Észak-Magyarország, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-14 / 111. szám
Csütörtök, 1970. május 14. '—'AK-MAGYARORSZAG s A vaskavarótói a folyamatos öntésig Egy ajtóhúzó gyerek tlrtónete Az 1912-bcn üzembe helyezett I. sz. kohó. Hl. A régi, mintegy hétszáz éves Árpád-kori településen, Özdon 125 évvel ezelőtt alapították meg az egykori vasfinomító gyárat, s ezzel lerakták a magyar vaskohászat egyik fellegvárának alapjait. A kis üzem, és az alig ötszáz lelket számláló település 1845. május 15. után fokozatos fejlődésnek indult, s ma már az Ózdi Kohászati Üzemek 13 ezer dolgozója hazánk licngcrcltáru termelésének 35 százalékát gyártja. A kis vasfinomító gyár main műt vállalattá nőtt, s közben szinte felmérhetetlenül sokat változtak a dolgozók élet- és munkakörülményei. Az ózdi vasfinomíló gyár első nagy rekonstrukciója 1882-ben történt meg. Elsőként a nádasdi gyár idom- vusgyártó berendezéseit telepítették Özdra, majd korszerűsítették a kavaróüzemet, a hengerlőművckct és a forrasztóüzemet, melyek egyúttal új, tágas csarnokokba kerültek. A gyár termelése 13 év alatt megháromszorozódott, s 1895-ben már megközelítette az évi 28 ezer tonnát. A gyár második rekonstrukciója 1895-ben kezdődött. Martinkemencék, vasolvasztók (kohóit) épültek, majd a durvahengermű, s 1915-ben elkészült a finomhengermű is. Ezzel lényegében kialakult a gyár mai képe. Gyuri gyerek Az ózdi település egyik legrégibb csalódja, a Nagymen- gyi família csak a századforduló után került közvetlen kapcsolatba a gyárral, Gyuri gyermekük révén. A . kis Gyuri élete is úgy indult, mint más ózdi gyereké. Alig múlt hatéves, szántó-vető édesapja után küldték az ebéddel Farkaslyuk határába. Később apja gyakran kikérte Boskó József kántor-tanítótól az iskolából, mert szántáskor vezetni kellett a lovakat. A nagy — négygyermekes — családnak már sem a kis föld, sem a bérfuvar nem tudott elegendő kenyeret biztosítani. Nagymengyi Gergely a kántor fiától, Boskó főművezetőtől kért protekciót: helyezze el Gyuri fiát a • gyárban. Tizenhét éves korában ajtóhúzó lett a forrasztóüzemben. Pipagyújtó kocsma A forrasztóban is épp olyan nagy volt a meleg, mint a kavaróban. A forrasztóüzem lényegében a mai finomhengermű őse volt. A kavaróüzemben hengerelt laposvasakat, „pacskókat” itt forrasztották össze. A forrasztár két segéddel és egy ajtóhúzó gyerekkel dolgozott. A forrasztár irányított, két segédje kiszolgálta. Ha a kemencébe akartak nézni, vagy vasat pakolni kampós rúddal, az ajtóhúzó gyerek nyitotta ki a kemence tüzes ajtaját. Az ő feladata volt ezenkívül az ivóvizhordás is. A nagy melegben a forrasztárok és az olvasztárok toi'ka hamar kiszáradt. Miután bepakoltak a kemencébe, kiléptek a közeli pipagyújtó kocsmába egy-két pohár sörre. Ha szükség volt újra rájuk, az ajtóhúzó gyerekeket „ugrasztottak” utánuk. A pipagyújtó kocsma arról kapta nevét, hogy a fuvarosok ennél álltak meg elszívni egy pipát. Később lerövidült gyújtóra, s az idegenek csodálkozására az ózdiak ma is így nevezik a város legforgalmasabb útját. A Tanácsköztársaság idején már szervezett munkások voltak a gyárban. A szakfizervezet küldöttei béremelést követeltek az igazgatótól. Sikerrel. Volt úgy, hogy egyszerre 75 százalékot is emeltek. Számukra azonban a legemlékezetesebb a Lenin tér avatása volt. A mai Velence helyén — akkor mező volt — a gyárból és a kör- . nyező falvakból annyi ember gyűlt össze, amennyit azelőtt senki sem látott együtt. A 84. évét taposó Gyuri bácsi mosolyogva emlékezik vissza a felszabadulás utáni évékre. * — A fapapucsról könnyű volt leszokni. De a munkásruháról nem. Akkor is abban a ruhában jártam haza, amelyben dolgoztam, mikor már volt öltöző, fürdő. Sokat korholt a feleségem miatta. Sok ezer ember előtt a szak- szervezet pesti vezetői mondtak beszédet. Akkor még nem tudták, hogy a világon először ők, Özdon neveztek el teret Leninről. öt évtizedig jártam így ... Ahhoz is idő kell, hogy a jót megszokja az ember __ Tóth István (Következik: Felszabadulás után az ózdi gyárban.) Elképzelések, milliárdok A Gazdasági Bizottság határozata nyomán Az utóbbi időben egyre több szó esik a leninvárosi hármas ipari komplexumról. Az új kőolajfinomító, az ehhez kapcsolódó 2000 megawattos hőerőmű és a Tiszai Vegyikombinátban létesítendő nagy olefin-üzem megvalósítása rendkívül gondos felkészülést, összehangolt munkát igényel minden érdekelt szervtől, vállalattól. Az elmúlt napokban a Tiszai Vegyikombinátban tartottak tanácskozást a Gazdasági Bizottság határozatából adódó feladatok megvitatása végett. Ezen részt vett Doj- csák János, a megyei pártbizottság titkára. Lévai Tamás, a Nehézipari Minisztérium távlati tervezési és beruházási főosztályának helyettes vezetője, Kovács Sándor, a megyei pártbizottság osztály- vezetője, továbbá a megyei tanács illetékes osztályának vezető munkatársai. Lenin- várost Újvári. István, a városi-üzemi pártbizottság titkára, Huszár Andor, a TVK igazgatója és Gulyás István, a városi tanács vb-elnökhe- lyettese képviselte. A megbeszélés első részében Lévai Tamás, a NIM főosztályvezető-helyettese adott tájékoztatót a Leninváros térségében tervezett ipartelepítésről. Többek között szólt arról, hogy az évi hatmillió ionná névleges kapacitásra tervezett olajfinomító két ütemben épül meg. Az első ütem termelőegységeit 1976-ban kell üzembe helyezni. A második ütemben épülő berendezéseket legkésőbb 1981-ben adják át rendeltetésének. A -mostani árakkal számolva a beruházás összes költsége mintegy 9—10 milliárd forint. A 2000 megawattos erőművet szintöl két ütemben építik meg, illetve helyezik üzembe. Az erőmű felépítését a 70-es évek végére tervezik. A létesítmény várható beruházási költsége meghaladja a 10 milliárd forintot. Ezután a városfejlesztéssel kapcsolatos elképzelések, feladatok szerepeltek a tanácskozás napirendjén. Az ipari beruházások méreteinek 'megfelelően kell a városfejlesztés ütemét is meghatározni — hangsúlyozták a részvevők. A vitában többen aláhúzták, hogy a Gazdasági Bizottság által jóváhagyott ipartelepítési program megvalósítására, azaz az üzemeket építő, kivitelező vállalatok dolgozóinak fogadására, illetve elhelyezésére kellő időben és megfelelően fel kell készülni. És ez nem kis munka, hiszen az új ipari létesítmények építésében -— az 1973-« 77-es években — előreláthatólag mintegy nyolcezer építő- és szerelőipari dolgozóra lesz szükség. Ez is jól érzékelteti, milyen dinamikus fejlődés előtt áll az elkövetkező években Leninváros. A részvevők elhatározták, hogy rövidesen újabb magas szintű megbeszélést tartanak* amelyre Borsod megye és Leninváros párt- és tanácsi vezett® meghívják. L. L. Vas-szatyoi A Tanácsköztársaság levelese után leállt a gyár. A munkásokat elküldték. Nagymengyi Györgyöt a farkas- lyuki szénbányába helyezték. Két évvel később került ismét vissza. Akkoriban jött divatba a gyárban a tarisznya helyett a vas-szatyor. Ózdi „specialitás” volt. Hosz- sza 30, szélessége 20 centiméter lehetett. Két vége fából volt, oldala, alja kettényíló, zsanírral ellátott teteje pedig lemezből. A dolgozók maguknak készítették, később egyesek szinte mestereivé váltak készítésének. A vas-szatyor praktikus volt. A benne levő ebédhez nem fért hozzá a patkány. Csak a felszabadulás után ment ki a divatból. \ s/okás hatalma Nagymengyi György elő- munkás lett a léghevítőnél. A vasasszakszervezetben pedig bizalmi. A második világháború kitörése után csendőrök jöttek érte. Pestre vitték toloricházba. Csak egy év múlva engedték haza. Csendőri megfigyelés alatt állt, s a felszabadulásig csak segédmunkásként dolgozhatott. Csak u leiszabadulás után lett újra előmunkás. 1954- ben, ötven évi munka után ment nyugdíjba. Most a József Attila úton saját, nagy kertes házukban él feleségé vei, gyermekével. A felsza badulás után elsőként tépel' be — feleségével együtt — a pártba. Ebben az évben a Munkaérdemrend bronz fokozatával tüntették ki. Ankét a vízellátás problémáiról Testvérkapcsolatok és társadalmi ünnepségek Tanácskozott a KISZ Borsod megyei Végrehajtó Bizottsága A Sajó menti települések Miskolc vízellátásával kapcsolatos különféle problémákról rendezett ankétot a Magyar Hidrológiai Társaság és a Magyarhoni Földtani Társulat helyi szervezete tegnap, május 13-án, szerdán, a miskolci Technika Házában. A borsodi műszaki hetek keretében megrendezett ankét első részében a borsod- sziráki vízműnél végzett talajvízdúsítási kísérletek tapasztalatait. vitatták meg a szakemberek. Újszerű módszert alkalmaztak a borsödsziráki vízműnél, amikor a Bódvából kiemelt vizet szivárgó árkokba juttatták, ahonnan azután a víz kavics-szűrőrétegeken át jut a kutakba. Ezzel jelentősen sikerült megnövelni a kutak vízhozamát, s — amint a vizsgálatok tanúsítják — a víz nem tartalmaz káros szennyeződéseket minősége kifogástalan. Az ankét második részében a Nagy-Miskolc vízellátása szempontjából alapvető fontosságú karsztforrásoknál végzett vizsgálataik tapasztalatait, eredményeit ismertették és vitatták meg a szak- • emberek. Rangos témák, fontos kérdések szerepeltek a Kommunista Ifjúsági Szövetség Borsod megyei Végrehajtó Bizottságának tegnap, május 13- án megtartott ülésén. Talán ez is a magyarázat rá, hogy a szokásostól is sokrétűbb, alkotóbb vita bontakozott ki. A végrehajtó bizottság Németh Antalnak, a megyei KISZ-bizottság titkárának elnökletével először megvitatta az úttörőcsapatok és a KISZ-alapszervezetek testvér- kapcsolatáról, valamint az ifjúvezetők munkájáról szóló jelentést. Az anyagban egyértelműen szó esett róla, hogy az úttörőszövetség tevékenységének és a KISZ irányító munkájának fontos célkitűzése az úttörők felkészítése a KISZ-életre. Tulajdonképpen k^t nemzedék kapcsolata elmélyítésének tekinthetjük e munkát. Szó esett róla, hogy Borsodban az elmúlt években mily nagy gondot fordítottak az ifjúsági mozgalomban a testvérkapcsolatok kialakítására. Számos helyen konkrét feladatokkal látták el azokat az ifjúvezetőket, akik az úttörőknél kaptak megbízatásokat. így azután folyamatosabb lett az átmenet az úttörő szervezetekből a KISZ- be. A nyolcadik osztályos úttörők többségénél szinte természetessé vált az ifjúsági szövetségben való aktív részvétel. A végrehajtó bizottság egyhangúlag elfogadta Havasi Béla elvtársnak, a megyei KISZ-bizottság titkárának előterjesztését. Második napirendi pontként a családi és társadalmi ünnepségekkel kapcsolatos tanasztalatokat és feladatokat — melyet Nagy Tibor elvtárs, a megyei KISZ-bi- zottság titkára ismertetett — vitatta meg a végrehajtó bizottság. Köztudott, hogy a KISZ VII. kongresszusa az ifjúsági szövetség tevékenységében fontos feladatként jelölte meg az ifjúság világnézeti nevelését, ezen belül a fiatalok között kifejtett érzelmi hatások fokozását. Ahhoz azonban, hogy ifjúságunk még jobban megismerkedjék az eszményképekkel, hogy jobban felhasználja a szimbólumokat, többet kell tenni a társadalmi ünnepségek tartalmi és formai színvonalának emelésében. Ebben foglalt állást a végrehajtó bizottság. s a vitából is kicsendült a társadalmi ünnepségekkel kapcsolatos közös teherviselés fontossága, valamint a KISZ feladata a szervezeti és ideológiai előkészítésben. — pá — Köziemeny---M iskolc m. j. város 111. kér. Tanács Végrehajtó Bizottsága a II. kerület új ideiglenes lakás- •uttut&Sl névsorát 1970. május 7- én tartett ülésén lóváhagyta és azt június 12-ig a III. kér. Tanács új székházában, a Miskolc, III., Marx K. u. DG. sz. alatti hirdetőtábláján lehet megtekinteni. Kerékpárok a DIGÉP-ből lit gyártják a vasúti kerékpárok futóművét. A képen a minőségi ellenőrzés.
