Észak-Magyarország, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-16 / 113. szám

Szombat, "970. május 16. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A Tiszai Vegyikombinát az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is két helyen állít ki a május 22-én nyíló Budapes­ti Nemzetközi Vásáron. Egy­részt bemutatja termékeit a vállalat önálló pavilonjá­ban, ugyanakkor a NIM ki­állító csarnokában is helyet kapnak a kombinát gyárt­mányai. A szakemberek nagy gond­dal készültek e fontos ese­ményre. Tudatában vannak, hogy a BNV jó alkalom lesz a magyar export és a nem­zetközi munkamegosztásban való részvétel bővítésére, a gazdaságosan termelhető, ke­resett, műszakilag és esztéti­kailag kifogástalan hazai ter­mékek bemutatására, propa­gálására. A kiállításon — a TVK pavilonjában és a NIM kiál- lítócsarnokában egyaránt — bemutatják a vállalat hagyo­mányos termékeit: a mű­anyag zsákokba csomagolt nitrogénműtrágyát, karbami- dot, a Lakkfesték- és Mű­gyantagyár ismert termékei közül elsősorban a fontosabb gyantatípusokat, a külön­böző zománcfestékeket, lakkokat. Ezúttal állítják ki először a Lesonal-cég licence alapján gyártott elektrofore- tikus festéket, amelyet az idén kezdtek el gyártani a TVK-ban. (Alkalmazását ra­diátoron és a Borsodnádasdi Lemezgyár termékein mutat­ják be az érdeklődőknek.) Üj terméknek számít a két­komponensű, kiváló tulajdon­ságokkal rendelkező Gemini parkettlakk is. Újdonság lesz a vásáron a kétrétegű polietiléntömlőt extrudáló — saját gyártmá­nyú — gépsor, a Spanger- berg—TVK kooperációban készült festékipari gyöngy­malom, a polietiléngranulá­tum, a rotációs öntéssel ké­szített tartályok, ballonok. Bizonyára sok látogatót vonz majd a polietilén-kol­lekció (különböző méretű zsákok és zacskók), az egy és kétrétegű Polipack tejtömlő, a csomagolt tej, a Cryovac- zacskó és egyéb termékek bemutatója. Ezenkívül kiál­lítják a műszerautomatika főosztály által készített nyomdázó-tasakkonfekcionáló berendezés továbbfejlesztett változatát is. MázSáp és közös érlek összhangja A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, a MÉM és a SZÖVOSZ közös irányelvek kidolgozásával segíti a közös és a háztáji gazdaságok haté­konyabb, jobb összehangolá­sát. Ezeknek az irányelvek­nek lényege az, hogy a közös és háztáji gazdaságok a jö­vőben kölcsönösen segtísék és kiegészítsék egymás tevé­kenységét. Tegnap délelőtt 10 órakor megbeszélésre gyűltek össze az edelényi, az encsi, a me­zőkövesdi. mezőcsáti, mis­kolci, ózdi, sátoraljaújhelyi és szerencsi járás állatte­Elem m borsodiak A bukaresti íiemzetkozi versenyre készülnek a megye fodrászai Mint ismeretes, május tó­én. vasárnap, és 11-én. hétfőn a balatonfüredi Annabella- szállóban zajlott le az orszá­gos fodrászverseny, amelyen 188 férfi- és női fodrász vett részt. Az ország 18 megyéjé­ből 6—6 szövetkezeti fodrász — megyénként 3 női és 3 fér­fiversenyző — vett részt a ta­lálkozón. A Borsod megyei Fodrász Szövetkezet női és férfifödrász-csapata minden eddiginél nagyobb sikerrel szerepelt. A férfifodrászok az országos vetélkedőn második helyezést értek el. Köztük ki­emelkedik Nagy Éva, az Avas-szálló mellett működő 3. sz. fodrász fiók dolgozója, aki az országos bajnoki cím mellett még 3 helyezést ért el. A 20 éves, csinos szőke lányt Dérynét, valamint egy juhászlegényt ábrázoló he­rendi porcelánnal tüntették ki. Hasonlóan jó. harmadik helyezést ért el a női fodrá­szok 3 főből álló csapata. Kö­zülük kiemelkedik az 5-ös fiókban dolgozó Tolcsvai Má­ria, aki egymaga 3. s Tóth Piroska, aki .egy helyezést ért el. A fodrászkollektíva most a Bukarestben megtartandó nemzetközi vetélkedőre ké­szül. Borsodot az a kitünte­tés érte. hogy a szomszéd or­negyedszázad beruházás? szágban az itteni versenyzők képviselik az ország szövet­kezeti iparának mintegy 300 ezres kollektíváját. A rész­vevők személyéről tegnap délben döntöttek. Remis Sándor né. a szövetkezet elnö­ke közölte, hogy a nemzetkö­zi vetélkedőn a kiválóan sze­replő Nagy Éva, valamint La­pis Imre — mindketten a 3. sz. fiók dolgozói — képvise­lik a férfifodrászatot, s Tóth Piroska vesz részt a nemzet­közi bemutatón és versenyen az ország női fodrászainak képviseletében. nyésztési felügyelői. A Bor­sod megyei Állattenyésztési Felügyelőség tanácstermében szó esett a háztáji gazdasá­gok gazdaságpolitikai szere­péről, fejlesztésük lehetősé­geiről. Czelvikker Nándor, a megyei állattenyésztési fel­ügyelőség igazgatója elmon­dotta, hogy megyei viszony­latban az elmúlt három év alatt hogyan alakult az állat- állomány létszáma a háztáji és a közös gazdaságokban. Mint mondotta, a megye háztáji gazdaságaiban a szarvasmarha-állomány fo­lyamatos csökkenést mutat. Ezzel szemben a termelőszö­vetkezetekben évről évre gyarapodás tapasztalható. A helyiséghiány mindenképpen szükségessé teszi, hogy a ház­táji gazdaságok kihasználat­lan istállóit is igénybe ve­gyék. A háztáji gazdaságok sze­repének helyes megítélése megköveteli, hogy a termelő- szövetkezetekben a közös és a háztáji szerves egységet ké­pezzen. A feladat nem köny- nyű. Mielőtt megvalósításá­hoz megyénkben is hozzákez­denénk. június 3-án tapasz­talatcserére indulnak szövet­kezeti gazdáink a Dunántúlra, ahol e téren már szép ered­ményeket értek el. A tapasz­talatcserén részt vesz me­gyénk valamennyi tsz-ének képviselője, hogy megtekint­se a háztáji gazdaságok kis­gép- és eszközkiállítását Hód­mezővásárhelyen, valamint a Földeákon, Szentesen és Szegváron megrendezett ál­lattenyésztési bemutatót, s hazatérve hasznosíthassa ta­pasztalatait A. i. Duplájára nő a termelékenysé Rekonstrukció előtt a Kazincbarcikai Köiiuyűbetongyár A mai könnyűbetongyár nem tartozik éppen a legmo­dernebb üzemek közé. Már felépítése idején sem volt elég korszerű: berendezései­nek műszaki színvonala ak­kor sem tükrözte, s ma ter­mészetesen még sokkal ke­vésbé tükrözi a kor techni­kai lehetőségeit Pedig a könnyűbeton — más néven gázbeton — világszerte a leg­népszerűbb építőanyagok so­rába tartozik. A technológiai elmaradott­ság felszámolása és a kapa­citás bővítése céljából az Építésügyi és Városfejleszté­si Minisztérium kollégiuma határozatot hozott a Kazinc­barcikai Könnyűbetongyár korszerűsítéséről. A rekonst­rukcióra több mint 100 mil­lió forintot fordítanak; a be­ruházás részben hitelből, részben állami támogatásból valósul meg. Atifomaíák, lyukkártyák Szakértő bizottság alakult, hogy tanulmányozza a leg­korszerűbb külföldi gázbe- tongyártási technológiákat. Szovjet, holland, nyugatné­met és svéd cégektől kértek ajánlatokat, s rövidesen meg­születik a döntés, kitől ren­delik meg az új üzemet. A rekonstrukciót a tervek sze­rint 1971-ben kezdik meg és még ugyanabban az évben be is fejezik. A több mint 100 millió fo­rint legnagyobb hányadát — körülbelül 95 százalékát — gépi beruházásra fordítják, a rekonstrukció építést alig igényel. A mai elavult be­rendezések helyét automata gépsorok, lyukkáriyákkal ve­zérelt modem egységek ve­szik át. Csaknem 40 száza­lékkal nő a gyár termelési kapacitása, s a munkát a je­lenleginél kevesebb ember is el tudja majd végezni. A ter­melésnövekedés és a létszám­megtakarítás egifüttcs ered­ményeként a termelékenység duplája lesz a mostaninak. Korszerű termékek A rekonstrukció célja nem­csak a termelés mennyiségi Edclénybcn — amely nemrég lett nagyközség — felmerték, hogy az elmúlt negyedszázad alatt összesen milyen összeget fordított az ál­lam a község fejleszté­sére. Huszonöt év alatt a beruházás megközelítet­te a 270 millió forintot. Akik meglopják a harmatot Egy juhász elmélkedése az esőrőla szélről és a fákról — A harmatot az ember lopja. Sokszor az ember megelőzi a napfényt, sötéttel ébred, hogy mire fel­kel a nap, már ott legyen, ahová a munkája parancsol­J Ezt mondja csendesen a ju­hász és kalapja karimája alól nézi, hogy legel a nyáj. Kék munkásruha van rajta — amit gyárban viselnek az emberek —, és bányában használatos gumicsizma. Nemcsak a ru­házata, de éveinek száma sem sorolja a bölcs, öreg ju­hászok közé. Negyvenhét esztendős. Mégis, aki 11 éves korában bojtárként ismerte meg a munkát a felsödobszai Szilágyi-uradalom ezer hold­ján, aztán a háború sodor­ta, a békét meg négy hold juttatott földön kezdte, s a semmiből emberi életet te­remtett magának és család­jának, az sokkal többet élt, mint ahány év születése óta a. naptár szerint eltelt, tgII hát a negyvenhét esztendős juhász is elmélkedhet böl­csen, mert gazdája az öre­gek tapasztalatainak is. — Hajnalban kelek, egy- idöben télen, nyáron. Az órát sem nézem meg. Minek? Tu­dom, mire a feleségem meg­csinálja hagymából, szalon­nából, tojásból a rántottál, akkor van négy óra. Meg­iszom rá a pohár bort és fél ötkor már fejek. Aztán ki a zöld mezőre, neki a harmat­nak ... Ügy kilenc-tíz óra felé, mire a napfény felszip­pantja a harmatot, behajtok. Melegben nem legel a jószág. Szólítja a két pulit, Ilust és Fickót — eredj amoda ér­te! — aztán csillapítja, csen­desíti őket. Mire nem hul­lámzik a nyáj, megint mond­ja. csendesen, amit gondol: — Mert mindennek meg­van a maga párja a világon. Itt van ez a permetező cső. Kell ez, hiába bosszanko­dunk miatta. Az- esőnek a párja a nap. így van értel­mük, Vagy ott van a szél. Hogy szidjuk, amikor szem­be fúj. De kérdeznénk meg csak a madarakat. Ok di­csérnék. Mennyivel könnyebb az életük a levegőben, ha csak kitárt szárnyukon kell vitorlázni... Fordul a nyáj, neki a hegy­nek. A juhász még nem moz­növelése; legalább ennyire fontos, hogy minőségben és választékban egyaránt kor­szerűbb termékekkel elégít­sék ki az építőipar szükség­leteit. Az üzem biztosítja majd a házgyárak igényeit: olcsó, jó minőségű hőszige­telőt gyárt számukra. Az ipa­ri csarnokok építésénél is több célra alkalmasak a Iáin nyűbeton-elemek. A kis­lakásépítők pedig biztosan szívesen használják majd a könnyűbetonból készült ház­elemeket. A könnyűbetongyár tehát — igen nehéz kezdet után — megtalálja a maga méltó he­lyét az ország építőanyag­iparában. A gyár rövidesen megfiatalodik, s korszerű technológiájával, jó minősé­gű termékeivel segítheti az építőipart és az egyéni épít­kezőket is. Hatalmas erőfeszítések Jövőre kezdik meg a re­konstrukció munkáit, de a gyár feladatai addig is na­gyok. Igyekeznek a lehető legtöbb megrendelő igényeit kielégíteni: az 1970-es eszten­dő első hónapjaiban a gyár jelentősen túlteljesítette ere­deti terveit. Az országos nagyvállalat egyik budapesti gyárában a legutóbbi szilveszterkor tűz keletkezett. A tűz miatti kár és termeléskiesés pótlását a kazincbarcikaiak vállalták. S a jubileumi szocialista mun, kaversenyben elért eredmé­nyeikkel teljesítették vállalá­sukat. F. T. faoévzárás és tollagás futnokoi A Putnoki Mezőgazdasági Technikumban már befejező­dött a tanítás. Középfokon is, felső fokon is egy-egy osztály végez az idén. A kö­zépfokon tanuló diákok az elmúlt napokban elkészítet­ték írásbeli dolgozataikat. Az évzáró ünnepségre és a végzősök ballagására ma, május 16-án, szombaton, a késő délutáni órákban kerül sor. Mégpedig: stílszerűen. Az érettségiző negyedik osz­tály lóháton és hintőkban ballag. A lovasmenet után felsorakoznak és a végzős, diplomázó felsőfokú tagoza­tos diákokkal együtt vesznek búcsút az intézettől, amely­ben a nagyüzemi mezőgaz­daság szolgálatára és tovább­fejlesztésére felkészültek. El­búcsúznak a községtől is. Az intézet udvaráról az utcára mennek, ott is végigballag­nak vidáman énekelve, a ha­gyományok szerint. Az ünnepélyes tanévzárás­ra és búcsúztatásra a balla­gás után kerül sor az esti órákban. Ezután reggelig tar­tó táncmulatság következik. Kellemes idő esetén a sza­badban, az intézet virágok­tól díszlő udvarán. ’ A nőőrm és a belső ellenőrzés Előadás a MTESZ-ben Sok. gazdasági szakembert vonzott a Miskolci Közleke­déstudományi Egyesület köz­lekedésgazdasági szakcsoport­ja rendezésében tegnap el­hangzó előadás. A vállalati belső ellenőrzés jelentőségé­ről és különböző módszerei­ről tájékoztatta az érdeklő­dőket Csajka István, a MÁV miskolci Igazgatóságának fő­könyvelője. A borsodi műszaki hetek e rendezvényének előadója többek között rámutatott: az ellenőrzés jelentősen segíti a gazdálkodás és a termelé­kenység hatékonyságának nö­velését. Méltatta az elmélet és a gyakorlat kapcsolatának szükségességét; s beszélt ar­ról, milyen nélkülözhetetlen része a vezetői ténykedésnek az ellenőrzés. Szerepe as, hogy a kitűzött feladatok Végrehajtását figyelemmel kísérje, s az eredményeket a célokkal kritikusan egybe­vesse. Az előadás után számos javaslat és figyelemreméltó hozzászólás hangzott el a tegnap megtartott an kúton. dml. Testsúlya jobb lábán, és a botra támaszkodó bal kö­nyökén. Egy darabig szót­lanul nézi a nyájat, aztán el­indul ő is. Kezében meg- csörrennek a bot bronzkam­pójának kis karikái. Felém nyújtja a tenyerétől fényes birsfabotot és ezt mondja: — A hosszú életű fának az éles kés a párja. Mi minden készül belőle! Krisztus ke­resztje, szegény népek eké­je, csecsemő bölcsője, embe­rek háza, állatok ólja, juhá­szok botja ... \ Ügy maradok el mellöle, mint ahogy a harmat múlik j cl a napfényben. Kézfogás- j sál, de észrevétlenül. Megy neki a hegynek, a nyáj után. ! Az az egyetlen mo£t j jár az eszemben, amit bú­csúzóul vetett: .igaztalan lenne, ha azt írná, hogy csak én lopom meg hajnalonként a harmatot, mert sokan va­gyunk juhászok, vasutasok, gyáristák és traktorosok, akik sötéttel ébredünk, hogy mire felkel a nap, már ott le­gyünk. ahová a munkánk pa­rancsol Oravee János moldvai asszonyok a miskolci színházban Becsesek a boldvai tsz-ben az asszonyok. Helyüket-rang- jukat munkájukkal érdemlik, s öregbítik esztendőről esz­tendőre. Legkivált a dohá­nyos brigádról szólnak dicsé­rettel, amelynek tagjai most is remekeltek. A megyei ver­senyben elsők lettek a tavaly termelt, gyűjtött, kötegekbe fűzött illatos füstölnivalóval, ötezer forinttal jutalmazta őket a területi szövetség ez- ért az elsőségért, s a közel­jövőben toldja meg az elnöki keretből ezt az összeget Nyíri Dániel. S hogy az öröm még tel­jesebb legyen, a tsz alig két hónapja újjáválasztott nőbi- y.otts'ága — Réti Rudolfné titkárral az élen —, színház- látogatásra invitálta őket, no meg a többi, hasonlóan lel­kes, íöldmívelő asszonyt Öt­venhatén tapsolták-nevették, szórakoztak végig a Miskolci Nemzeti Színházban a Csár­dáskirálynő pompás előadá­sát. Közöttük volt olyan — talán nem is egy —, aki első ízben látott színházat belül­ről, habár televíziója már régóta van. A sokrétűen gondos nőbi­zottságnak nem ez az egyet­len kellemes meglepetés van az idei programot őrző tar­solyában. Rövidesen a Rónai Sándor Művelődési Közpon­tot látogatják meg a boldvai asszonyok. Nyáron pedig — ha már tűi lesznek az ara­tási munkák energiát emész­tő hajráin —, pihenő-kirán­dulást rendeznek Hajdúszo­boszlóra, s megmártóznak a gyógyító forrás vizében. "• r. a, Kiállítás két helyen \}j termékekkel a BINV-n

Next

/
Oldalképek
Tartalom