Észak-Magyarország, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-23 / 119. szám

Szombat, 1970. május 23, ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 EXPO IV, Szövetkezetek a helyiipari kiállításon Tokajnál már apad a Tisza Hatezren a borsodi védvonalon — A Bodrog is lassan apad —- Töltéserősítések Dél-Borsodban — Súlyos a helyzet Romániában és Jugoszláviában — Mint ismeretes — júli­us 25 és augusztus 5 között tartják meg Miskolcon az im­már IV. helyiipari termék- , kiállítást, új nevén az Expo IV-et. A KISZÖV vásári fő­szervezőjétől kapott informá­ció szerint eddig 15 ipari szövetkezet közölte, hogy is­mét vagy először részt kíván venni a Földes Ferenc Gim­náziumban megrendezendő 1 kiállításon. Sok olyan termék szerepel i a kiállításon, amely elsősor­ban a női látogatók tetszését nyeri meg majd. A Miskolci Háziipari Szövetkezet mére­tes és konfekciós kötöttáruk­ból, fehérneműkből tart be­mutatót. A Miskolci Nőiszabó Szövetkezet 25—30 modellel, modern vonalú kosztümök­kel, ruhákkal, nadrágkosztü­mökkel, a szűcs ktsz 12—15 bundával vesz részt a kiál­lításon. A Miskolci Kárpitos, vala­mint a Festőipari Szövetkezet — szinte már hagyományosan közös bemutatót tart. A kár­pitosok a praktikus, főleg a Szocialista hrigádvczctők tanácskozása Hatvan brigád, 802 taggal akarja kiérdemelni -először, vagy többszörösen a szocia­lista címet a miskolci 3. sz. ÉPFU-nál. E kollektívák ve­zetői a közeljövőben érte­kezletet tartanak, ahol érté­kelik az eddig végzett niun. kájukat, s megbeszélik a szo­cialista brigádok fokozottabb erkölcsi és anyagi megbecsü­lésével kapcsolatos határozat végrehajtásának formáit, módszereit. kislakásokban használható ülő- és fekvőbúlorok egész ' sorát tervezték meg. A fes­tőle pedig kárpitos termékek­nek megfelelő mintájú és színű falfestésből, tapétázás­ból tablókon adnak „ízelí­tőt”. Á népfront ülésen megvitatják Rendkívül időszerű kérdés szerepel a Hazafias Népfront Borsod megyei .Bizottsága keddi, május 26-i ülésének napirendjén. Az ülésen is­mertetik és megvitatják az MSZMP Központi Bizottsá­gának a nők politikai, gaz­dasági és szociális helyzeté­ről hozott állásfoglalását. Ez alkalommal hagyja jó­vá a megyei bizottság a bé­kemozgalom és a baráti ta­lálkozók idei programját, majd kitüntető jelvények át­adására kerül sor. Az Orszá­gos Béketanács új jelvényét — melyet a fasizmus felett aratott győzelem jubileumá­ra alapítottak — adják ót a mozgalom kiváló aktíváinak. Az elmúlt 24 órában to­vábbi nagy erőfeszítéseket tettek a megyénket védő 272 kilométernyi gátszakaszon az árvédekezők. Az Északma­gyarországi Vízügyi Igazga­tóságon a töltések állékony­ságának, védőképességének állandó vizsgálatára, a loka­lizációs lehetőségek felméré­sére műszaki szakemberek­ből álló külön csoportot is hoztak létre. Tovább erősí­tették a figyelő- és a jelen­tő szolgálatot. Minden egy- kilométeres gátszakaszon hat figyelő járja állandóan a védvonalat. Tegnap, pénteken délelőtt dr. Bodnár Ferenc, a Köz­ponti Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára Vezse Sándor víz­ügyi igazgató kíséretében két és fél órás helikop­teres szemlcutat tett a védvonalak felett. Az Inérhát térségében a he­likopter le is szállt a védvo­nalon. Dr. Bodnár Ferenc elvtárs elbeszélgetett az ár­védekezőkkel. Visszaérkezése után dr. Bodnár Ferenc elmondotta lapunk munkatársának, hogy ' a hosszú védvonalon min­denütt az árvédekezők helyt­állását tapasztalta. Hosszú árvédekezésre kell felkészül­ni, hosszan tartó, áldozat­kész helytállásra, minden erő összefogására szükség lesz az elkövetkező nehéz na­pokban. A helikopteres szem- leút sarán a magasból is már szemmel látható volt, hogy a bodrogközi szakaszon megkezdődött a lassú apadás. A buzgárok, a szivárgások azonban még továbbra Is nagy veszélyt jelentenek. A mentett oldalon fakadó vi­zek jetentős terSfeéen óbor­nak károkat a mezőgazda­ságnak. A Tisza árhulláma Tokaj­nál 858 centiméterrel tetőzött s 14 centiméterrel maradt alatta az eddigi maximum­nak. Estére már 3 centimé­teres apadást mértek. Igen lassan, de már a Bodrogon munkagép és 39 vízijármű segítette az árvédekezők munkáját. * Romániából az árvizek to. vábbi pusztításairól érkeztek hírek. Az ország 39 megyéjé­ből 37-ct érintett kisebb­Gépesített rőzsemfifektetés a tiszakarádi gátszakaszon. (Foto: Sz. Gyű is megkezdődött az apadás. A Taktaközt és a Dél-Borso- dot védő gátaknál azonban még emelkedik az árhullám. Több csatornát, kisebb mellékvízfolyást erősen visszadnzzaszt a Tisza. Nagy árvédelmi erőket vontak össze ezekre a te­rületekre a töltések to­vábbi erősítésére. Az elmúlt 24 órában több mint hatezren dolgoztak a borsodi védvonalakon 452 gépjármű, 104 építőipari föld­nagyobb mértékben az áradás. Az árhullám több mint 950 helységet öntött el, 65 ezer házba hatolt be a víz. Romániában a Duna vízáütír- sa is állandóan emelkedik, Jugoszláviában a Tisza tor­kolati részénél vált veszé­lyessé a helyzet. Éjjel-nappal erősítik a már rendkívül át­ázott gátakat, s mivel továb­bi erős áradásra kell számí­taniuk, elrendelték egyes községek kitelepítését. 1352-ben 200 asszony alakította a Pomázi Htsz-t. A szövet­kezetnek jelenleg 864 tagja van, jórészt — 747 fő — bedolgo­zók. Termékeiknek a felét 28 országba exportálják. A kon- fekciórészlegbcn jelenleg női pizsamát, stepcx alapanyagból női ágykabátot (Zambiába) és különféle bébiárnkat készí­tenek. Munkában a zöldsapkás alakulat Szádfaktzits Sárospatakon én. Eszakxnagyaa.'országi Vízügyi Igazgatóság gépesí­tett árvízvédelmi részlegének egyenruhájához hozzá tartó­Tenni i faluért Legújabb divatú napszemüveg, kosz­tüm, füstszűrös cigaretta. Nincs türel­me kivárni, míg valamelyikünk tüzet ad, gázöngyújtóját kattintja fel, majd mint egy férfi, mélyen szívja le a füs­töt. Huszonéves nő, néhány éve ő Pe­rén a községi tanács vb-titkára, pon­tosabban a szakigazgatási szerv veze­tője. Hol elkeseredett, hol jókedvűen nevető, de mindenképp nagy energiák­kal teli. — Jó, hogy jöttek a laptól. Már írni akartam, hogy hívjam magukat. Tes­sék! — fényképeket tesz az asztalra. — Ilyen boltunk van! De majd meg­nézzük valóságban is! Menjünk! Valóban nem szép ez a földműves­szövetkezeti bolt. Nagy bátorság kell ahhoz is, hogy egyáltalán bemenjen oda valaki, látszatra olyan, mintha rögtön összedőlne. Ütött-kopott, itt-ott korhadó gerendákkal, málladozó fallal, nemigen látni már ilyet a megyében. Ha csak elvétve nem. Kicsi a terüle­te is, és mindent árulnak benne. Az iskolai tanszerektől kezdve — a másik falu tanulói is idejárnak — az élel­miszerig. („A lakók zúgolódnak, egy­részt, mert ilyen boltba kell jönniük, pedig tudják, hogy másutt már szép üzletek vannak, másrészt meg, mert nem is tudjuk őket ilyen zsúfoltság­ban gyorsan kiszolgálni, sokat kell vár­niuk” — mondják a boltban.) — Nem lehet ma már ilyen helyi­séget üzletnek nevezni! — mondja a titkárnő. — A kisközségekben, is em­berek élnek. Nekünk itt a legnagyobb gondunk a bolt. Ne ijedjen meg; nem akarok kívánságlistát felsorolni arról, ami még kellene, bár néhány dolog elkelne, de tudom, meg mindannyian tudjuk itt is, hogy nem megy ez csak úgy, hirtelenjében. Fenn vagyunk a falu közepén, vagy inkább a tetején, egy dombon, mert itt a központ. A tanács, az óvoda, a könyvtár és a közelben az iskola is. Kút mellé érünk. — Igen, a víz nagy dolog, van is. Az óvoda is szép már, de alig bírtuk rendbehozni, hiszen nekünk nagyon kevés a pénzünk. Az óvoda évekig működési engedély nélkül volt itt, most mór legalább engedélyünk is van. De nem zárhattuk be, mert akkor mi legyen a gyerekekkel, a szülőkkel? Orvosunk viszont nincs. Azt hittük lesz, de mégsincs. Abaújkérbe járunk be. egészen odáig nincs buszjárat. Vagy lovas kocsival kell menni, vagy gya­logolunk ... Ugye, . elfogyasztanak egy kávét? Látszik rasto a tttoődés. SWwá is fasz­szük. — Igen, most már ékig szép, de még szebbnek kellene lennie. Ugyanis itt adom össze a házaspárokat. Olyankor egy.kicsit átrendezzük, feldíszítjük, de azért még mindig szebb lehetne, hi­szen ünnep van itt akkor. Irigylem azokat a tanácsokat, ahol szép házas­ságkötő terem van. Pere egy kis központ. Hernádbüd és Hemádszcntandrás ide tartozik köz­igazgatásilag. A tanácson munkálkod­nak a másik két faluért is. Ami­vel tudják, gyarapítják ezeket, a közsé­geket, o Közben elkészül ,a kővé. Oj*a fai­pattan a gázöngyújtó. — Azért higgyék el, nem könnyű itt a végeken! Évekkel ezelőtt a járási KISZ-bizottságon dolgoztam, akkor úgy véltem, könnyebb lesz minden, de itt néha megakadok és elkeseredek. Elkeserít például, hogy még mindig vannak panaszok néhány centi föld miatt. De hát mindezzel még számol­nunk kell, hogy nem könnyű szaba­dulni a megrögzött szokásoktól. Talán azért is szeretném, ha nem lennének már meg, mert én is paraszt szárma­zású vagyok, falusi. Sokszor gondolom, hogy legjobb lenne abbahagyni az egé­szet, de... aztán mégsem hagyom. Kérnek még kávét? Az irodába megyünk. Szépen bú­torozott. kellemes hangulatú szoba. Néhány évvel ezelőtt kezdte meg a munkát Perén. Huszonéves, a fiatalok közé tartozik. Azok közé a fiatalok közé, akik munkaterületükön a leg­jobb lelkiismeretük szerint akarnak tenni, ö ezért a faluért dolgozik. Priska Tibor zik a zöid svájci sapka is. A Cigándon állomásozó alaku­lat könnyű-részlegét 21-én késő délután riadóztatták. Gyors felkészülés után este 8 órakor indult meg az osztag gépkocsioszlopa keresztül a Bodrogközön, Sárospatakon. Sándor Sándornak, a részleg vezetőjének gépkocsiján szót­lanul tesszük meg a közel egyórás utat. Mire az oszlop megérkezett, a VI. számú bodrogi árvízvédelmi szakasz vezetői, Stjífán Márton és Ta- usz József ismertették a hely­zetet Eszerint az új töltés bekötésénél kis patakként fo­lyik át a Bodrog vize. A szádfalazást azért igénylik, liogy a víz út ne törhessen ezen a részen. A munkaterületen sötétség van, az ÉMÁSZ nem bizto­sította a világítást Az osztag azonban nem ismer akadályt. Nánási Miklós technikus és Körömi László villanyszerelő percek alatt nappali világí­tást teremt. A hatalmas ref­lektorok fényében szó szerint is minden világossá válik. Az egyik Viola utcai húz víz­ben áll. Szomszédságában kell a szádfalat leverni, de egy fészer útban van. A ház lakói, főleg az asszony, tilta­koznál!:. Azt mondta, hogy gye­rekeivel együtt a gépek alá fekszik. Kint, a ház környé­kén, szinte tenyérnyi helyen tehergépkocsik, dózerek for­golódnak. A nagy zaj és a víz közelsége ideges hangu­latot teremt. Az asszonynak megmagyarázzák, hogy a sa­ját és a többiek érdekében le kell bontani a fészert. Be­leegyezik, aztán kenyérrel kínálja „vendégeit”. Nekiállnak a fészerbontás­nak. Álmos tyúkokat és ma­lacokat, örök álmukat alvó ócskaságokat kell áttelepíte­ni. „Fáj az ember szíve, de meg kell tenni” — mondja a gátőr és dolgozik.' A dózer úgy húzza el az ólat, mint az Antarktiszon szokták a traktorok a hatalmas szá­nokra helyezett rakományt vontatni a havon. 23 órakor elkezdik a lét­raállványok összeszerelését Mint valami jól működő gé­pezet úgy dolgozik az egység. Kevés a szó, annál több a munka. A pátria-lemezt szál­lító tehergépkocsi majdnem belefordul a vízbe. Kimenté­se időt vesz igénybe. Az első lemezt éjfél után egy óra­kor verik le a 65 kilogram­mos légkalapácsok. Remeg a föld a lábunk alatt, a zaj fülsiketítő. Az első lemezt még 29 követi. Négy méter mélységben, hét méter hosz- szúságban acéllemez aljjal próbálják útját állni az erő­teljes csurgúsnak. A munka egy percre sem szünetel. Észre sem vesszük, hogy virrad, elhalványulnál: a reflektorok fényei. A folyót — amelynek szintje még mindig emelkedik — köd bo­rítja. Reggel 5 órára leverik a harmincadik pátria-lemezt is. Az emberek a zöldsap­kások fáradtak, de tovább dolgoznak. Takarítanak, el­pakolják a szerszámaikat, gépeiket, aztán gépkocsira ülnek és elindulnak állomás­helyükre, Cigándra, ahová 8 órakor érkeznek meg. A zöldsapkások közül mindenki jól dolgozott ezen az éjszakán. Péntek Pál rész­legvezető-helyettes irányítá­sával Posta Sándor munka­vezető és Polunkai Albert komplexbrigádja állomáshe­lyére visszatérve jól megér­demelt pihenőjére tért. Vajon meddig? És vajon mit álmod­nak? Oravee János

Next

/
Oldalképek
Tartalom