Észak-Magyarország, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-29 / 124. szám

ÉSZAIÍ-MAGYARORSZÁG 2 SECT Péntek, 1970. május 29. Vieles am ügyében nincs haladás A vietnami értekezlet csü­törtökön megtartott 68. ülé­sén Philip C. Habib nagy­követ. amerikai küldött és az ő nyomában Pham Dang Lam, a saigoni rezsim kép­viselője bizonygatta, a kon­ferencia zsákutcába jutásá­nak egyetlen oka. hogy „a másik fél nem akar komo­lyan tárgyalni”. Nguyen Minh Vy, a VDK küldöttségének helyettes ve­zetője ezzel szemben hangsú­lyozta, hogy a Nixon-kor- mányzat állítólagos „békevá­gya” és készsége, hogy „ko­molyan tárgyaljon”, szöges ellentétben áll valóságos cse­lekedeteivel. A szavak ellent­mondásban vannak azzal a politikával, amelyet „vietna- mizálásnak” neveznek, el­lentmondanak annak is, hogy továbbra is olyan harci cselekményeket követnek el, Fock Jenő Jugoszláviába amelyek sértik a VDK szu­verenitását és biztonságát. Dinh Ba Thi, a dél-vietna­mi ideiglenes forradalmi kormány küldöttségének he­lyettes vezetője, leleplezte a „Saigon—Phnom Penh—Vi­entiane—Bangkok-ten- gely” kialakítására Saigon­ban elhangzó ismételt felhí­vásokat. Ez a terv a valóság­ban nem egyéb, mint puszta manőver, hogy összefogják az árulók és zsoldosok kü­lönböző csoportjait Nixon politikája érdekében. Kairói ülés Szombaton nyílik meg Kai­róban a Palesztinái Nemzeti Tanács ülésszaka, amelyen első ízben vesz részt vala­mennyi palesztinai ellenállási szervezet. A Palesztinai Népi Felszabadítási Front, az Arab Felszabadítási Front és a Pa­lesztinai Általános Felszaba­dítási Szervezet először kép­viselteti magát az ülésszakon. Az ülésszak elsősorban arra hivatott, hogy megválassza a palesztinai felszabadítási mozgalom központi bizottsá­gát, amely az eddigi egyesí­tett parancsnokság örökébe lép. 'Tanácskoznak a borsodi orvosok (Folytatás az 1. oldalról) Az idei borsodi orvosnapo­kat a felszabadulás 25. év­fordulójának tiszteletére ren­dezték. Erről emlékezett meg az alkalomhoz illő, színvona­las bevezető előadásában Varga Gábomé, a megyei ta­nács vb-elnökhelyettese. Ünnepi beszédében átfo­góan értékelte negyedszáza­dos történelmünket. Elmon­dotta többek között, hogy né­pünk nemcsak újjáépítette a háború romjaiból az orszá­got, hanem új, szocialista gazdaságot teremtett. Átszer­veződött, egységessé és in­gyenessé vált az egészségügyi szolgálat. Ma hazánkban 20 ezer orvos és 2 ezer fogorvos működik, 150 mentőállomá­sunk van, s a III. ötéves terv mm sr fi*'— .„..'kJ líerekasztal-konferencia — az értekezletekről látogat Fock Jenő, a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke — Mitja Ribi- csicsnek, a Szövetségi Végre­hajtó Tanács elnökének meg­hívására — június elején hi­vatalos viszontlátogatást tesz a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaságban. Az országos hírű Borsodi Vezető Továbbképző Iskola minden hónapban kerekasz- tal-konferenciát rendez a vállalati gazdasági vezetőket foglalkoztató problémákról. A vitákon rendszeresen mint­egy negyven — az ország kü­lönböző pontjain működő — vállalatvezfetői vesznek részt. A legutóbbi — tegnap, má­jus 28-án, csütörtökön a mis­kolci Technika Házában megtartott — konferencia té­mája az értekezletek előké­szítése, vezetése és hasznosí­tása volt. Az értekezletek szervesen hozzá tartoznak a vezetők mindennapjaihoz, s bár sok esetben felesleges­nek, terhesnek tartjuk őket, az értekezleteknek fontos szerepük van a kollektív ve­zetés érvényesítésében. A vi­tát dr. Susán'szky János tan­székvezető egyetemi docens vezette. Az értekezletek megtartá­sának egyik legfontosabb ve­zérelve mindenképpen csak a meghatározott célra való tö­rekvés lehet. A gondolatok­nak a koncepciótól — a ter­ven, annak előkészítésén és az intézkedéseken át — egé­szen a végrehajtásig szerve­sen össze kell kapcsolódniuk. Igen érdekes és tanulságos volt dr. Susánszky Jánosnak az értekezletek időtartamá­val kapcsolatos fejtegetése. A tudományos kutatások megállapították, hogy az em­beri agy körülbelül 40 per­cen át képes erősen koncent­rálni, állandó készenlétben állni. Ezután az értekezlet részvevőinek figyelme elő­ször csak néhány tizedmá- sodpercre, majd hosszabb időre ellankad. A túl hosszú értekezletek jellemzője, hogy egy idő után a vitatkozók el­térő álláspontjai személyi el­lentétekké fajulnak, s végül bekövetkezhet egy olyan ál­lapot is, amikor már abban sem értenek egyet, amiben az elején valamennyien megegyeztek. F. T. A tudományos ülés egyik elő­adója, dr. Csató Péter főor­vos. végére 85 ezerre emelkedik a kórházi ágyak száma. Varga Gáborné ezt köve­tően végigvezette a tudomá­nyos- ülés hallgatóit azon a fejlődésen, amelyet megyénk egészségügye megtett az el­telt negyedszázad alatt. Bor­sodban több gond adódott az országos átlagnál, jóval ke­vesebb volt az egészségügyi dolgozó, kevesebb az ágy­szám. Messzebbről indultunk, s még mindig gondunk pél­dául a szikszói és a sátoral­jaújhelyi elavult kórház, gon­dunk a szűkös csecsemőott­honi férőhely. Az ünnepi megemlékezés után dr. Nemecskay Tivadar, mint a tudományos ülés első napjának elnöke megnyitotta a^ előadássorozatot. A délelőtti együttes ülésen dr. Földváry Gyula A kor­szerű kardiológiai vizsgála­tok jelentősége a helyes kórismézésben, dr. Csató Pé­ter A compressziós osteo­synthesis, dr, Berczeg László A hasfali reconstrukciók, dr. Pintér József A vesemeden­ce plasticai műtétéi és dr. Török Pál Acut ellátást igénylő idegsebészeti betegek modern kezelési elvei címmel tartott előadást. Délután a tanácskozás részvevői két szekcióban ülé­seztek. Ma tovább folytatódik a II. borsodi orvosnapok program­ja. A kórház kultúrtermében ülésező „A” szekcióban újabb 29, az egészségügyi szákiskola nagy előadótermé­ben, a „B” szekcióban pedig 30 előadás hangzik majd el. Az előadásokat vita követi. I SZtWIÉSÉ ifSÉÉSÉÉ a jövő Megyénk mezőgazdaságának negyedik ötéves terve Személyes találkozás a „kapitánnyal“ Nem sztár — művész Munkatársunk telefon je­lentése: Az. idei SZŰR szenzációja Budapesten és Miskolcon egyaránt — a várható ragyo­gó műsoron kívül — Szta- nislaw Mikulskinak, a nép­szerű Kloss kapitánynak sze­replése. A rendkívül szimpatikus és nagyon szerény művész csütörtökön a menetrendsze­rű Varsó—Budapest ' géppel érkezett a Ferihegyi repülő­térre. A vendéglátók, a Ma­gyar Üjságírók Országos Szö­vetsége és a Művészeti Dol­gozók Szakszervezetének ve­zetősége semmiféle előzetes jelentést nem adott ki Szta- nislaw Mikulski érkezéséről. Csodálatos módon mégis nagy tömeg várta a repülő­téren. Hódolói papírral, ce­ruzával és fényképpel felsze­relve autogramvadászatra In­dultak már a megérkezés pillanatában. Nos, az ügye­sebbeknek sikerült is tervü­ket megvalósítani; a 2 óra­kor landoló gépről kiszálló Kloss kapitány szívélyesen osztogatta autogramját, sőt, feleségének is kijutott a hó­dolókból. Ezúttal ugyanis ő is Budapestre érkezett. Ta­lár. elöljáróban annyit róla, hogy a színház ielmezterve- zőnője. Sztanislaw Mikulski dél­után ellátogatott a Népsta­dionba. beszélt a nagy mű­sor rendezőjével, barátkozott Budapesttel, este 7 órakor pedig a sajtó képviselőivel találkozott. Sztanislaw .Mi­kulski a színészek—újságírók hagyományos, vidám műso­ros attrakciójára jött. mégis, mint a csütörtök esti sajtó­tájékoztatón is kitűnt, első­sorban nem a kalandos sze­repből ismert Klosst tisztel­ték benne a beszélgetésen részt vevő újságírók, hanem a varsói Polski Teátr-ban sok sikert aratott, számos klasszikus szerepben mara­dandót alakító művészt. Azok a kérdések, amelyek elhangzottak, s amelyekre nagyon részletesen válaszolt Sztanislaw Mikulski, nagyon •egyértelműen bizonyították mindezt. A miskolci programjával kapcsolatos kérdésünkre el­mondta, hogy jobban ala­kult, mint várta. Olvasóink talán emlékeznek rá. hírt adtunk róla, hogy csak az utolsó pillanatban érkezhet meg szereposztása miatt. A színház azonban figyelembe vette a rendkívül fáradságos utazást, és úgy döntött, hogy lehetőleg már előző nap biz­tosítják Sztanislaw Mikulski utazását. Hogy gépkocsival jön-e, vagy repülőgéppel, ez még nincs eldöntve, egy azonban biztos: hamarább érkezik Miskolcra, mint vár­tuk, és részt vesz a műsor­ban, sőt, minden valószínű­ség szerint ő lesz a színészek labdarúgó-csapatának közép, csatára. A sajtótájékoztató további részében számos kérdés hang­zott el a színművész életével, művészi pályafutásával, to­vábbi terveivel és magyaror­szági tartózkodásával kapcso­latosan. Arra a kérdésünkre, hogy miskolci tartózkodása alatt találkozik-e a Nemzeti Szín­ház művészeivel, azt vála­szolta, ha lehetősége van rá, módját ejti, hogy szót váltson a város színházának művé­szeivel, egyébként nagy-nagy szeretettel üdvözölte a mis­kolci közönséget. A J—23-as jelentkezik cí­mű regénysorozatunkat, melynek főszereplője Kloss kapitány, május 31-én, va­sárnap kezdjük közölni. PaulovHs Ágoston Május 28-án, csütörtökön a sárospataki tudományos he­tek keretében Fejes László, a megyei pártbizottság gaz­daságpolitikai osztályának vezetője tartott előadást. Megyénk mezőgazdaságának fejlődését elemezte a harma­dik ötéves tervben, s ismer­tette: milyen feladatok meg­oldása vár mezőgazdasá­gunkra a negyedik ötéves terv időszakában. A kijelöli célokat elértük Fél évvel a harmadik öt­éves terv befejezése előtt ele­gendő bizonyító adattal ren­delkezünk ahhoz, hogy meg­állapíthassuk: a IX. párt- kongresszus által kijelölt cé­lokat sikerült • elérnünk a mezőgazdaságban. A legjelen­tősebb eredmény, hogy meg­felelő előkészítés után az új gazdaságirányítási rendszer a mezőgazdaságban is dinami­kus fejlődést eredményezett. Nagyüzemeinkben, közöttük szövetkezeti gazdaságainkban jól éltek a megnövekedett helyi hatáskörök, az önálló döntési jog, az adottságokhoz alkalmazkodó tervezés lehe­tőségeivel. Ennek előnyei a termelési eredmények növe­kedéseiben is megmutatkoz­tak. Hozzávetőleg 15 száza­lékkal nőtt ebben az időszak­ban a mezőgazdasági terme­lés összértéke. Az összehason­lítási alapul szolgáló 1965- höz viszonyítva több mint két és félszeresére nőtt a mezőgazdasági beruházások összege. Gazdaságos beruházások A rendelkezésre álló pénz­ügyi alapok gazdaságos, kon­centrált felhasználásával olyan nagy jelentőségű beru­házások valósultak meg, il­letve közelednek a befejer zéshez, mint például a 110 millió forint értékű miskolci tejüzem, a nagymiskolci és a taktaközi állami gazdasá­gok korszerű „tojásgyárai”, tojatóüzemei, ahonnét évente százezres tételekben kerül ki a tojás. Felépült 17 komplex gépesítésű állattenyésztési te­lep, további 18 most van ter­vezés, építés alatt. A gyorsabb iramú fejlődés akadályairól is beszélt az előadó. A mezőgazdaság in­tenzivebb ágazataiban még nem megfelelő a műszaki színvonal, a gépesítés. Gép­gyártásunk nem tudja kielé­gíteni a sürgető igényeket, s a kereskedelmi szervek sem gondoskodtak megfelelő gé­pek behozataláról. Emiatt például a kapásnövényeknél még csak 30—35 százalékos a gépi betakarítás, a tsz-ek tehenészeteiben alig 30 száza­lék a gépi fejés aránya, ke­vés a nagyüzemi célokra al­kalmas kaszálógép. Nem megfelelő a szállítás gépesí­tése. Állandó probléma az alkatrészhiány. A gépesítés a szövetkezeti tagok jobb mun­kakörülményeinek biztosítása érdekében is szükséges. A társulások baszna A tapasztalatok elemzése alapján határozták meg szakembereink — az országos irányelvekhez, a népgazdaság igényeihez igazodva — a ne­gyedik ötéves terv feladatait megyénk mezőgazdaságában. A realitásokkal messzemenő­en számolva, tekintetbe véve, hogy az országos átlaghoz viszonyítva hátrányosabb ná­lunk a mezőgazdaság több ágazatának helyzete — a ter­melési értéknövekedést ösz- szesságében 15—17 százalékra tervezhetjük. A növényter­mesztés kialakított' vetésszer­kezetében csak minimális változtatások látszanak szük­ségesnek. A vetésterületek növelése nélkül, mindenek­előtt intenzívebb mfltrágya­Tegnapi, május 28-i szá­munkban a Dél-Borsodnál te­tőzött az árhullám 'című cik­künkben a nyomda hibájá­ból sajnálatos, elírás történi. Az említett cikk második bekezdésétől kezdve a helyes szöveg a következő: „A fokozódó átázások, szi­várgások, csurgások megfé­kezésére tegnap is több ezer homokzsákkal, több száz ton­na kővel erősítették a véd­vonalat, és három kilométer hosszúságban építettek szorí­használattal számottevően növelhetők a terméseredmé­nyek. Az állattenyésztés nagyobb iramú fejlesztése szükséges a húsellátás problémáinak megoldásához. Ehhez szélesí­teni kell a takarmánybázist. Bővebben termő kukorica­fajtákat kell meghonosíta­nunk, több szerves és műtrá­gyát kell adni a földeknek. Megyei viszonylatban 70—80 százalékkal kell növelni a ne­gyedik ötéves tervben a mű­trágya-felhasználást. Á komplex gépesítésű, nagyszámú férőhelyű szarvas- marha- és sertéstenyésztő te­lepek létesítéséhez egy-egy tsz anyagi ereje nem elegen­dő. A megoldás csak közös társulásokkal lehetséges. Jó példaként emlílette, hogy ki­alakulóban van megyénkben öt nagy méretű társulás ilyen célokra. Ezek közül csupán a Mezőnagymihályi Állami Gazdaság és négy tsz társu­lása eredményeként évi 40 ezer hízott sertésre számít­hatunk. Ha valamennyi ter­vezett társulás megvalósul, az 1975-ig számított négy-öt százalékos növekedésnél na­gyobb méretű lesz a tényle­ges fejlődés a sertéshús ter­melésében. Felhívta a figyelmet az előadó, hogy a háztáji gazda­ságokban is támogatni kell — ésszerű határokon belül — az árutermelést, hiszen a háztáji terület szerves kiegészítője a szövetkezeti gazdaságnak. A tanácskozás részvevői helyi tapasztalatokkal egészí­tették ki az előadás megálla­pításait. —ez tógátat. ,A hullámverés ellen 13 kilométer hosszan fektet­tek le rőzseművet. Dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára tegnap délelőtt helikopterről ismét megtekintette a Tisza bor­sodi gátjain folyó árvédeke­zést. Elrepült az egész dél­borsodi védvonal felett, s el­ismeréssel szólt a gátakon küzdők hősies munkájáról* megnyugtatónak találta az árvédelem felkészültségét” llel j re i ga zí ft á s

Next

/
Oldalképek
Tartalom