Észak-Magyarország, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-01 / 101. szám

VILÁG PROLETÁRJA!. EGYESÜLJ ETEK! Harc a földért-,i‘ £ "j 4-*' > , ^ - '■ . . (.*>. oldali ____________A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA_____________ XX VI. évfolyam, 101. szám Ara: 1 forint Péntek, 1910. május 1. , A proletár nemzetköziség nagy ünnepe Irta: l)r. Balogh András, az SZMT titkára feladataikat. Nagyszerű veitekkel igazoltak és igazolják, hogy szívügyük a szocializ­musért vívott harc, és részt kérnek ebből a harcból. Szorgalmas munkájuk ünnepi kifejezője: ezekben a napokban hat me­gyei vállalatot ért az a megtisztelő kitün­tetés, hogy kiváló eredményeik alapján el­nyerték a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. Hét vállalat, és gyár a szocialista munka vállalata, illeive gyára címet, 15 termelő- egység a kiváló vállalati, szövetkezeti cí­met, 17 élüzem címet nyert, 12 vállalat és üzem dicsérő oklevélben részesült. Köszöntjük e kitüntetett vállalatok dol­gozóit, a kisipari termelőszövetkezetek munkásait, mezőgazdasági termelőszövet­kezeteink. parasztságát, akik becsülettel munkálkodtak eredményeink fokozásán. Elismerésünket fejezzük lei a felsza­badulási munkaversenyben elért eredmé­nyekért, amelyek méltón fejezik ki egész dolgozó népünk hűségét a szocializmus, tiszteletét és háláját a felszabadító szovjet nép iránt. Üdvözöljük es támogatjuk a dolgozók azon kezdeményezését, hogy a munkaver­senyt pártunk X. kongresszusa jegyében és tiszteletére, kongresszusi versenyként folytatják, megőrizve és továbbfejlesztve a munka lendületét, eredményeit. Ma a gyárakban, üzemekben, hivatalokban, in­tézményekben, a földeken jól dolgozni, szívvel-lélekkel a szocializmus teljes fel­építésén munkálkodni hozzájárulást jelem a nemzetközi munkásosztály harcához. Tudatában vagyunk annak, hogy sike­reink eddigi és jövőbeni forrása továbbra is a jól végzett munka, s az a testvéri ba­rátság és együttműködés, mely a Szovjet­unióhoz, népünk felszabadítójához, a szo­cialista világközösséghez, a nemzetközi forradalmi munkásmozgalomhoz fűz ben­nünket Népünk erőfeszítései szerves ré­szét képezi a munkásosztály nemzetközi küzdelmének, s kitűzött céljainkat csak más népekkel együtt tudjuk és akarjuk megvalósítani. Ezt szolgálja pártunk poli­tikája, amely tudatosan törekszik a nem­zetközi munkásosztály és pártjaik egysé­gének erősítésére. A z élet újból és újból figyelmeztet, hogy bármilyenek is legyenek az imperialisták közötti ellentétek, ha a haladás erői elleni fellépés­ről, a népek szabadságharcának elUprasáról van szó, ellentéteik ellenére összefognak és egységesek. Ezért a nem­zetközi munkásosztály egységes erejét kell velük szembeállítani. Az egység megte­remtéséért folyó harc nem könnyű, ennek ellenére tovább kell küzdeni és harcolni a nemzetközi munkásmozgalom egysé­géért, a dolgozó tömegek, a haladás erői­nek ép sorainak tömörítéséért. Az inter­nacionalizmus eszméje sohasem érvé­nyesült önmagától, győzelemre vitele min­dig is a munkásmozgalom nagy feladatát képezte, szüntelen harcát igényelte. Ma sem lehet fontosabb feladatunk, mint a proletár internacionalizmus eszméinek erő­sítése, harcunk folytatása. Tömörítsük a proletár internacionalizmus szellemébe mindazokat, akik készek szembeszállni a haladás ellenségeivel, azv imperializmus­sal, ezzel segítsük, elő, hogy minél keve­sebb véráldozat árán, s minél hamarabb beteljesüljön a világ millióinak vágya, megszülethessen a dolgozó emberek sza­bad, békés társadalma az egész világon. Legyen az idei május 1-i felvonulás tün­tetés, újabb forrása és ösztönzője annak a hitünknek és meggyőződésünknek, hogy munkánkkal, politikai kiállásunkkal, a munkásosztály nemzetközi egységéért foly­tatott harcunkkal