Észak-Magyarország, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-20 / 143. szám
Szombat. WO. ftmnw*2?0. Mil íettünk az öregekért ßwsodb&n? Gondoskodás «ondókkal fez« viták, Étív részvétei ffesséfg'i’íís Fe/e* t. l&tvirnnal. «* (írsdi vmr&m-üsemi l*nrfbixottftáfí o»xtá(yrexe tödével Az átlagéletkor növekedésével mindinkább előtérbe kerülnek az öregekről való intézményes társadalmi gondoskodás problémái is. Hivatalos statisztikai adatok szerint hazánkban a nyugdíjas koron túli nők és férfiak 30 százalékának nincsenek olyan közvetlen hozzátartozói, akik gondoskodhatnának róluk. Az ilyen idős embereknek csak a szociális intézmények nyújthatnak biztonságos otthont. Mit tettünk eddig az öregek ügyében Borsodban? Megyénkben az utóbbi években, az anyagi lehetőségekhez mérten, számottevő a fejlődés a magukra maradt öregek intézményes gondozásában, de az elismerésre méltó hivatalos igyekezet ellenére még mindig nagy az elmaradás az országos átlagszinttől. Míg országosan 10 ezer lakosra 24 szociális otthoni helyet számíthatunk, megyénkben — Miskolcot nem tekintve — mindössze 14,5 a mutatószám ebben a szociális ellátottságban. Tíz szociális otthon A megyei tanács szociálpolitikai csoportjának kimutatása szerint jelenleg 10 településünkön működik szociális otthon, s ezekben összesen 9.32 idős emberről gondoskodnak. Valamennyi otthon eredetileg más célt szolgáló épületek átalakítása útján létesült. Többségük korszerűsítésre, némelyike — Bodrog- keresztúron, Putnökon, Szikszón — általános felújításra szorul. A legutóbbi két_ évben azonban már minőségi előrehaladásra is van példa. Tokajban különálló fürdővel, öltözővel, társalgóval, Sárospatakon új, modem, kétemeletes épülettel bővítették a szociális otthont. A bódvará- kói otthon általános felújítása is befejeződött, s fürdőmosdó helyiség, gondozónői és orvosi szoba is helyet kapott benne. A korlátozott adottságokkal, s az általános túlzsúfoltsággal számolva is igyekeznek a vezetők, gondozók valóban otthonossá tenni ezeket a szociális intézményeket. Nagyobb közösség S hogy ne érezze tétlenségre kárhoztatottnak magát senki, aki még hasznosítani szeretné szorgoskodásra való készségét — az hajlama, kedve s ereje szerint tevékenykedhet az otthon házi kertjében. Nem egy helyütt annyi zöldségfélét, gyümölcsöt termesztenek, hogy elegendő egész évre a konyhára, az étkezés változatosabbá tételére. Másutt a sertéshízlalás, a baromfitartás ad hasznos elfoglaltságot — s konyhára valót. Az asszonyok az otthonokban nagyon szeretnek varrni, kézimunkázni is. Művészi értékű hímzések kerülnek ki némelyikük türelmes, fáradhatatlan öreg ujjai alól. A nagyobb közösséghez tartozás tudata is megtartó erő. A különféle, személyes jellegű évfordulók mindig együttes ünnepet jelentenek az otthonokban. De példás kapcsolatok alakultak ki helyi üzemekkel, szövetkezetekkel, intézményekkel is. Ezek küldöttei gyakran ellátogatnak az öregekhez, műsorokkal köszöntik őket, vagy beülnek szobáikba jóleső, kötetlen beszélgetésre. Napközi gondozás Üj gondozási forma is kialakult a legutóbbi években: az öregek napközi otthona. Itt a megfelelő lakással rendelkező, de családi gondozásban nem részesülő öregek, csökkent munkaképességűok nappali elfoglaltságáról, étkeztetéséről, kulturális igényeik kielégítéséről gondoskodnak intézményesen. A tanácsok és a gazdasági szervek, tömegszervezetek együttes tevékenységének eredményeként ma már 24 települéBalesetveszély a földeken A statisztika szerint az állami gazdaságokban az üzemi baleseteknek jóval több, mint a fele a második és a harmadik negyedévben következik be. A termelőszövetkezetekben a május eleje és a szeptember vége közötti öt hónap a legveszélyesebb. Tavaly ebben az időszakban a halálos balesetek száma több mint kétszerese volt a többi, héthónapi átlagnak. Alapvető, hogy az általános nagy veszélyforrás, a hőség ellen csak az óvó rendszabályoknak megfelelő módon szabad és kell védekezni. A gazdaságok lássák el dolgozóikat könnyű munkaruhával, szalmakalappal; a kombájnvezetőket ernyővel védjék a tűző napsugarak ellen, és legyen mindenütt szódavíz, vagy autoszi- fon, amellyel a helyszínen szódavizet készíthetnek az emberek. Egyébként Vízről mindenütt gondoskodjanak, hogy az emberek munka közben mosakodással is hűlhessék magukat, ugyanakkor felhevült állapotban fürdeni szigorúan tilos és életveszélyes! Minden évben több halálos balesetet okoz, hogy felhevült testtel ugranak az emberek a hideg vízbe, vagy az úszni nem tudók bemerészkednek a mély vízbe. A sör és a szeszes italok fogyasztása ebben az időszakban rendkívül káros, éppen ezért gondoskodniuk kell gazdaságainknak elegendő hűsítő italról, cukros teáról, gyümölcsléről stb. Jó védelmet nyújt az eső ellen a munkába induló traktorral reggel kivontatotl autóbusz-pótkocsi, amelybe zivatar esetén bemenekülhetnek a mezőn dolgozók. Az állami gazdaságokban a halálos balesetek 65,4, a tsz-ekben pedig 57,6 százaléka a járművekkel^ kapcso latos. Megelőzésük feltétele egyfelől a járművek _ve zetőinek fegyelmezettsége és a józanság, másfelől a járművek, és nem utolsósorban az utak megfelelő karbantartása. a hibák azonnali kijavítása. A gazdaságok vezetőinek általában is gondoskodniuk kell a gépek megfelelő műszaki állapotáról és a szükséges védőfelszerelésekről. A gépek felújításánál ne feledkezzenek meg a védőberendezések korszerűsítésé rői sem. A szakszervezet munkásvédelmi szakemberei külön felhívják a figyelmet a növényvédőszerekkel kapcsolatos veszélyekre. Meg kell jelölni és mindenki elő) le kell zárni a mérgezett területeket. A vegyszerszóró repülőgépeket csak reggel és késő délután szabad „be vetni”, a pilóták számára pedig megfelelő szállásról és ellátásról kell gondoskodni. Különös nyomatékkai utaltak a szakszervezet illeté késéi a gyermekek védelmére. Nemcsak az aratógép, a kombájn stb. közelébe nem lehet engedni a gyerekeket, hanem az érvényes jogszabályoknak megfelelően, ki is kell tiltani őket ezekről a veszélyes munkahelyekről sünkön működik ilyen napközi otthon. A gyors segítőszándék nyilvánul meg abban, hogy már az idei tervek között szerepel Sátoraljaújhelyen a városi új napközi otthon megnyitása, amely remélhetőleg hamarosan megoldja a jelenlegi itteni gondokat. Minőségi változást jelent Mezőcsáton is a tanács által vásárolt 4 szobás lakásból átalakított korszerű napközi otthon megnyitása. A IV. ötéves tervben megyénkben újabb 12 napközi otthon létsítósére készített javaslatot a szociálpolitikai csoport. Elsősorban nagyközségeink jönnek számításba. Fontos feladat megteremteni a megvalósítás és a működtetés anyagi feltételeit. Berccz József Lapunkanunkatarsa a politikai oktatási év tapasztalatairól és az elkövetkezendő időszak terveiről beszélgetett Fejes F. Istvánnal, az Ózdi városi-üzemi Pártbizottság osztályvezetőjével. — Hogyan alakult a politikai oktatás iránti érdeklődés az elmúlt tanévben Özdon? — A politikai oktatás iránt az érdeklődés Ózdon is évről évre örvendetesen emelkedő tendenciát mutat. Ez már a jelentkezés időszakában az oktatás szinte valamennyi formájában megmutatkozott. Pártolctatáson — az előző időszakhoz képest 300-za! többen — 3500-an vettek részt. A szakszervezeti oktatáson több mint négyezer, a KISZ-okíatáson pedig több mint háromezer volt a részvevők száma. Ez bizonyítja azt is, hogy a területi oktatási bizottságok a pártoktatás megszervezésén túl, a tömegszervezetek oktatásainak segítésében is eredményes, jó munkát végeztek. A város és az üzem területéről így 11 ezer ember részesült politikai oktatásban, s ez megfelel a varas lakossága egynegyed részének. — Melyek voltak a legkedveltebb oktatási formák? — Talán a legnagyobb népszerűségnek örvendtek a káderképző oktatási formák, ezek közül is elsősorban az elméleti konferencia jellegű, folyóirat-tanulmányozó körök. Erre többnyire marxista esti egyetemet és középiskolát végzettek jelentkeztek. A foglalkozásokat általában az aktív vita jellemezte. Egy-egy aktuális témában a vitát egy foglalkozáson be sem lehetett fejezni. Ehhez hasonlóan kedvelt a munkásmozgalom tanulmányozó. • sa is. — Hallottuk, hogy Ózdon a pártoktatás több új formájával is kísérleteztek. Melyek voltak ezek, s mik a tapasztalatok? — A legjobban képzett propagandistáink vezetésével már második évben indítottunk szabad tematikájú oktatást. Ennek a lényege, hogy a tömegoktatási formákból tíz aktuálisnak látszó témát kiválasztottunk, azonban ha helyette időközben még aktuálisabb téma került napirendre, akkor természetesen a foglalkozásokon azt vitatták meg. Előnyé ennek, hogy a területeken mindig a legizgalmasabb téma került megvitatásra, a gyakorlat szerint az agitációtól magasabb igényességgel, a propagandához hasonló alapossággal, rendszerességgel. Üjsze- rű volt a marxista középiskolán indított külön osztály, azok részére, akik KISZ-pro- pagandisták lesznek. A tananyagon túl a részvevők módszertani felkészítést is kaptak. — Milyen érdeklődésre számítanak a következő oktatási évben? — Ózdon évről évre nem kis gondot okoz, hogy az esti egyetemre háromszoros, a középiskolába pedig kétszeres a túljelentkezés. Sajnos, így sok esetben a káderképző oktatásokon indokolt esetekben sem mindig lehet az igényt kielégíteni. Igaz, minden évben vigyázunk arra, hogy csak annyi és olyan oktatási forma legyen, ahány jól képzett oktatót, propagandistát tudunk biztosítani. Ugyanis a mai bonyolult problémákra, kérdésekre csak jól képzett propagandisták tudnak választ adni. örvendetes módon tovább javult a propagandisták képzettsége. 92 százalékuk rendelkezik érettségivel, vagy egyetemi végzettséggel, s közel 90 százalékuk valamilyen káderképző pártiskolát végzett. Tóth István Debrecentől a baktakéki akácosig vándorolt Idén nyáron I.acza László és méhészcsoportja. Képünkön: ellenőrzik a hordást. Foto: Szabados György. Miskolcot már , régen elhagytuk. A Volga surrogó gumikkal rohan a Nyírség felé. A rádiótelefon kattan, s ez hangzik: — Légy olyan kedves, kérdezd meg, hogy a Gömöri- ből elindult-e a lakókocsi a szovjet határra. Kis idő múlva a motor zaját, a hangszóró sercegését távolból jövő hang üti át: — A lakókocsival már hajnalban elindultak. Megy egy másik kocsi is. Sóderral. Valykó István kikapcsolja a rádiótelefont. Az igazgató láthatóan elégedett a válaszszák Ügy látszik, hogy a program szerint sikerül a szovjet határ közelében kiépíteni a különleges telepet. i■nm Utunk a szovjet határig és vissza árvízsújtotta vidéken vezet át. Mátészalkától kezdve a házak százait látjuk romokban. Kuttor István, az AKÖV forgalmi osztályának vezetője itt volt a nagy bajban. Jól ismeri az állapotokat. — Nézze csak! Itt is mentettünk. Itt, az úton május 17-én csak kétéltűvel lehetett közlekedni... amott a vasúti töltést is víz borította... A miskolci 3. sz. AKÖV dolgozói sokat, segítettek a védelemben. Volt eset. amikor minden negyedik járművük itt volt. A pilóták jóformán éjjel-nappal a kocsiban voltak, ott is aludtak, ha erre idő volt. A romboló Szamos már ismét szelíd folyócska. Öt nap alatt 3 métert apadt. Összeroncsolt értékek, hatalmas sártenger jelzi az áradat útját, A sártengerben nyomok tanúskodnak a kegyetlen küzdelemről is. És semmi nem rázott meg úgy, mint két öregember viselkedése. KB&ffiSSSfK A nagyhódosi tanács elnökét keressük. Azt mondták, hogy Kishódosra ment át, az égjük borsodi üzemből jövő teherkocsival. A kocsit — amely a szikszói tsz tulajdona — az egyik romház előtt találjuk meg. A kétszobás ház csak romhalmaz. A két öregember ekkor jött ki onnan. Egy kosárkában cipelt a túlsó oldalra, a romok alól kiszedett, elrohadt értéket. A kocsival jövők egyike, név szerint Hegedűs István ezt közli: — Jön a konvoj. Mi meg- elöztük őket. A Miskolci Pa- mutíonóból hoztunk két faházat. Az egyiket itt állítjuk fel az udvaron. Most megvéd az esőtől, később talán jó lesz nyári konyhának ... A két hetven körüli ember rezzenéstelenül, örömtelenül fogadja az ajándékot. Pillantásuk folyton a romokra téved. A romokra, amelyekben benne van, benne pusztult két emberöltő küzdelmének eredménye. És ez szinte perceken belül lett semmive. Az AKÖV-túbort Nagyhódos tövében, az ismét csöndes Túr partján találjuk meg. A víz innenső oldalán a már megérkezett lakókocsi mellett gödröt ásnak, alapot készítenek a villanyoszlopnak, a rádió adó-vevő toronynak. Innen vezetik majd a fényt a Túr töltésén levő lakósátrak oa, az ut mentén álló ia- ko- es műhelykocsikba. Összesen 30 pótkocsis jármű van itt, üe egy Kivételével most valamennyi a szovjet országutakon robog. Az itt levő járművön most Hegesztőnek valamit. A gep- Kocsivezető, Szegedi Ferenc 12 éve dolgozik a vállalatnál. Miskolcon van a családja. Nem rossz távol lenni tőlük? — Már hozzá vagyok szokva. Itt meg nagyon kell a segítség. Naponta kétszer fordulunk Husztról a kővel. A szovjet emberek nagyon rendesek, segítőkészek. Mit csinálunk este? Szalonnát sütünk, vagy főzünk valamit. Aztán hamar lefekszünk. Mi holen lakunk egy sátorban. Ott van Kiss Ferenc, Kollár László, Simon László és ... mind rendes ember. Reggel korán kelünk, öt órakor már ott sorakozunk a határnál. A szerelők közben elkészülnek. Az olajos, fáradt, poros emberek csak intenek. — Mehet. A határ nincs messze. Talán egy kilométer. Az AKÖV- isták bátran mondhatják, hogy ez kizárólag az ő átkelőhelyük. Rajtuk kívül itt nem jár át senki. A szovjet emberek azért hozták létre, hogy rövid legyen a kő útja. HGK535SE Hétfőn ismét 30 pótkocsis tehergépkocsi indul Miskolcról Nagyhódosra. A Szovjetunió, mintegy 200 ezer köbméter kővel segít a tönkretett utak, vasúti töltések rendbehozásában. Ebből 100 ezer köbmétert a 3. sz. AKÖV dolgozói szállítanak el. Száznapi megfeszített munkára van szükség hozzá. A nagyhódosi tanácselnök elmondotta, hogy a hozzá tartozó négy kisközségben 163 ház pusztult el. Újjáépítésük érdekében most állítanak fel egy ifjúsági tábort. Ezzel megoldódik az AKÖV-dolgozók egyik gondja is. Meleg ételre szükség van. A községben, az étkeztetésre nincsenek felkészülve, de az ifjúsági táborban felállított konyha az ő étkezésüket is biztosítja. Csorba Barnabás f ii nap »laM « llíí ezer kölbnaétfer kő 8$ éÜLt!®|S^ISÍl?uliÉy)Í
