melőszövetkezetekbe. Az előzetes becslések sze­rint megyénkben a gabonák terméshozama a tavalyihoz hasonló. Búzából 12—13 má­zsa holdankénti termést vár­hatunk. Nagy' gondot okoz azonban a megfelelő tárolás és szárítás. Ezért a megy'ei tanács vezetői is kérik a ter­melőszövetkezeteket, hogy' — ahol lehetséges — kössenek bértárolási szerződést a ga- bonavállalattal. A munkaértekezlet részve­vői megértéssel és egyhan­gúan vették tudomásul azt a kérést, hogy a mezőgazdasá­gi termelés idei egyszázalé­kos növelését a meglevő ne­hézségek ellenére is biztosí­tani kell. A kormány felhí­vásának szellemében biztosí­tani kívánják a nemzeti jö­vedelem egyszázalékos nö­velését is terven felül. Mind­ez megkö\'eteli. hogy' az ara­tást, a gabonák betakarítását minden eddiginél, szervezet­tebben, a lehető legminimá­lisabb veszteséggel végezzék el termelőszövetkezeteink és állami gazdaságaink. gz. j. Tanulmányúi Madridba Baremfitenyésztési világkiállítás lesz Érdekes kezdeményezést valósít meg az AGRO- INFORM. Tanulmányutat szervez a magyar baromfi- ipari szakemberek részére a spanyol fővárosba, ahol a szeptemberben tartandó ba­romfitenyésztési világkong­resszussal egyidőben barom- fitenyésztési világkiállítást is rendeznek. A kiállítás széles tájékoz­tatást és tapasztalatcserét ígér a felszerelésekben, va­lamint az automatizálásban elért legújabb eredmények, a különböző tenyésztési eljárá­sok és egészségügyi berende­zések bemutatásával. A rendkívül érdekesnek, hasznosnak ígérkező kiállí­tásra az AGROINFORM ta- nulmánycsoportot szervez. A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok szakemberei jú­nius 29-ig jelentkezhetnek személyesen, vagy levélben Budapesten, az V. kerület. Akadémia utca 1—3. alatt. A 9 napos tanulmányút részvé­teli díja 14 ezer forint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom