Észak-Magyarország, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-31 / 126. szám

Vasárnap, 1970. május 31 ESZAK-MAGYARORSZÄG i liszíírés az újhelyi járásban Ötezer vizsgálat Három esztendővel ezelőtt, pontosabban 1967. február­jában nagyarányú egészség- ügyi akció kezdődött el me­gyénk északi részén, az új­helyi járásban. Hosszas és kitartó érvelés, céltudatos felvilágosító munka után szakorvosok kerestek fel tizenhat községet, megvizsgál­tak több mint ötezer nőt. Rákszűrést végeztéit. Egyetlen rideg, megdöb­bentő tény, mely a szűréseit eredményeinek summázása- ltor kiderült: a megvizsgált asszonyok tizenkét százalé­kánál találtak valamilyen tünetet, kezelést igénylő megbetegedést. Társadalmi segítség A rákszűrés három eszten­dő alatt összegyűjtött tapasz­talatait értékelték a napok­ban Háromhután, a járás egészségügyi és társadalmi szerveinek rendezésében meg­tartott családvédelmi anké- ton. Hogy mennyire fontos problémának, társadalmi ügynek tekintik a járás ve­zetői a korunk betegségének megelőzését, azt bizonyítja: ott volt a tanácskozáson dr. Németh Pál, a járási pártbi­(Mazsaroff Miklós munkája) zottság első titkára, Majoros László, a járási tanács vb- elnöke, ott voltak a társadal­mi szervek vezetői, s számos szakorvos. Az értekezleten dr. Magyar János járási főorvos méltat­ta a vizsgálatok jelentőségét. Rámutatott: különösen eb­ben az évben kapott sok se­gítséget az egészségügy a társadalomtól. Nem véletle­nül. Az Egészségügyi Világ- szervezet felhívása nyomán 1970. a rákszűrési küzdelem éve. Objektív nehézségek Őszinte, valamennyi prob­lémát híven feltáró előadást tartott az ankéten dr. Polá- nyi Mária szülész főorvos. Szólt többéle között a rák­kutatás hazai eredményeiről, a két évtizede tartó megelő­zés eredményeiről. Elemezve a járásban vég­zett szűrések tapasztalatait, rámutatott: országos viszony­latban is jelentős eredménye­ket sikerült a megelőzés te­rületén elérnie a járásnak. Ám a munkát még mindig akadályozza néhány hiányos­ság. Objektív nehézségek mellett adódtak olyan prob­lémák, melyeket egv kis kö­rültekintés után elkerülhet­nének. Nehezítette az orvo­sok munkáiét, hogy sokhe­lyütt ma még kicsik a váró­szobák, hiányos a felszerelés. A család, a nők védelme Elismerését fejezte ki az ankéten dr. Németh Pál is. Megköszönte az orvosok, védőnők, aktivisták áldoza­tos munkáját, társadalmi cselekedetét, s beszélt a to­vábbi feladatokról. „A csa­lád, a nők védelme nálunk az egész társadalom feladata, éppen ezért illeti elismerés a járási kezdeményezést” — mondotta többek között dr. Németh Pál. Egy biztos: abban egyet­értett valamennyi részvevő, hogy hasonló aktivitásra, fel- világosító munkára és to­vábbi szűrési vizsgálatokra van szükség a következő években is. Gyárfás Öreg fák A szikszói orrharapás, me« a dédesi kótyayetye bizonyara nemcsak a bé­lyeggyűjtők körében ismert ember dr. Steiner László, a Magyar Bélyeggyűjtők Or­szágos Szövetségének főtit- i kára. Kevesen tudják róla viszont azt, hogy miskolci származású és történelmünk, régi múltunk szenvedélyes kutatója. Ha Miskolcon jár-, rendszeresen felkeresi nem­csak barátait, a filatelistá- kat, hanem azokat a házakat is, ahol hajdan gyermekko­rú t töltötte, keresi, kutatja régi emlékeit és Miskolc és Borsod korábbi évszázadai­nak nyomait. Szeret levéltá­rakban böngészni és igen örül, amikor miskolci vagy borsodi adalékokra bukkan. A közelmúltban Becsben kutatott levéltárakban, és ott talált több. régi borsodi vo­natkozású adalékot. Azok kö­zül adunk közre az alábbiak­ban hármat. Az 1791-as kiadású Hadi és más nevezetes történetek című kötetben találta a kö­vetkezőket: ..Szikszó. Mártz. 4-dikén. Itt. a ’Farsang meglehető­sen folyt. Az Eklésia’ Orássá- nak a’ Leányát is meg ké­reti r earn) iffjú Legény, ’s el is nyerte; de minthogy en­nek a' zabolátlanság volt minden tulajdonsága, nem sulidra a’ pinlzcbe hívja az Örás, és ott bor közti tud­tára adja, hogy a’ Leány meg változtatta szándékát, ’s más Mátkát választott. Ezen, úgy fel indult a’ Legény, hogy az Úrásnak el harapta az orrát. Effélék, itt’ gyak­ran történnek.” A Magyar Kurír 1606-ban Bécsben megjelent egyik számából való az itt követ­kező „tudósítás”, amit ma inkább levelezésnek nevez­nénk : ..Minekutánna én 'Vek. N. Borsod Vármegyében Vis- nyó helységben heljjheztetett kő sitidéi (Pala kő) azon Bá­nyát, mely ennekelötte. Far­kas János Ür birtokában vala, ezen folyó 1806-ik esz­tendőnek Febr. hónapnak első napján kezemhez vévén tetemes költségeim állal tö- kélletességre hoztam volna: kötelességemnek tartottam kinek kinek tudtára adni. azt; hogy ezen. a' lűz és minden fele üdő mostohaságának el lent álló kő táblákkal (mely­nek hasznos voltát a’ F. Magyar Helytartó Tanáts is még 1799-ik esztendőben «’ 18914-ik szám alatt költ ke­gyelmes Tudósításában nem isak megesmérni, hanem an­nak további készítéséit is ke­gyelmesen meghagyni mél­tóztatotl) minden karban le­vő Úri Rendeknek már na­gyobb számmal is szolgálha­tok. Ezen Visnyói Jiő táblák minémü haszonnal forditat- nak épületek fedezetére bi­zonyságot lehelnek azok, a’ kik a’ leg nagyobb meg elé- gedéssel épületeiket már fe­dezték: Látni lehet azt Bu­dán a’ F ges Nádor lspány eö lierczegségének egy mu­lató épületén, Pesten az Augustana Vallás beli Temp­lomon, ’s T. N. Komárom Vármegyében helyheztetett Orosz-leány helységben levő templom tornyán. T. N. He­ves Vármegyében Makler nevezetű helységben szinte templom tornyán, Érsek Eger városában már számos háza­kon ’s több más helyeken és épületeken. Azoknak tehát a' kiknek kedvek volna sindel helyet illyetén több százado­kig is tarló Pala kővel épü­leteiket fedeztetni, lakhelye­men Egerben nálam tett je­lentés után kész szolgálato­mat ajánlom, a’ hol is min­den előre való fizetés nélkül a’ Depositoriumban mázsá­jának ára Rf. 2 xr.24. Vis- nyón pedig a’ Bányában Rf. 2. — Költ Egerben Pünköst havának 18-ik napján 1800. Felső Eöri Nagy György" Ugyancsak az 1806-os be A nevelömunka tapasztalatai I auacskozíak a szerencsi járásban a KISZ-a!apszervezctek és választott testületek lakjai 1970. május 29-én a Bor­sod megyei ifjúsági napok keretén belül a szerencsi já­rás KlSZ-bizottsága aktíva- értekezletet tartott a KISZ- alapszervezetelc ngit.-prop.- felelősök, honvédelmi és sportfeleiősök, kultúrfelelő- sök részére az MSZMP já­rási bizottságának székházé­ban. A tanácskozáson meg­jelent és felszólalt Urbán Ti­bor, az MSZMP járási bizott­ság munkatársa, Sárkány Imre. Szerencs nagyközség MSZMP pártbizottságának titkára. Előadást Éles Gábor, a KISZ járási bizottság tit­kára tartott, a KISZ neve- lőmunkáiának eddigi tapasz­talatairól és további felada­tairól. Az előadást vita követte, majd a reszortfelelősök élve­zetek honvédelmi és sportfel­adatairól tájékoztatta az alapszervezet honvédelmi és sportíelelőseit. A kultúrfele- lősöket Csáki Imre tájékoz­tatta kultúrpolitikai kérdé­sekről és a további felada­tokról. köszönd Fekete Gyuláné bükk­ábrányi lakos kért min­ket levelében, hogy mondjunk köszönetét helyette a vasút két dol­gozójának, Május 22-én Mezőkövesdről Mezőke­resztesre utazott olva­sónk és a vonaton felej­tette csomagját, Garics József mezökeresztcsi és Benke József emödi szol­gálattevő yasutas sietett a segítségére: másfél óra múlva kézhez is kapta a csomagot. Gyors és szí­ves intézkedésükért va­lóban dicséret illeti őket. GYERMEKEINK A nemzetközi gyermeknap immár egyik legszebb ünnepe­ink sorában. Ha nálunk legfőbb érték az ember, akkor ez a gyermekekre hatványozottan vonatkozik, Hisz mindent, amit építünk — teremtünk, értük tesszük. Munkánkkal akarjuk biztosítani, hogy felettük mindig felhőtlen legyen az ég. Őket köszöntjük most, hogy szeretetünket ma és az év min­den napján érezzék. kezdetére került sor. Előadást tartott Szántó István, a KISZ járási bizottság munkatársa az 1969—70-es oktatási év értékelését és az 1970—71. évi oktatási feladatokat is­mertette. Csendes István, a Magyar Testnevelési Sport- szövetség szerencsi járási ta­nácsának elnöke a Magyar Testnevelési Sportszövetség és a KISZ további együttmű­ködéséről tájékoztatta' a részvevőket, majd Bodnár János, a KISZ járási bizott­ság honvédelmi és sportfele­lőse a fiatalok honvédelmi neveléséről és az alapszerve­Posta-expresszek Május végétől úgynevezett posta-exDresszeket közleked­tet a MÁV és a posta a Bu­dapest—Nyíregyháza és a Cegléd—Szeged vonalon. Az egyelőre1 kísérleti jelleggel közlekedő posla-expresszek öt, illetve három postakocsit visznek 90—100 kilométeres óránkénti sebességgel. Kül­deményeket útközben csak a na gy f orgn 1 m ú elágazásoknál vesznek fel. A küldemények továbbítása meggyorsul eze­ken a vonalakon, mivel a szabvány mozgópostakocsik és az expresszek menetide­jét gondosan összehangolták. esi Magyar Kurírból jegyez­te fel még a következőket is: „Tek. Nemes Heves Vár­megyében Eger. és Gyöngyös Városa között Párád neveze­tő helységnek Territóriumán, a’ megnevezeti Városoktól nem messze, vagyon egy; minden hozzá való épületek­kel, és szükséges eszközök­kel felckcsített Timsó Bánya, a’ mellyet az egész érdemes hozzá tartozó Társaságbéli Urak, köz akarattal, áruba botsájtani, avagy árendába adni szándékoznak, a’ kinek azt, vagy meg venni, vagy ki árendálni, kedve volna, tessék a’ kólya-vetyére Júli­us hónapnak első napjára meg jeleníti, ’s Párád Hely­ségbe magái meg alázni. Tek. Nemes Borsod Vár­megyében Miskóltz, és Eger Várossá között Dédes. és Ta- poltsány Helységek’ Territó­riumában. vagyon ugyan azon Társaságnak a’ jelentett Városoktól nem messze ket­tős Vass Hámorok, az az : 2 Frisch—Feuer, és egy Strekk Hámora, több rend­beli épületekkel együtt, a’ mellyekel azon Érdemes Társaság, ugyan a’ fent irt mód szerént Julius hónap­nak 4-ik napján elbolsájtani szándékozik, a’ mellyen is jelentetik minden Olvasó Úri rendeknek, a' kiknek kedve válna, a' meg nevezett Helységekben levő Hámort ki árendálni, avagy is mago­kévá tenni, a’ fent ki tett napon Dédeshe minden be- Isülettel cl váratlatik. és KAtva-V’tne ' tartat il• P D” Nevelni jó!

Next

/
Oldalképek
Tartalom