Észak-Magyarország, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-13 / 110. szám
■■ Sucfda, WtQ. trsttfy,? tflL A módszertan előtérben! Könyvtárak • • r p 1 a szerencsi járásiban Kőszegi polémiák HL ___ ) T iirdmeílemés, és s szocializmus igenlése A SZERENCSI JÁRÁSI KÖNYVTÁR munkáját bizonyos mértékig meghatározza az a tény, hogy rövidesen költözködnek. A vár-rekonstrukció során a íőépület is új köntöst kap, s addig bizony ideiglenes otthonban kell megoldaniuk feladataikat. Hiszen a könyvtármunka nem állhat le: az olvasók igénylik a könyveket, a fiók- könyvtárak pedig a segítség- nyújtást. — Összesen 37 könyvtári egység tartozik hozzánk — kezdte a beszélgetést Lukács József né, a járási könyvtár vezetője. — Legnagyobb örömünk: végre sikerült kialakítani egy stabil könyvtáros gárdát a járásban. Az elmúlt években ugyanis meglehetősen nagy volt a fluktuáció, s mondanom sem kell, ez érződött a könyvtári munkán is. Ez pedig feladatainkat is megszabja: a járási könyvtár dolgozóinak legfőbb feladata, hogy módszertani segítséget nyújtsanak a többnyire „kezdő” könyvtárosoknak. Ez a segítségnyújtás pedig a könyvállomány kialakításától egészen az olvasókkal való foglalkozásig terjed. Ügy tűnik azonban, hogy a módszertani segítségnyújtásra nemesek azért van nagy szükség, mert friss munkaerők kezdtek tevékenykedni a járás könyvtáraiban. Azért is, mert meglehetősen mostoha körülmények, szűk' lehetőségek között kell munkájukat végezniük. — Talán csak öt olyan könyvtárunk van a járásban, amelyekben ideálisak a feltételek. Sajnos, jó néhány olyan is van, amelyben alig- alig lehet többet csinálni az egyszerű kölcsönzésnél. így azután valóban szükség van arra, hogy módszertanilag segítsük a könyvtárosokat. Példákat hoz fel: — Taktaszadán egy régi húsboltban helyezték el a könyvtárat. A köves épületbe a könyvek sem mind férnek be. Erdőbényén ugyan a művelődési házban kapott .otthont a könyvtár, de a szoba szűk, pici, még a szomszédos klubhelyiséggel sem lenne elegendő. Abaújszán- tón pedig — egyelőre — magánházban van a könyvtár. IGAZSÁGTALANOK lennénk, ha csak a negatívumokat említenénk. Az elmúlt időszakban Tiszaladányban és Monokon is új épületet kapott a könyvtár, s most épül a tiszatardosi is. Abaújszán- tón is terveznek épületvásárlást. S ha a vár-rekonstrukcióval elkészülnek, akkor a járási könyvtár otthona is megújhodva, átvarázsolva fogadja a könyv szerelmeseit. A már megtett erőfeszítések és eredmények ellenére sem mehetünk, ei ason&an A baújszántói kórus a rádióban roska—Karai József Munkásbiztató című szerzeményeit. Az abaújszántói énekkar felszabadulásunk 25. évfordulója alkalmából a Borsod megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának kitüntetését nyerte el. Az együttes a fel- szabadulás óta folyamatosan dolgozik, 40 dalkedvelő kórustag szerez itt örömet magának az egy ütténeklésben, és másoknak a szereplésekkel. A negyedszázados jubileum alkalmából kis kiállítást is rendeztek munkájuk bemutatására. Örvendetesen szaporodik a borsodi és miskolci művész- együttesek, kórusok országos fórumon való szerepléseinek száma. Most, az Abaújszántói Állami Gazdaság vegyeskara lép mikrofon elé és pénteken, május 15-én, délután 15 óra 10 perckor a Kossuth rádió Kóruspódium műsorában ízelítőt ad felkészültségéről. Bakonyi Bélának, az énekkar hosszú idő óta működő vezetőjének vezényletével három kórusművet mutatnak be: Sztareczky Zoltán Kéked i népdalok, Kjui Nyári szél, valamint Szalmás Piszó nélkül a mellett a tény mellett, hogy a szerencsi járás könyvtárainak zöme épphogy csak megfelel a követelményeknek. Hiszen a könyvtári munkának csak egy — bár lényeges — része a kölcsönzés. Szükség van arra is, hogy a korszerű, köz- művelődési formák itt is helyt kapjanak. Kicsi, szűk helyiségekben viszont erre nincsen mód. — Egy kicsit mostohagyereknek érezzük magunkat — folytatta a beszélgetést Lukács Józsefné. — Az elmúlt esztendőben, s azt megelőzően is, szinte minimális ősz- szeg állt rendelkezésünkre új könyvek beszerzéséhez. Tervszerű könyvtárfejlesztést így aligha végezhetünk, s ez a könyvtári munkára is visszahat. Jó lenne hinni, az idén másképp lesz... VALÓBAN \ JÓ LENNE. Mert a nehéz körülmények között is szép eredményeket érnek el: nemcsak a kölcsönzésben, hanem az író-olvasó találkozók megrendezésében, a különböző gyermek- foglalkozások megtartásában is. Különösen a járási könyvtárban. Reméljük, a kényszerű költözés ideje alatt is meglesz a módjuk, hogy ezt a munkát is töretlenül folytathassák. Csutorás Annamária A kőszegi filmviták során, de különösképpen az első vitatémánál, a fiatal alkotók lehetőségeinek boncolgatása közben több alkalommal is elhangzott olyan felszólalás, megjegyzés, észrevétel, amely a fiatalok türelmetlenségét tanúsította. E türelmetlenség sole esetben az egészséges alkotóerőtől fűtött, más esetekben azonban erősen belejátszik az ifjonti hevesség és bizonyos szűk körű gondolkodás. Ez utóbbival kénytelenek vagyunk vitázni. Több fiatal filmalkotó szóvá tette, hogy terveik, forgatókönyveik elbírálásánál, vagy éppen kész munkáik bemutatásánál túl szigorú mércével mérnek, s ezt a szigorúságot a felszólalók egyaránt rovására írták stúdió- vezetőknek, a filmművészeti főosztály vezetőinek, művelődéspolitikánk országos irányítóinak. Sajnálattal kell megállapítani, hogy e fiatal felszólalók egyetlen egyszer sem próbáltak túltekinteni azon a természetes vágyon* hogy az alkotóművész minden tervét a lehető legrövidebb idő alatt realizálni szeretné, s hogy e tervnek erényeit és hibáit mérlegelve nem tud mindig objektiven mérni, valamint az esetleg Első megyei irodalmi nívódíjasunk: Gulyás Mihály Dr. Ladányi József áíadja az irodalmi nívódíjat Gulyás Mihálynak. Hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére a Borsod megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága irodalmi nívódíjat alapított. E magas megyei elismerésben azok az írók és költők részesülhetnek, akik aktívan részt vesznek Borsod-Abaúj-Zemplén megye kulturális életének formálásában, fellendítésében. Műveikben tükrözik e megye lakosságának életét, törekvéseit, ábrázolják az itt élők problémáit. Irodalmi alkotásaikban rangosán szólaltatják meg — a táj fiához méltóan — a megye sajátosságait. Borsod-Abaúj-Zemplén alkotó embereit. A megyei irodalmi nívódíjat első ízben Gulyás Mihály írónak, a Napjaink főszerkesztőjének ítélte oda a Borsod megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az irodalmi nívódíj emléklapját és a tízezer forintot tegnap, május 12-én reggel nyolc órakor adta át dr. Ladányi József, a végrehajtó bizottság elnöke Gulyás Mihálynak. A kis ünnepségen jelen volt j Varga Gáborné, a vb elnök- : helyettese és dr. Hetényi \ György, a művelődésügyi I osztály vezetője. A baráti hangulatú kis ünnepségen a végrehajtó bi- ■ zottság elnöke érdeklődött j Gulyás Mihály lei-veiről, irodalmi elképzeléseiről. A megyei irodalmi nívódíj első tulajdonosa elmon-'1 dotta; minden valószínűség szerint még ebben az esztendőben elhagyja a nyomdát legújabb könyve, s részt vesz j az írószövetség és a Honvédelmi Minisztérium meghívásos pályázatán is. elkészült művet azonnal szeretné a közönség elé vinni. Ha mindezeket mérlegelnék a fiatal filmalkotók, és bizonyára más területen dolgozó más művészek is, úgy talán kevesebb lenne a panasz, a méltatlankodás, mert hiszen szükség van az alkotóvágyon kívül az elfogulatlanabb szakember, kultúrpolitikus kontrolljára, és szükség van, hogy a bemutatás, vagy alkotás realizálásának vágya a közönség felvevőképességével, és országos kultúrpolitikai szükségességeinkkel, kívánalmainkkal egyaránt szinkronban legyen. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a tervek, elképzelések, forgatókönyvek mérlegelése, a kész munkák bemutatásának Időpontja a nem éppen fiatal kategóriába sorolható alkotók esetében is hasonlóan alapos körültekintést igényel, s ez nem egyszer hosszabb időt is igénybe vesz. Ez az időmúlás, a mérlegelés, az idősebb alkotóban is éppen úgy ellenérzést vált ki, mint a fiatalban. A fiataloknak külön türelmetlenkedni és a velük szembeni mérlegelést fiatalok elleni álláspontnak betudni, nem egészen indokolt. A vita ugyanezekről a fia- tatokról állapította meg, hogy valamennyien a szocializmust igenük. A kétnapos szimpózium előterjesztésében is azt hallottuk, többek között, hogy: „Tudomásul kell ugyanis vennünk, hogy az ifjúság nem hajlandó a szocializmust, mint afféle készen, kapott örökséget elfogadni. Nem egyszerűen a helyét keresi benne, hanem az elképzeléseinek, eszményeinek megfelelően változtatni akar rajta, s ilyen értelemben a mi ,eszmélő’ filmjeink a főhős esetleges, vagy látszólagos passzivitása ellenére ennek az igénynek, ennek a tevékenységnek manifesztumai. A szocializmussal kapcsolatban fel sem merülhet a választás kérdése, az, hogy elfogadom, vagy sem, — e probléma ma már úgy cseng a fülünkben, mint — bocsánat a hasonlatért — az ötvenes évek téeszcsé filmjeiben a ,belépni, vagy nem belépni’ konfliktusa. Annál izgalmasabb és jelenvalób b kérdés, hogy az adott erőtérben, a szocializmus jelenlegi fejlettségi fokán legkülönfélébb élőhelyzetekben miképp döntök, mi lehet a magam személyes és történelmi, felelőssége.” Ebben az összefüggésben fiatal rendezőink filmjeinek többsége más hangsúlyt kap, mert külsőre szubjektív lírai vallomások, nem ritkán önéletrajzi motiválással, valójában azonban egy álláspont meghatározásai. A szocializmus rendjének helyességét újra meg újra bizonygatni új filmjeinkben — talán már szükségtelen. Ez a társadalmi rend már a létével bizonyította helyességét. Filmalkotóinknak feladata, hogy ezen a vitathatatlan lic- lyességű renden belül fellelhető ellentmondásokat, konfliktusokat jelenítsék meg művészi formában, és mutassák meg a helyes álláspontot, a kibontakozás lehetőségét. Mindez persze nem jelenti* hogy a fiatal filmesek minden alkotása hibátlan. Éppen a kőszegi ifjúsági filmnapokon látott Bűbájosok, vagy a Szeressétek Odor Emíliát! , példa rá, hogy a jó szándék is visszájára fordulhat, ha a társadalmi mondanivaló kevés, és a kifejezési forma túlzottan áttételes, vagy hatást kereső. Vitathatatlan azonban, hogy a Balázs Béla Stúdióban, a fiatal filmalkotók összejövetelein tapasztalható alkotói türelmetlenség legfőbb jellemvonása, összetevője az egészséges alkotóvágy* és alkotásaik sikerrel, vagy mérsékeltebb sikerrel szocialista mindennapjaink egy jelentősebb, vagy kevésbé jelentős mozzanatát, ellentmondó jelenséget kívánják jó szándékkal megjeleníteni. Megértéssel kell fogadni törekvéseiket, de részükről is el kell várni, sőt meg lehet követelni annak megértését, hogy az alkotó tervek megvalósulása, a realizálás gyorsasága nem kizárólagosan a fiatal alkotók egészséges türelmetlenségétől fűtött szándékaitól függ. Benedek Miklós 8ze&*zm esi CS tMOZWáSZMOM A miskolci Kossuth mozi Hevesy Iván-Filmklubjában a minap úgy kezdődött a vetítés, hogy dr. ' Gulyás László, az ismert amatőrfilmes két fiatalembert mutatott be a közönségnek. Péterffy András és György László a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem negyedéves hallgatói és több esztendeje társalkotók.'Ugyanis ők is amatőrfilmesek. Ezen az estén a Hevesy Iván Filmklubban az ő hat filmjük pergett a közönség előtt. A hat bemutatott film közül néhányat már korábban is láttak azok, akik márciusban részt vettek a Nehézipari Műszaki Egyetemen a főiskolai filmamatőrök fesztiválján. Volt olyan film is, amelyik Zalaegerszegen kapott nagy elismerést az országos filmfesztiválon. A hat amatőrfilm a szerzőpár sokirányú érdeklődéséről adott számot, és ez a válogatás, valamint a két fiatal amatőrfilmes beszélgető önvallomása a * klub meghittséget árasztó légkörében valóban több volt, mint egyszerű filmbemutató, s mert nemcsak ainatőríilmesek, vagy azokhoz közelállók vettek részt, hanem érdeklődő nagy- közönség is, az egész találkozás a szerzői est jellegét öltötte. A Borsod megyei Moziüzemi Vállalat támogatásával a Kossuth mozi immár negyedszer biztosított az elmúlt hóna- pokban fórumot a tehetséges amatőrfilmesek bemutatkozásának, megteremtve a lehetőségét, hogy a különböző fesztiválokon díjazott amatörmunkálcat a nagyközönség is megismerhesse. Az utaztatás, a helyiség és a propaganda biztosítása nagy segítség az amatőröknek, a továbbiakban a vetítések műszaki feltételeit kellene jobban biztosítani, de ez már — a különleges felszerelésre tekintettel — egy kicsit az amatőrfilmesek, illetve szövetségük feladata lenne. A nyári idényben szünetel a Hevesy Iván Filmklubban az amatőrfilmek vetítése. De ősszel folytatják a sort, s bizonyára sole új hívet szereznek e vetítéssorozattal is az amatőrfilmezésnek és filmeknek. <bm) i
