Észak-Magyarország, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-20 / 116. szám

Szerda, 1970. május 20.

ÉSZAK-M AGY ARORSZAG 5

Végváriak között

A földről és a levegőből

O

; ' nszor huszonöt év

Akkor kezdték, amikor niég ezer sebből vérzett az ország. Amikor egészen új Volt niég a szabadság, de máris alattomos erők lestek rá. Gyilkosok, háborús bűnösök szöktek, ártó szándékú banditák jöttek át a határokon, csempészek nehezítették a gazdasági talpraállást. Akkor kezdték, amikor születőben voltak a demokratikus fegyveres erők. Nehéz, nemes feladatot, szakadatlan harci szolgálatot vállaltak. Határvadászoknak és határrendőröknek nevezték őket akkor. Aztán később, az egységes határőrségben is helytálltak. Huszonöt éven át védték, s ma is védik áinmlia- tárainkat,

Gyalogosát

Bálint Sándor határőr főhadnagy ma is Hidasnémetiben teljesít szolgálatot. Ott, ahol unnak idején a 26. számú határvadász portyúzó század katonája volt.

— Fogságban voltam. Amikor hazajöttem, mindjárt jelentkeztem a hadseregbe. Kaptam egy kis szabadságok aztán bevonultam a határvadászokhoz. Elég keservesen kezdtük. Ruhát nem kaptunk, tisztességes fegyverünk se volt az eleién. Összeszedtük azokat a puskákat, amelyeket a környékbeliek a kutakból, meg ki tudja honnan kihalásztak. Volt szovjet puskánk, magyar, meg német. Magunk csináltuk spárgából a hordszíjakat. De lőszert már sehogy se tudtunk keríteni. És a többi felszerelés? Kinek félcipője, kinek bakancsa. vagy csizmája volt. Felváltva hordtuk a. csizmákat. Emlékszem, 1946. május 1-re kaptuk meg az első kiutalást: egy kihajtón posztózubbonyt és egy nadrágot....

Az anyagszolgálatot vezet- 1c. Földet, béreltek, vízimalomban őrölték a búzát, sertést hizlaltak. Még ma is arra a legbüszkébb, hogy sikerült bevezetnie a pontos anyagi nyilvántartást. Határ- szakaszuk igen mozgalmas volt. Főleg a csempészekkel kellett megküzdeniük. Hírhálózat, járművek nélkül. Meg lovuk se volt. Bálint Sándor gyalogosan járta végig a hozzájuk tartozó határ- szakaszt. Nem tudná megmondani. hányszor tette meg ezt a 120 kilométert. Sok volt.

Bálint Sándor határőr főhadnagy a Kiváló szolgálatért érdem rend arany fokozatának tulajdonosa. Hidasnémetiben teljesít szolgálatot. Fia gépésztechnikus, az NDK- batt tökéletesíti szaktudását. Kiskutya most érettségizik.

Sorkoszlou

Sátoraljaújhelyen érte a felszabadulás. Itt jelentkezett a demokratikus hadseregbe.

— Korosra kerültem őrsparancsnoknak — emlékezik vissza Üjfalussy. András tő- hadnagy —. a „mezítlábas hadsereghez”. A falubeliekből és a környéken lakókból alakult az őrs. Az ottaniak saját magukat élelmezték. Mi pedig sorkoszton éltünk: mindennap más család adott ennünk. Aztán kertészkedni kezdtünk. Vályogot vetettünk, abból építettük fel a konyhát.

Később más őrsökre helyezték.

— A csempészekkel sokszor gyűlt meg a bajunk. Főleg cigarettával igyekeztek kifelé. Ide meg ruhaféléket hoztak.

1951 óta a kerületnél teljesít szolgálatot. Soron kívül léptették elő tisztté. Helytállásáról számos elismerés tanúskodik. ö is megkapta a kiváló szolgálatért érdemrend arany fokozatát. Becsülettel végigharcolta az elmúlt huszonöt esztendőt. Most nyugdíj előtt áll. Büszke gyerekeire. A tanítónőre és a gyógyszerésztechnikusra.

— Nehéz volt, fárasztó. De szép szolgálat a miénk.

És mégis sikerüli

— Heten voltunk testvérek. Én nagyon szerettem volna tanulni — szinte nem is mondja, inkább hangosan gondolkodik Perényi Barnabás őrnagy, — A református egyházközség akkori vezetői ígérték, elküldenek a Sárospataki Tanítóképzőbe. Nem

lett belőle semmi. A háború utolsó napjaiban bevittek a nyilasok: Németországba akartak vinni. Szerencsére sikerült megszöknöm. A fel- szabadulás után beléptem a pártba. A Putnoki járási Pártbizottságtól kerültem aztán a bánrévei határrendészeti kapitányságra, 18 éves koromban. „Elit” hely volt ez a kapitányság, volt horthysta tisztek, rendőrök, ludovikások voltak a parancsnokaim. A kapitányság akkori vezetői nem győztek a lelkemre beszélni: lépjek Iá a pártból, akkor nagyra vi- hetem, még törzsőrmester is lehet belőlem.

— Később, ahogy a politikai helyzet tisztázódott, megszabadultunk ettől a kétes társaságtól — folytatja. — 1953-ban tiszti vizsgát tettem. De csak ezután kezdődött meg az igazi tanulás. Ami korábban nem sikerült, most valóság lett: felsőfokú tanítóképzőben szerezhettem diplomát. És azért a törzsőrmes- terségig is elvittem, azt hiszem ...

Perényi Barnabás határőr őrnagyot, negyedszázados helytállásáért a Vörös Csillag Érdemrenddel tüntették

ki.

Finnek Tibor

Miskolc—Keszthely, 6 óra 48 perc

Siorsvonat a Batatubc:

.9 íijf tó tájékoztató a MA V Miskolci Igazgatóságán

Tegnap, május 19-én az MTI, a rádió, a Borsod megyei üzemi lapolc, a Heves

megyei Népújság, valamint az Észak-Magyarország újságíróinak jelenlétében sajtó- tájékoztatót tartottak a MÁV Miskolci Igazgatóságán a május 31-én, 0 órakor életbe lépő, és 1971. május 22-ig érvényben levő új, vasúti menetrendről. A tájékoztatón dr. Pásztor Pál igazgató, valamint az osztályvezetők ismertették az új menetrenddel kapcsolatos tudnivalókat, a vasút előtt álló feladatokat, célkitűzéseket.

Az igazgató elmondotta: huszonöt évvel ezelőtt az „arccal a vasút felé!” mozgósító jelszó szellemében I munkálkodtak az ország vérkeringésének megteremtésé- | ért nemcsak a vasutasok, hanem szinte az egész ország, a mai állapotokat, törekvése- I két viszont egy újabb jelszó fejezi ki híven: „arccal az ; utasok és a szállítók felé!”

; Igaz. ennek a jelszónak fennen hirdetésére nincs olyan S nagy szükség, mint annak i idején, a huszonöt évvel ezelőttire, de ez fejezi ki leghívebben azt a szorgos munkát, melyet a vasút dolgozói feladataik minél pontosabb elvégzése érdekében végeznek.

Az új menetrend legfontosabb változásai közé tartozik, hogy május 31 -töl kezdődően több, új vonat is köz- I lekedik, melynek létét bizo- I nyára szívesen, fogadja az

utazóközönség. Például: a miskolci Tiszai pályaudvarról 6 óra 48 perces indulással naponta megy vonat Keszthelyig, mely 8 óra 45 perckor ér a budapesti Keletibe, majd 12 óra 54 perckor Keszthelyre. (Ez a vonat szeptember 7-től csak Budapest Keleti ' pályaudvarig közlekedik.) Az ellenvonat ugyancsak mindennap 15 óra 56 perckor indul Keszthelyről és 22 óra 13 perckor érkezik Miskolcra.

A Miskolc—Bánréve—Űzd vonal egy vonatpárral gazdagodott, a rudabányai vonal ugyancsak bővült egy vo- matpárral. A Szerencs—Hidasnémeti vonal egy pár személyszállító vonattal gyarapodott. A Szerencs—sátoraljaújhelyi vonalon a Lillafüred expressztől október 26-ig naponként lesz közvetlen csatlakozás Sátoraljaújhelyre. (Sátoraljaújhelyről továbbra is igénylik a közvetlen budapesti gyorsvonatot, ez azonban addig nem lehetséges, amíg a vonalon a megengedett sebesség — technikai okok miatt — csak 50 kilométeres.)

A rendkívül precíz, nagy munkát igénylő menetrend készítői figyelembe vettek minden szükséges tényezőt, többek között az ötnapos munkahéttel összefüggő utazási igényeket is. A közönség tájékoztatása az eddigi gyakorlatnak megfelelően hivatalos menetrenddel, az állomásokon kifüggesztett ismertetőkkel történik?

A harc a

tovább

A BODROGKÖZNÉL TETŐZIK AZ ÁRHULLÁM — AZ APADÓ VÍZ IS VESZÉLYES — AZ ELSŐ KITELEPÍTÉSEK ZALKODNAL — HELIKOPTER SEGÍTI A FIGYELŐSZOLGÁLATOT

Kiküldött munkatársaink jelentik a Bodrogközből:

A Bodrogközt védő több mint 120 kilométer hosszú gátrendszeren mindenütt nagy erővel védekeznek a tartós ár ellen az Eszakma- gyarországi Vízügyi Igazgatóság dolgozói. Mint Stefán Márton és Fiala János, a VI., illetve VII. sz. árvízvédelmi szakasz vezetői elmondották, tegnap délben a bodrogközi Tisza felső szakaszán az országhatár közelében tetőzött a víz, lejjebb azonban még áradt. A tartós és magas vízállás igen igénybe veszi a védtöltéseket, több helyen szivárgásokat, csurgásokat okoz. Ilyen esetekben természetesen azonnal intézkednek. Ezért most erősítik a figyelő- szolgálatot és az ellenőrzést, A bodrogközi Tiszán három csomóponton folynak nagy erővel a védekezési munkálatok; Zemplénagárdnál, Ti- szakarádnál, illetve Cigánd- nál. A VI. számú árvízvédelmi szakasz a Bodrogon veszélyesnek számít, Sárospatak keleti töltéskorrekciója, a vissi és a törökéri őrjárás, valamint a Balsa-Zalkod környéke. Az erős szél miatti hullámverés ellen mindkét szakaszon, de különösen a Bodrogon fóliával és rőzsével védekeznek, kilométereken keresztül magasítják a gátak koronáját, körtöltést és nyúl- gátakat építenek. Nehezítette a munkát, hogy hétfőről keddre virradó éjszaka a viharos erejű szél a Bodrogon feltépte a gátra fektetett fóliát. Szerencsére tegnap már javult az időjárás, csökkent a gátakra veszélyes hullámverés is. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy lényegesen javult a helyzet. Sőt, az apadó szakasz is veszélyes, ha már átáznak a töltések.

*

Az összesen 120 kilométer hosszú gátrendszer nagy részét bejártam. A töltést most nem lehet ember nélkül hagyni. Lépten-nyomon, éjjel-nappal vízügyi dolgozókkal, gépjárművekkel találkoztam. Különösen kiemelkedő munkát végeznek az Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság dolgozói, de a falvakból kirendelt, úgynevezett közerő nagy része is. Sajnos, a tanácsok nem mindenütt világosították fel az embereket, ezért a munkáért fizetnek, méghozzá 6 forintos órabért és 30 százalékos veszélyességi pótlékot. Így tapasztaltam, hogy néhány helyen húzódoztak a munkától, pedig tudhatnák, bőgj' a pénzen túl a saját biztonságukról van szó. Példásan látják el feladatukat a gépkocsivezetők. Igv. időben '‘eljutnak a szükséges anyagok a meghatározott gát- szakaszokra, munkaterületekre. Elég volt látnom Szabó József gépkocsivezető fáradt szemét, borostás arcát, hogy elhiggyem, egy hete naponta 16—18 órát tölt a tehergépkocsi volánjánál.

Az árvízvédelmi munkálatokat megtekintette Stelczer Károly kormánybiztos-helyettes, a VITUKI igazgatója, aki dicsérő szavakkal jellemezte a vezetők és a dolgozók áldozatos munkáját.

*

Cigándon helyezték el az Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság gépesített árvíz- védelmi részlegét. Sándor Sándor, a részleg vezetője elmondotta, hogy május 14- én mozgósították őket és 16- án éjjel vonultak át törzshelyükről. Tiszupalkonyáról Cigándra. A felázott, rossz utakon a mintegy másfél kilométer hosszú gépkocsioszlop nehezen jutott cl rendeltetési helyére. A vezetőkből, beosztottakból és gépkocsivezetőkből álló 85 fős részleg szigorú együtt-tartásban várja az esetleges bevetési parancsot.

*

A Bodrogközben tegnap délután került sor első esetben kitelepítésekre. Zalkod- nál, a Tisza árterébe épített néhány mélyfekvésű házból 16 családot kellett biztosabb helyre telepíteni. Sor kerülhet hasonló esetekre a Bodrog jobb partján, Sárospataknál, Olaszliszkánál és Bod- rogolaszinál is.

A szakemberek egyébként hdsszú ideig tartó tetőzésre számítanak, ami igen erősen igénybe veszi a védtöltéseket. Számítani kell tehát. arra. hogy még több embert és gépet kell felvonultatni a veszélyeztetett. területekre. Ezért helyes volna, ha az érintett községek boltjainak, kereskedelmi és vendéglátó egységeinek ellátását megfelelően javítanák az illetékesek. Különösen az élelmiszerből, hentesáruból kell gondoskodni nagyobb mértékben és jobb választékban az utánpótlásról.

*

Keddén délelőtt az Eszak- magyarországi Vízügyi Igazgatóság árvízvédelmi törzsének néhány tagja, Vörös Vidor igazgatóhelyettes-főmérnök vezetésével helikopteres őrjáratra indult a védvonalak fölé. A jókora gép gyomrában, a kerek ablakok mellett jutott egy hely az újságírónak is.

A navigátorral meghatározzák az útirányt, s közben alkalom nyílik rövid beszélgetésre a gép parancsnokával. Az előző napokban ez a helikopter is százak életét mentette meg az árvízsújtotta Szamos-zugban. Szomorú élmények. Az elmúlt vasárnapon az ártengerből kiemelkedő néhány négyzetméternyi dombocskákról, házak tetejéről, fákról több mint 350 férfit, nőt, gyermeket mentettek biztonságos helyre. A legtöbbjüket csörlő segítségével, mentőkosárbnn kellett felhúzni a gépbe. Meg sem számolták, hány felszállásuk volt azon a napon.

Most már a Tisza és a Bodrog borsodi szakaszának árvédelmi figyelőszolgálatát segíthetik. Nagy szolgálatot tesznek ezzel a „vizeseknek”, mert ezek a gyors és mindent látó légi őrjáratok adják a legpontosabb képet a műszaki tennivalókról.

Miskolcot elhagyva előbb a Sajó, majd a Hernád most nyugodtan kanyargó, ezüstös szalagjában gyönyörködünk. De Tiszalúcnál már megpillantjuk előbb a Talcta, majd Inérhát felett a Sajószög és a Tisza szinte félelmetes hullámterét- Innen a Taktaközt védő tiszai gát felett kanyar- gunk Tokajig. Megnyugtatóan Hat, hogy a félelmetes vízáradatot visszatartó, vékonyka szalagként kanyargó gáton mindenütt látjuk az árvédekezők szorgos munkáját. A figyelőszolgálat segédőrei mindenütt a helyükön.

Tokajnál valóságos tenger tárul a szemünk elé. Az elöntött lízvalahány ezer hold- nyi Bodrogzug és az ugyancsak jókora rakamazi hullámtér. A Bodrogra nyíló, mély fekvésű tokaji utcák

szélső házal is „lábvizet” kaptak már. Alattunk fürge sirálycsapatok, majd lomhább szürke gémek, s már fel is tűnik Zalkod, Viss és Kenézlő. Valóságos félszigetként nyúlnak a hullámtér tengerébe.

Tiszakarádnál gyors fordulat, halkul az eddig fülsiketítő motorzúgás, s néhány másodperc múlva már ott ál 1 un le a védvonal közelében, eg}' jókora vöröshere-tábla közepén. Amikor kiszállunk, parányi, tán kéthetes kisnyúl remeg a hatalmas helikopter mellett. Megnyugodva simul . tenyerünkbe, s hálásan pislog, amikor visszatesszük az egyik herecsomó alatti, még meleg nvúlfészekbe.

Almássy Miklós, a tisza- karádi gátfelügyelő is kissé meglepődve jelent a szokatlan módon érkező ellenőrzésnek. Védvonal-szakaszán minden rendben. Így láttuk a magasból is. A gát feljárójánál kissé megrongált, héttonnás tehergépkocsit látunk. Szerencsés baleset volt. A gátról pottyant a Tiszába, de ott talpra fordult, s a padkáról sikerült kihúzni. A gépkocsivezető számára persze nem lehetett kellemes a fürdés.

Ütunkat hamarosan folytattuk. Az irány Cigánd, Riese, Zemplénagárd. Ezen — a pillanatnyilag legveszélyeztetettebb szakaszon — látni a legnagyobb védelmi erőket. Homokot szállító gépkocsik valóságos karavánja, s az az integető férfi, talán épp a földről tudósító kollégám, Oravec János, akivel fél órája még Miskolcról beszéltem telefonon

Oravec János Pozsonyi Sándor

Hatalmas árvíz pusztít a Szamos és a Túr völgyében. 30 faluból mintegy 30 000 embert mentettek ki a honvédség és a munkásőrség alakulatai, és költöztettek biztonságos területre. A védekező- és mentőmunkálatok nagy erővel folynak.

1