szolgáljuk legjobban hazánkat ás közös ügyünket: az emberi­ség haladását, a világ népeinek felsza­badulását, a béke védelmét, a szocializmus győzelmét. (2. old'' M a 80 esztendeje, hogy 1890. május 1-én, egy munkásfelkelés vérbe- íojtásának keserű emlékére — hadüzenetként — a munkások felvonulásokat és tüntetéseket szerveztek nemzetközi összefogásuk, egy­ségtörekvésük demonstrálására. Így lett a tavasz egyik legszebb napja a munkás- osztály harci ünnepe, az összefogás, az egységtörekvés, nemzetköziség jelképe. Et­től kezdve május 1-e az összefogásra, az erők egyesítésére buzdított az elnyomás, n kizsákmányolás ellen, a népek felemel­kedéséért, egy új társadalmi rend megte­remtésére. Különösen a századforduló óta, a mun­kásosztálynak a társadalom átalakításáért folytatott harcai töltötték meg tartalommal e napot. S a világ különböző tájain a mun­kások nemcsak erejüket, s összefogásukat: juttatták kifejezésre, hanem lassan, foko­zatosan megváltoztatták a világ térképét. Évről évre szerte a világon százezrek, milliók tüntettek és tüntetnek, harcolnak az emberibb életért, szembenézve, szembe- szállva az elnyomó rendszer minden meg­torló intézkedéseivel. Emberek milliói sok­szor úgy menetelnek, hogy nem biztosak benne, nem vérrel peesételik-e meg ismét e munkásünnepet. Ezért a májusok törté­nete kissé a munkásosztály harcának tör­ténete is. Amikor visszatekintünk az eddig megtett útra, tisztelettel, hálával gondolunk mind­azokra, akik vállalták az üldöztetést, a bör­tönt, sokan életüket is feláldozták, hogy népünk kibonthassa május eszméinek zászlaját, és elindulhasson azon az utón, mely a szocialista jövő felé visz, A mi fiataljainknak —, akik már beleszü­lettek ez új társadalmi rendbe, új életfor­mába — oly természetes már e vidám, szabad május 1-e. Tán nem is sejtik, hogy a régi nemzedékek harci tapasztalata ölt testet abban a politikában, amely a mai nemzedék boldogulását, jobb életét szol­gálja. Szabad hazánkban 2t>-szor készültünk örömmel a munkásság e nagy ünnepére. E nap jelentőségét emeli, hogy csaknem egybeesik a hazánk felszabadulásának ne­gyedszázados évfordulója tiszteletére ren­dezett ünnepségekkel. Képzeletben, képek­ben lepereg előttünk népünk negyedszáza­dos története, harca. E mlékszünk 1945. május 1-re, ami­kor a romok közt is életvidáman meneteltünk annak reményében, hogy a fasiszta elnyomás, a ször­nyű háború pusztítása után ránk virrad a szabadság, a rombadölt ország új­jáépítésével hozzáfoghatunk egy új társa­dalmi rend építéséhez. S lassan eltűntek a romolt, kemény, megfeszített munkánk eredményeként megszűnt az infláció, és népünk nemcsak újjáépítette az országot, hanem teljesen új szocialista népgazdasá­got teremtett. A gazdasági és. kulturális építőmunka nyomán a szocializmus cél­jainak megfelelően megváltoztak népünk életkörülményei, dolgozóink létbiztonság­ban élnek, élet- és szociális körülményeik állandóan javulnak, s hazánk minden pol­gára bizakodva nézhet a holnap elé. Ma már a munkához való jog, a kulturális, szociális ellátottság, a dolgozók anyagi, er­kölcsi megbecsülése társadalmunk jellem­vonása. Az úri Magyarország, a 3 millió koldus országa megszűnt. S ami negyed- százada álom és reménység volt, ma való­ság: leraktuk hazánkban a szocializmus alapjait, a szocializmus teljes felépítésén munkálkodunk. A párt, a munkásosztály vezetésével olyan társadalmi légkört, te­remtettünk, melyben széles alapokon bon­takozik ki népünk alkotókedve. Népiünk jubileumi ünnepségeinket is nagyszerű munkasikerekkel köszöntötte. Megyénk dolgozói munkájukkal, fegyel­mezett magatartásukkal adták tanújelét, hogy becsülettel teljesítik népgazdasági (4. oldal) oldal! (9. oldal) (.">. oldal) Éljen május nelsseaie!

Next

/
Oldalképek
Tartalom