Észak-Magyarország, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-17 / 140. szám
Szerda, 1970. június 17, ESZAK-MAŰYARORSZAG 5 Tanyai változatok Jelentés a gátakról Ha emberi problémák megoldásán töprengünk, nem kisebbíthetjük a gondokat pusztán statisztikai érvekkel. Gyakran hivatkozunk a mezőgazdaságban végbement alapvető változás bizonyítékaként ..a tanyai települések sorvadásának tendenciájára . A statisztikai összesítésekből kétségtelenül levonható ez a következtelés. Csakhogy a valóságban nem egyöntetű, hanem bonyolultan összetett folyamat zajlik a tanyavi'lág életében. A realitások Iránt megnövekedett érzékenységünk jele, hogy erről a nem egyszer ellentmondásos tanyai változásról mind több tudományos igényű tanulmány, a részletellet sok oldalról megvilágító cikk, riport jelenik meg, FoiívoU és szaporodott Olyan „nem tanyás” jellegű járásban is, mint a sátoraljaújhelyi, épp a legutóbbi hónapokban végzett lelkiismeretes vizsgálatok derítették ki, hogy ma is több mint háromezer ember él tanyai településen. Bár tíz év alatt — 1960-tól 1970-ig — 924 fővel csökkent a tanyán lakok száma a járás területén, a csökkenés nem valamennyi tanyai településre jellemző! A városokhoz közeli tanyák lakosai közül valóban sokan váltanak életformát. Az eltávozok számára előnyösebb a több s kedvezőbb munkaalkalmat kínáló városi környezet. Ez magyarázza, hogy a járás székhelyéhez és Sárospatakhoz egyaránt közel fekvő Bodroghalom határában 100-ról 106 főre, Bodrogola- sziban 211-ről 110-re Vajdácskán 130-ról 74 tore fogyott a tanyák nepessege. Ahol azonban a mezőgazdaság maradt a fő megélhetési forrás, ott a korszerű szövetkezeti nagyüzemek kialakulása sem csökkentette számottevően a tanyán élők számát, Sőt, gazdasági megfontolások indokolják, hogy a központtól távolabb eső üzemegységek állandó dolgozói, s az idénymunkában részt vevő családtagjaik munkahelyük környékén lakjanak. A nagyüzemi eredményeken felül igy a kiegészítő háztáji gazdálkodásnak is jobbak az esélyei. Ez magyarázza, hogy például a Bodrogköz legtávolabbi csücskében, Zemplénagárdon, vagy a szintén nehezen megközelíthető Lácacséke hataraban nemhogy fogyott volna, hanem növekedett a tanyai népesség az utóbbi esztendőkben Hasonló indokból gya rapodik hovatovább kozseg- nyivé a Tiszakarádhoz tartozó Nagyhomok tanya. Az erdőgazdálkodás sajátosságai pedig a Hegyközben, Pálháza körzetében szaporítják a szétszórt Kis településeken élők számat. Közéleti érdeklődés A tanyai települések kulturális, kommunális és szociális ellátása épp ezért meg előreláthatóan hosszú távlatra fontos közügy marad. Mindenképpen elismerésre méltó hogy a Sátoraljaújhelyi jái’ási Tanács körültekintően foglalkozik a tanyai la- ^ liosság problémáival, s eb-; ben sok segítséget liap — mindenekelőtt a sajátos ne- lyi viszonyok felderítéseben _ a Hazafias Népfront szeiv eitöl, társadalmi munkásai- ^ t0A Hazafias Népfront 1968 óta a népesebb tanyákon Tiszakarád-Nagyhomokon, Bodrogolaszi-Vilma tanyán. a Cigándhoz tartozó Béla- es Erzsébet-tanyákon, Damoc- Űrhegyen, Lácacséke-Mony- ha tanyán, s még több helycn — népfrontcsoportokat hozott létre. Ezek a községi elnökségek irányításával, de a kinti településeken működnek. Hamar fontos közéleti fórumokká váltak. Jó alkalmat teremtetlek a helyi problémák közvetlen megvitatására. Ilyen módon aktív tényezők a tanyán lakók is községük életének alakításában. A legutóbbi választásokon 25 tanyai lakos lett községi tanácstag. Hivatalosan is módjuk van tehát lakóhelyük érdekelt képviselni. A fejlődés jele, hogy az elmúlt évben például a Karosai községi Tanács több ízben behatóan foglalkozott a tanyai villanyhálózat bővítésével, útépítési problémákkal, intézkedett a tanyák jobb áruellátása ügyében. Llj boltok De nemcsak a karcsúi, hanem a járás valamennyi jelentősebb tanyai települését bekapcsolták már a villanv- energia-hálózatba, 11 tanya pedig telefont is kapott. Az általános fogyasztási szövetkezetek dicséretes igyekezettel fejlesztik a tanyai bolthálózatot. Kőkapun, Nagyhomokon, a cigándi Béla- és Erzsébet-tanyákon, s másutt is helyben vásárolhatják meg a leint lakók a fűszerféléket, háztartási cikkeket. vegyes árukat, A kereskedelmi ellátás javításával párhuzamosan a szolgáltatásokat is kiterjesztik a tunyákra. A járási tanács vb szorgalmazza, hogy a nagyobb tanyákat mielőbb kapcsolják be a hozom-viszem j szolgálatba. Nagyobb gond a tanyák j egészségügyi ellátása, de ez [ összefügg az egész járás ilyen jellegű problémáival. (Ezzel mar korábban részletesen j foglalkoztunk lapunkban!) Egyedül Tiszakarád-Nagyho- j mollon rendel kint is az or- j vos. Helyettesítéskor azon- | ban itt sincs biztosítva a tanyai rendelés. A többi tanyáról be kell járni a községekbe a betegeknek. A védőnők — bár kis létszámuk miatt nagy a túlterheltségük — a tanyákon is rendszeresen látogatják a terhes anyákat, gondozzák a csecsemőket, kisgyermekeket. Egészségügyi ismeretierjesztő előadásra évente legalább egy alkalommal minden nagyobb tanyai településen sor kerül. Ez ugyan nem elegendő, többre azonban nemigen telik a rendelkezésre álló egészségügyi dolgozók erejéből, idejéből. Általában rossz az ivóvíz a tanyákon, az ásott kutak helyett mélyfúrású kutakra volna mindenütt szükség. Hogy ez nem elérhetetlen luxus a tanyán sem, erre eddig csak a bodrogolaszi termelőszövetkezet mutatott jó példát a Vilma-tanyán fúrt jó vizű kúttal. Berecz József Árcsökkentés, pausú 1-javítás, hálózatfejlesztés a VIMELDX-nál Reklámhirdetések, és szórólapok adták, s adják tud- tul, hogy a miskolci VIME- LUX május 1-től tíz százalékkal csökkentette néhány szolgáltatásnál a javítási munkadíjakat. Ebben mindenképpen szerepet játszik három szakszervezet megye- bizottságának kezdeményezése, melynek lényege: több és olcsóbb árut, szolgáltatást a lakosságnak. A megvalósítás nem egyszerű. Emelkedett az alkatrészek ára, van, ahol 30—40 százalékos a növekedés. Van olyan berendezés — sajnos —, amelynél az alkatrész, javítás többe kerül, mint az új készülék. Az utóbbi két évben 10—12 százalékkal növelték a VIMELUX-nál a béreket. Végső soron ez oda vezet, hogy a nyereség csökken. — Mi már 1968-ban készítettünk felméréseket, gazdaságossági számításokat — magyarázza Hrabár Sándor, a Miskolci Finommechanikai Javító Vállalat igazgatója. — Számoltunk a javításban bekövetkező tendenciákkal. Éppen ezért fejlesztjük az árutermelést, létrehoztuk az automatikai üzemet, ahol többek között fényjátékkapcsolókat, kazán-, vízmű- automatikákat gyártunk. A múlt év végén negyven emberrel kezdtük meg a műszaki gumiáruk gyártását. Olyan termékeket készítünk, amelyek a hiánycikkek listáját. gyarapították. Nos, az árutermelésben szerzett nyereséggel egyensúlyozzuk a javítási nyereség csökkenését. A javítások csökkentik a termelési költséget. Gondolok arra, hogy az úgynevezett állandó költség akkor, is meg van, ha például tíz, vagy száz hűtőszekrényt javítunk. A lakosság gondjain segít, hogy hamarosan megnyitják az új szervizüzletet a Szent- péteri-kapu lakónegyedében, s az év végcfelé átadják az új üzletet a stadionnál is. Mezőkövesden most fejlesztik azt a részleget, ahol 40 —'■50 ember foglalkozik majd rádió, tv és háztartási gép javításával. Az új részlegek tehermentesítik a régieket. A jövő év januárjától szeretnék meghonosítani a pau- sál-javítást. A tulajdonos havi részletekben fizet egy összeget. A vállalat ezért rendbentartja a fizető háztartási gépeit. Az év első felében a helyszínen, a második felében pedig a vállalat műhelyében műszerekkel ellenőrzik a berendezéseket, s a szükséges javításokat és alkatrészcseréket is elvégzik. javult..a helyzet, de a veszély még nem szint meg Húszezer ember védi a Körösök gátjait — Messzemenő gondoskodás a kitelepítettekröl — Szovjet segítség az újjáépítéshez — Védelmi munkák a borsodi Tisza szakaszon — Ismét „dolgozik” a Rigós csatorna buzgára — Javult a belvízi helyzet Kedden az előző napoknál valamivel megnyugtatóbb hírek érkeztek i} megáradt folyók gátjairól. A Fehér- és a Sebes-Körös, valamint a Berettyó apadása meggyorségeli lakói, tanácsi szervei messzemenően gondoskodnak a menekültekről. A körülményekhez képest kényelmes szálláshelyeket rendeztek be és gondoskodnak meÜjiráznál emberek százai dolgoznak a gáton. sült, s így ezen a védelmi szakaszon már javult a helyzet. Lassan apad a Fekete- Körös is, de ez az apadás még nem jelenti a veszély megszűnését, mert a töltések nagyon átáztak, s fennáll a veszélye újabb gátcsuszam- lásoknalc, töltésrepedéselmek. A Hármas-Körös" árhulláma kedden Bökónynél tetőzött. Az ezer centiméteres tetőző vízszint csaknem egy méterrel haladja meg az eddigi maximumot. A folyónok ezen az alsó szakaszán erősebbek a gátak, mint a Körösök felső ágai mentén. Tegnap húszezer ember védte a Körösök veszélyeztetett töltésszakaszait. Több hír érkezett arról, hogy a veszélyeztetett községekből kitelepített családokat befogadó városok ésközleg ételről is. A gyomai tsz- ek például naponta 2100 személynek főznek, az óvónők és pedagógusok megszervezték a gyermekek csoportos foglalkoztatását. A Felső-Tiszán és mellékfolyóm csendesedik az árhullám. A Kraszna a tetőzés óta 107 centimétert, a Szamos Csengetnél négy métert apadt. Ez lehetővé tette, hogy a Szamos jobb és bal partján összesen 15 községben szüntessek meg a kitelepítés! készültséget. A Tisza árhulláma most a Bodrogköz térségében tetőzik. Tokajnál 24 óra alatt fél métert áradt a folyó. Lassan a Bodrog is árad. Ezért a Bodrogköznél a Bodrog és a Tisza gátjain másodfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el. Az Északmagyarországi Vízügyi Alig kétnapos pihenő után, szerdáról csütörtökre virradó éjszaka mozgósították az Eszakmagyarországi Vízügyi Igazgatóság árvízvédelmi részlegét. A 3. sz. AKÖV dicséretes gyorsasággal küldte el közel 30 gépjárművét Ti- szapalkonyára. Csütörtök hajnalban kezdték meg a rakodást, felszerelést, s mire befejezték, kétszer kellett esőköpenyt cserélniük a felhőszakadás miatt. Ekkor tudták meg, hogy Romániába mennek, ahol az újabb árhullám miatt a Szamosnál és a Krasznánál kell védelmi munkálatokat folytatniuk. A közel két kilométer hosz- szúságú oszlopban minden gépkocsinak megvan a maga helye. Viharzónákat keresztezve, alig 40 kilométeres átlagsebességgel haladt előre az oszlop a meghatározott útvonalon. A rövid nyíregyházi pihenő után ismét felhőszakadásba került az oszlop. Az ítéletidő a fogalmaink szerint hideggel, faggyal párosul. Most értettem meg, hogy ez nem feltétlen így van. Nagykállón szirénázó mentőkkel és tűaoltókocsifckal találkoztunk, amelyek a villámcsapások által okozott balesetek sérültjeit szállították, illetve a tüzeket lokalizálták. Ügy zuhogott az eső, hogy alig lehetett kilátni a szélvédő üvegen, de a gépko- esioszlop nem torpant meg. Nem torpanhatott meg. Kétoldalt a vihar földre fektette a még súly nélküli kalászokat hordó zöld gabonát. Mátészalka előtt, hosszú gépkocsisorral találkoztunk, amelyek homokot hordtak a Kraszna töltésére, illetőleg építőanyagot az árvízsújtotta területre. Őköritófülpös fő terén az 1910-es tűzkátasztróía 312 áldozatánál! emlékére emelt emlékművet bokáig érő vízben tudtam csak megközelíteni. Vélibny iszapréteg takarta az emlékezés koszorúit is. Nyírbátor után a villámsújtotta öreg akácfa egy óriási, megnyúzott és kinyílott virágra emlékeztetett. Porcsalma emlékét egy, a kerítés előtt ülő, kézimunkázó lány eleveníti fel bennem. ahogy a lábainál levő víztükörben megigazítja a haját. Aztán következett Csenger és Komlódtótfalu. Árvízsújtotta terület. Az autóbuszban szótlanul ülnek az árvízvédelmi részleg dolgozói. Nézik a lerombolt házakat, a házfalak nélküli háztetőket, ahogy leültek a földre. Kemény, sokat próbált emberek látják mindezt, akik nem egyszer szembenéztek az árral, mégis meghatódnak, és van, aki öklével töröli ki a könnyet a szeme sarkából. Láttuk a fut- ballpályát, ahol több száz ember él sátortáborban, s akik integetésre emelték fáradt kezüket, mert tudták, azokat üdvözlik, akik az újabb árhullám útját állják. Csengersima a magyar—román határon már csak a térképen található. A romház előtt rokkant hokkedlin öreg néniké ült. Köszöntöttem, de ő nem válaszolt. Kérdeztem, de ő néma maradt. Este 9 órakor léptük át a határt, hogy az utasítás értelmében a Román Szocialista Köztársaság területén, a román árvízvédelmi egységekkel együttműködve, meg- védjük az újra áradó Szamos és Kraszna völgyében, a román és magyar falvakat. Oravec János Igazgatóság dolgozói ismét 270 kilométeres gátszakaszon védekeznek. Különösen Dél- Borsod térségében kell alaposan felkészülni az újabb árhullám támadására. Itt ugyanis az új víztömeg utoléri az előző árhullámot. A Tisza által visszaduzzasztott Rigós csatornában máris gondokat okoz egy nagy buzgár, amelyet az előző árhullámnál egyszer már sikerült lecsendesíteni. A Borsodot védő gátakon szinte mindenütt erősödtek a csurgások, a szivárgások. X A legújabb jelentések szerint a Szovjetunióból további segítség érkezik az árvízsújtotta területekre. A korábban használhatatlanná vált Koppány-hidat sikerült kijavítani, s újból megindult a Szovjetunióból az építési anyagok szállítása. Itt folyamatosan 215 ezer tonna kő érkezik, s terven felül 50 ezer tonna cementet is szállítanak. Jugoszláviából, Lengyelországból, az NDK-bólés Ausztriából 15 ezer tonna meszet várnak. Az Építési és Városfejlesztési, valamint a Belkereskedelmi Minisztérium megállapodása szerint biztosított, hogy november 15-ig, de legkésőbben november végéig 5500 lakást helyreállítanak, vagy újjáépítenek az árvízsújiotta községekben. A belvizes öblözetekben az elmúlt napokban némileg javult a helyzet. Megyénkben 14 szivattyútelep és 30 szivattyúállás dolgozik, szinte éjjel-nappal. Másodpercenként 26 köbméter, azaz óránként 93 600 köbméter belvizet tudnak átemelni a főcsatornákból. A gazdaságok nagyon sürgős feladata, hogy az elöntött táblákról a vizet minden lehető eszközzel segítsenek belevezetni a csatornákba. Nagy segítséget nyújthatnak ennél a munkánál az öntözőszivattyúk is. Az elmúlt három nap alatt az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság területén mintegy 6000 holddal csökkent a belvízzel borított terület. Sajnos, a Bodrog és a Tisza töltéseinek közelében az újabb árhullám következtében ismét növekszenek a fakadó vizek. Az ENSZ mezőgazdasági és élelmezésügyi szervezete (FAO) világélelmezési program vezérigazgatóságáról értesítés érkezett a FAO magyar nemzeti bizottságához, eszerint a program 1 250 000 dollárt ajánlott fel a magyar- országi árvízkárok enyhítésére. A támogatást természetben utalják át. összesen egymillió dollár értékű terméket és élelmiszert küldenek Magyarországra. A világélelmezési program alapjából — amelyet a természeti csapások kárainak mérséklésére hoztak létre — 250 000 dollárt folyósítanak az áru szállítására. A termékeket ugyanis a program költségén hozzák egészen a magyar határig, vagy a csepeli kikötőbe. A szállítmányok három hónapon belül érkeznek hazánkba. Romániai árvízi napló (1.) Mozgósítás és menet
