Észak-Magyarország, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-08 / 81. szám

» ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 Szerda, 1970. április 8. Az ötödik puccs A lig tíz hónap telt el, amióta múlt év máju­sában a progresszív erők átvették a hatalmat Szudánban, mégis már öt íz­ben kellett a puccsistákkal, és összeesküvőkkel szemben megvédeni a forradalmi kor­mányzatot. Először múlt év júliusában, legutóbb pedig a közelmúltban. Az öt puccskísérlet fősze­replőinek köre rendkívül szűk, minden esetben azo­nos politikai csoportosulásról van szó. A vezető szerepet az az úgynevezett ÜMMA párt játssza, amely a májusi for­dulat előtt az ország egyik legerősebb politikai szerveze­teként, a jobboldali nagybir­tokosokat tömörítette. Az ÜMMA egyidejűleg vallási szervezetnek is tekinthető. Vezetője A1 Hadi al Mahdi ugyanis egyidejűleg annak a fanatikus Anszár szektának is a vezetője, amely a mo­hamedán világ konzervatív központját, Szaúd-Arábiát te­kinti példaképének. A párt­hoz tartozó fiatalabb generá­ció, s ezt a csoportot Mahdi íia vezette, ugyanakkor erő­teljes kapcsolatot tartott fenn Washingtonnal és Londonnal. Ez a vallási-politikai oppo- zícló kapcsolatot keresett és talált, mint öt esztendővel ez­előtt is, amikor az Abbud diktatúrát felváltó demokra­tikus kormányzat megbukta­tását tervezték, a Muzulmán Testvérek nevű, az arab vi­lágban általában betiltott fa­natikus vallási szervezettel. A kép teljességéhez tartozik, hogy délen a forradalmi kor­mányzat meghirdette autonó­mia ellenére sem javult a helyzet: a déli négerek a hat­éves polgárháború miatt mindmáig bizalmatlanok az északi arabokkal szemben, sőt egyik csoportjuk tavaly jú­Lenin dolgözószohájáhan ü Egy átlagos munkanap A világ 1910. április 22-én megemlékezik Lenin születésének 100. évfordulójáról. A Kre miben, Lenin dolgozószobájában és lakásán emlékmúzeum Idézi életének utolsó évelt. A KORMÁNY épületének ősi bejáratát ezüstfenyők vi­gyázzák. Ide jöttek Leninhez nap nap után parasztok és diplomaták, munkások és írók, tudósok és üzletembe­rek. M. F. Kazakov, a XVIII. század kiváló orosz építésze tervezte az épületet, amely­ben márványlépcsők vezet­nek a második emeletre. Már Lenin idejében- volt itt lift, de ritkán működött, mert ke­vés volt az áram. A fogadó­szoba ajtajában őr állt, aki ellenőrizte az iratokat, majd a látogató az ülésteremből — amely egyben várószoba és titkárság is volt — beléphe­tett Lenin dolgozószobájába. Semmi sem változott, min­den úgy van ma is, mint 1922. december 12-én volt, amikor Lenin utoljára tekin­tett vissza az ajtóból íróasz­talára, mielőtt kilépett vol­na. Pihenni ment és hosszú hónapokig várták visszatéré­sét. Mindennap lapoztak egyet az asztali naptáron, friss lapokat raktak az író­asztalra, leveleket, de Lenin nem tért vissza többé. Szin­te az idő is megállt a dolgo­zószobában, amely oly sokat mondhatna arról az ember­ről, aki csaknem öt éven át itt dolgozott. Zöld posztóval borított író­asztal, telefonok, az asztali lámpa mellett gyertyák. Kis fiókban fei1éces levélpapír és boríték: „Oroszországi Szovjet Föderatív Szocialista Köztársaság. A Népbiztosok Tanácsának elnöke.- Moszk­va, Kreml”. Az asztalon fém tintatartós írókészlet, regisz­teres telefonkönyv, a legfon­tosabb számokkal. A fonott karosszék két oldalán forgat­ható polcos állványok, eze­ket 1920-ban Vlagyimir Iljics rajza alapján készítették. A „forgókon”, ahogy ezeket Le­nin nevezte — kézikönyvek, anyagok, amelyeken dolgo­zott, újságok. A dolgozószo­bában ma is őrzik azokat az újságkivágásokat, amelyeket téma szerint brosúrákká fűztek össze. A falaknál könyvszekré­nyek, mintegy 2200 kötettel, térképek. Lenin minden reg­gel 9 óra után néhány perc­cel jelent meg gyors, ener­gikus léptekkel. Munkanap­ját nem kezdte nagyon ko­rán, de gyakran éjjel 2—3 óráig dolgozott. Fél óra alatt átnézte az újságokat és a na­pi jelentéseket. Pontosan 10 órakor tett jelentést a tit­kárság, vagy a Népbiztosok Tanácsának ügyeletese. Volt- e akkoriban egyáltalán olyan többé-kevésbé fontos kérdés, amivel nem Leninnek kel­lett foglalkoznia? Aligha. Az ország védelme és az első erőművek, a pártegység és a közoktatás, a kommunista világmozgalom és a külföldi koncessziók, éhség és a szín­házak fűtése, az új gazdasá­gi politika és a bürokrácia elleni harc. A TITKÁROK feljegyzé­sei pontos képet adnak Le­nin munkanapjairól. Idézzük fel az egyik átlagos munka­liusban Uganda területéről be is jelentette Dél-Szudán elsza­kadását. fgy a déli lázadók, akiket a hírek szgrint Izrael és az Érvestül Államok bűjto- p-at. potenciális nartnert je­lenthetnek — mér az ellen- ínrrad-'lmi fellegi? kormány- elienzéfc számára is. S mivel a Mahdi vallási te- kintélvét a merbuktatott re­zsimtől származó példásáéi esndfömer miatt az új veze- | tés képtelen volt gyors és á*- iitő sikerekkel el'eosúlvozo1, a fanatikusan vallásos és po­litikailag éretlen tömerek kedvező talajt jelenthetnek mtndpofoUa ellenzéki meg­mozduláshoz. Lénveréhen ezért kerülhetett sor tíz hó­nán alatt öt államesínvkíoér- letre. De énpen az bizonvftia az új forradalmi rendszer erejét, elszántságát is. hogy ilyen körülmények között, s ilven heves ellentmondások közepette is képes megőrizni a nép érdekében kezébe raga­dott hatalmat. A Mahdi halálát jelző hí­rek arra engedtek kö­vetkeztetni, hogy az ötödik puccskísérlet Is lezá­rult. De ez változatlanul nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a haladás ellenségei újabb kísérleteket tesznek. Két ok miatt is: egyrészt Szu­dán tagja annak a csoporto­sulásnak, amely az EAK, Lí­bia részvételével tömöríti az arab világ legprogresszívebb erőit. De közrejátszik az is, hogy Szudán — a déli része­ken élő néger lakosság miatt — összekötő kapocs, fekete Afrika felé, 8 amennyiben példáját adná az arabok és négerek együttműködésének, a faji megosztásra alapozott neokolonialista politika, ma­nőverezési lehetőségei csök­kennének. (önody) Hírszerzi-bravnr a Sinai félszigeten Az Al Ahram című kairói lap értesülése szerint az egyiptomi hadsereg egy kém- elhárító osztaga a megszállt Sínal félsziget területén levő Arish városban foglyul ejtett, majd titokban egyiptomi te­rületre szállított egy izraeli ügynököt. Ali El Mogi, akit hamaro­san haditörvényszék elé állí­tanak. egyike volt. a megszállt területeken működő koílabo- ránsoknak Az egyiptomi kémelhárítók a vaksötét éjszaka leple alatt-szálltak partra El-Arish szomszédságában, ahol az A Magyarországnál vala­mivel nagyobb területen (109 ezer négyzetkilométeren) fek­vő, 4,4 millió lakosú közép­amerikai köztársaságot az el­maradottság és nyomor or­szágának ismerik. Nem min­dig volt ez így: egy évezrede még a magas kultúrájú maya indiánok birodalmának köz­pontja volt. A spanyol hó­dítás évszázadai után 1839- ben vált függetlenné. 1944 és 1954 között polgári demok­ratikus forradalom zajlott le az országban Jacobo A'rbenz vezetésével. Az USA segítsé­gével reakciós katonai junta dönti meg a haladó rend­szert és ismét korlátlan ha­talmat kap a három ameri­kai monopólium: a United Fruit Co., az International Railways of Central Ameri­ca és az Empresa Electrica de Guatemala. Ezek kezében vannak az ország kávé- és banánültetvényei, vasúti há­lózata, távközlése* kereske­delme, textil- és élelmiszer- ipara, energiagazdasága. Guatemala elmaradott, mo­nokultúrás mezőgazdasági ország. Főterménye és leg­főbb kiviteli cikke a kávé (a világtermelésben a 7. helyen) és a banán. Ásványkincsei a közlekedés elmaradottsága miatt jórészt feltáratlanok. Főbb bányászati termékei az ólomérc, horganyérc. króm­érc, antimon, kadmium, kén, kősó és csillám. Ipara jelen­téktelen. Külkereskedelmi forgalmának mintegy fele az USA felé irányul, de jelen­tős helyet foglal el az NSZK is. A szocialista országokkal nem kereskedik. 1952-ben földreform-tör­vényt hoztak az ültetvények szétosztására a szegénypn- rasztság között, a törvényt 1954-ben — a junta hata­lomra jutása után — vissza­vonták, csakúgy, mint a tár­sadalombiztosítási intézkedé­seket. A reakciós kormány­zat jelentősen csökkentette a munkabéreket is. Széles kör­ben alkali ázzak a gyermek­munkát: az ültetvények dol­gozóinak 20 százaléka 14 éven aluli. A közoktatásra jellemző, hogy 10 évnél idő­sebb lakosok 70—75 százalé­ka nem tud írni-olvasni. A nyomor és a nem ki­elégítő egészségügyi ellátás következtében magas a cse­csemőhalálozás (1000 élve születettre 91,3)4 az átlagos életkor mindössze 45—49 év. nap — 1921. február 2-a — programját. Vlagyimir Iljics szokása szerint 9 óra után néhány perccel jelent meg dolgozószobájában. Megnézte a postát, telefonált, meghall­gatta a titkár beszámolóját. Délelőtt 11 órától délután 2- ig részt vett a Népbiztosok Tanácsa gazdasági bizottsá­gának ülésén, amelyen a tü­zelőhelyzetről tárgyaltak. Délután 2-től 4-ig a Közpon­ti Bizottság Politikai Bizott­ságának ülésén volt. Tanács­kozás közben 3 órakor tele­fonüzenetet kapott a péter- vári kormányzóság titkárától arról, hogy a városban nincs élelem, tüzelő, ezért feszült a helyzet. Lenin azonnal vá­laszolt táviratban: „Tegnap a Védelmi Tanács úgy döntött, hogy 18,5 millió púd szenet kell venni külföldről. Az élelmiszer-ellátást' javítjuk, ma elhatároztuk, hogy még két szerelvény gabonát irá­nyítunk oda a Kaukázus­ból”. Ezen a napon Lenin átné­zett és aláírt több határoza­tot, amelyet a Népbiztosok Tanácsa, illetve a Munka- és Védelmi Bizottság készített elő. Ezek egyebek között in­tézkedtek arról, hogy szerel­jék le a Vörös Hadseregből a földmérő mérnököket, a geodétákat és a topográfuso- kat és bocsássák a Geodéziai Főigazgatóság rendelkezésé­re, az autóközlekedési szak­értőket irányítsák át a Leg­felső Népgazdasági Ta­nács gépkocsi-szekciójába; a leszerelt hajóépítő munkáso­kat és szakembereket küld­jék a hajógyárakba, ezekben vezessék be a természetbeni prémiumot; ellenőrizzék -a tüzelőfelhasználást, valamint a Donyec-medencében a szénrakodást és szállítást, hogy tüzelőt biztosítsanak Pétervárnak; hogy élelmiszert szállítsanak a Donyec-me- dencébe; vonják felelősségre egy intézmény apparátusát a bürokratikus módszerek mi­att. UGYANEZEN A NAPON Lenin részt vett a Népbizto­sok Tanácsának szűk körű ülésén, átnézte az OK(b)P KB határozattervezetét a szibériai föld. és élelmiszer­politikáról. Aláírta a Szibé­riáról szóló rejtjelezett táv­iratot. valamint a szűk kabi­netnek szóló jelentést a moszkvai lakáshelyzetről. Ljutlmilla Knnycckaja (Folytatjuk) egyiptomi felderítő szolgálat helyi emberei már várták őket. A várost a csoport va­lamennyi tagja úgy ismerte, mint a tenyerét, fgy knnnven és" zajtalanul közelítették meg EI'Mogi házát. A kopogásra, maga az izrae­li ügynök nyitott aitót. s még megszólalni sem volt ideje, mert a felderítők egy pillanat alatt lefogták és megkötöz­ték. A kis különítmény ezután a fogollyal együtt, vissznlopód- zott a tengerpartra, de egy izraeli őriárat feltűnése meg- akadátvozta őket abban, hogy eljussanak a várakozó egyip­tomi naszád fedélzetére, s íny kénvtelenek voltak rejtek- helvre vonulni. A megszállók hamarosan felfedezték F,1 Móni eltűné­sét. és hajszát indítottak el­rablóinak , felkutatására. A búvóhelv azonban megbízha­tó menedéket nvűjtott az ak­ció részvevőinek, akik tud­ták. hocv a naszád, minden eshetőségre számítva, még sokáig, minden ériéi megkö­zelíti a partot. Végül, a ne­gyedik nan éjszakáján sike­rült ismét észrevétlenül a partra jutniuk, s ezúttal za­vartalanul kapaszkodhattak fel a partra hívott naszád fe­délzetére. Perel a Iiaküraííélt S. B. Sírban pert indí­tott egy New York-i ki­adó ellen. Robert Kenne­dy halálra ítélt gyilkosa 2. millió dolláros kártérí­tést követel. Szerinte a Dutton kiadó „Sirhan Slrhan” című könyve olyan „elferdített és rá­galmazó kitételeket tar­talmaz”, amelyek hátrá­nyosan bejolyásolhatják kegyelmi kérvényét. Sir­han arra hivatkozik hogy a kiadóval kötött megállapodás értelmében jogábán állt volna a könyv lektorálása., Ostrom A dél-vietnami háború egyik legfontosabb csatája folyik a Dák Seang támasz­pont környékén — jelentette be kedden Saigonban az amerikai hadvezetőség. A dél-vietnami hazafiak egy hete Indították meg ost­romukat az amerikai csapa­tok és a saigoni kormányaia- kulatok kezén levő Dák Seang támaszpont ellen. Á francia ipar eredményeiről i Műszaki Blmkemuiatő Miskokon Mintegy százötven miskolci szakember kapott ízelítőt a francia kohászat és gépipar legújabb eredményeiből teg­nap, április 7-én. kedden dél­után, a Bartók Béla Művelő­dési Házban megtartott műszaki filmbemutatón. A bemutatót a Budapesti Fran­cia Műszaki és Tudományos Tájékoztatási Központ, az Or­szágos' Magyar Bányászát! és Kohászati Egyesület diósgyő­ri csoportja és a Gépipari Tudományos Egyesület DI- GÉP-csoportja rendezte. A filmek Ievetítése előtt a francia tájékoztatási központ képviselője ismertette az in­tézmény munkáját, célkitűzé­seit. Ennek az intézménynek — amely kormányközi meg­állapodás alapján jött létre — elsőrendű feladata a fran­cia és a magyar szakemberek együttműködésének elősegíté­se, a magyar szakembereknek a francia tudományos és mű­szaki eredményekről való tá­jékoztatása. A Miskolcon megtartott szakmai filmbe­mutató is ezt a célt szolgálta. A rövid bevezető után első­nek a magyar—francia tudo­mányos-műszaki együttműkö­dés eddigi eredményeit meg­örökítő hírndófilmet mutat­ták be. A francia ipar már eddig is közreműködött pél­dául a magyar földgázipar, a íelevízió-képcsőgyartás. a vil­la n ym ózd on y gy á r tás és az alumíniumipar fejlesztésében. Színes filmek mutatták be a francia vas- és acélgyártás, valamint az öntödék fejlett technológiai módszereit. A bemutató részvevői érdeklő­déssel figyelték a hőkezelés­ről és a korszerű vizsgálati módszerekről szóló filmeket A lakatellátásréi A KGM miniszteri érte­kezlete kedden megtárgyal­ta az Elzett Fémlemezipari Művek munkáját, a zár, la­kat, s egyéb Elzett-termé- kek gyártásának helyzetét. Megállapította, hogy a nö­vekvő termelés ellenére az Elzett-gyár termékeinek mintegy 70 százaléka még ma is hiánycikk. Zárból, lakat­ból, bútorvasalásból, de hú­zózárakból, fémszövetekből, benzinkannákból, evőeszkö­zökből is 25—30 százalékkal nagyobb az igény, mint amit a gyár ki tud elégíteni. A vállalat vezetői beszá­moltak Intézkedéseikről, amelyekkel viszonylag rövid időn belül lényegesen javít­ják a hazai ellátást. A gyár hatvanmillió forint hitelt ka­pott a zár- és lakatgyártás fejlesztésére. Iskolai napok a metsoesáti járásban Harmadszor rendezik meg a mezőcsáti járásban az isko­lai napokat. Április 6-án dr. Greiz László, a Mezőcsáti já­rási Tanács vb-elnökhelyet- tese nyitotta meg az április 17-ig tartó programsorozatot, majd Kiss Gyula, a budapesti továbbképzőrintézet igazgató- helyettese tartott előadást a szocialista iskolavezetés né­hány lényeges kérdéséről. Ugyancsak előadást tartott dr. Hetényi György, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője. Előadá­sában megyénk közoktatásá­nak 25 év alatt megtett fej­lődését vázolta. Több érdekes előadás hang­zik el a járási Iskolai napok időszakában. Az általános is­kolai oktató-nevelő munka pszichológiai megalapozottsá­gáról. .az anyanyelvi nevelés­ei nek áz óvodai életben játszott szerepéről és közoktatáspoli­tikánk időszerű kérdéseiről hangzik el egy-egy előadás. Ma, április 8-án pedig a ha­gyományos oktatási formák korszerűbb alkalmazásá­nak lehetőségeivel Ismerked­hetnek meg a járás pedagó­gusai. A III. mezőcsáti iskolai na­pok kapcsán a járás oktatás­ügyi holyzetének változását dokumentáló kiállítás is nyílt a járási művelődési központ­ban. Guatemala

Next

/
Oldalképek
Tartalom