Észak-Magyarország, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-27 / 122. szám

ÉSZ AK- M AG YARQRSZAG 4 Szerda, 1970. május 27. Fesztivál után (1.) Versenyfilmek, informatív vetítések A napokban bezárult XI. miskolci filmfesztivál sokszínű program­jából a nagyközönség és a fesztivál részvevőinek egy hányada is elsősorban a vetítésekre figyel, arra kíváncsi, milyen filmeket lát­hat a fesztiválmozi vásznán, vagy az alkalmi televízió képernyő­jén. A fesztiválra visszatekintve ezért elsőként a filmekkel foglalko­zunk. Nyolcvannal több film per­gett a versenyprogramban, 31-et mutattak be az AICS népszerű tudományos szek­ciója részére és i(í külföldi filmet információs célzattal pergettek le az érdeklődők előtt. II A versenyfilmek mozifil­mekre és tv-filmekre oszlot­tak. A fesztivál filmválaszté­kát áttekintve bizonyos fokú kiegyensúlyozottság tapasz­talható. Nem voltak messze kiemelkedő értékű alkotások, alig akadt a dús választék­ból olyan, amelyre évek múl­va is ügy emlékeznénk visz- sza, mint évekkel ezelőtt pél­dául a Nyitányra, vagy né­hány másra, de a XI. miskol­ci filmfesztivál filmkínálata ennek ellenére nem tekinthe­tő egyhangúnak, szürkének. A filmek többségén érző­dött a cselekvő szándék, a közéleti gondolkodás. Külö­nösen szembetűnő volt ez — már a fesztivál ideje alatt különböző társadalmi réte­gekben élénk visszhangot kel­tő — Valamit tenni kell! cí­mű főmnél, amely az orvo­soknak juttatott „hálapénze­kéi*, Illetve azok juttatásának körülményeit elemezte, vagy ifj. Schiffer Pál Ellenérvek (Tanyán) című munkájánál, mely a tanyai kollégiumok­kal szembeni oktalan szülői ellenállást igyekszik magas művészi fokon cáfolni és le­törni Hasqnlóan társadalmi témájúnak tekintendő, még la csak egy magányos öreg- aossonyről is szól Kakatps t Magánya és még jó né- mozifílm, a tv-filmek pedig ebből a szem­pontból a Kétmillió, a Szom­battól hétfőig, a Középkori história, a Közöny vagy fé- Idera című filmeket emel­nénk ki. '• A közéleti érdeklődés mel­lett egy másik jellemző vo­nása a fesztivál filmjeinek, hogy az animációs filmek szinte kivétel nélkül igen si­kereseknek tekinthetők, érde­kesek, magas színvonalúak és többségükben magvas mon­danivalót hordozók. Ilyen pél­dául Jankovich Marcell Hhl- avatás című munkája, vagy Macskássy Gyula—Várnai György, Ühuka, aki egész nap a tv-t nézte című alkotása, Bélái István—Kovásznál György Glória mundi-ja. Feltűnően kevés volt e fesz­tiválon a Balázs Béla Stúdió fiataljainak részvétele. Ver­senyen kívül; sajnos elég szűk létszámú közönség előtt vetítették a Balázs Bél ások közül Szomjas György Tün­dérszép lány című nagyszerű munkáját, mely egy kisebb csoport főiskolás fiatal, s egy cigánylány találkozásán ke­resztül mutat nagyon elgon­dolkodtató tényeket és gon­dolatokat a hazai cigánykér­déssel kapcsolatban. Sok volt a vissza-visszaté­rő, vagy rokon téma a fesz­tivál filmjeiben. A tanyai élet tarthatatlanságáról, a falu el­maradottságáról, a paraszti elhagyott öregek magányos­ságáról több film is szólt, és többféleképpen. Például a Zolnai Pál rendezte Özvegy Farkasná mindenképpen olyan magas szintűnek ítél­hető, hogy méltó volt a SZOT nagydíjára, de találkoztunk olyan, tanyai életet ábrázoló filmmel is, amelyre csaknem egészében raillett egyik néző tréfás megjegyzése napjaink tündérmeséjéről. A falusi életképekben vissza-visszaté- rő motívum volt a lakodalmi készülődés, a tyúkok, egyéb baromfik kopasztása, s ugyan­csak többször bukkant fel, mint falusi jelenség a hosz- szú évek utáni találkozás. Általában a falusi témájú filmeknél kitapintható volt egy olyan szándék, amely azt kívánta felmutatni, hogy a tanyai életformához ragasz­kodók teljesen perspektívák nélkül élnek, másrészt azt akarta érzékeltetni, hogy a napi munkára már alkalmat­lan öregeknek sajnos még nem ritkán nyomor az osz­tályrészük. De a legtöbb film­ben szinte hivalkodó módon jelentkezett a dolgozó pa­rasztság jóléte. A művészeti témájú filmek művészeket, műemlékeket mutattak be, alkotói elkép­zeléseket dokumentáltak. Például Herskó Anna filmje rendkívül plasztikusan mu­tatta be Vasarely-1 és művé­szi koncepcióját Más filmek hajdan volt mesterek, vagy éppen ismeretlen népi alko­tók munkáit hozták ember­közelbe. Kevés volt a feszti­válon a kisjátékfilm, de az e kategóriában látott Kortünet, Kárpáti György munkája, melyet Radványi Ervin An- daxin kora című novellája alapján készített, külön fi­gyelmet érdemel. Csak néhány kiragadott filmről szóltunk a fentiek­ben. de szólnunk kell még a versenyfilmeken kívül egyéb alkotásokról is. Az AICS ve­zetősége részére vetített 31 TEKINTSE MEG m fi a hsa'' BUDAPEST kiállítását PETŐFI CS.ARNGK mögötti területen (Az érdeklődők' részére a vállalat szaké unberei felvilágosítással szolgálnak.) film mindegyike egy-egy tu- j dományos ismeretanyag jó I terjesztője és külön örömünk­re szolgál, hogy a nemzetkö­zi bizottság által kiválasztott 10 alkotás között Kollányi Ágoston Szökellő lábak és Vas Judit Módszerek című filmje is megtalálható. A nagy tekintélyű nemzetközi bizottság értékelése egyben rangot is jelent. Az infor­mációs szándékkal vetített külföldi filmek közül külön kell szólni a Szerződés című, egész műsort betöltő olasz do- kumnetumfilmről. amely az el­múlt őszi olasz sztrájkokat mu­tatja be. A film roppant agi- tatív, mozgósító erejű. Ki kell még emelni a Másfél óra az ölelésig című szovjet filmet, a vladivosztoki stúdió mun- i kaját, mely azt a másfél órát - mutatja be. ami a sokhóna­pos távoliét után hazatérő hajó kikötése és a matró­zok, meg hozzátartozóik ta­lálkozása között eltelik. Fel­tétlenül külön említést kíván A Pentagon VI. arca című francia és a Földalatti című .norvég film. Mindkettő rend­kívül hatékony művészi tilta­kozás a háborús erőszak el­len. A versenyfilmek érték­rendjéről a zsűri döntött. A díjak odaítéléséről mór ko­rábban hírt adtunk. A dön­téssel általában egyet kell értenünk, különösképpen a három nagydíj odaítélését tartjuk helyesnek. Hisszük, hogy a közönség is érdeklő­déssel fogadja e filmeket. A filmek és a közönség hétköz­napi találkozásáról még szó­lunk, Benedek Miklós Egyetemavatás, Miskolc 1949 áÉÜil sjiunnc Lenkoy Zoltán munkája. Könyvhéti kínálat Hatvanhárom mű, küencszázezer példányban AZ 0LVASÖ, AKIÉRT a könyvkiadás és terjesztés, nemkülönben az égés* né­pünket mindinkább olvasó néppé tenni akaró nemes mozgalom sok-sok áldozatos ténykedése történik joggal kíváncsi, vajon mái ígér a könyvhét, mik lesznek azok a művek, amelyekkel talál­kozhat a boltokban, a köz­könyvtárakban, vagy otthon, négyszemközt. A Magyar Könyvkiadók és Terjesztők Egyesülésétől ka­pott tájékoztatás saerint hat-. jansEí'«rTS8®ísae Életük elválaszthatatlan a szocializmustól TALÁLKOZTAM a jövő­vel. Biz­teli talál­tató, reményekkel kozás volt. A mezőkövesdi I. László Gimnázium KlSZ-bizottságá- nak Lenin-centenáriumi ün­nepi ülésére hívtak meg. Az irodalmi színpad műsora még a szokványos megemlékezé­sek hangulatát idézte; de ami utána következett, abban va­lami ma még ritka, nem ál­talános, örömmel és bizako­dással megajándékozó új ér­ződött. Két nemzedék, kommunis­ták és jövendő kommunis­ták vitatták meg csontig ha­toló őszinteséggel a politi­ka és a gazdaság, az egyén és a társadalom, a múlt, a jelen és a jövő sok gondját. Az őszinte légkör sehol sem jön magától, a 15—18 évesek bi­zalmát meg különösen nehéz megnyerni. Juhász Péter, az MSZMP járási bizottságának titkára azonban nem először beszélgetett ezekkel a fia­talokkal. Mezőkövesden már gyakorlattá vált, amit a párt 1970. február ll!*-19-i ülésé­nek határozata a jövő köve­telményeként fogalmaz meg: „A pártszervezetek vezetői, aktivistái minél gyakrabban és minden szinten rendezze­nek megbeszéléseket, konzul­tációkat a fiatalok részére. Ismerjék meg minél alapo­sabban az ifjúság... gond­jait, segítsék elő azok meg­oldását”. ___________ e gyéni­A KIEMELKEDŐ ségnek, vagy az objektív körülmé­nyeknek van-e döntő szerepe a történelem alakulásában? Mit szólna Lenin, ha látna, hogyan ünnepeljük ót ma? Milyen irányban fejlődnek a tőkés országok kommunista pártjai? Hogyan alakul a jö­vőben a két szuperhatalom kapcsolata? Elkerülhető-e a harmadik világháború? S a hazai problémáié: Egyes ve­zetőknek miért csak az elő­szobájáig juthat el az egysze­rű ember? Mik a távlatai Magyarország politikai, gaz­dasági és társadalmi fejlődé­sének? Mit jelent ma ná­lunk forradalmárnak lenni? Záporoztak a kérdések. Ha a kérdezőt nem elégítette ki a kapott válasz — s ez többször előfordult — tovább kérde­zett, s nem nyugodott meg, amíg maga, s társai számára elfogadhatónak nem tartot­ta a magyarázatot. Óhatatla­nul felötlött bennem a Köz­ponti Bizottság állás- foglalása: . a KISZ leg­aktívabb, politikailag, világ­nézetileg legtudatosabb réte­ge többre, nagyobb feladat­ra és felelősségre, »direktebb politizálásra-«, közéleti tevé­kenységre vágyik”. A három és fél órás kon­zultáció vége felé hangzott el a legfontosabb kérdés: Ho­gyan lehet á KISZ-tagból párttag? S hogyan lehet a KISZ-tagból idővel párt­munkás? Juhász elvtárs erre is válaszolt. Beszélt a hűség­ről, az egyéni rátermettség­ről, a mozgalmi munkában szerzett tapasztalatok értéké­ről, a higgadtságról, a követ­kezetességről, az emberekkel való foglalkozás szépségeiről és buktatóiról. Ismertette a pártiskolák, a marxista egye­tem különböző tagozatainak munkáját. A garbós fiúk és miniszoknyás lányok kipirult arccal hallgatták. Aczél György mondotta előadói beszédében: „Nekik — mint minden generáció­nak — nagy áldozatokat kell még vállalniuk az életben, nehéz posztokon kell állniuk, helytállniuk, és kritikus hely­zetekben a személyes érdeket is háttérbe kell szorítaniuk a szocialista közérdekért. Mind­ezt csak azok képesek meg­tenni, akiknek egyéni élete elválaszthatatlanná válik a szocializmustól.” Az övék már elválaszthatatlan. „Omegá- ék”-ért lelkesednek, s hosszú némelyikük haja, de közsé­gük felszabadulásáról írnak tanulmányt, s költeményt Leninről-. Barátkoznak a szo­cialista haza gondjaival, íz­lelgetik a szocialista demok­ráciát. A KISZ-bizottsági ülés után az igazgatói szobában a járási pártbizottság titkára, az iskola párttitkára, a járási KISZ-bizottsúg titkára, az igazgatóhelyettes és a párt- összekötő tanár elhatározta, hogy a következő pártokta­tási évben az arra érdemes KJSZ-fiatalokat marxista kö ­zépiskolába irányítják. Bizottság ___________határozata k ijelölte a jövő útját: „A pártbizottságok ... már fiatal j korban válasszák ki a part- j tagságra alkalmasakat, fog- lalkoztassák őket hasznos, fe­lelősségteljes pártmegbízatá­sokkal, végezzenek hatéko­nyabb felvilágosító, nevelő­munkát a KISZ-tagok között, vegyék fel nagyobb számban párttagnak az arra érdeme­seket”. Mezőkövesden már ezt az utat járják. T. L. A KÖZPONTI vonhatom mii jelentk meg a, könyvhétre, együttesen ki- lencszázezer példányban.. Harminc kötettel Jelentkei­nek a mai magyar szépiroda­lom képviselői, három klas­szikus magyar szerző egy- egy műve. tizenegy külföldi kötet, nyolc gyermekeknek, illetve fiataloknak szánt könyv, valamint tizenegy tu­dományos és művészeti kiad­vány található a könyvheK kiadások között Ez új kiadó, gokon kívül nagy számban kerül a közönség elé néhány olyan könyv, amely az el­múlt hetekben, vagy koráb­bi évfordulók idején jelent meg. s hazánk felszabadulá­sának, valamint Lenin szü­letésének jubileumával tema­tikailag rokon. A MAI MAGYAR irodal­mat reprezentáló kötetek kö­zött találjuk többek között Vas István és Weöres Sán­dor egybegyűjtölt verseit, to­vábbi kilenc mai költő új verseskötetét, valamint a már hagyományossá lett Szép versek 1969 kötetet, mely 8(í költő verseit tartalmazza. (Ez a kötet már a költészet nap­ján is kapható volt.) A mai magyar széppróza reprezen­tánsai közül megemlítjük Kolozsvári Grandpierrc Emil. Lengyel József, Molnár Géza. Palotai Boris, Szabó Magda. Vészi Endre új műveit, vala­mint a Körkép '70 című, már ugyancsak hagyományos no­vellaválogatást. A külföldi művek közül kiemeljük a Holdtölte című összeállítási, amely a több évi gyakorlat szerint a könyvhéten gyűjte­ményes formában kínálja a szovjet kisregényeket, a Vi­lágszínpad cimű gyűjte­ményt, a beszélők AZ EGYÉB MUNKÁK kö­zül bizonyára nagy figyelmet kelt majd ZSUkov marsall emlékirata. Sik Endre vissza­emlékezéseinek gyűjteni ■ iye. Fehér Lajos Agrár- és szö­vetkezeti politikánk 1965-^ I960 című munkája, valamint Garas Klárának Mestermű­vek a Régi Képtárban című kötete. latin-amerikai ki­válogatását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom