Észak-Magyarország, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-19 / 115. szám

Kedd, 1970. május T9. ÉSZAK-MAGYARCRSZÁG 3 Á lakásügy — társadalmi ügy i. As eredmények és gonaoms évtizedei A Központi Bizottság megbízásából szakemberek széles kö­rű bevonásával még az elmúlt évben elkészültek a KB irány­elvei a lakásépítés fejlesztéséről és a lakáseloszlásról. Az irányelveket az elmúlt hónapokban összevont tanácskozáso­kon megvitatták a budapesti, a megyei párt- és tanácsi vég­rehajtó bizottságok; vitára bocsátották a SZOT elnöksége és KISZ Intéző Bizottsága kibővített ülésén. Gondos előkészü­letek után a Központi Bizottság és a Minisztertanács április IC-i együttes ülése megvitatta és elfogadta az MSZMP Poli­tikai Bizottságának előterjesztését a lakásépítés fejlesztésé­ről, a lakáselosztás és a lakbérek új rendszeréről. Ennek rö­vid lényegét majd pedig magát a határozatot már közölték az újságok, ismertette a tv és a rádió. A hivatalos tájékoztató, mivel nagy horderejű társadalom­politikai kérdésről szól, érthetően élénk érdeklődést, vitákat is kiváltott. Olvasóinknak ezúttal több. egymást követő rész­letben bővebb kiegészítést, indoklást és magyarázatot kívá­nunk nyújtani a Központi Bizottság és a Minisztertanács ha­tározatához, annak jobb megértése érdekében. hogy a la­káshelyzet, ü lakásellátás az életszínvo­nal alakulásának egyik leg­fontosabb tényezője. A laká­sok számnagysága, felszerelt­sége, építésük minősége és el­osztása a társadalom külön­böző rétegei között közvet­lenül befolyásolja az emberek életmódját, életnívóját. Mi­nél magasabb egy ország la­kosságának életszínvonala, általában annál nagyobb az ország lakássűrűsége, keve­sebb az egy lakószobára jutó lakosok száma, több a kom­fortos lakás, és magasabb színvonalú a kommunális el­látás is. Nem végleges adatok sze­rint az ország lakásállomá­nya 1970. január 1-én, a nép- számlálás idején 3 millió 157 ezer volt. Húsz év alatt, 1950. és 1970. között összesen 1 millió 65 ezer épült az or­szágban, s a családoknak majdnem egyharmada költö­zött új lakásba. Az építés szempontjából ez a húsz év nem volt egyenletes. A gaz­dasági tervekben az 1957-et követő évek óta kapott na­gyobb szerepet a lakásépítés, nőtt az állami befektetés is, a lakosság jelentősebb anyagi erői kapcsolódtak be az épí­tésbe. Az 1 millió 65 ezer új lakásból a két évtized alatt 315 ezer állami, mintegy há­romnegyed millió pedig ma­gánerőből, illetve hitellel tá­mogatott magánerőből ké­szült. Persze, a több mint egy­millió új lakásból csak 830 ezer a tiszta szaporulat; 170 ezerrel a lebontott régi laká­sokat kellett pótolni. 1970. január 1-én 400 ezer­rel, 15 százalékkal volt több lakás Magyarországon, mint tíz évvel korábban. A szo­bák száma pedig ma megha­ladja az 5 millió 200 ezret, ami 1 millió 150 ezerrel — 28 százalékkal — több, mint tíz évvel ezelőtt volt így az utóbbi évtizedben csökkent — az 1960-as 61 százalékról 47 százalékra — az egyszo­bás lakások aránya; a két­szobásoké viszont a tíz évvel ezelőtti 32 százalékról 43 szá­zalékra emelkedett. Nőtt a három- .illetve több szobás lakások aránya is. Mivel a lakásnövekedés üteme nagyobb volt a nép- szaporulatnál, s mivel na­gyobb, kulturáltabb lakások épültek, ma kényelmesebben, jobb körülmények között la­kunk, mint eddig, bármikor. Jellemzi ezt, hogy a száz la­kásra jutó népesség száma — országosan — mintegy 10 százalékkal; a 100 szobára jutók száma pedig mintegy 20 százalékkal csökkent az el­múlt évtizedben. 1960-ban — mint az előző­én közölt adatok bizonyítot­ták — a lakásépítésben ered­ményes évtized vette kezde­tét. Akkor megértek a felté­telei annak is, hogy a párt­ós a kormányszervek kidol­gozzák a 15 éves lakásfej­lesztési tervet, amely szerint 1975 végéig 1 millió új lakást kell megépíteni. Ebből 600 ezer lakás az év végére elké­szül. a következő 5 éves terv­ben pedig befejeződik a nagy­szabású program. A tervező!: 1960-ban úgy látták, hogy a 15 év alatt felszámolható az országban a lakáshiány. Ez a számítás azonban nem bizo- nvul reálisnak. 'Miért? lakás­szük­ségletét három alaptényező alakítja. Ezek a népszaporu­latból, a lakásállomány pusz­tulásából, a megfelelő lakás nélkül élők elhelyezéséből eredő szükségletek, s ide kell sorolni a belső vándorlásból, a lakosság átrétegeződéséből eredő szükségleteket is. A 15 éves lakásterv alábe­csülte ezeket a tényleges szükségleteket; kevesebb csa­láddal (nagyobb család- nagysággal) ; kisebb arányú lakásavulással; lassúbb átré- tegeződéssel, illetve kisebb városi lakossággal számolt, így az 1 millió új lakás fel­építése 1975-ig nem oldhat­ja meg, csak enyhítheti a la­káshiányt. Az utóbbi évtized nagy erőfeszítései ellenére még mindig kevés lakást építünk. Az ezer személyre jutó, éven­te épülő új lakások száma 1957 óta 5,8—6,1 között inga­dozik. Az európai országok átlagában viszont 1000 lakos­ra számítva, évi kb. 8, a Szovjetunióban évi 10,3 új la­kást építenek. A hazai alacsony lakásépí­tési arány miatt az elavult, bontásra érett épületeknek is csak mintegy egynegyedét számoltuk fel. Ez ugyan át­menetileg mérsékelte a la­káshiányt, de fékezte a mi­nőségi javulást, és növelte az amúgy is elhanyagolt lakás­karbantartás, felújítás költsé­geit Ennek az elmaradásnak értéke, becslések szerint csu­pán az állami bérlakásoknál mintegy 12—13 milliárdra halmozódott az utóbbi húsz évbep. A jelenlegi alacsony lakbérek viszont nem teszik lehetővé a felújítási hátralék csökkentését, sőt a folyama­tos javítások kiadásait sem fedezik teljesen. Hátráltatja a felújítást az állandó építő­ipari kapacitáshiány is. S itt utalni kell arra: a házgyá­rak, s az új technológiák tér­hódítása ellenére az építőipar és az építőanyagipar részben még ma sincs kellően felké­szülve a lakásépítési és -fel­újítási igények kielégítésére. Végül is azonban, 1950 óta több mint egymillió új lakás került tető alá, s ha nagy ne­hézségek közepette is, de eredményesen halad a 15 éves lakásépítési program megva­lósítása. Hogyan állunk tehát a va­lóságos lakáshiánnyal, vagy­is a családok számának és a lakásállománynak a különb­ségével? Lássuk az adatokat. 1951-ben országosan mintegy 450 ezer volt a hiányzó laká­sok száma, másként kifejez­ve: ennyi családnak vagy családtöredéknek nem jutott önálló, megfelelő lakás. Bu­dapesten 1951-ben csaknem 170 ezer, a városokban kb. 100 ezer, a községekben több mint 180 ezer volt a hiányzó lakás. És ma? Az országos hiány csaknem 300 ezer, eb­ből a budapesti megközelítően 150, a városi 140, a községi hiány pedig 60 ezer lakás. Amint látható: az elmúlt két évtizedben a lakáshiány je­lentősen csökkent a közsé­gekben, de Budapesten alig javult a helyzet, a városok­ban pedig még romlott is. álta­lá­nos javításán belül is, most és a következő években a leg­égetőbb társadadalompoliti- kai, szociális feladat a fővá­rosban és a vidéki városok-, ban élőimunkáscsaládók, csa­ládalapító fiatalok lakás- helyzetének a javítása. Szenes Sándor (Folytatjuk) I Küzdelem az (Folytatás as 1. oldalról) tés sok helyen jár sikerrel. Négy község víztengeréból például hatszáz szarvasmar­hát sikerült szárazra szállí­tani. * A legújabb jelentések sze­rint a Maroson is hatalmas árhullám vonul végig, ami hétfőn délben Arad térségé­ben a maximum körüli víz­szinttel tetőzött. Magyar te­rületen, Makó és Szeged tér­ségében ezért nagy erőket vontak össze, hogy felkészül­jenek a veszélyes árhullám fogadására. * Megyénkben, a Tisza és a Bodrog menti védelmi szaka­szon hétfőn déltől már min­denütt el kellett rendelni a harmadfokú árvízvédelmi ké­szültséget. A Tisza és a Bod­rog a borsodi szakaszon to­vábbra is árad. A bodrogkö­zi védvonalon hétfőn este Riese térségében megkezdő­dött az árhullám tetőzése. Tokajnál már nyolc méternél magasabb a vízállás. A Ti­sza erősen visszaduzzasztja a Bodrogot, s így a tengerré vált Bodrogzúgban valóság­gal visszafelé folyik az ára­dat. * A védvonal veszélyeztetett szakaszain folytatódott a Tiszakarádon a gát közelében levő tejházat az erős szivár­gás miatt homokzsákokkal kellett körülvédeni. KÖZISMERT, MINDEN ORSZÁG A LAKÁSHELYZET A Lenin-ccníeiuíriuin alkalmából Szovjet tudósok előadásai Miskolcon GAZDAG tudományos program megrendezésére vál­lalkozott a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesüle­tek Szövetsége a Lenin-cen- tenárium és felszabadulásunk 25. évfordulója alkalmából: a szovjet műszaki tudomá­nyos napok során — Buda­pesten, Miskolcon és az or­szág több más városában — jeles szovjet tudósok talál­koztak, illetve találkoznak a magyar szakemberekkel. Az ünnepi előadásokon a külön­féle műszaki tudományok kiváló ismerői számolnak be eredményeikről. Miskolcon — a MTESZ Borsod megyei szervezete, a Gépipari Tudományos Egye­sület megyei szervezete és a Diósgyőri Gépgyár rendezé­sében — tegnap, május 18- án, hétfőn délelőtt került sor a szovjet műszaki tudomá­nyos napok első előadásai­ra. A szovjet vendégek va­sárnap megismerkedtek a várossal, majd rpeglátogat- ták a Diósgyőri Gépgyár se­besvízi továbbképző iskolá­ját. Tegnap reggel a Miskolc­ra érkezett szovjet tudósokat fogadta dr. Zambó János, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem rektora. A fogadás­nál jelen voltaic dr. Lévai Imre és dr. Kozák Imre rek­torhelyettesek, jelen volt Li­zák József, az egyetemi párt- bizottság titkára, dr. Czibere Tibor, a gépészmérnöki kar dékánja, valamint dr. Sza- ladnya Sándor, a MTESZ megyei szervezetének titkára is. Dr. Zambó János tájékoz­tatta a vendégeket az egye­tem munkájáról. A szovjet tudósok elmondották: igen hasznosnak tartanák, ha szo­rosabb kapcsolat alakulna ki tudományos intézeteik és a miskolci egyetem szaktanszé­kei között. Szó esett a mis­kolci egyetem oktatóinak tu­dományos tevékenységéről is. Délelőtt, a Diósgyőri Gép­gyár Műszaki Házában ke­rült sor a szovjet műszaki tudományos napok ünnepé­lyes megnyitására. A meg- nyitón részt vett Kovács Sán­dor, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Drótos László, a városi pártbizott­ság osztályvezetője is. Gácsi Miklós, a DIGÉP vezérigaz­gatója köszöntötte a szovjet vendégeket. Méltatta annak a jelentőségét, hogy az elő­adók világszínvonalú tudo­mányos eredményeikkel is­mertetik meg a hallgatósá­got. EZT KŐVETŐEN J. N. Maszlov egyetemi tanár, a műszaki tudományok dokto­ra, a mesterséges gyémántok­nak a gépiparban való alkal­mazásáról, V. N. Bakul, a műszaki tudományok dokto­ra, a Szuperkeménységű Anyagok Intézetének igaz­gatója, a szuperkeménységű szerszámokról és anyagaik­ról, A. N. Rosenberg, a mű­szaki tudományok doktora, az említett intézet laboratóriu­mának vezetője, az üregek megmunkálására alkalmas keményfém szerszámokról tartott nagy érdeklődéssel, ki­sért előadást. Előadásaik után a szovjet szakemberek vála­szoltak magyar kollégáik kérdéseire. F. X. II—l»IH Ilii III »I — WW—BB—BBlga—PIIIBWIWIMMBHiMWI Május 22-én nyílik a BNV Kiállítók harminchárom országból FŰRÉSZELNEK, kalapál­nak; üvegeznek, villanyt sze­reinek, festenek, dekorálnak, csomagolnak, árut szállítanak a városligeti vásárvárosban. Itt a gyepet ültetik, ott a te­lefonfülkét festik, másutt az utat egyengetik. Asztalokkal, székekkel telnek meg a kert­vendéglők, színes ernyőket állítanak az erős napsütésre számítva és műanyag tetőt emelnek az esőre is gondol­va. Szörp- és italauatomaták próbáját tartják és szünet nélkül ontja a népszerű slá. gereket a hangszóró. Egyik helyen németül .beszélnek, a másikon oroszul. Amott meg árral vízügyi dolgozók megfeszí­tett munkája. Vasárnap a Zemplénagárd—Tokaj közöt­ti szakaszra rendelték ki a gépesített ÁKSZ-osztagot. A budapesti ÁKSZ-osztag is megyénkbe érkezett, hogy szükség esetén segítséget tud­jon nyújtani a védekezéseiéi. A hatalmas vizet tartó gátak mentett oldalán több helyen jelentkeztek csurgások. szi­várgások. Cigándon és Tisza- csermelynél eredményesen fogiák el, s zárták „kallcká- ba” az első buzgárokat * Főleg ott, ahol a gátak a községek közvetlen szomszéd­ságában húzódnak, több he­lyen okoztak gondot a régi kubikgödrök. Ezeket a helye­ket állandó őrség figyeli. Ve­szélyes szivárgásokat észlel­tek Tiszakarádon, a gát szom­szédságában levő tejháznál. Itt az egyik kútból is víz tört fel. Az egész területet homokzsákokból készült gyű­rűbe vonták, s így ellennyo­másos medencét alakítottak ki. * Hétfőn az erős szél miatt nagyon sok gátszakaszon kel­lett hullámverés ellen véde­kezni. Több kilométeren fek­tettek le műanyag fóliát és építettek rőzseműveket. Az elmúlt 24 órában a borsodi í védvonalakon csaknem 19001 vízügyi dolgozó és 600 köz­erő árvédekezett. A munká­latokban 350 gépjármű, 51 földmunkagép és 27 vízijár­mű vett részt. magyarul hallatszik a „hoó- rukk” kiáltás. Az idén 33 ország 2 ezer A lengyel pavilon mellett már gazdasági és építőipari gépek. kiállítója jelentette be rész­vételét a Budapesti Nemzet­közi Vásárra. 23 ország nem­zeti pavilonban állít ki, de sok cég, vállalat, kereskedel­mi iroda hozza el áruját a nemzetközi szemlére. A napokban már a hazai kiállítók is megkezdték az áruszállítást, a pavilonok ren­dezését. A városligeti tó kö­zepén, megszokott helyén már ott vannak hajóiparunk legújabb termékei. A tó partján szivattyúk és vízgé­pek — a Diósgyőri Gépgyár és a Ganz-MÁVAG készít­ményei. Sóira érkeznek az autóbuszok, a teherautók és traktorok a szovjet és oszt­rák pavilon közé elhelyezett autó- és traktoripari kiállí­tásra. 23 vállalat mutatkozik be itt, a szakosított kiállítá­son. Már megérkezett az Ikarus tárgyaló-autóbusz (amely a nizzai nemzetközi autóbuszhéten ezüstserleget szerzett), világoskék távolsá­gi luxus autóbuszok, piros traktorok, sárga nyergesvon­tatók. A KÖNNYŰIPAR csarno­ka elé most fut be egy teher­autó. Cipőket hozott Szom­bathelyről. A dekoratőrök, akik maguk is nők, a mö*s kicsomagolt hódmezővásárhe­lyi pulóverekre, kötött ru­hclyükre kerültek a mező­iiákra hívják fel a ügyö­met Színes poliészter lenszál keverésű női ruhaanyagot csodálok meg, a Lenfonó és Szövőipari Vállalat kollek­ciójából, s a szakemberek szerint a nagydíjra esélyes, nylprint nevű könnyű, gyü- résálló anyagot, a Budaprint Pamutnyomóipari vállalat termékét. A lakberendezési pavilon­ban is alakulnak már a szo­bának, konyhának berende­zett pavilonrészletek. Most még rendezetlen összevissza­ságban egymás mellett a XIV. Lajos korabeli szekre­ter, a barokk fotel és az ele­mekből összerakható, mo­dern vonalú konyhafal. BUDAPEST forgalmas te­rein felállították a BNV fényreklámjait. A főváros szállodái már nem fogadnak el szobarendelést a vásár idő­tartamára. Százával érkeznek szomszédos és távoli orszá­gok ipari és kereskedelmi szakemberei a május végi eseményre. A nagy szakmai érdeklődés miatt az idén kontakt-napokat rendez a vásárigazgatóság. egv-egy ágazat külföldi és magyar szakembereinek, üzletembe­reinek szervezett találkozó­ját.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom