Észak-Magyarország, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-17 / 140. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 Szerda, 1970. június 17. Öt tauf oly am \ RÉpcftt gyári müHE^zése ) Méhéüf gondolat a diákok nyárs fogSaSkoztaiásáról Tsz-kluboktól a csoportpszichológia szerepéit* A közművelődési évad nagyrészt befejeződik nap­jainkban, vagy a közeli be­lekben. Legalábbis a művelő­dési intézményekben csök­kentéit erejű iesz a munka­tempó. Teljes egészében azonban nem áll meg a mun­ka, és különösképpen nem áll meg a népművelők to­vábbképzése, hanem éppen a nyári időszak elejére, sű­rűsödnek össze azok a to­vábbképzési formák és al­kalmak, amelyek Borsod me­gyében — beleértve Miskol­cot is —. mintegy 230 nép­művelő ismereteinek bővíté­sét szolgálják. (Sajátos dolog, hogy a közelmúltban megtar­tott országos népművelési konferencia már állást fog­lalt a népművelő tevékeny­ség új megnevezéséről, s eszerint a jövőben közműve­lődésről beszélünk, a népmű­velőknek azonban még nin­csen új neve, s alighanem hosszú ideig tart, amíg meg­felelő elnevezést találunk e hivatás jelölésére.) Az országos konferencia után Pa. idei nyári népművelő továbbképzést nagymérték­ben determinálja a közel­múltban tartott országos kon­ferencia és valamennyi to­vábbképzési fórumon — ki­véve a már korábban tájé­koztatott főhivatású népmű­velők: tanfolyamát — tájékoz­tatást kapnak a részvevők e nagy jelentőségű tanácsko­zásról, és az ott elfogadott té­zisek már bizonyos mértékig realizálódnak is a foglalko­zások, előadások tematikájá­ban, anyagaiban, A továbbképzés a Borsod megyei Hónai Sándor Műve­lődési Központ szervezésével és irányításával történik. Az egyes tanfolyamokról Ara­nyosi István, a művelődési központ igazgatóhelyettese adott tájékoztatást. Sorrendben elsőként a ter­melőszövetkezeti kultúrfele- lősök és a klubvezetők 6 na­pos. bentlakásos tanfolyamát kell említenünk, amely a tsz- ek tekintetében szakmai jel­legű kulturális témákkal fog­lalkozik, másrészt pedig a klubfoglalkozások és egyéb foglalkozási formák előkészí­tő és szervezeti kérdéseivel. E tanfolyam általános, alapo­zó jellegű előadásokból áll, s emellett természetesen, mint valamennyi tanfolyamon, a hallgatók részletes leül- és belpolitikai tájékoztatást is kapnak. A tanfolyamot, csakúgy, mint a többit, ebben az évben Özdon tartják. V izsga a működési engedélyért Igen érdekesnek ígérkezik a színjátszó rendezők kéthe­tes tanfolyama. Ez tulajdon­képpen a kétéves rendezői iőglalkozássorozat záróaktu­sa, s e tanfolyam végén 20 színjátszó rendező tesz majd vizsgát, s annak eredményé^ tői függően nyeri el a külön­böző kategóriájú rendezői működési engedélyt. E tanfo­lyam részvevői egy hetet töl­tenek Özdon, részben elmé­leti előadásokkal, részben gyakorlati foglalkozásokkal, majd a második héten részt vesznek az egri színjátszó karnevál előadásain, vala­mint a Népművelési Intézet Egerben tartandó országos konferenciáján. Hasonló jel­legű lesz a népi táncegyütte­sek oktatóinak egyhetes tan­folyama is, amelyen harmin­cán vesznek részt. A táncok­tatók részére azonban nem fejeződik be az oktatás, mert folyamatos továbbképzésük három esztendő, és csak a jövő nyári bentlakásos tanfo­lyam után tesznek majd vizs­gát, s addig — mint ezt meg­előzően két éven át — ha­vonta rendszeres foglalkozá­sokon kell részt venniük. Újdonság lesz ebben az évben a bábcsoportok vezetőinek tanfolyama, amely Borsod­ban égetően szükségessé vált:, s a bábszinjátszás és bábké­szítés fellendítése végett, fő­városi előadók bevonásával 80 személyt vonnak be ebbe a képzési formába. Magas szintű vezetési témák A közművelődési élet kü­lönböző irányító posztjain álló népművelők továbbkép­zésére két tanfolyam is kez­dődik. Egyiken a főhivatású népművelők vesznek részt, másikon a tiszteletdíjas mű­velődési ház igazgatók, illet­ve klubkönyvtár-vezetők. A főhivatású népművelők tan­folyamának előadásait az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem tanárai tartják, és az 5 napos továbbképzésen a járási tanácsok népművelési felügyelői is részt vesznek. A témák között a kulturális propaganda és agitáció pszi­chológiai alapjai, a reklám és propaganda a művelődési intézményekben, a csoport­pszichológia szerepe a vezető munkájának tervezésében, a kutatásmetodika alapkérdései és egyéb, magasszintű vezeté­si témák szerepelnek. A tisz­teletdíjas népművelők 6 na­pos tanfolyamán konzultáció- szenűen, szemináriumfoglal­kozásokkal vessük át a Nép­művelési Intézet által ki­adott Népművelési alapisme­retek című tananyaggyűjte­ményt, amelyet már koráb­ban kézhez kaptak a hallga­tók. Az egyes tanfolyamok elő­adásait, kivéve a már emlí­tett budapesti meghívott elő­adókat. miskolci és borsodi népművelési szakemberek tartják és vezetik a gyakor­lati foglalkozásokat. (bm) A napokban kezdik el szün­idei munkájukat a diákok. Elkezdődnek a termelési gya­korlatok, megérkeznek a „nyári fiúk”, „nyári lányok”. Néhány kérdés természetesen felvetődik ilyenkor. Régen vajúdó, megoldásra váró kér­dések ezek. Üjra felvetni őket helyénvaló, mert az ifjúsági törvény előkészítő szakaszá­ban semmiképp nem lehet haszontalan a fiatalok mun­kával való első találkozásait reflektorfénybe állítani. Nehéz a problémákat fon­tossági sorrendbe szedni (és talán fölösleges is). Kezdjük talán a munkahely-kiválasz­tás célzatosságának hiányá­val. A jogi pályára hivatást érző gimnazista lehet, hogy a nyár folyamán pincérként is­merkedik az „élettel”; a Ba­laton partján, a közgazdasá­gi pályára készülő viszont lapkihordással foglalkozik. Kétségtelen, hogy az említett munkaalkalmak jó kereseti lehetőséget jelentenek, sőt, meg is kell dolgozni a pénzért. Sokkal hasznosabb lenne azonban, ha a jogász­nak készülők a bíróságokon, a műszaki pálya iránt ked­vet érzők a műszaki munka­körökben tölthetnék el a munkára szánt hónapot. Mi az a „munkakör”, amelyben foglalkoztatni lehet egy hónapig egy középisko­lai tanulót? Lehet, hogy nincs ilyen, viszont az szinte bizonyos, hogy lehetne, ha... Ha minden, vagy legalábbis a vállalatok többsége, kellő energiát fordítana arra, hogy módszeresen létrehozzon olyan munkaköröket, ame­lyek alkalmasak a munka megismertetésére, megszeret­tetésére. Közvetlen hasznot esetleg nem hoznának a „munkakörök”, viszont lehet­séges, hogy a nyári hónapok­ban rajzolóként foglalkozta­tott fiatal évek múlva terve­zőmérnöke lesz a vállalat­nak. Lehetséges, hogy rajzo­lóként szereti meg például az épületgépészeti tervezőmun­kát, ha nem ceruzát hegyea­i Kilián érkeztek az állomásra. A mu etil váróteremben csak néhány ember volt; egykedvűen nézegették a már sokszor látott plakátokat. — Legalább egy kicsit beszélgetünk még — mondta álmosan a férj, és le­tette a nehéz bőröndöt. Az asszony szemmelláthatóan izgatott volt, a ru­háján is látszott, hogy csak ő utazik. Magas, szigorú arcú, harmincas nő volt. Selyemruháján a derékon alul megkötött övét igazgatta. — Mondtam már az úton is, hogy fő gondod a gyerek legyen. Reggel csak tejet adj neki, vajas kenyérrel. Tudod, milyen kényes a gyomra, ne engedd, hogy mindent összeegyen. Egyedül nem mehet el sehová, még a nagy­mamához sem. Ha főznél, arra is vi­gyázz, hogy csak egy napra valót ké­szíts, mert könnyen megromlik. Na­gyon kérlek, vigyázz a lakásra is. Jö­vő szerdán, mire megjövök, minden rendben legyen I... Az asszony beszélt, beszélt, és a hosszú utasítássorolásba Ncsak imitt- amott dörmögte bele álmosan a férj, hogy igen ... jó ... meglesz drágám ... Beállt a vonat. A férfi a nehéz bő­rönddel előre'sietett, és mire az asz- szony a kocsiba ért, már lehúzta az ablakot is. — Itt, szemben a menetiránnyal jó helyed lesz. Ha felérsz, Esztiéknek mondd meg, hogy csókolom őket, s ha lehet, Petit engedjék el veled, ha jössz. — Olyan rossz, hogy egyedül me­gyek, nem szeretek Pesten, abban a zsúfoltságban ... — Tudod, hogy nem mehetek, itt a félévi mérlegzárás, nem hiányozhatok — szólt közbe a férfi. Csönd telepedett közéjük. Egy kicsit már mindketten máshova figyeltek. Az. asszonynak n hosszú, fárasztó út. a hat nap Pesten, a pihenés, a rokonok, a férjnek pedig a házi munka, a gye­rek, a sok szabad idő járt a fejében. Hallgattak. Kínos, volt ez a csönd. — Már azt szeretnéd, ha indulna? — gondolta az asszony, de nem merte megkérdezni. — Hát nincs mit megbeszélni? — tűnődött a férfi. A feleség szólalt meg előbb. — Fizetéskor el ne felejtsd meg­adni Horváthéknak a tartozást, és fi­zesd be a televíziórészletet is! — Jó, elintézem. Tnváhh hallgattak- Idősebb vas- 1 uraun u^as keresztül a ko­csin. Fél szemmel odasandított a há­zaspárra; — A kalauz — gondolta a férj; de mondani nem akarta, hiszen ezt látja 1t-kick-kickirk-k-kirk-kirlrk-k-k-kickirlck-k-k Nagy József: Amíg eIíhéiI a vonat *¥¥**¥¥***¥¥*¥-¥-********¥*¥­a feleség is, miért mondaná. Ahogy lassan benépesült körülöttük a kocsi, a férj felállt és átadta helyét egy jo­viális öreg úrnak. Ez a körülmény még nehezebbé tette a beszélgetést közöt­tük. Az asszony izgatottsága lassan átragadt a férjére is. összenéztek. — Mondd meg Esztiéknek, hogy csó­koljuk őket — mondta ismét. Megint hallgattak egy sort. Percekig nem szóltak semmit. A férfi már arra gon­dolt, hogy talán tévedésből egy kihall pályaudvarra értek, hogy ez a vonat sohasem indul már. ‘ — De hát a többi utas is. . . — jött a másik gondolat. Talán szólni kelle­ne az indítónak ... biztos, hogy vala­mi tévedés van. Az órájára nézett. — Tesséjc mondani, ez megy a Ke­leti pályaudvar felé? — kérdezte a polrohos öreg úrtól. — Ez, ez kérem. — Ugyan, Pista! — ráncolta homlo­kát az asszony, majd kisvártatva újra megszólalt; — A kislányra nagyon vigyázz — mondta. — Hát persze, hogy vigyázok, légy nyugodt — válaszolta a férj. Ahogy ismét hallgatni kezdtek, az jutott eszé­be, bárcsak tehetne valakire meg­jegyzést a kocsiban, mindjárt lenne té­ma, hozzászólna nyomban az asszony is. Hol az utasokra, hol egymásra néz­tek. — Még beérsz a hivatalba — mond­ta szigorúan az asszony, amikor észre­vette, hogy férje az állomás óráját le­si. — Legalább kiáltaná el magát vala­ki az ablak alatt, hogy „beszállás”, ak- k<pr már lehetne mondani, hogy majd­nem korábban indították el a vona­tot tévedésből, vagy valami mást... — fordult meg a férfi fejében. Lopva, hogy a feleség ne lássa, ismét az órá­jára nézett. — Beszállás — kiáltotta ebben a pil­lanatban a kalauz az ablak alatt. A férfi felsóhajtott. — Majdnem fenn maradtam — mondta zavart mosollyal az arcán. El­köszöntek. A vonat lassan indult. — Vigyázz a kislányra, és rend le­gyen otthon. — Vigyázok, szívem, rend lesz, drá­gám. Sokáig integettek egymásnak. A férj eresztette le előbb a kezét, arra gondolva, mennyi mindent felejtett el megkérdezni, mit hogyan csináljon majd egyedül. Még egyszer a vonat után nézett, de már csak utolsó kocsi vége látszott. — Mindegy. Majd csak lesz vala­hogy. Egy hetet akárhogy is kihúzunk. ti il Lilin hajába túrt, tenyerével nnniuu kétoldalt legényesen fe­jéhez simította szétálló haját, aztán el­indult. Fiatal, csinosan öltözött lány ment el mellette. Végigmérte. Utána is fordult. telnek vele, hanem az ala­pokkal ismerkedhet meg, és érzi, hogy munkáját fontos­nak tartják. Nem „találmá­nyokat” várnak a diákoktól, de nem mindég}', hogy reg­gel 7 helyett S) órakor érkez­nek a munkahelyre, ott pe­dig dolgozni kell, nem pedig húst hozni a néniknek. A munkanaplót nemcsak a gyakorlat végén írják alá, ha­nem másnaponként, A szak­munkás- és technikusjclöltek fő tevékenysége nem a mű­helyek takarítása, hanem al­kalom nyílik számukra a gya­korlati ismeretek bővítésére, elmélyítésére. A szakmák, pályák szépsé­geiről lehet valakinek szub­jektív elképzelése az iskola- ' padban, megismerni azokat viszont, csak munka közben lehet. Meg lehet szeretni őket, csalódni lehet bennük. A csalódottak azonban nem lesznek pályatévesztettek, hisz van még idejük másfe­lé orientálódni. A vállalatok, üzemek felkelthetik a fiata­lok érdeklődését a náluk vég­zendő munka iráni. A fiata­lok vázlatos képet nyerhet­nek a munkáról, esetleg vá­lasztani szándékozott pályá­jukról, nem pedig demorali­záló hatású impressziókat szereznek néhány száz fo­rintért, amelyet annyira is értékelnek, amennyit tenniük kellett érte. Nem lehet ezen Írás feladata, hogy konkrét javaslatokat tegyen különbö­ző szakmák, pályák, vállala­tok nyári foglalkoztatási te­matikájának összeállítására vonatkozóan. Erre minden területen kell legyen megfe­lelő szakember, aki egy al­kalommal évekre megfele­lően elkészíti azt. Nem je- lenthetr-problémát az sem, hogy a tanulókkal való fog­lalkozást, munkájuk irányí­tását a nyári időszakban olyan instruktor végezze, aki el is tudja látni ezt a fel­adatot. Nem szabad hallga­tólagosan sem tudomásul venni azt a helytelen néze­tet, hogy a tanulók munkáját úgy sem lehet hasznosítani. Nem lehet a nyári munkát, szakmai gyakorlatot fizetett szünidőként kezelni. A nyári munkák haszna valóban nem mérhető konk­rétan, viszont az okozott kár igen nagy lehet. Kellemellen csalódások érhetik azt a ta­nulót, aki a nyaranként ka­pott 600—1000 forintokért ir­reális képet alkot magának a munkáról, az életről. Nem bagatelh ügyről van szó. Érdemes lenne végre helyére tenni ezt a kérdést. Ha szükséges, rendeletekkel is. — bérezés — Pályázat A sátoraljaújhelyi Mező- gazdasági Technikum és Szakközépiskola, Sátoraljaúj­hely, Kossuth Lajos utca 20. sz., pályázatot hirdet egy ker­tésztanári és egy testnevelő tanári állásra. Jelentkezés feltételei: egyetemi, főiskolai, vagy felsőfokú kertésztech­nikusi végzettség. Bérezés a ílŰjlíMifi. MM. sz. rendelet szerint, plusz illetményföld. Az iskola lakást nem tud biztosítani. A pályázatok beadásának határideje 1970. június 30, A munkahelyet 1970. augusztus 1-én kell elfoglalni. Bővebb felvilágosítást az iskola igaz­gatósága ad. Felveszünk miskolci elektronikus adatfeldolgozó központunkhoz fiatal, ! ( érettségizett ( női munkaerőket lyukasztógcp-kczclől munkakörbe, váltómiiszakos beosztásba. Jelentkezés személyesen idizpenPteliUítn Miskölc-Egycteni város.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom