Észak-Magyarország, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-15 / 112. szám

Péntek, 1970. május 15. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 A reform ösztönzően hatott a kisipar fejlődésére Beszélgetés <lr. Gervai Bélával, a KIOSZ elnökével A közelmúltban a borsodi kisiparosok tevékenységét ta­nulmányozta dr. Gervai Bé­la, a Kisiparosok Országos Szervezetének elnöke. Ittjár- takor választ kértünk az Észalt-Magyarország néhány kérdésére. — A gazdaságirányítási reform kedvező hatást váltolt-c ki a magánkis­ipar fejlődésében? — Az elmúlt, több mint két esztendő tapasztalatai alapján elmondhatjuk: a re­formban a magánkisipar is megtalálta számítását, helyét, bizalommal tekint a párt és a kormány további intézke­dései elé. A régi mechaniz­musban is — ma pedig kü­lönösen — csak az a mester tudja fenntartani műhelyét, aki a vevők ízlése, fizetőké­pes kereslete szerint, s az udvarias kiszolgálással meg­nyeri a fogyasztókat. A reform jelentős változá­sai a kisiparra is vonatkoz­nak. Említenék erre egy jel­lemző példát. Korábban az anyaggazdálkodás kötött volt, ma ezt feloldották, s lehető­vé vált az anyagok szabad beszerzése. A növekvő igé­nyekkel az anyagellátás a magánkisiparban sajnos, ma még nem tud zökkenők nél­kül lépést tartani. Kedvező hatást váltott ki, hogy feloldották az iparjogo­sítványok területi, iparjogi korlátozásait. Ezek hatására jelentősen növekedett lét­számuk az elmúlt időszak­ban. Az országban ma több mint 82 ezer kisipari mű­helyben — a segítő családta­gokkal együtt — mintegy 145 ezren állnak a lakosság szol­gálatában. — Hogyan alakult a ma­gánkisiparosok létszáma Borsod megyében? — Az elmúlt két esztendő­ben csaknem hétszázzal nőtt a műhelyek száma. Ezekben a műhelyekben majdnem hatezren tevékenykednek. Itt jegyezném meg: ez az arány az országos átlagnál valami­vel alacsonyabb. — A szolgáltatások fej­lesztésére hozott kormány- határozatok intézkedései nyomán milyen eredmé­nyek születtek eddig? — Ismeretes, hogy az élet- színvonal emelkedését a szolgáltatások tömege is be­Hasznos kezdeményezés Festéknap a TVKban (Tudósítónktól) A Belkereskedelmi Minisz­térium 200 háztartási boltot jelölt ki az országban, ame: lyek azon kívül, hogy külön­féle festékipari termékeket árusítanak, egyúttal szakmai tanáccsal, felvilágosítással is szolgálnak a vásárlóknak. A minisztérium élelmiszer- és vegyikereskedelmi főosztálya a Tiszai Vogyilcombinát igaz­gatóságával együtt a festék- propaganda fokozását, s ez­zel összefüggésben a szakmai ismeretek bővítését tűzte ki célul. Ebbe a munkába foko­zottabb mértékben igyekez­nek bevonni a fogyasztókkal közvetlen kapcsolatban áll«' kiskereskedelmi szakember'' két is. Ennek érdekében a Belkc ■ reskedelmi Minisztérium il­letékes főosztálya és a TVK igazgatósága — május 12-én gyárlátogatással egybekötött festéknapot rendezett Lenin- városban. A tanácskozáson az ország minden részéről minj- egy 120 üzletvezető veti részt. Elsőnek Huszár Andor, a Tiszai Vegyikombinát igazga­tója köszöntötte a vendége­ket. Többi között elmondta: a festéknap megrendezésével azt kívánják elérni, hogy sze­mélyes kapcsolatot teremtse­nek a kiskereskedelem szak­embereivel. megismertessék velük a TVK-ban folyó mun­kát és a részükre adott szak­mai tájékoztatón keresztül gyprapítsák ismereteiket. A továbbiakban szólt ró) hogy a TVK széles körű prt pagarjdát folytat a termékek megismertetése érdekében; milliós példányban nyomtat­nak gyártmányismertetőt; el­készítették a TVK színkár­tyáját: festési bemutatókat szerveznek nz ország ccesz területén, vásárokon, kiállí­tásokon mutatják be a gyár termékeit. Ahhoz azonban, hogy a vásárlók megkapja­nak minden szükséges mű­szaki Információt, a kiske- resi-"delem szakemberei igen napi' segítséget adhatnak, hi­szen ők állnak legközvetle­nebb kapcsolatban a vevők­kel. Ezért rendezték meg ezt a tanácskozást Eeninváros­ban. Ezt követően szakmai tá­jékoztatók hangzottak el a különböző festékek tulajdon­ságairól. felhasználásáról. A tanácskozáson a meghívott kereskedelmi szakemberek szintén elmondták az évek. során szerzett tapasztalatai­kat és tolmácsolták a vevők igényeit, észrevételeit is. A vitát követően a vendégek gyárlátogatáson vettek részt. (L. L.) íolyásolja. A családok a jö­vedelem egyre nagyobb ré­szét költik tartós fogyasztási cikkek vásárlására, s javí­tására. Borsodra jellemző: sok a kis lélekszámú település. A 365 helység 52 százaléka ezer lélekszámon aluli kisközség. A kormányhatározat célja el­sősorban: enyhíteni a hátrá­nyos helyzetben levő terüle­tek lakosságának helyzetén. Az állam valamennyi szak­mában különféle támogatást nyújt a kisiparosoknak. Ez lehetőséget ad a „műhely­múzeumok” felszámolására, mert az adóztatásnál figye­lembe veszik a munkaeszkö­zök, a műhelyek és az üzemi célra használt járművek amortizációját. A kapacitás növelésére ösztönző hatást váltottak ki a magánkisiparo- sok körében az eddiginél kedvezményesebb hitelfelté­telek. A létszámnövekedést idézte elő a működési enge­délyek kiadásának egysze­rűsítése. Sokat várunk a szerszámok, a kisgépek be­szerzésének előmozdítására életbe lépő társulásoktól is. — Hallottuk, hogy a ju­bileumi inunkavcrscnybc a magánkisipar és szer­vezete is bekapcsolódott, E sajátos területen mi­lyen eredményeket ho­zott a nemes versengés? — Az elmúlt év őszén megtartott országos választ­mányi értekezlet felhívására minden, megyében széles kö­rűen kibontakozott a mun­kaverseny, szép eredmények születtek. A lakosság ellátá­sának további javítására sok szakmában megvalósítottuk az inspekciós szolgálatot A nagyobb községek Iparosai rendszeresen átjárnak a ki­sebb településekre, tanyák­ra javítási munkákra. Bx a szolgálat Borsodban 160 te­lepülésre terjed ki. A megyei választmány ülé­sén egyébként elmondották a kisiparosok: ezeket az eredményeket tovább kíván­ják fokozni a X. pártkong­resszus tiszteletére. Gy. K. Miskolci lanok Katowicében Katowice Miskolcnak ildlUir/tC immáron több mint 10 éve testvérvárosa — 300 ezer lakosával a lengyel iparvidék fővárosa. Itt van a legtöbb kőszénbánya és a legjelentősebb acélipar, ahol gépgyárak teszik még telje­sebbé a nehézipari jelleget. A Katowicéi Vajdaság adja Lengyelország ipari termelé­sének majd negyed részét, de székvárosa, Katowice, nem­csak iparával jelentős, ha­nem kulturális tradícióival, főiskoláival is. A város kul­turáltságát mutatja, hogy több napi- és hetilapja van, köztük a Trybuna Robotni- cza, amely Lengyelország legnagyobb — majd egymil­liós példányszámban megje­lenő — napilapja. Hat mutá­cióban nyomják ezt a lapot, amelynek e sorok írója is munkatársa. A 16, itt megje­lenő különböző lap mellett van tv-adóállomás is; négy színházban nézhetnek elő­adást a város lakosai és két világhírű zenekar hangverse­nyeit hallgathatják. A város tipikusan ipari jellegű. Az utóbbi évek során erősen fellendült a lakóház- építés, kulturális intézmé­nyek épületei szöknek a ma­gasba, készül már a nagy sportcsarnok a sportkombi­náttal együtt. Az ipari jelle­génél fogva eleve Miskolchoz hasonló városban most mis­kolci napok lesznek. Viszon­zása ez annak, hogy Mis­kolcon már tavaly megren­dezték a ka to wie« napokat. Június L és 6. között lesz al­kalmuk'a katowiceieknek kö­zelebbről megismerkedni testvérvárosuk, Miskolc éle- téveL A rendezvénysorozat programja igen gazdag. Éj£- pen akkor utaztam Miskolc­ra, amikor a városi tanács Antonin Wojda elnökletével megtárgyalta az egyes ese­ményeket. Nyilván érdekli a miskolciakat, hogy nagy súlyt helyezünk a kulturális vonat­kozásokra. Magyar képző- művészeti kiállítást terve­zünk, bélyegbeniutatót tar­tunk, és olyan tárlat is lesz, amely a Magyarország és Miskolc képekben*’ címet vi­seli. A művészeti SÄ rába tartozik a miskolci szín­játszó csoportok, zenekarok felléptetése számos színpa­don és szabadtéren is. Lesz cigányzene miskolci zenekar előadásában, és számos olyan művész lép fel, akik a köny- nyű műfajban jeleskednek. Tervezünk többek között pe­dagógus szimpóziumot a Ma­Hofcl Katowice. gyár Népköztársaság jelené­ről, a mai és a régi magyar irodalmat bemutató estet és előadást a magyarországi művészetek gondjairól. Az ünnepségsorozat idején írják alá a két város vezetői a to­vábbi együttműködésről szó­ló okiratot. Mi, lengyelek éppen olyan sportrajongók vagyunk, mint a magyarok, éppen ezért üd­vözli majd a város nagy sze­retettel a miskolci sportoló­kat. Reméljük, hogy ezek a találkozók még jobban elmé­lyítik mindkét ország spor­tolóinak barátságát Nem kevés, más program­pontot is elmondhatnék a miskolci oivosóknak, de ta­lán elég annyi: a város két vendéglőjében szolgálunk fel magyaros ételeket, úgy, ahogy a világhírű magyar konyha- művészet azokat megterem­tette. Nagy érdeklődéssel vár­ja Katowice a miskolci di­vatbemutatót, a magyar könyvek kiállítását és a ma­gyar filmgyártás napját Most amikor a Miskolcra látogató lengyel újságírók küldöttségének tagjaként Miskolcon jártam, alkalmam volt a város vezetőivel be­szélni. — örömünkre szolgál — mondotta dr. Fekete László, a Miskolci városi Tanács vb- elnöke — a még jobban el­mélyülő barátság a két nép, és elsősorban a két város kö­zött Tavaly a katowicei na­pok idején mindnyájan meg­ismerhettük a lengyel nép szívós akaraterejét találé­konyságát Reméljük, hogy most; a nálunk tartózkodó lengyel vendégeknek mód­jukban lesz sok mindent megtudni Miskolcról. Ez jő alkalom arra, hogy barátság gunk szálait még szorosabb­ra fűzzük. Mint katowicei újf^ mélységesen meglepett mind­az, amit láttam. Rövid itt— tartózkodásunk alatt én és kollégáim egyaránt sokat be­szélgethettünk miskolciakkal. Benyomásaimat röviden úgy foglalhatnám össze: Miskolc vonzó város, amelynek szép­ségeit csak irigyelhetjük. Csodálatosak a város lakói, akik minden lépésnél érezte­tik velünk barátságukat Vi­szontlátásra, Katowicében! Konrad Krzyzanowski Trybuna Robotnicze, Katowice Cememszállítók Szilvásváradtól már jókora utat tettünk meg hazafelé. Ekkor szólal meg Molnár La­jos. az ÉPFU versenyfelelőse. Hangjában nyugtalanság vibrál. — Ott valami baj van! Az út szélén kétpultonyos cemen (szállító jármű álldo­gál. A nyúlánk „pilóta”. Gál József kezében kalapáccsal éppen most bukkan elő a ko­csi túlsó oldaláról. — Mi baj van? — A szilvási parton sokat kell fékezni. A hátsó fékpofa bemelegedett. Kalapáccsal ellett visszaütni a fékkul­i segítsei* mindenütt ott vait Gál a 22 tagú. Augusztus 20 nevet viselő szocialista brigád vezetője. A napokban kapták meg a bronz plaket­tet az ezzel járó 350—350 fo­rinttal egyetemben. S. hogy milyen emberekből áll a kol­lektíva? Korábban már talál­koztunk Simon Józseffel. Ö hét éve jár napról napra ce­mentért Bélapátfalvára. is agy részben ilyen rutinos vezetőkből áll a brigád. — Van néhány új is — mondja Gál, — de zömmel régi, kipróbált ember. Rendes fiúk. Ha valami probléma van megállnak, segítenek. Figyelje csak meg, amelyik itt jön, megkérdezi, hogy nincs-e szüksége segítségre. Szinte végszóra, egy másik 15 tonnás kocsi közeledik. A vezető lassít, aztán, hogy Gál int. nincs baj, megy tovább. A műhelykocsi jön utána. A KISZ-titkár és a gépkocsive­zető pattan le róla. Az utób­binak kevés a nemleges vá­lasz, ellenőrzésként körüljár­ja a cementszállítót. A brigád Borsodban, He­ves, Nógrád megyében nagy területet, sok építkezést lát el cementtel. Hordanak anya­got a berentei betonelem gyárba éppúgy, mint Kiskö­rére, Selyebre éppúgy, mint Bodrogkeresztúrba. Sót. há­rom kocsi — kölcsönlcéppen — Vácról hordja a cementet Gyöngyösre. A nagy távolsá­gokon, a rossz utakon gyak­ran akad baj. Ilyenkor jól jön a segítség. Nemrégiben például Kisköre közelében leégett Szabó kocsijában a kuplungtáresa. Szabó az egri kirendeltségről alkatrészt vett ki, s Gál segítségével hajnali négytől kilencig rend­be is tette a kocsit. — De hisz így öt órát vesz­tett! — Igaz — bólint Gál — de ha nem javítjuk ki a helyszí­nen, akkor beletelik néhány napba, amíg elkészül. Es ha nekem jó a segítség, jó a má­siknak is. Veszélyes pitianaioh Melyik volt életem legiz­galmasabb pillanata? — is­métli a kérdést a brigádveze­tő — A szilvási parton tör­tént .. Bélapátfalváról én jöttem el utoljára. Este volt. ürültem, hogy vége a nap­nak, s most haza tudok men­ni a családhoz, Miskolcra. Legtöbbször itt alszunk Bél­apátfalván. Este tízre meg­töltjük a tartályokat, s haj­nalban már teherrel indul­hatunk ... A motor jól dol­gozik, semmi nem jelzi r bajt. Egyszer csak jobbra vá gódik a kormány. Hiába te kérném vissza, meg se mór can. A kocsi meg be. az árok ba. Szerencsére, az utolsó pil­lanatban sikerült megállíta­ni. Az első kerék már beló­gott az árokba. Minden ha­jam szála az égnek meredt. Képzeljék. Előttem három méter mélységű az árok. Jön egy rendőr. — Ember, mit csinál?1! — Én is szeretném tudni! — mondtam. Mi volt a hiba? Egy csavar leszakadt, s be­szorította a kormányrudat. Volt oka az ijedtségre a té­len Simon Józsefnek is. Fújt. süvített a szél, hordta a ha­vat. alig lehetett előre látni. Forgalmi dugó volt. Valaki irányított, menjen előre. A jármű megcsúszott, de sze­rencsére ott volt a korlát. Ha nincs, lezuhan a 8—10 méte­res mélységbe járművével együtt. Szerencsére ritka az ilyen veszélyes pillanat. És min­dig tanulságul is szolgál. Azt szűrik ki belőle, ha százszor, ezerszer is rohannak az isme­rős utakon, a megszokottság- ba becsaphat egy váratlan esemény. Es jó, ha az ész, a szív a helyén van. Mindenkinek igaza van- Mennyi a havi kereset ? — Megvan a három és fél. iyezer. Kell az. Nagy a ilád. Az igazsághoz tartozik, na- yon megdolgoznak érte. Van, amikor napokra nem látják a családot. Késő este.érnek a bélapátfalvai cementgyár­ba. Nincs értelme hazautazni Miskolcra. És hajnalban már szállítják a cementet a víz­lépcsőhöz. a házgyárhoz, a ... És nem is a munka íá- rasztja őket A várakozás. Sokszor órákon át állnak, várnak Bélapátfalván. Kín­lódva megy a töltés, nehéz­kés a mérlegelés. Hozzátéve, egy helyen töltik a vagono­kat és a közúti járműveket. És ha megérkeznek a vasúti kocsik, a közúti járművek­nek félre kell állniuk. — A gépkocsivezetőknek sajnos igazuk van — ismeri el a bélapátfalvai cement­gyár főmérnöke — Bár éven­te 320 napon át termeljük a cementet meszet, nem bír­juk kielégíteni az igényeket. A gyár március 10-én volt hatvanéves. És azt hiszem, ez mindent megmagyaráz. Erre a gyárra is ráfér a korszerűsítés. Lukacsos tető­szerkezet, öreg gépek. Igaz, építettek egy modern mal­mot. korszerű, szép a beren­dezés, csak éppen a három­hónapos próbaüzemelés so­rán még nem tudott olyan minőséget adni. amilyet kel­lene. A gépkocsivezetők bosszan­kodnak, fájlalják a sok vára­kozás miatt „kieső” órákat, a gyár megértő, de a gondokon egyik sem tud változtatni. CS. B.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom