Észak-Magyarország, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-14 / 111. szám

Csütörtök, 1970. május 14, ÉSZAK-M AG YARORSZÄG 5 Dinamikusan fejlődik Borsod vízellátása Borsod megyéről el lehet mondani, hogy a vidéki víz­ellátás fejlesztésében is a le­hető legdinamikusabban fej­lődik. Ezért is dolgozták ki a községek vízellátásának hétéves fejlesztési tervét. A tanácsok igen nagy erőt össz­pontosítanak erre a célra. 1969. január 1-ig a megyé­ben 13 társulat működött. A Borsod megyei Tanács 1970 végéig 18 község­ben tervezi a vízműtár- sulatok létrehozását. Többek között Cigándon, Ernődön, Nyékládházán, Bükkábrányban. Az elmúlt év végéig megalakult a ci- gándi, a tiszadorogmai, az olaszliszkai, a szendrői és a boldvai vízműtársulat. Ebben az esztendőben megalakult a nyékládházi társulat is. Mint számítják, az cv végéig megalakul a bánrévei, sajópiispöki, a héti, az alsó- és felső- tclckcsi társulat. A Borsodi Regionális Víz­mű térségében az ózdi járás területén levő községek belső vízhálózatának kiviteli ter­vei már az elmúlt év végére elkészültek. E térségben a Sajó menti Vízművek is jelentős vízhálózati építést végzett, a további fejlesztés meghatározása pedig folyamatban van. Az elmúlt év január 1-ig megyénkben 13 társulat mű­ködött. Ügy számítják, hogy az évre tervezett társulatok megalakulnak és akkor sor kerülhet az alsóvadászi, a ti- bolddaróci társulatok meg­alakulásának előrehozására is: ezzel az év végére mint­egy 30—32 vízműtársulat működésével lehet számolni a megyében. A Borsodi Regionális Víz­mű menti települések közül az elmúlt esztendő végén Boldva községben üzembe helyeztek egy körvezetéket. A vízhálózat építése éh­ben az esztendőben to­vább fog folytatódni, így Sárospatakon, Cigándon, Mályinkán, Négyesiben az egerlövői, a borsodivánkai, illetve az aszalói vízművek­nél. Ezek üzembehelyezésére a tervek szerint ebben az év­ben kerül sor. Megyeszerte jelentősek lesznek a vízkutatási mun­kák, amelyre az összeget biztosította a tanács és biz­tosította a szükséges tervezői és mélyfúrási kapacitást is. Cs. E. új sparag Hazánkban új iparág, a ritkaföldfém-előállítás „böl­csőjének” tekintendő a Me­cseki Ércbányászati Vállalat kísérleti, kutatási és auto­matizálási üzeme. — A laboratóriumi munka kedvező eredményeket ho­zott: a ritkaföldfémek cso­portjába tartozó 15 elemből nyolc elem nagy tisztaságú formában való előállítását sikerült kikísérletezni. Ezek közül a legértékesebb az európium, a gadolinium és az átrium. Értékükre jellemző, hogy például az európium- oxid világpiaci ára kilo­grammonként 1200 dollár. Korszerűsödik leivásárié kereskedelem a A gazdaságirányítás új rendszere kedvezően hatott a felvásárló kereskedelem tevé­kenységére is. A korábbi korlátozások megszüntetése nyomán a zöldség, a burgo­nya, a gyümölcs, a baromfi és a tojás forgalmában szin­te korlátlanul érvényesült a piaci kapcsolat, a kereslet és kínálat hatása. A javuló ellátási tevé­kenység mellett kedvezően alakult a felvásárlás gazda­ságossága is. A Borsod me­gyei MÉK például • ismét nyereséggel zárta az évet, s ezt az eredményt nem az ár­rés növelésével, hanem szer­vezeti intézkedésekkel, ön­költségcsökkentéssel érték el. Az eredmények ellenére azonban a termékforgalmazás új rendszere még mindig nem fejlődött kellő mérték­ben. Ennek oka elsősorban azzal magyarázható, hogy a nagyüzemi termelési mód ne­hezen egyeztethető össze a kisárutermelésre jellemző értékesítési formával. Ezen a helyzeten az országos felvá­sárló kereskedelem 'a na­gyobb, korszerűbb egységek tevékenységének ki-terjeszté­sével, a kis telepek felszámo­lásával igyekszik javítani. A balatonfüredi Annabel!a-szálló nagytermében rendezték meg az 1970. évi országos fodrászversenyt. Miért t Évek óta érdekes hobby- val tölti szabad idejének egy részét Pap Miklós tanár, a tokaji helytörténeti múzeum vezetője. Lipóczy Norbert Teenager-város A karcsú tornyokkal ma­gasba törő, patika-tiszta fia­tal gyár híre-nevét, becsüle­tét messzi földre elviszi és öregbíti termékeinek emblé­mája. A Borsodi Vegyikom­binát gyártmányairól elisme­rően nyilatkoznak a hazai'és a külországbeli üzletfelek. A szocialista üzem kivívta rangját. Határában, ott, a Sajó völ­gyében lélegzik, éli a maga változó életét megyénk első szocialista városa. Múltja még alig van Kazinc­barcikának, hiszen az alapí­tásakor született gyermekek — ma még csalt teenagerek. Ez a kamasz-város — aho­gyan lakói tréfás kedvükben emlegetik — most szerelne egy kicsit kimozdulni eddigi helyzetéből, ki akar tárul­kozni ország-világ előtt. Lel­kes lokálpatriótái azon töp­rengenek és fáradoznak, mi­vel mutathatja meg egyéni vonásait, sajátos arculatát ez a mai. modern település. Látogatók, hivatalos kül­döttségek, rokonok eddig is megfordultak Kazincbarci­kán. Ám ezek az alkalmi ran­devúk legtöbbször csak futó észrevételeket, hangulati ele­mekkel átszőtt benyomásokat hagytak a látogatókban. Vagy' még azt sem A barcikaiak most úgy ér­zik: időszerű arról beszélni, hogyan lehetne igazi vendég­váró várossá tenni szűkebb hazájukat, közvetlen környe­zetüket. Ezért vitáztak szen­vedélyesen a közelmúltban megtartott városi ankéton na­gyon sokan, ezért született számos hasznos és megvaló­sítható ötlet, javaslat, ezért elemezte az idegenforgalom jelenlegi helyzetét és a fej­lesztés lehetőségeit a városi tanács végrehajtó bizottsága. Csaknem valamennyi hoz­zászóló közös véleménye az volt: társadalmi összefogás­sal, a helyi üzemek és válla­latok anyagi és erkölcsi se­gítségével, támogatásával le­het csak igazán hatásos és gyors intézkedéseket tenni. Mindezt természetesen a kö­vetkező ötéves terv koncep­cióinak figyelembevételével, felhasználásával, koncentrál­tan lehet és kell véghezvin­A vendéghívogatás alapve­tő feltételei közül nem sok­kal rendelkezik a város. Nin­csen szállodája, sok kívánni­valót hagy maga után a ven­déglátóipar barcikai részlege, a kereskedelem sem bírná mai fejlettségével a megnö­vekvő forgalmat. Aztán né­hány szemet szűró, bosszan­tó apróság eltüntetése, egy­két könnyen és aránylag ol­csón megvalósítható fejlesz­tés is sokat javíthat e hely­zeten. S kell a hatékony és ügyes propaganda, a gyors és szem­füles tájékoztatás is a város­ról, hiszen a vendéglátáshoz, az igazi vendégváráshoz ez is hozzátartozik — állapították meg a város vezetői. Ehhez kértek és kaplak tanácsokat a Borsod megyei Idegenfor­galmi Hivataltól. Felvetődött az is: a szo­katlan szépségű természeti környezet, a dombos, völgy’cs, forrással is rendelkező köze­li vidék szinte kínálja a le­hetőségeket. Ezek kiaknázá­sánál elsősorban a kazincbar­cikai dolgozók hétvégi pihe­nőjének, kirándulásainak sze­retnének megfelelő helyet biztosítani. A szocialista üzem már ki­vívta rangját. Ismerik sokan és egyre többen érkeznek Kazincbar­cikára. Legyen minél több vissza­járó, a város jó hírét mesz- szire elvivő vendége, öregbít­sék híre-nevét, becsületét sok' helyütt — a teenager- város ezt szeretné, ezt akar­ja. Gyárfás Katalin II Longyelországban élő egyko­ri tállyal szőlőtermelővel kö­zösen — aki szintén tokaj- hegyaljai borospalack-cím- kéket gyűjt — hosszú kuta­tás és számos levélváltás után arra következtetnek, hogy a világ különböző tá­jain mintegy hetvenféle olyan külföldi termésű bort forgalmaznak. amelyeknek palackcímkéjén a Tokaj név szerepel. Ilyen többek között az Alsace Tokay, a Tokay d’ Alsace, a Palestina Carmel Tokay, a Flurlinger Tokayer és a Sweet Sherry Made a Tokay márkával megjelenő francia, izraeli, svájci és ausztráliai borok, amelyeket számos országban árusítanak. Hegyalja „két szerelmese” az érdekes palackcímkéket egymás között kicseréli, de Pap Miklós arra is kíváncsi, hogy a külföldi borokat mi­ért nevezték el tokajinak. A vizsgálatok során kiderült, hogy egyes országoknak van, vagy volt valami kapcsola­tuk Tokajjal. Így például a legtöbb „Tokay” elnevezésű bort a franciaországi Elszász- ban palackozzák. A tokaji líév Pap Miklós szerint on­nan keletkezett, hogy az 1600-as években Tokaj várát ostromló Schwendl Lázár osztrák hadvezér szekérszám­ra vitette haza a Hegyalján termő szőlővesszőt, amelyet Elszászban telepítettek. Olaszországban egy Tokay nevű folyócskáról nevezték el az ott termett borokat, a Krim-félszigeti ,,Tokaj'” tör­ténete pedig az 1726—1799 közötti évekhez fűződik. Eb­ben az időben Tokajban orosz borfelvásárlási bizott­ság működött, amely többek között 60 hegyaljai vincellért vitt ki a Krim-f élszigetre, hogy ott tokaji vesszőket te­lepítsenek és az orosz embe­reket megtanítsák a kiváló ízű borok kezelésére. Izrael­ben a kolóniákban települi kivándorolt magyarok szőlő- termesztéssel is foglalkoztak, emléket állítva az óhazának. eves a határőrség A szovjet hadsereg fel­szabadító harcai te­remtették meg a lehe­tőségét, hogy 1944 decem­berében a Magyar Kommu­nista Párt által vezetett de­mokratikus erők létrehoz­zák az Ideiglenes Nemzet- gyűlést, majd az Ideiglenes Nemzeti Kormányt. Még ugyanebben a hónapban megtörtént a hitleri Né­metországgal való szakítás, s a hadiállapot kimondása; 1945 januárjában pedig megkötöttük a fegyverszü­neti szerződést a szövetsé­ges hatalmak képviselőivel. Az Ideiglenes Nemzeti Kormánj' toborzási felhívá­sát követően — 1945, január 30-a után •— kezdődött meg hadseregünk és ezen belül a határőrség megszervezé­se. 1945. május 14-re — ek­kor hagyta jóvá a Szövet­séges Ellenőrző Bizottság a Honvédelmi Minisztérium­nak a határőrség szervezé­sére vonatkozó intézkedé­seit — az egész ország terü­letén létrejött a demokra­tikus határőrség. Ezt a na­pot tekintjük a határőrség megalakulása napjának. A határőrség megalakítá­sára igen nagy szükség volt A háború befejezése után egyre nagyobb számban kezdtek hazatérni a német fasiszta hadsereggel Nyu­gatra távozott háborús bű­nösök. Bár a határőrség ab­ban az időben létszámban, ellátásban és felszerelésben egyaránt igen gyenge volt határaink ellenőrzése már ebben a kezdeti állapotban is lehetővé tett egy bizonyos fokú szűrést Sürgette az államhatár ellenőrzését a nagy arányokban megindult csempészés is, hiszen ez sú­lyosan veszélyeztette gazda­sági étetünk normalizálódá­sát. Határőreinknek termé­szetesen számolniuk kellett azzal, hogy a háború és az azt követő gazdasági nehéz­ségek vámszedői semmilyen eszköztől sem riadnak visz- sza bűnös üzelmeik közben. És fel kellett készülniük ar­ra is, hogy a politikai bű­nösöket — akik részben ki­mondottan diverzáns fel­adatokkal akartak vissza­térni az országba, részben a felelősségre vonás elől akar­tak megszökni innen — megakadályozzák terveik végrehajtásában. Mindez megnehezítette határőreink szolgálatát. Huszonöt év távlatából visszaemlékezve megálla­píthatjuk, hogj' határőreink becsülettel teljesítették es­küjüket, eredményesen őriz­ték államhatárainkat. Em­lékezünk a határvadászok­ra, akik a háborús és köz­törvényes bűnözők, a csem­pészbandák, a vasúti szál­lítmányok fosztogatói ellen vívott harcukkal hatéko­nyan segítették a munkás­hatalom megteremtését, megszilárdítását. Megtisztelő és magasztos érzés, hogy mi, a fegyveres erők tagjai vagyunk hiva­tottak dolgozó népünk al­kotómunkájának biztosítá­sára, védelmezésére. Ma, amikor az imperialista ha­talmak agresszív körei min­dent elkövetnek, hogj’ a szocialista államok vívmá­nyait megsemmisítsék, fegyveres erőinknek külö­nös éberséggel kell felké- , szülniük feladataik végre­hajtására. A határőrség 25 éve szol­gálja a munkásosztály ha­talmát. Legfontosabb fel­adata határaink biztosítása, az ellenség kém- és diver- ziós terveinek meghiúsítá­sa, a hazaárulók és a társa­dalomellenes bűnözők kül. földre szökésének megaka­dályozása. De az is határ­őreink feladatai közé tarto­zik, hogj' magatartásukkal méltóképpen képviseljék hazánkat a szomszédos és más országok állampolgárai előtt. Nehéz, megerőltető szol­gálat a határőröké. Helytál­lást követel esőben, sárban, télen és nyáron egj'aránt. Határőreinknek szolgála­tuk minden percében szem­be kell nézniük a mindenre elszánt kalandorok, haza­árulók és bűnözők fegyve­reivel is. Nem túlzás tehát arról beszélni, hogy határ­őreink nap mint nap fele­lősségteljes harci feladatot látnak el. Az ellenséggel ví­vott negj'edszázados harca során határőrségünknek több mint 50 hőse áldozta a legdrágábbat, életét a Ma­gyar Népköztársaságért. Ju­bileumunkon megkülön­böztetett • tisztelettel és há­lával emlékezünk ezekre a hősökre, példaképeinknek tekintjük őket. Pártunk és kormányunk minden segítséget megad feladataink teljesítéséhez. Korszerű fegyverzettel és tedmikával, jó ruházattal és ellátással rendelkezünk. Ha­tárőreink becsülettel telje­sítik feladatukat, amelyhez megkapják a szükséges po­litikai és katonai kiképzést. Erkölcsi magatartásuk, fe- gj'elmük szilárd, harcké­szültségük magas színvona­lon áll. Határőrségünk az előtte álló feladatokat a dolgozó nép széles tömegeinek ak­tív segítségével, a párt-, ál­lami és társadalmi szervek­kel való szoros egj'üttmű- ködésben a néphadsereg, a rendőrség, a karhatalom, a munkásőrség testvéri íegy- verbarátságával tudja ered­ményesen megoldani. A Borsod megj'e területén szolgálatot teljesítő határ­őrök szoros kapcsolatot tar­tanak a határmenti lakos­sággal, a politikai, társadal­mi és állami szervekkel. Az ő segítségük felbecsülhetet­len, gyakran előfordul, hogj' a helj'i lakosság és az együttműködő szervek se­gítségével tudjuk leleplez­ni és elfogni a határsértő­ket. Határőreink többsége megj'énkböl vonult be ka­tonai szolgálatra és a me­gye területén teljesítenek szolgálatot. Büszkék rá, hogy itt, szűkebb hazájuk­ban őrizhetik államhatárun­kat, szüleik, testvéreik, hoz­zátartozóik és ismerőseik segítségével. A negyedszázados .múlt­ra emlékezve kije­lenthetjük. hogj’ a határőrség lépést tartott az ország fejlődésével, a leg­nehezebb időkben is becsü­lettel helytállt, védte a dol­gozók államát. Ma, amikor az egész országban megem­lékeznek határőreinkről, a végvári vitézek utódairól, valamennyi határőr nevé­ben fogadjuk, hogy politi­kai, katonai tudásunkat nö­velve, erkölcsi és fegj’elmi helyzetünket tovább szilár­dítva, harckészültségünket magasabb fokra emelve, éberen őrködünk dolgozó népünk békés alkotómun­kája felett, szilárdan őriz­zük a Magyar Népköztár­saság államhatárának reánk eső szakaszát. Újvári László ezredes

Next

/
Oldalképek
Tartalom