Észak-Magyarország, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-03 / 128. szám

Szerda, 1970. június 3. ÉSZAK- MAGYARORSZÁG 3 Nyolcvanöt ezer tonnás rekord az LKM-ben Hétfőn reggel a Lenin Ko­hászati Művekben több fi­gyelemreméltó termelési és szállítási eredményt jelegtet­tek be a hétkezdő igazgatói értekezleten. Az év első öt hónapjának eredményei alap­ján termelési túlteljesítések­ben különösen a durva­hengermű gerenda- és bugasora, valamint a kö- zéphengermfi jeleskedett, ahol sorrendben 5—6— 700 tonnás tervtúlteljesí­tések születtek. A kiemelkedő teljesítménye­ken belül a blokksor május havi 85 ezer tonnás rekord­termelése külön említést ér­demel, amely közel 5 ezer tonnával haladja meg az ed­digi legjobb eredményt. A hengerelt készáru kiszál­lítás átlagosan az év első 5 l-' 'apjának terveit túlszűr- n. dta. Az export szállítások­nál még kedvezőbb helyzet alakult ki, hiszen mintegy 55 ezer tonná­val több diósgyőri ter­mék indult külföldre, mint az elmúlt év hason­ló időszakában. Az eddigi jó eredményekért, a tervszerű és szervezett munkáért dr. Énekes Sándor, a Lenin Kohászati Művek vezérigazgatója köszönetét mondott a munkasikerekben részt vevő valamennyi dolgo­zónak, amelynek tolmácsolá­sát kérte az érintett szak­ágak és üzemek vezetőitől. Gutman József A magyar sajtó munkatár­sait dr. Dimény Imre, mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter a Parlamentben tá­jékoztatta az időszerű mező- gazdasági kérdésekről. Utalt arra a nehéz helyzetre, ame­lyet a bel- és árvizek terem­tettek, különösen a Felső-Ti- sza és mellékfolyóinak kör­nyékén, majd az árvízkáro­sultaknak nyújtott segítség módjáról beszélt. A hűvös idő sok kárt okoz A növénytermesztés orszá­gos helyzetével kapcsolatban a miniszter elmondotta, hogy az őszi kalászos gabonák és a tavaszi vetésű növények szépen fejlődnek. Az őszi kalászosok állománya azon­ban a téli kifagyás és a bel­vizek miatt helyenként rit­kább a tavalyinál. A téli ve­tések 8 százaléka kipusztult. A várható termésátlagok­ról biztonságosan még nem lehet nyilatkozni, mert a hű­vös idő még mindig akadá­lyozza a növények fejlődé­sét. Mindent egybevetve: május végén az őszi kalászo­sok a tavalyinál valamivel fejletlenebbek voltak. A ta­vasziak növényállománya vi­szont valamivel kedvezőbb, de ez is elmarad a tavalyi­tól. A betakarításig hátra­levő időben még jelentősen változhat a helyzet. A rostnövények, valamint a cukorrépa, a kukorica, a napraforgó és a burgonya jól fejlődnek, az almás termésű gyümölcsösökben is kedvező a helyzet. Cseresznye, meggy és kajszibarack azonban ke­vesebb lesz, mint tavaly volt. A tavaszi mezőgazdasági munkákhoz szükséges anyagi és műszaki ellátás összessé­gében valamivel kedvezőbb a tavalyinál, bár néhány gépből nem tudják kielégí­teni a keresletet. Az alkat­részellátás terén viszont za­varok mutatkoznak: elsősor­ban a vontatók tartozékaiból van kevesebb a kelleténél. Munkagépekből és alkatré­szeikből viszont már nagyobb a választék. Pozitívum az is, hogy eddig 300 ezer tonná­val több műtrágyát adtak el, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A vetőmagellá- tás is lényegesen jobb volt. A miniszter a nyári beta­karítási munkákkal foglal­kozva elmondotta, hogy ara­tásig ezerötszáz új kombájnt vesznek át a mezőgazdasági nagyüzemek. A termelőszö­vetkezetekben a gabona 92 százalékát már gépekkel ta­karítják be az idén és az ál­lami gazdaságokban is min­denütt gépekkel dolgoznak. Nőtt a tenyésztői Az állattenyésztésben a ta­valyi kormányhatározatok nyomán megélénkült a te­nyésztői kedv. Erre utal, hogy megnőtt az érdeklődés az üszők iránt; több mint kétszer annyit értékesítettek az állami vállalatok, mint egy évvel ezelőtt. Előnyös az is, hogy az üszők 80 százalé­ka a háztáji gazdaságokba került és a sertéstenyésztés is fellendülőben van. A lakosság ellátásával kap­csolatosan kiemelte: a hosz- szúra nyúlt tél és a hűvös tavasz miatt a korai zöldség- és főzelékfélék három héttel később kerültek a piacokra. Az ótermésből megmaradt készletek azonban a késés ellenére kiegyensúlyozott la­kossági ellátást teltek lehe­tővé és később sem lesz gond. Ünnepélye» értékelés Május 4-én kezdődtek, s 27- én zárultak ez évben az im­már * nyolcadszor megrende­zett borsodi műszaki hetek. Az ünnepélyes értékelést tegnap, június 2-án, kedden délután 4 órai kezdettel tar­tották meg a MTESZ Miskolc, Á borsodi gátakon tovább javult a helyzet Újabb jó hír a Taktaközböl — Szegedre indultak a könnyűbúvárok —Dél-Borsodban még tart a küzdelem — Károkat okoznak a fakadó vizek Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság keddi tájékoztatása szerint a Tisza és a Bodrog menti védelmi szakaszokon az apadás to­vább tart. A Bodrogközt védő gátakon már annyira megjavult a helyzet, hogy a Bodrog töltésein végig első fokúra, a Tiszán Tiszakarúd és Tokaj között első fokúra csökkentették a készültségei. A Tisza legfelső őrjárá­sain, ahol már két mé­ternél is többet apadt a folyó, megszűnt az ár- vízvédelmi készültség. Jó hírek érkeztek tegnap a taktaközi gátakról is. Ezen a szakaszon is már csak má­sodfokú a készültség. Azokon a szakaszokon, ahol a víz már elvonult a gátak olda­lától, megkezdték a védeke­zési anyagok összegyűjtését, hozzáláttak a megrongált töltésszakaszok helyreállítá­sához. Több védelmi szakasz­ról az eredeti állomáshelyük­re irányították vissza az ár­védekezéshez megerősítés­ként kirendelt műszakiakat, gátőröket és fizikai dolgozó­kat. A miskolci MHSZ liél- (agú könnyűbúvár cso­portja, amely igen nagy segítséget nyújtott a bor­sodi gátakon, tegnap út­nak indult Szegedre, hogy az elkövetkező na­pokban ott vegye ki ré­szét a veszélyeztelett gá­tak védelmében. A Tisza dél-borsodi sza­kaszán még továbbra is nagy erők küzdenek az ár­hullám támadásai ellen. Az apadás itt még igen lassú Tiszafürednél a vízállás még csalt 39 centiméterrel jár az eddigi árvízi maximum alatt. Itt a szivárgások, csurgások mértéke még nem csökkent. A Rima patait bal partján és a Laskó alsó szakaszán, amelyet a Tisza még mindig erősen visszaduzzaszt, a de- póniált mindkét oldalán egy­sorosán nyomópadka építését kezdték meg, nehogy kár ke­letkezzen ebben a teljesen átázott védvonalban. Dél-Borsodban a védvo­naltól eléggé távol eső ré­szeken is fakadó vizek bo­rítják a földeket. A fakadó vizekkel elön­tött terület nagysága már meghaladja a 600 holdat. Szeged térségében továbbra is eredményesen folyik a küzdelem a hatalmas árhul­lámmal. Szeged alatt, Jugo­szláviában óráról órára ne­hezebbé válik a küzdelem. A Vajdaságban most már gyakorlatilag minden rendelkezésre álló erőt, embert és gépet bevetet­tek, hogy a folyó elleni küzdelem az ember győ­zelmével fejeződjék be. A Duna bulgáriai szaka­szán is nagy gondokat okoz a magas vízállás. A legnagyobb veszély Vidint fenyegeti. Itt az egész város 1—2 méterrel a Duna jelen­legi szintje alatt fekszik, s már csak. 30—40 centiméter hiányzik, hogy az árhullám a gátak fölött átcsapjon. Szemere utcai székházában. Dr. Pásztor Pálnak, a MTESZ elnökének megnyitója után dr. Szaladnya Sándor, a MTESZ titkára tartott rövid értékelőt. Elmondotta, hogy Miskolcon kívül Özdon. Ka­zincbarcikán, Leninvárosban, Parasznyán, Sárospatakon is tartottak rendezvényeket. Érdemes összehasonlítást tenni. Tavaly 58 rendezvé­nyen 137 előadás hangzott el, amelyet 2500 ember hallgatott meg. Az 1970-ben megrende­zett borsodi műszaki hetek sok vonatkozásban túllépték az elmúlt évit. összesen 78 rendezvényt tartottak, ame­lyen 239 előadás, s 50—60 kis­előadásnak beillő hozzászó­lás hangzott el. Az idén csaknem 6 ezren vettek részt a műszaki hetek rendezvény- sorozatán. Ezenkívül volt még egy sor tanulmányút, ki­rándulás. üzemlátogatás. Gazdasági figyelő ORSZÁGOS TANÁCSKOZÁS a kohászatról A közelmúltban hazánk kohászati üzemeinek politikai, tár­sadalmi, valamint gazdasági vezetői tanácskozást tartottak. A nagy jelentőségű összejövetelen dr. Kocsis József kohó- és gépipari miniszterhelyettes értékelte a tárcához tartozó — ezen belül a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülésben részt ve­vő — vállalatok 1969-ben és 1970 első negyedévében végzett munkáját, eredményeit. A miniszterhelyettes megállapította, hogy — a termelé­kenység és a készletek alakulásának kivételével — 1969-ben jó munkát végeztek a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés vállalatai. Ami pedig 1970 első három hónapját illeti, ezek- jó eredményeikkel biztatók, és az új gazdaságirányítási rend­szer bevezetése óta első ízben növekedett kielégítő mérték­ben az egyesülés vállalatainál a termelékenység. Ezek á vál­lalatok ugyanis a többtermelést csaknem te’ms ében a termelékenység növelésével érték el. JAVUL A KONZERVFXLÄTAS A Konzervipari Tröszt és a mezőgazdasági nagyüzemek kö­zötti idei szerződéseket már megkötötték. Az ellátás szem­pontjából kedvező helyzet alakult ki, mert például zöldség- és gyümölcsfélékből nagyobb mennyiség áll majd az ipar rendelkezésére. A konzervgyárak megrendelésére az idén több mint 100 ezer holdon termesztenek zöldségféléket és fűszerpaprikát. Gyümölcsökből az idén 135 ezer tonna helyett 157 ezer tonnára szól a szerződés. Partnereit a tröszt anya ­gilag is támogatja. A leszerződött mezőgazdasági kultúrák növényvédelmét holdanként 400 forintos hozzájárulással se­gíti elő. A sok kézi munkaerőt igénylő növényfajták termelés­technológiájának korszerűsítésére gépeket bocsátanak a ter­melők rendelkezésére. A Nagykőrösi Konzervgyár például öt, nagy teljesítményű babbetakarító gépet vásárol a termés be­gyűjtéséhez. A Paksi Konzervgyár pedig uborka-betakarító szerkezetet állít munkába a környék nagyüzemeiben. Mind­ezek eredményeként lehetőség nyílik arra. hogy hazánl-b-m tovább javuljon a konzervellátás. ORSZÁGOS KAZANPKOGKAM Néhány éve a szénértékesítéssel kap, , .......%uu»uiso.c s orán érdekes adatok birtokába jutott a Tatabányai Szénbá­nyák igazgatósága. Kiderült, hogy az ország számos ipari üzemében a kis- és középteljesítményű, széntüzelésű kazán- park teljesen elavult, a legtöbb berendezés pedig rendkívül alacsony hatásfokkal dolgozik, és feleslegesen sok szenet emészt. Ugyanaltkor a gazdaságtalan üzemelésen kívül ezek az öreg, általában félévszázados berendezések nagy mérték­ben szennyezik a városok, települések levegőjét. Többek között ez a felismerés adta az ötletet a szénbányák vezetőségének, hogy országosan kidolgozzák az ipari kazán- park korszerűsítésének, felújításának programját. Miután a magyar ipar már hosszabb ideje nem gyárt kis- és középtel­jesítményű széntüzelésű kazánokat — ilyenekre pedig még hosszú ideig szükség lesz —. a szénbányák szakemberei fel­mérték, hogy a hazai szenekre, legalkalmasabb kazán okai mdvépp lehetne beszerezni, illetve elavult kazánparkunkat felújítani. Számos szocialista és kapitalista cégtől kértek ajánlatot, míg végül a Simmering Graz—Pauker osztrák cégtől vásároltak különböző kazánokat. Az importkazánok közül egyet Oroszlányban, egyet pedig Kecskeméten már üzembe helyeztek a tatabányaiak. Az új berendezések kitű­nő, 75 százaléknál magasabb hatásfokkal üzemelnek, és nem szennyezik be a levegőt. A kedvező tapasztalatok alapján a Tatabányai Szénbányák most több hazai vállalattal — töb­bek között a Láng Gépgyárral — folytat tárgyalásokat az osztrák típusú kazánok sorozatgyártásáról, melyek alkalma­zására többek között Miskolcon is sok lehetőség nyílna. ál házigazda: Kazincbarcika B szocialista varosok randevúja elitt Érdekes, a maga nemében még példa nélkül álló város- politikai ankét lesz e hónap végén Kazincbarcikán. Ha­zánk szocialista városainak vezetői találkoznak június 29-én és 30-án. Az eszmecse­rén ki-ki elmondja majd gazdag helyi tapasztalatait és a követésre méltó módszere­in *v*srs**B Épül a nvinesacél-hengvrmű A meghatározott ütem­ben halad a Lenin Kohá­szati Művek nemesacél- hengerniűvcnck építése. A munkálatokat az fiszak- magyarországi Állami Épí­tőipari Vállalat mint gene­rálvállalkozó végzi. A csar­noképület 58 800 négyzet- méter alapterületű, ebből 1970-ben Ub. 30 000 négyzet- méter készül el. Elkészül a mélyszinti rész (kikészítő csarnok és készáru-raktár) teljes alapozása, a középso­ri csarnok alapozása. Meg­kezdődött a csarnok vas- szerkezeti szerelése a le- al&pozoil helyeken. Képün­kön a nemesacél-hengermű távlati képe. lllllfl! f >. x< ■* - te ^ > '--te V"te IBi v;-: . •.V\. -AV te iiitel >. v\-, • . . • .- •'te te két arról: hogyan vesznek részt az üzemek a várospoli­tikában. Hogyan vetődött fel e hasz­nos randevú gondolata, s mi­ért éppen Kazincbarcika lesz a házigazdája e rendezvény­nek? Erről kértünk tájékoz­tatást Takács Istvántól, a Kazincbarcikai városi Tanács vb-elnökétől. Barcika volt a kezdeményező — Mi magunk vállaltuk el a házigazda szerepét. Nem véletlenül. Mi kezdeményez­tük ugyanis a szocialista vá­rosok tapasztalatcseréjét. Ta­valy, az Urbanisztikai Társa­ság ülésén felvetettük: es­sen több szó a vidéki urbani- zálódás problémáiról. A szocialista urbs fejlődé­se — külön téma. A fiatal, alig tízegynéhány esztendős múltra visszatekintő telepü­lések gondjai, problémái el­ütnek a többi városétól. Szo­cialista életünk szülöttei ők, jelenünk büszkeségei. Az ott működő üzemek jóformán együtt jöttek napvilágra várossal, ma is együtt léleg- zenek, elválaszthatatlan fejlődésük. E témakört öleli fel a Ka­zincbarcikán elkészült, ta­a a nulmánynak is beillő vitain­dító előadás. Kilenc város véleménye Kilenc város és az ottani üzemek vezetőit hívták meg. Dunaújváros, Leninváros, Ajka, Komló, Várpalota, Oroszlány és a házigazda vá­roson kívül két „tiszteletbeli tagja” is lesz a találkozónak Ózdot, mint a hasonló fej­lődési úton haladó, nehéz­ipari centrumot, hívták meg: Gyöngyösről pedig azért jön­nek el, hogy egy hasonló jel­legű ankét megrendezéséhez gyűjtsenek ötleteket, mód­szereket. A házigazdák pedig kíváncsian várják az anké- ton kilenc város véleményét. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának várospoli­tikai bizottsága is részt vett a találkozó megszervezésé­ben. Javaslatokat és ötleteket adtak a rendezőknek a mun­kaértekezlet színvonalasabbá tételéhez. A kétnapos tanácskozás programjában egyébként nemcsak tapasztalatcsere sze­repel. A város fejlődéséről kíván hű képet adni majd a dokumentumokból összeállí­tott kiállítás. Városnéző séta alkalmával megtekinthetik a vendégek a Borsodi Vegyi­kombinát életét bemutató színes filmet, s az üzem be­mutatótermét is. (Gj. ID Éj liiiÉpii ni íratáshoz

Next

/
Oldalképek
Tartalom