Észak-Magyarország, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-11 / 84. szám
Szombat, 1970. április 11. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Továbbfejlesztik a borsodi bányászatot mmm mám Ilii szén Újabb bányarekonstrukció — 10 új biztosító- és jövesztőberendezés — Szénexport Kelet-Szlovákiába Monos János nyilatkozata A Borsodi Szénbányák tevékenységét utoljára 10 esztendővel ezelőtt vizsgálta nieg a Nehézipari Miniszté- rn.no kollégiuma. Azóta — mivel a szénhidrogének a korábbi időszakhoz képest már sokkal nagyobb meny- nyiségben állnak rendelkezésre — időszerűvé vált hazánkban is az energiastruktúra átalakítása. Ezzel egy- időben kialakult egy olyan felfogás, hogy a borsodi gyenge minőségű szenekre a népgazdaságnak nincs szüksége. Ezt tükrözte az Egyesült Magyar Szénbányák beruházási politikája is, amely az elmúlt két évben arra irányult, hogy a rentábili- sabb bányászat felé csoportosítsa át a beruházási forrásokat. Ebben a koncepcióban Borsodnak a nem fejlesztendő bányászat sorsa jutott. Az elmúlt két ev azonban azt tanúsította, hogy o borsodi szénbányák termékei keresettek. Az említett két évben c%ért a borsodi szénbányák terven felül összesen 577 ezer tonna szenei termeltek és adlak át a népgazdaságnak. Bebizonyosodott, hogy az aknák rekonstrukciójával, műszaki fejlesztéssel versenyképessé lehet tenni a borsodi szenet, amelyet a lakosság egyébként is igényel. A kétéves eredmények alapján tegnap Budapesten, a Nehézipari Minisztérium- ban> döntés született, mely szerint a borsodi szénbányászatot tovább kell fejleszteni. A miniszteri értekezlet után — amelyen részt vett Doj- csák János elvtárs. a megyei pártbizottság titkára —, Monos János, a Borsodi Szénbányák igazgatója nyilatkozott lapunk m■ — Rendkívüli felkészüléssel és várakozással jói-. a miniszteri értekezletre, amely minősítette vállalatunk eddigi tevékenységét. A miniszteri érte'm-'i'J elfogadta írásos jelentésünket és a kérdésekre adott szóbeli válaszainkat. A miniszter elvtárs dicséretben részesítette vállalatunkat, amelyet ezúton is tovább adok vállalatim1- Ho’yo- nak. Az értekezleten megfelelő útmutatásokat kaptunk a jövőre vonatkozólag is. Számunkra jelenleg most az a legfontosabb, hogy bebizonyosodott, helyesen indultunk el a nagyüzemi, koncentrált szénbányászat kialakításának útján, hogy tovább folytathatjuk ezt a munkánkat. Ezért a IV. ötéves tervre vonatkozó elképzeléseinket. a minisztérium anyagi támogatásával megvalósíthatjuk. Eddigi eredményeink, s a vevők nem apadó igénye — véleményünk szerint — szükségessé teszi a borsodi szénbányászattal kapcsolatos korábbi megítélés módosítását. A Borsodban levő szénkészletek, az elmúlt évben történt beruházások következtében meglevő nagy eszközállomány, valamint vállalatunk nyereséges volta lehetővé teszi, hogy hosszabb távon a magyar szénbányászai:' potenciális bázisa legyünk. Mindezek alapjár •• tériumi értekezlet jóváhagyta tervünket, mely sz 1975-ben 4,0 millió tonna szenet kívánunk termelné ' egymillió tonnával többet, mint ahogy ezt 1967-ben az Egyesült Magyar Szénbá- : nyák akkori programja elő- ! írta. — E célok megvalósításához — folytatta nyilatkozatát Monos- János elvtárs —, megkaptuk a minisztérium anyagi támogatását. Tovább folytatjuk az aknák koncentrációját, és a még jelenleg működő 17 akna helyett 12 bánya adja majd a 4,6 millió tonna szenet. A minisztérium anyagi támogatásával lehetőségünk nyílik arra. hogy az elkövetkezendő években 10 korszerű biztosító-, illetve jövesztőberen- dezést vásároljunk és állítsunk üzembe. Ez lehetővé teszi a frontfejtéseken a gépi önjáró frontok arányának növelését. Korszerűsíteni kívánjuk a fejtésekben alkalmazott jövesztőgépeket, folytatjuk külszíneink gépesítését. Természetesen ehhez emelnünk kell dolgozóink szakképzettségét is, amellyel egyébként meg vagyunk elégedve, hiszen bányászaink megértették a gépesítés fontosságát. rövid idő alatt elsajátították az új technológiát és technika alkalmazását. Az aknák koncentrációja mellett folytatjuk az aknák rekonstrukcióját is. 1971-ben 2, 1973-ban pedig 3 rekonstrukciós jellegű beruházást indítunk azért, hogy az 1975 —19S0 között várhatóan kieső kapacitás mértékét enyhítsük, s az 19S0 utáni idoszakbari is legalább 3,5 —4 millió tonna szenet tudjunk termelni. — A hazai igények kielégítésén túl az idén megkezdjük szénexportunkat Kelet- Szinvnlriába. mivel e terület szénellátása a tőlünk való beszerzés állal kisebb szállítási költségekkel jár. A borsodi szén versenyképességének fokozása érdekében továbbra is nagy gondot fordítunk az önköltség csökkentésére — mondotta befejezésül Monos János igazgató. Oravec János Ellenőrzik a Külföldre utazók élefiniszerliészleíét Az utóbbi időben gyakran előfordult, hogy a külföldre utazók olyan élelmiszereket is magukkal vittek, amelyek közvetlen fogyasztásra nem alkalmasak, nem számítanak útiélelemnek. Mivel ilyen élelmiszereket a rendelkező sok értelmében nem szabad külföldre vinni, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága utasította a vámhivatalokat, hogy fokozottan érvényesítsék a kivihető útiélelemre vonatkozó előírásokat. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága felkéri a külföldre utazókat, hogy személyenként legfeljebb két kilogramm, ezen beül élelmiszerfajtánként maximálisan fél kilogramm élelmiszert vigyenek magukkal, mégpedig olyanokat, amelyek közvetlen fogvasi-.^sra alkalmasak. E"-öi tinfvohb meny- nyiségű. vagy a közvetlen fogyasztásra el nem készített élelmiszereket a vámhivatalok kénytelenek lesznek visszatartani és elkobozni. Egymillió szőleolirán) A Tokaj-hegyaljai Állami Gazdaság szőlőterületeinek pótlására és az új telepítésekhez az- idén egymillió oltványt készít. Az ügyes kezű tarcali asszonyok oltókése nyomán 700 ezer hárslevelű, 200 ezer furmint és 100 ezer Muscat Lu nel oltvánnyal gazdagodik a világhírű szőlővidék. A tavasz még várat magara Helyzetkép a tis?aszederkényi Szőke Tisza Tsz-bői A hűvös, csapadékos időjárás rendkívül megnehezíti a mezőgazdasági dolgozók munkáját Április közepe van, de a tavasz még mindig várat magáim. A kedvezőtlen időjárás miatt a kora tavaszi munkák máris összetorlódtak. Az építőipar és a kislakásépítők igényeinek kielégítése évről évre nagyobb feladatok elé állítja a téglagyárakat. Az Északmagyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalatnak az év végéig — terv szerint — több mint 225 millió darab égetett téglát, több mint 27 millió darab égetett cserepet és kereken 1 millió darab kúpcserepet kell gyártania. Hatalmas mennyiség ez, s teljesítése nem kis erőfeszítéseket követel a vállalat 13 gyárának dolgozóitól. A téglagyártás azonban — az iparág jelenlegi technikai adottságai mellett — erősen ki van téve az időjárás szeszélyeinek is. S az idei esős tavasz sok gondot okoz a vállalatnak. A napokban készült felmérés szerint eddig körülbelül 5—0 napi mennyiséggel kevesebbet termeltek a tervezettnél. Kereken 6 millió darabbal kevesebb nyerstéglát, 5 millió darabbal kevesebb égetett téglát cs mintegy 100 ezer darabbal kevesebb cserepet gyártottak eddig. És a lemaradás sajnos, ezekben a napokban is mind nagyobb lesz. Slide« kemencék A túlságosan is bő eső feláztatta az agyagbányákat, az időjárás mindeddig lehetetlenné tette a termelés normális beindítását. Március közepére már öt gyárnak kelleti volna termelnie, de csak a három folyamatos üzemben tudtak dolgozni. Március 20-ra a tervezett 12 helyett, még csak 7 üzemben kezdhették meg a termelést. A nyerstéglagyártás nehézségei a kemencék üzembe helyezését is akadályozták. Ézekben a napokban már valamennyi kemencének dolgoznia kellene, de — nyersgyártmány hiányában — még mindig nem tudtak befűteni minden kemencét. Napi 800 ezer darab helyett mindössze napi 500 ezer darab égetett téglát tudnak gyártani. Nehezíti a vállalat helyzetét a létszámhiány is. A 13 gyárban a tervezettnél csaknem 400-zal kevesebben dolgoznak. Az előző esztendő után a vállalat nem tudott nyereségrészesedést fizetni. A béremelés a túlórák magas száma felemésztette a részesedési alapot. És hogy jövőre lesz-e részesedés? Csakis akkor tudnak fizetni, ha a vállalat teljesíti, sőt, túlteljesíti 1970. évi tervét. Ha le tudják küzdeni a létszámhiány következményeit, s csökkenteni tudják a felhasznált' túlórák számát. Hatékonyság, inimkaíegyeiein A dolgozók létszámának növelésére nincs sok lehetőség, a vállalat előtt álló feladatokat tehát a most is meglevő kollektívának kell elvégeznie. Ez pedig osak akkor lehetséges, ha fokozni tudják a termelés hatékonyságát, a munka szervezettségét és a munkafegyelmet. A vállalat vezetői — Bakonyi Tibor igazgató és Vida Tibor műszaki Igazgatóhelyettes — elmondották, milyen intézkedésekkel kívánják biztosítani a lemaradás behozását és a terv teljesítését. Elsősorban a munka szervezettségét akarják fokozni. A gyáregységek a korábbinál nagyobb önállósággal végezhetik munkájukat. A gyárvezetők maguk dönthetnek a bérek, jutalmak elosztásáról, s erre az évre összesen 1 millió forintnyi ösztönző mozgóbér felett rendelkeznek. Az eddigi gyakorlattól eltérően az év végi nyereségrészesedés elosztásakor figyelembe veszik majd, melyik gyár milyen mértékben járult hozzá a vállalat eredményeihez. Természetesen az anyagi ösztönzés rendszerének tökéletesítése önmagában nem elegendő. A hatékonyság növelése érdekében megszigorítják a munkafegyelmet. Egyes helyeken megváltoztatták a munkarendet is. Heliózzák a lemaradást Nehéz körülmények között kezdte a vállalat az idei esztendőt. Az időjárás, a létszámhiány és a többi akadályok mellett még a vagonellátás is sok fejtörést okozott a gazdasági vezetőknek. Meg kell említeni például, hogy — miközben az országban évek óta hiánycikk a cserép — a vállalat majdnem 1 millió darab csei'epet kénytelen raktározni a szállítási nehézségek miatt. Az átgondolt műszaki és szervezési intézkedések azonban nem maradhatnak eredménytelenek. S a vállalat vezetői ígérik: úgy fogják irányítani a munkát, hogy a félév végére behozzák a kényszerű lemaradást. Flanek Tibor — Csaknem egy hónapot késik az idén a mezőgazdasági munka — mondja kissé bosszúsai) Kányási Béla, az egyesített Szőke Tisza Tsz elnöke. Érthetően türelmetlenek az emberek, hiszen más években ilyenkor már földben volt minden. — A kertészetben ugyan már beindult a munka, megkezdtük a dughagyma, a saláta, a sárgarépa, a korai borsó vetését, valamint a burgonya ültetését — de ez még nem az igazi. Igen sok helyen ősszel elég nagy területek maradtak szántatlanuL — Vannak-e ilyen gondok ebben a termelőszövetkezetben? — kérdeztük. — Ebből a szempontból rendkívül kedvező helyzetben vagyunk — mondja az elnök. Az őszi mélyszántást minden talpalatnyi területen elvégeztük. Igaz, éjjel-nappal dolgoztak a gépek. Előfordult, hogy a kemény földben még az ekevas is eltört, de ez még mindig kisebb baj volt... A szakemberek a megmondhatói, milyen nagy előnyt jelent a termelőszövetkezet számára, hogy őszi mélyszántásba kerül a vetőmag. Több mini ezer hóid víz alatt Tetézi a gondot az is, hogy a Tisza kiöntött, s mintegy 1600 hold, nagyobbrészt rét és legelő, valamint szántóföld került víz alá. Tehát még az árvíz is nehezíti a tavaszi munkákat — De azért reménykedünk, ha lassan is, csak kedvezőre fordul az idő. és valóra válthatjuk elképzeléseinket — jegyzi meg Kányási elvtárs. Mint ismeretes, az új gazdasági évben változás következett be a tsz életében, megnőtt a közös gazdaság földterülete. A sajóörösi Aranykalász Termelőszövetkezettel való egyesülés eredményeképpen az eddiginél nagyobb lehetőség kínálkozik a közös gazdaság fejlesztésére, erősítésére. \ Elsőrendű feladat: az állattenyésztés ícjlcsztése A tavalyi 3100 holddal szemben az idén már 4300 holdon gazdálkodik a Szőke Tisza Tsz tagsága. Elsősorban az állattenyésztést szeretnék fejleszteni. Ebben az évben például 180 darab szarvas- marha és 1000 hízott sertés átadására szerződtek. Amint mondják reálisan terveztek, hiszen van bőven legelő és szálastakarmány az állatoknak: 800 hold rét és 900 hold legelő elegendő lesz terveik valóra váltására. (L. L.) 7ársadalomtudományi vetélkedő A jubileumok tiszteletére a fiatalok részvételével társadalomtudományi vetélkedőt rendeznek a KlSZ-szerveze- tek. Miskolc fiataljainak vetélkedése a jövő héten fejeződik be: 14-től 18-ig minden nap sor kerül egy-egy részterület döntőjére. A kulturális vetélkedő döntője nyitja meg a sort: 14-én délután a Herman Ottó Gimnáziumban mérik össze tudásukat a fiatalok. A külpolitikusok a Kossuth Gimnáziumban versengenek egymással április 15-én. A történészek a Kereskedelmi Szakközépiskolában adnak egymásnak randevút április 16-án, a gazdaságpolitikusok pedig a DIGÉP KISZ-bizottságán rendezik meg városi szintű erőpróbájukat. április 17-én. A társadalomtudományi vetélkedősorozat utolsó állomása az 1. számú. Ipari Szakközépiskola lesz, itt április 18-án, az aktuális társadalompolitikai kategóriában versenyzők találkoznak. A vetélkedőkre a 26. életévüket még be nem töltött KISZ-tagok a helyszínen is jelentkezhetnek. Valamennyi ágazatban — kivétel az utolsó vetélkedő, amely 3 órakor kezdődik — délután fél három órai kezdettel „rajtolnak” a vetélkedő fiatalok. Nehéz Indulás után Gondok és erőfeszítések a téglaiparban
