Észak-Magyarország, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-06 / 104. szám

Szerda, 1970. május 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 m 11. A megyei pártbizottság a közelmúltban ülésének na­pirendjére tűzte a nők politikai, gazdasági, szociális helyzetét Borsod megyében — a Központi Bizottság határozata és állásfoglalása alapján. Ez feldolgozó írásunk második részének témája: megyénk nődolgo­zóinak gazdasági helyzete A nők munkakörülményei­nek, gazdasági helyzetének vizsgálatánál feltétlenül egy statisztikai adat kívánkozik élre, kiindulópontul. A nők milyen mértékben vesznek részt a termelőmunkában? Összehasonlításul elhangzott a pártbizottsógi. ülésen, hogy Angliában a keresőképes nők 82 százaléka vállal mun­kát, Franciaországban 65, az Egyesült Államokban 51 szá­zaléka. Nálunk. Magyaror­szágon á keresőképes nők 05 százaléka dolgozik. Megyénk­ben kissé módosul az ará"'- — összefüggésben Borsod ne­hézipari jellegével —, ugyan­is a munkaképes korú nők­nek csak 54,2 százaléka áll munkaviszonyban. Melyek azok az ágazatok, amelyekben megtalálhatjuk megyénk nődolgozóit? Első­sorban a mezőgazdaságban tevékenykednek — a foglal­koztatott nők 42 százalékai teszik ki —, majd az ipar (20 százalék), a kereskedelem és a közlekedés következik. Bizonyos területeken a nőle foglalkoztatottsága nagyobb mértékben növekedett. A ke­reskedelem, a vendéglátóipar, a szolgáltatóipar dolgozóinak és a pedagógusoknak csak­nem 70, az egészségügyi dol­gozóknak pedig 80 százaléka nő. Megyénkben a nők foglal­koztatása — különösen az utóbbi években — állandó fejlődést mutat. Realizálódá­sát jelenti ez a tény a me­gye vezetői erőfeszítésének, a jó kezdeményezéseknek, át­csoportosításoknak, a gyer­mekgondozási segély beveze­tésének stb. Persze, lehető­ségek még bőven vannak. Egyes munkahelyi vezetők szemléletének megváltozása, a lehetőségek felkutatása a nők gazdasági. szociális helyzetének még jobbá téte­lét eredményezné. Tóth Jó­zsef elvtárs, az SZMT veze­tő titkára részletesen ele­mezte a szemléletek meg­változtatásának, a tudatfor­málásnak lehetőségeit a szakszervezeti munka tükré­ben. Mi korlátozza a nők elhe­lyezkedési lehetőségét a mun­kahelyi vezetők említett szemléletén kívül? Sokszor és sok helyen el­hangzott már, így természe­tesen e rangos tanácskozáson is szó esett róla, hogy a munkára jelentkező nők nagy részének nincs szakképzett­sége. Ez megnehezíti az elhe­lyezkedést. Fokozza a gondot iparunk viszonylag koncent­rált települése. A segédmun­kásként, vagy kisegítőként dolgozó nők szakosodása nem kielégítő ütemű " a nők elhelyezkedését a két-, sőt háromműszakos munka- beosztás is. munkára váró nők ki­sebb részének létkérdés az elhelyezkedés. Közülük az egyedülálló nők — hiszen családfenntartók — a legne­hezebb munkát is elvállal­ják. A munkára várakozó nők nagyobb részének azon­ban nem létérdek a munka- vállalás, válogatnak a lehe­tőségekben, s csak akkor él­nek vele, ha kedvükre való, A háztartásokban több mint 50 ezer nő dolgozik megyénkben. A munkaválla­lási kedv náluk is megvan, azonban elhelyezkedésüket családi és egyéb körülmé­nyek gátolják, ennek követ­keztében nem vállalják az elképzelésüknek nem megfe­lelő munkahelyet. 4—5 évvel ezelőtt nyo­masztó gond volt megyénk­ben a nők foglalkoztatásá­nak megoldatlansága. Azóta gyökeres változás állt be, az állami és társadalmi szervei; koordináltabb törekvése kö­vetkeztében a munkára váró nők elhelyezkedési problé­máinak ma már nincsenek politikai konzekvenciái. Az „egyenlő munkáért egyenlő bér” alapelve vilá­gos. Hogy végső soron az adott munkahelyen miért nem valósul meg? Ez nem felső szervek döntésétől függ, hanem az adott munkahe­lyek vezetőinek szemléleté­től — fejtegette Madarász György elvtárs. Varga Gáborné, a megyei tanács vb-elnökhelyettese statisztikai adatokkal bizo- ! nyitotta be, hogy nemcsakI akkor alacsonyabb a nők át- j lagbére, ha képzettségük ala- j csonyabb, hanem hasonló, j vagy azonos képzettség ese­tén is. Erdélyi Sándorné. a Sze­rencsi Csokoladégyár J mun­kásnője. országgyűlési kép­viselő is szólt erről, amint az üzemükben dolgozó nők hely­zetét elemezte. A „tói—ig” rendszer he­lyes vívmánya társadalmunk­nak. Lehetőséget ad bizonyos differenciálásra. Viszont nem lehet törvényszerű, hogyha teljesen azonos munkakörű : és felkészültségű férfit és nőt i hasonlítanak össze, rendsze- [ rint a férfi kapja a maga­sabb fizetést — fejtegette Ma­darász György elvtárs. Hely­telen szemlélet az is, hogy egyes helyeken a férjes nők keresetét mellékjövedelem­nek tekintik. E negatív jelenségek meg­szüntetése sok politikai és felvilágosító munkát igényel, de szükség van rá, hogy az emancipáció tényleges való­sággá váljék. Ötödik alkalommal Hí ?8|ÍSZB|É Az idén is gazdag, tartal­mas programmal járulnak hozzá a borsodi műszaki he­tek sikeréhez a megye vegy­ipari szakemberei. Immár ötödik alkalommal rendezik meg a borsodi vegyésznapo­kat: május 7-e és május 9-e között több mint harminc tu­dományos előadás hangzik el a MTESZ miskolci székhazá­ban. Az V. borsodi vegyészna­pokat holnap, május 7-én. csütörtökön délelőtt 10 óra­kor dr. Szántó István, a Bor­sodi Vegyikombinát igazga­tója. a Magyar Kémikusok Egyesülete megyei csoportjá­nak elnöke nyitja meg. Ez­után Preisiscli Miklós, n Ma­gyar Kémikusok Egyesületé- j nek főtitkára méltatja a tu- ! dományos egyesületnek a vegyipar érdekében végzett munkáját. Aznap a korrózió- és felületvédelemmel, vala­mint a vegyipari gépészettel kapcsolatos előadásokat hall­hatnak a szakemberek. A rendezvénysorozat máso­dik napját a fizikai és anali­tikai kémiának, illetve — egy másik szekcióban — a mező- gazdaság kemizálásának szen­telik. Szombaton, május 9-én a műanyagkémia szakembe­rei adnak egymásnak talál­kozót. Bccze Károly (Folytatjuk) Több lesz az elem A VBKM Akkumulátor- és Szárazelcmgyárban új berendezések telepítésével növelték és korszerűsítették a szárazelemek gyártását. Az év elejétől új zscblámpaelcm-gyárló sor üze­mel. A korszerűsítés, a gyártás bővítése következtében ebben az évben csaknem 30 szá­zalékkal növelhetik a termelést. #<t»r füz-einterw a vizekre Kitüntetett tsZ-ek Tegnap, május 5-én, ked­den tartotta küldöttközgyűlé­sét a Hernád menti Terme­lőszövetkezeti Területi Szö­vetség. Ezen a közgyűlésen ünnepélyes külsőségek között átadták a termelőszövetkezeti gazdálkodási versenyben múlt évben legjobb ered­ményt elérő közös gazdasá­goknak a díjakat. Az első helyre a göncruszkai Dobó István Tsz került, a második helyezett a halmaji Aranyka­lász Tsz lett, míg a harmadik díjban a vilmányi tJj Elet Tsz részesült. Tegnap, május 5-én feje­ződött be az a kétnapos ér­tekezlet a megyei tanácson, melyet a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály szerve­zett Borsod vizeinek üzem­tervkészítéséről. A tanács kozáson ötéves időtartamra, szab - ták meg a folyók, tavak, víztárolók, patakok hal- telepítési programját, a halászat módját. Az első napon a megy. horgászegyesülelei, halászat i termelőszövetkezetei képvi selték magukat. Részt vet' a tanácskozáson Rózsa Kál mán, a Miskolci városi Ta­nács vb-elnökhelyettese, az Eszakmagyarországi Horgász Egyesület társelnöke is. Az első napon sok szó esett töb­bek között megyénk legjobb halasvizéről, a Rakacáról Ebben a vízben a ragadozó halak elsza­porodása miatt megbom­lott a biológiai egyensúly. Megállapodtak az értekezle ten abban, hogy május köze pén próbahalászatot tartanai a Rakacai tavon, és ettől függően vagy horgászattal vagy szelektáló halászattal igyekeznek majd helyreállí­tani a víz biológiai egyensú­lyát, ami a ragadozók na­gyobb mérvű kifogásával jár majd. Szó esett az éjszakai horgászatról is. Az éjszakai horgászati tilalom továbbra is fennáll, de ez a kérdés még nincs véglegesen lezár­va. Tegnap az erdőgazdasáy valamint a mezögazdasá’ termelőszövetkezetek megb zottai ültek le tanácskozási-, melyen most is, mint. az elő ló napon is részt vett a Ma­gyar Országos Halászati Sző- .etség képviselője is. Az er- tészet a zempléni, a bükki patakokba az előírtnál jóval több pisztrángot telepített már eddig is, a sokszorosát a kötelezőnek. Remény van rá, hogy a közeli években ezek a patakok kitűnő pisztrán- gozókká válnak. A tsz-ek is vállalták a kö­telező telepítést. Több új be­ruházás tervét ismertették. Korszerű üzem A Tiszai Vegyikombinátnak ebben a csarnokában készítik a műanyag zsákokat és fóliákat. Termelőszövetkezetek vagyonvédelme A Sátoraljaújhelyi városi Népi Ellenőrzési Bizottság áprilisban hét termelőszövet­kezet vagyonvédelmét vizs­gálta meg. Az ellenőrzés megállapította, hogy a dámo- ci és cigándi termelőszövet­kezetek kivételével nagyon zsúfolt az anyág- és fogyó­eszköz-raktározás. Néhány termelőszövetkezetnél a gaz­dasági fejlődés nem tartott lé­pést a számviteli és vagyon­védelmi előírások és rendel­kezések betartásával. Több helyen utólag végzik az utal­ványozásokat, és nem rend­szeresek a pénztár-ellenőraé­sek. Az ellenőrzés a legkeve­sebb hiányosságot a dámóci Üj Barázda, a vámosúifalui Hegyalja és a cigándi Arany­kalász Termelőszövetkezetek­nél tárta fel. A vámosújfalui Hegyalja Termelőszövetkezet a Tokaj-hegyaljai Termelő- szövetkezetek Területi Szö­vetségének megbízást adott ellenőrzési feladatok elvég­zésére. Hasznos lenne, ha a lobbi termelőszövetkezet is hasonlóképpen járna el. Gazdasági figyelő TÖBB LESZ A HAZAI PAPI ti Hazai papírszükségletünk túlnyomó részét eddig import­ból szereztük be. Ezen a gondon segít ötéves tervünk legna­gyobb könnyűipari beruházása, a Lábatlani Papírgyár meg­építése, ahol befejezés előtt áll a munka. Az új papírgyár 4 gépe közül az egyes számú gépegység már július elején meg­kezdi a próbaüzemelést. A következő hetekben több, az első gép indulásához szükséges üzemrészt, kiszolgáló berendezést adnak át. Befejezéshez közeledik a nagy teljesítményű, napi húszezer köbméter kapacitású dunai vízkiemelő és tisztító kombinát építése, illetve szerelése is. A július elején induló első papírgyártó gép percenként 400 méter papírt gyárt majd. Hazai viszonylatban a lábatlani pa­pírkombinát terméklistája lesz a leggazdagabb. Olyan rend­kívül finom papírféleségeket — biblianyomó, légiposta, szal­véta, selyempapír — gyártanak majd, amelyeket eddig ki­zárólag importból tudtunk beszerezni. NYUGATNÉMET ÉPÍTKEZÉS AZ NDK-BAN Bonnból jelenti az MTI: a nyugatnémet Salzgitter Rész­vénytársaság, amelynek minden részvénye a bonni állam tu­lajdonában van, két acélművet épít az NDK-nak. A Berlin mellett fekvő Henningsdorfban létesítendő elektroacélműre vonatkozó NDK-rendelés értéke mintegy 70 millió nyugatnémet márka, a Drezda közelében levő riesai acélmű építésére irányuló megrendelés pedig még ennél is nagyobb összegű. ELLENŐRZIK A MŰTRÁGYA MINŐSÉGÉT A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztésé­re a kormány szabályozta az Országos Mezőgazdasági Mi­nőségvizsgáló Intézet feladatkörét. A most megjelent rendelet íz intézetet hatósági jogkörrel ruházza fel. Ha a termék nem elel meg az előírt minőségi követelményeknek, az Intézet lhet hatósági jogkörével, ami azt jelenti, hogy a termék for- .alomba hozatalát megtilthatja. Ugyancsak ez az intézet el­lenőrzi a jövőben a talajjavítási és talajvédelmi munkákat, ezzel biztosítva az errre a célra fordított állami támogatás hatékony és célszerű felhasználását. Miután a vizek szennyezettsége hazánkban gyakran elő­fordul, az intézet a jövőben új üzemek telepítésére csak ak­kor ad engedélyt, ha a kibocsátott szennyvíz nem károsítja élővizeink élővilágát. Az Eszak-Magyarország megjegyzése: helyes volna, ha az intézet — most már hatósági jogkörénél fogva — következe­tesen visszatérne azokra, a korábban hozott intézkedésekre, amelyek a borsodi vegyipari és más üzemeket kötelezik a ter­mészetes vizeket károsító szennyezettség megszüntetésére. A Sajó, a Hernád, a Bodrog, és most már a Tisza védelmében is. nemegyszer emeltük fel szavunkat. S egyszer már arra is szeretnénk megnyugtató választ kapni: meddig lesz a Szinvc ilyen szennyvízfoltja Miskolcnak?...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom