Észak-Magyarország, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-12 / 85. szám
Vasárnap, 1970. április 12. ESZAK-MAGYARQRSZÁG 3 A ßlozoßa fejlődésének lenini szakasza Új lakótelep Miskolcon Marx és Üiigels ^ a marxizmus elméletének — filozófiai vonatkozásban is — legnagyobb továbbfejlesztője Lenin volt. . A marxista filozófia fejlődésének lenini szakaszára a legjellemzőbb, hogy Lenin filozófiai-politikai vitaírásai új módon valósítják meg a filozófia és a politika egységét: gyakorlattá változtatva a filozófiát, és a filozófiai általánosítás szintjére, emelve a gyakorlat ellentmondásai I. Lenin, a szó professzori értelmében, nem volt filozó- . tus, de a marxista elmélet alkotó továbbfejlesztője és a gyakorlati építőmunka kiemelkedő teoretikusa volt. Filozófiai nézetei alakuló, fejlődő és egyre magasabb szinten bontakoznak ki elméleti írásaiban. Legjelentősebb filozófiai művei a Materializmus és cmpiriokriticizmus (19.08), a Filozófiai füzetek (19X6), Állam és forradalom (1917), A. harcos materializmus jelentőségéről (1922) egységes történeti és logikai rendszert alkotnak. Sok vonatkozásban más oldalról, közelíti meg a kérdéseket, de elvileg azonos módon értelmezi és interpretálja a marxi filozófia lényegét, belső struktúráját és alapvető feladatait. Marx és Engels hagyatékához mindvégig következetes maradt. Számos kérdésben elhatárolta magát Plehánovtól és a vulgármaterialistáktól. Nemcsak kompromisszum nélkül védelmezte a dialektikus és történelmi materializmus alapelveit, hanem számos kérdésben továbbfejlesztette azt. A Materializmus és cmpiriokriticizmus című munkájában — többek között — a visszatükrözés dialektikus materialista elméletével gazdagította a marxi filozófiát. Napjainkban egyes küllőid! publicisták, „marxoló- gusok” támadják a visszatükrözés lenini elméletét, s az objektív valóság érzéki tükrözésének lenini elemzését az empirizmus felélesztésének vádjával illetik. Nem akarják, vagy nem tudják megérteni, hogy a külvilág képeinek elfogadása a megismerés érzéki lépcsőfokán nem az empirizmust, hanem a materializmust jellemzi. Elévülhetetlenek Lenin érdemei a marxista igazságelmélet védelmezése és fejlesztése terén is. Mi „az igazság Objektív” lenini felfogásúnak aktualitását valljuk, amikor fellépünk a marxizmus—leni- nizmus pluralizálása ellen, amikor nem engedünk terel; olyan törekvéseknek:, amelyek mindent relativizúlnak, s végeredményben a felismert igazságokat is tagadják. Lenin filozófiai írásaiban hangsúlyozza, hogy az igazságot nem képzelhetjük el holt nyugalomként, puszta képként, mint valami számot, absztrakt gondolatot, hanem mozgásként, folyamatként, örökös, Végtelen közeledésként az objektív Valósághoz. I a Filozófiai füze• >»*■* lekben mindenekelőtt a materialista dialektika gazdag, differenciált elméleti értelmezését adja; és ennek alapján elemző, métyenszán- !ó vázlatát nyújtja a megismerés folyamatának. Ennek során mond ki továbblépést ielefttő tételeket a dialektika lényegéről, elemeiről, az ellentmondás törvényének lényegéről és helyéről, a gyakorlatnak a megismerésben betöltött szerepéről, a logika, a dialektika és az ismeretelmélet; egységéről stb.. Mindez kétségtelenül az egyes alapelvek mélyebb, gazdagabb, sokoldalúbb értelmezését is jelenti. Lenin a dialektikát a marxizmus forradalmi lelkének tekintette. Történetfilozófiai elveiből következően vallotta, hogy a szocializmus ön- megismerése is folyamat, s e folyamat csomópontja a történelmi, gyakorlat. Mindenkor a konkrét helyzet elemzéséből indult ki. nem azért volt zseniális vezető, mert nem tévedett, hanem mert a legbonyolultabb szituáciöban sem mondott le az elmélet és a valóság ..szembesítéséről". Állandó feladatának tekintette annak megakadályozását, hogy az elméletet — mint a cselekvés vezérfonalát — dogmává merevítsék, vagy revizionista módon megíosz- szák forradalmi lényegétől. „Pártunk Lenin tanításának szellemében dolgozik, amikor azt vallja, hogy kerülnünk kell munkánkban mindenkor a sablonokat, a bonyolult valóság leegyszerűsítését.'' (Kádár János elvtárs beszéde a felszabadulás 25. évfordulóján.) Nem kifejezetten filozófiai írása Leninnek A nagy kezdeményezés című müve. mégis, aktuális politikai vonatkozása miatt ki kell térni rá. Napjainkban a bourzsoá szociológia felosztva a társadalmat „szociális csoportokra”, el akarja terelni a figyelmet a társadalom alapvető osztálytagozódásáról. A marxi elmélet kiemelten kezeli az osztályokat és az osztályharcot. Marx és Engels az osztályliarc elméletének nevezték saját felfogásukat. Lenin megjegyezte, hogy a társadalmi csoport fogalma nem elég meghatározott és meglehetősen önkényes. A „csoport” megkülönböztetésének kritériumait lehet vallási. etnográfiai, politikai, jogi stb. sajátosságokban keresni. Az osztályharc elmélete megadta a társadalmi csoportok megkülönböztetésének objektív kritériumát, és tudományos pontossággal meghatározta az „individuálisnak társadalmira való visszavezetését.” (Lenin Művei 1. köt . 434. oldal.) Lenin a társadalmi. osztály meghatározásával gazdagította a marxi—engelsi osztály harcelméletet. HíL Aití a Materialismus fUiKCUi és empiriff-rM, cizmusban, a machizmus elméletének bírálata során új vonásokkal gazdagította a a marxi filozófia törvényeit, úgy az Állam és forradalom című munkájában az opportunista áramlatokkal szemben Marx és Engels államról szóló tanításaiból — nagyon is aktuális gyakorlati célokra — vonta le a megfelelő tanulságokat. Lenin, a szocialista forradalom vezetőjeként mindenkor fellépett a filozófiai re- vizionizmus ellen. Vallotta, hogy a munkáspárt nem. foghatja fel a marxisták magánügyeként a filozófiai világnézetet, nem lehet forradalmi marxista az, aki nem dialektikus materialista! A harcos materializmus jelentőségéről című cikkében arra is rámutatott, hogy a filozófia kössön szövetséget a természetkutatókkal. A filozófia nem fejlődhet a modern természettudományoktól elszakadva. Lenin a modern lermészetkutatás új eredményeinek részletes elemzése során megszabadította a természettudományokat ás elsősorban a fizikát az idealizmus által keltett zűrzavaroktól. és ma is érvényes módon rámutatott a modern idealizmus valamennyi, korunkban jelentkező irányzatának leglényegesebb sajátosságára. Korunkban csaknem valamennyi antileninista elmélet az „Objektivismus” álarcát ölti magára. Azt állítják magukról, hogy felülemelkednek az osztályok és pártok érdekein, általános emberi érdeket fejeznek ki. Lenin filozófiai műveiben bebizonyította, hogy az objekttvizmus hirdetése csak megtévesztő fogás. A filozófia főkérdéseiben való állásfoglalás mindig is két táborra osztotta a filozófiai elméleteket. A köztük folyó harc ma is — mint a filozófia története során mindig — része a társadalom ellenséges osztályai közötti harcnak, Lenin arra tanít, hogy a mai idealizmus bírálatánál a ravasz fogások mögött mindig a filozófia fő vonalát az elmélet igazi tartalmát kell keresnünk. Nincs mód itt a lenini filozófiai hagyaték egészének megvilágítására. Csupán néhány, politikai vonatkozásban ma is időszerű teoretikus megállapításra kívántuk ezúttal felhívni a figyelmet. Lenin számára a dialektikus materializmus tanulmányozása — legjelentősebb filozófiai-politikai írásai is — „csupán” felkészülés volt a j forradalmi cselekvés .sikeres megvalósítására, a forradalom í előkészítésére és megszervezésére. Írásai viták és harcok közepette születtek, és mindig a mozgalom előtt álló legfontosabb kérdésekre keresték, és adták meg a válása}. \Lemiiiziinisa^ä marxizmusává, mert egyesítette a marxi életmű minden fontos elemét, és tudományosan megfogalmazta korunk fejlődésének törvényszerűségeit is. Éppen ezért — Majakovszkij szavaival élve — „Lenin az élőknél élőbb ma is. Tudásunk o — fegyver és erő..." Bogár Károly az MSZMP Borsod megyei Bizottsága oktatási igazgatóságának filozófiai tanszékvezetője Foto: Fojtán László. Egyikük a keresetét kevesli. A másik otthonához közelebb talált munkahelyet. Olyan is van köztük, aki v munkakörülményekkel elégedetlen. Elmennek. Es helyükbe újak jönnek. Aztán megint újak. A December 4. Drótműveknól összesen 1800 ember dolgozik. Az 1800-ból minden negyedik arc új. Az elmúlt esztendőben 491 dolgozó ment el a vállalattól. Helyükbe 471-en érkeztek. 1970 elejére a vándorlás még ijesztőbb méreteket öltött. Az első negyedév végéig 180-an kérték vissza munkakönyivöltséges helycserék a drótgyárbau Űj tanácsliázat avattak Miskolc 111. kerületében 1960-ban egyesítették Miskolc akkori II. és III. kerületét. Az új III. kerület 72 ezer lakójának ügyes-bajos dolgait éveken át, az egymástól távol eső. volt újdiósgyőri és a régi diósgyőri tanácsháza épületében intézték. A különböző hivatalos' igazolások beszerzése sok fáradsággal, időfecsérléssel. ide-oda utazgatással járt, de rosszak voltak a tanácsi apparátus mintegy 80 dolgozójának munkakörülményei is. A III. kerületi tanács minden igényt kielégítő új otthonát a Marx Károly úton, a kerület 'földrajzi centrumában építették fel, 6 millió 200 ezer forintos költséggel. A háromszintes, csupaüveg épületet Dézsy János, a Miskolci Tervező Vállalat mérnöke tervezte, a kivitelező munkákat pedig a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat, dolgozói végezték. Március 31-én már „új otthonában tartotta Miskolc város III. kerületi Tanácsa jubileumi ünnepi tanácsülését; a hivatalos átadásra azonban tegnap, április 11-én délelőtt került sor. Az ünnepélyes avatón megjelent dr. Bodnár Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Borsod megyei Pártbizottság első titkára, Varga Zoltán, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának titkára, valamint dr. Fekete. László, Miskolc város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának elnöke. A tanács új székhazát Vincse. Géza, a BÁÉV vezérigazgatója adta át. Ünnepi j beszédet Málták István, a III., kerületi Tanács vb-elnöke mondott: a munkáskerület dolgozóinak nevében átvette a diósgyőriek felszabadulási ajándékát, a régen várt. korszerű tanácsliázat.. / lakásépítés meggyorsítására Kezdeményezés a BÁÉV-nái Lenin születésének lüü. évfordulója tiszteletére követésre méltó felajánlást tett a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat szerelőipari főépítésvezetőségéhez tartozó. 3. számú szerelésvezetőség kollektívája. Három szocialista brigád — a Pirigyi Elemér, a Nagy István és a Kiss Sándor vezette villanyszerelő brigádok — kezdeményezésére, a szerelésvezetőség 135 fizikai és műszaki dolgozója elhatározta a jövő hét szombatján, április 18-án rendkívüli, kommunista műszakot tartanak. A rendkívüli műszak alatt végzett társadalmi munkájukkal segíteni kívánják a megye és Miskolc lakásépítési programjának sikeres teljesítését, a lakások gyorsabb átadását. vüket. És 140 új dolgozót vettek fel. Milliós kár Nehéz lenne egészen pontosan kiszámítani, hogy a gyakori helycserék mennyi kárt okoznak a vállalatnak, s természetesen a népgazdaságnak is. Hiszen, ha elmegy egy régi dolgozó, kárba vesznek a betanulás költségei, kárba vész az a forintban ki sem fejezhető gyakorlat, amelyet a műhelyben, a gép mellett szerzett, s ugyanígy már sehol máshol nem tud hasznosítani Az új dolgozók betanítása is pénzbe kerül. S hozzá jön még, hogy a tanulás, a gyakorlatszerzés hetei — esetleg hónapjai — alatt senki nem képes teljes értékű munkára. A drótgyárban megkísérel ték kiszámítani, mibe kerüli a vállalatnak az előző esztendőben a tömeges munkaerő-vándorlás. Nem akartak nagy számot mondani: vagy 3—4 millió forintra becsülték a kárt. Elvesztegetni való milliókban egyik vállalat sem bővelkedik. A December 4. Drótművek sem. A vállalat gazdasági vezetői, párt-, szakszervezeti és ifjúsági vezetői sokat töprengenek: hogyan találhatnák meg a ván dorlás hatásos orvosságát. Hol vaunak a gyökerek? A gazdasági reform beve zetése óta megszűntek a munkahely-változtatás kötöttségei. Országszerte sok gondot okoz ez a vállalatoknak, mégis rossz helyen kutatnak, ha ebben keresik a vándorlás okait.. Gazdasági fejlődésünk meggyorsítása, népgazdaságunk egészségesebb arányainak kialakítása megkívánja, hogy a vállalatok között kialakuljon egy egészséges munkaerő-áramlás. A cél az, hogy a hatékonyabb. a jobban gazdálkodó, tehát a társadalom egésze számára is több hasznot hajtó vállalatokhoz törekedjenek a dolgozók. Gazdaság- irányítási rendszerünk a társadalmi, a vállalati és tv/ egyéni érdekek összehangolását tekinti a fejlődés egyik legfontosabb mozgatójának. Nem lenne megoldás tehát, ha vissza akarnák állítani a munkahely-változtatás bármiféle adminisztratív kötöttségeit. A dolgozók egyéni érdekeit sértenénk meg, ha olyan vállalatokhoz kötnénk őket, ahol nem érzik jól ma gukat, nem találják meg számításukat. Az érdekösszhangnak ilyen megsértése a vállalatok javát sem szolgálná hosszú távon. A súlyos károkat okozo íijunkaerő-vándorl ásnak egészséges mértékre vaió csökkentésére csak az érdekek jobb összehangolásának útját szabad választani. Nem kötöttségeket, hanem kötelékeket kell teremteni a vállalatok és dolgozói között, önkéntes alapon szövődő kötelékeket S ennek egyetlen módja a vándorlások okainak alapos elemzése, a kilépéseket kiváltó okok megszüntetése. A munkakörülmények, a munkahelyi légkör javítása, a dolgozók fokozott megbecsülése. Fokozni a megbecsülést A drótgyárban most a vándorlás okainak tudományos elemzésére készülnek. Az eddigi tapasztalatok szerint a kilépések okai között jelentős szerepet játszik, hogy a vállalat dolgozóinak 70 %-a vidékről jár be. A lakóhely hez közelebb megnyíló mun kalehetőség még a régi dolgozók számára is csábító. Az is tény, hogy a vállalat bérszínvonala alacsonyabb az narág átlagánál. A munka örülménveken is van javítani való. A vállalat gazdasági vezetői, politikai és társadalmi vezető szervei több intézkedésben egyeztek meg. A legfontosabb talán: a törzsgárdn fokozott erkölcsi megbecsülése. Miből áll ez? Többek között abból, hogy a régi dolgozóknak — éveik után — korpótlékot fizetnek, már az idén. A felvételnél előnyben részesítik a régi drótgyári dolgozók gyermekeit, házastársait. A vállalati lakásépítési akció kedvezményeiben az 5 évnél régebben itt dolgozók részesülhetnek. De a dolgozók és a vállalat között szövődő önkéntes kötelékeket erősíti az ösztönzőbbé tett bérrendszer, a gépesítés, s a szociális körülmények javítása is. Elég-e. amit a drótgyar eddig megkísérelt, vagy sem? Most még nem lehet eldönteni. Egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy márciusban már kevesebben léptek ki a vállalattól. Plánok Tibor A vándorlás és orvossága