Észak-Magyarország, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-14 / 111. szám

Csütörtök, 1970. május 14. '—'AK-MAGYARORSZAG s A vaskavarótói a folyamatos öntésig Egy ajtóhúzó gyerek tlrtónete Az 1912-bcn üzembe helyezett I. sz. kohó. Hl. A régi, mintegy hétszáz éves Árpád-kori településen, Özdon 125 évvel ezelőtt alapították meg az egykori vasfinomító gyárat, s ezzel lerakták a magyar vaskohászat egyik felleg­várának alapjait. A kis üzem, és az alig ötszáz lelket szám­láló település 1845. május 15. után fokozatos fejlődésnek in­dult, s ma már az Ózdi Kohászati Üzemek 13 ezer dolgozó­ja hazánk licngcrcltáru termelésének 35 százalékát gyártja. A kis vasfinomító gyár main műt vállalattá nőtt, s közben szinte felmérhetetlenül sokat változtak a dolgozók élet- és munkakörülményei. Az ózdi vasfinomíló gyár első nagy rekonstrukciója 1882-ben történt meg. Első­ként a nádasdi gyár idom- vusgyártó berendezéseit tele­pítették Özdra, majd korsze­rűsítették a kavaróüzemet, a hengerlőművckct és a for­rasztóüzemet, melyek egyút­tal új, tágas csarnokokba ke­rültek. A gyár termelése 13 év alatt megháromszorozó­dott, s 1895-ben már megkö­zelítette az évi 28 ezer ton­nát. A gyár második rekonst­rukciója 1895-ben kezdődött. Martinkemencék, vasolvasz­tók (kohóit) épültek, majd a durvahengermű, s 1915-ben elkészült a finomhengermű is. Ezzel lényegében kialakult a gyár mai képe. Gyuri gyerek Az ózdi település egyik leg­régibb csalódja, a Nagymen- gyi família csak a századfor­duló után került közvetlen kapcsolatba a gyárral, Gyuri gyermekük révén. A . kis Gyuri élete is úgy indult, mint más ózdi gyereké. Alig múlt hatéves, szántó-vető édesapja után küldték az ebéddel Farkaslyuk határába. Később apja gyakran kikér­te Boskó József kántor-taní­tótól az iskolából, mert szán­táskor vezetni kellett a lo­vakat. A nagy — négygyermekes — családnak már sem a kis föld, sem a bérfuvar nem tudott elegendő kenyeret biz­tosítani. Nagymengyi Ger­gely a kántor fiától, Boskó főművezetőtől kért protekci­ót: helyezze el Gyuri fiát a • gyárban. Tizenhét éves korá­ban ajtóhúzó lett a forrasz­tóüzemben. Pipagyújtó kocsma A forrasztóban is épp olyan nagy volt a meleg, mint a kavaróban. A forrasztóüzem lényegében a mai finomhen­germű őse volt. A kavaró­üzemben hengerelt laposva­sakat, „pacskókat” itt for­rasztották össze. A forrasztár két segéddel és egy ajtóhúzó gyerekkel dolgozott. A for­rasztár irányított, két segéd­je kiszolgálta. Ha a kemen­cébe akartak nézni, vagy va­sat pakolni kampós rúddal, az ajtóhúzó gyerek nyitotta ki a kemence tüzes ajtaját. Az ő feladata volt ezenkívül az ivóvizhordás is. A nagy melegben a for­rasztárok és az olvasztárok toi'ka hamar kiszáradt. Mi­után bepakoltak a kemencé­be, kiléptek a közeli pipa­gyújtó kocsmába egy-két po­hár sörre. Ha szükség volt újra rájuk, az ajtóhúzó gye­rekeket „ugrasztottak” utá­nuk. A pipagyújtó kocsma arról kapta nevét, hogy a fu­varosok ennél álltak meg el­szívni egy pipát. Később le­rövidült gyújtóra, s az idege­nek csodálkozására az ózdiak ma is így nevezik a város legforgalmasabb útját. A Tanácsköztársaság ide­jén már szervezett munká­sok voltak a gyárban. A szakfizervezet küldöttei bér­emelést követeltek az igazga­tótól. Sikerrel. Volt úgy, hogy egyszerre 75 százalékot is emeltek. Számukra azonban a legemlékezetesebb a Lenin tér avatása volt. A mai Ve­lence helyén — akkor mező volt — a gyárból és a kör- . nyező falvakból annyi em­ber gyűlt össze, amennyit az­előtt senki sem látott együtt. A 84. évét taposó Gyuri bácsi mosolyogva emlékezik vissza a felszabadulás utáni évékre. * — A fapapucsról könnyű volt leszokni. De a munkás­ruháról nem. Akkor is ab­ban a ruhában jártam haza, amelyben dolgoztam, mikor már volt öltöző, fürdő. Sokat korholt a feleségem miatta. Sok ezer ember előtt a szak- szervezet pesti vezetői mond­tak beszédet. Akkor még nem tudták, hogy a világon először ők, Özdon neveztek el teret Leninről. öt évtizedig jártam így ... Ahhoz is idő kell, hogy a jót megszokja az ember __ Tóth István (Következik: Felszabadulás után az ózdi gyárban.) Elképzelések, milliárdok A Gazdasági Bizottság határozata nyomán Az utóbbi időben egyre több szó esik a leninvárosi hármas ipari komplexumról. Az új kőolajfinomító, az eh­hez kapcsolódó 2000 mega­wattos hőerőmű és a Tiszai Vegyikombinátban létesíten­dő nagy olefin-üzem megva­lósítása rendkívül gondos fel­készülést, összehangolt mun­kát igényel minden érdekelt szervtől, vállalattól. Az elmúlt napokban a Ti­szai Vegyikombinátban tar­tottak tanácskozást a Gazda­sági Bizottság határozatából adódó feladatok megvitatása végett. Ezen részt vett Doj- csák János, a megyei pártbi­zottság titkára. Lévai Tamás, a Nehézipari Minisztérium távlati tervezési és beruházá­si főosztályának helyettes vezetője, Kovács Sándor, a megyei pártbizottság osztály- vezetője, továbbá a megyei tanács illetékes osztályának vezető munkatársai. Lenin- várost Újvári. István, a vá­rosi-üzemi pártbizottság tit­kára, Huszár Andor, a TVK igazgatója és Gulyás István, a városi tanács vb-elnökhe- lyettese képviselte. A megbeszélés első részé­ben Lévai Tamás, a NIM fő­osztályvezető-helyettese adott tájékoztatót a Leninváros térségében tervezett ipartele­pítésről. Többek között szólt arról, hogy az évi hatmillió ionná névleges kapacitásra ter­vezett olajfinomító két ütemben épül meg. Az első ütem termelőegysé­geit 1976-ban kell üzembe helyezni. A második ütemben épülő berendezéseket legké­sőbb 1981-ben adják át ren­deltetésének. A -mostani árakkal számolva a beruházás összes költ­sége mintegy 9—10 mil­liárd forint. A 2000 megawattos erőművet szintöl két ütemben építik meg, illetve helyezik üzem­be. Az erőmű felépítését a 70-es évek végére tervezik. A létesítmény várható beruhá­zási költsége meghaladja a 10 milliárd forintot. Ezután a városfejlesztéssel kapcsolatos elképzelések, fel­adatok szerepeltek a tanács­kozás napirendjén. Az ipari beruházások méreteinek 'megfelelően kell a városfejlesztés ütemét is meghatározni — hangsúlyozták a részve­vők. A vitában többen aláhúz­ták, hogy a Gazdasági Bizott­ság által jóváhagyott iparte­lepítési program megvalósí­tására, azaz az üzemeket épí­tő, kivitelező vállalatok dol­gozóinak fogadására, illetve elhelyezésére kellő időben és megfelelően fel kell készül­ni. És ez nem kis munka, hi­szen az új ipari létesítmé­nyek építésében -— az 1973-« 77-es években — előreláthatólag mintegy nyolcezer építő- és sze­relőipari dolgozóra lesz szükség. Ez is jól érzékelteti, milyen dinamikus fejlődés előtt áll az elkövetkező években Le­ninváros. A részvevők elhatározták, hogy rövidesen újabb magas szintű megbeszélést tartanak* amelyre Borsod megye és Leninváros párt- és tanácsi vezett® meghívják. L. L. Vas-szatyoi A Tanácsköztársaság leve­lese után leállt a gyár. A munkásokat elküldték. Nagy­mengyi Györgyöt a farkas- lyuki szénbányába helyezték. Két évvel később került is­mét vissza. Akkoriban jött divatba a gyárban a tarisz­nya helyett a vas-szatyor. Ózdi „specialitás” volt. Hosz- sza 30, szélessége 20 centimé­ter lehetett. Két vége fából volt, oldala, alja kettényíló, zsanírral ellátott teteje pedig lemezből. A dolgozók maguk­nak készítették, később egye­sek szinte mestereivé váltak készítésének. A vas-szatyor praktikus volt. A benne levő ebédhez nem fért hozzá a patkány. Csak a felszabadu­lás után ment ki a divatból. \ s/okás hatalma Nagymengyi György elő- munkás lett a léghevítőnél. A vasasszakszervezetben pe­dig bizalmi. A második vi­lágháború kitörése után csendőrök jöttek érte. Pestre vitték toloricházba. Csak egy év múlva engedték haza. Csendőri megfigyelés alatt állt, s a felszabadulásig csak segédmunkásként dolgozha­tott. Csak u leiszabadulás után lett újra előmunkás. 1954- ben, ötven évi munka után ment nyugdíjba. Most a Jó­zsef Attila úton saját, nagy kertes házukban él feleségé vei, gyermekével. A felsza badulás után elsőként tépel' be — feleségével együtt — a pártba. Ebben az évben a Munkaérdemrend bronz fo­kozatával tüntették ki. Ankét a vízellátás problémáiról Testvérkapcsolatok és társadalmi ünnepségek Tanácskozott a KISZ Borsod megyei Végrehajtó Bizottsága A Sajó menti települések Miskolc vízellátásával kapcsolatos különféle problé­mákról rendezett ankétot a Magyar Hidrológiai Társaság és a Magyarhoni Földtani Társulat helyi szervezete teg­nap, május 13-án, szerdán, a miskolci Technika Házá­ban. A borsodi műszaki hetek keretében megrendezett an­két első részében a borsod- sziráki vízműnél végzett ta­lajvízdúsítási kísérletek ta­pasztalatait. vitatták meg a szakemberek. Újszerű módszert alkal­maztak a borsödsziráki víz­műnél, amikor a Bódvából kiemelt vizet szivárgó árkok­ba juttatták, ahonnan azután a víz kavics-szűrőrétegeken át jut a kutakba. Ezzel jelentő­sen sikerült megnövelni a kutak vízhozamát, s — amint a vizsgálatok tanúsítják — a víz nem tartalmaz káros szennyeződéseket minősége kifogástalan. Az ankét második részében a Nagy-Miskolc vízellátása szempontjából alapvető fon­tosságú karsztforrásoknál végzett vizsgálataik tapaszta­latait, eredményeit ismertet­ték és vitatták meg a szak- • emberek. Rangos témák, fontos kér­dések szerepeltek a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség Bor­sod megyei Végrehajtó Bi­zottságának tegnap, május 13- án megtartott ülésén. Talán ez is a magyarázat rá, hogy a szokásostól is sokrétűbb, al­kotóbb vita bontakozott ki. A végrehajtó bizottság Né­meth Antalnak, a megyei KISZ-bizottság titkárának elnökletével először megvi­tatta az úttörőcsapatok és a KISZ-alapszervezetek testvér- kapcsolatáról, valamint az ifjúvezetők munkájáról szóló jelentést. Az anyagban egyér­telműen szó esett róla, hogy az úttörőszövetség tevékeny­ségének és a KISZ irányító munkájának fontos célkitű­zése az úttörők felkészítése a KISZ-életre. Tulajdonképpen k^t nemzedék kapcsolata el­mélyítésének tekinthetjük e munkát. Szó esett róla, hogy Borsodban az elmúlt években mily nagy gondot fordítottak az ifjúsági mozgalomban a testvérkapcsolatok kialakítá­sára. Számos helyen konkrét feladatokkal látták el azokat az ifjúvezetőket, akik az út­törőknél kaptak megbízatáso­kat. így azután folyamato­sabb lett az átmenet az út­törő szervezetekből a KISZ- be. A nyolcadik osztályos út­törők többségénél szinte ter­mészetessé vált az ifjúsági szövetségben való aktív részvétel. A végrehajtó bi­zottság egyhangúlag elfogad­ta Havasi Béla elvtársnak, a megyei KISZ-bizottság titká­rának előterjesztését. Második napirendi pont­ként a családi és társadalmi ünnepségekkel kapcsolatos tanasztalatokat és feladato­kat — melyet Nagy Tibor elvtárs, a megyei KISZ-bi- zottság titkára ismertetett — vitatta meg a végrehajtó bi­zottság. Köztudott, hogy a KISZ VII. kongresszusa az ifjúsági szövetség tevékeny­ségében fontos feladatként jelölte meg az ifjúság világ­nézeti nevelését, ezen belül a fiatalok között kifejtett érzel­mi hatások fokozását. Ahhoz azonban, hogy ifjúságunk még jobban megismerkedjék az eszményképekkel, hogy jobban felhasználja a szim­bólumokat, többet kell tenni a társadalmi ünnepségek tar­talmi és formai színvonalá­nak emelésében. Ebben fog­lalt állást a végrehajtó bi­zottság. s a vitából is kicsen­dült a társadalmi ünnepsé­gekkel kapcsolatos közös te­herviselés fontossága, vala­mint a KISZ feladata a szer­vezeti és ideológiai előkészí­tésben. — pá — Köziemeny---­M iskolc m. j. város 111. kér. Tanács Végrehajtó Bizottsága a II. kerület új ideiglenes lakás- •uttut&Sl névsorát 1970. május 7- én tartett ülésén lóváhagyta és azt június 12-ig a III. kér. Ta­nács új székházában, a Miskolc, III., Marx K. u. DG. sz. alatti hirdetőtábláján lehet megtekin­teni. Kerékpárok a DIGÉP-ből lit gyártják a vasúti kerékpárok futóművét. A képen a minőségi ellenőrzés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom