Észak-Magyarország, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-04 / 79. szám
XiS^ i VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKi A MAGYAR S70CIAI ISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MFGVFI BIZOTTSÁGÁNAK IAPIA XXVI. évfolyam, 79. szám Ara: 1 forint Szombat, 1970. április 4. Hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából pénteken ünnepi ülést tartott az országgyűlés. Részt vett az ülésen Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP KB első titkára; Fock Jenő, a kormány elnöke. Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A földszinti páholyokban helyet foglaltak a felszabadulási ünnepségekre hazánkba érkezett küldöttségek: L. I. Brezs- nyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára vezetésével a szovjet; Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára, az NDK Államtanácsának elnöke és Willi Stoph, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, az NDK miniszterelnöke vezetésével az NDK; dr. Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságának első titkára vezetésével a csehszlovák; Józef Cyrankieivicz, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnöke vezetésével a lengyel; Ivan Mihajlov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a miniszterta nács elnökhelyettese, harí - seregtábornok vezetésével a bolgár párt- és kormányküldöttség; Fadilj Hodzsa. a szövetség tanácsának, a JKSZ elnöksége végrehajtó irodájának tagja vezetésével a jugoszláv küldöttség; Emil Bod-.aras, a Román KP Központi Bizottsága végrehajtó bizottságának és állandó elnökségének tagja vezetésével a román párt- és kormányküldöttség; Franz Muhri. az Osztrák Kommunista Párt elnökének vezetésével az osztrák pártküldöttség. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja. Az ünnepi ülést — a Himnusz hangjai után — Kállai Gyu la, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Üdvözölte az ünnepi ülés valamennyi részvevőjét, majd felkérte Kádár János elv- társat, tartsa meg ünnepi beszédét. Ezután hosszan tartó, nagy taps közben Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára emelkedett szólásra. Kádár János elvtárs ünnepi beszéde Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! Kivételes alkalomból, ünnepi ülésre jöttünk ma ösz- sze. Mindenekelőtt engedjék meg, hogy ebben az ünnepi órában én is köszöntsem legfelsőbb törvényhozó testületünk, az országgyűlés tagjait, kedves külföldi vendégeinket, az ülés minden részvevőjét. Innen, az ország házából köszöntőm népünk minden fiát és leányát; minden honfitársunkat. Külön köszöntőm, túl határainkon, a nagy szovjet népet, a szocializmust építő népeket, a nemzetközi munkásosztályt, a testvérpártokat, a népi Magyarország minden barátját — kezdte beszédét Kádár János elvtárs, majd így folytatta: A létéért küzdő emberiség, a világ és Európa népei számára a második világháború véres napjainak sorából nem emelkedett ki különösebben az 1945-ös év áprilisának negyedik napja. A magyar nép számára azonban az a nap különleges jelentőségűvé, újkori történelme nagy, sorsdöntő fordulatának kezdetévé vált. Azon a napon űzte ki hazánk területéről a diadalmasait előretörő szovjet hadsereg az utolsó hitlerfasiszta megszálló csapatot, s adta tudtul a világnak : Magyarország felszabadult! Hála a felszabadítóknak Április 4-e a mi számunkra nagy évforduló, naptárainkban minden évben pirosbetűs ünnep, a Magyar Nép- köztársaság hivatalos, állami ünnepe. Ez a nap a magyar nép számára a felszabadulás napja volt, s az marad örökre. Ezen a napon felszabadulásunkat, nemzeti függetlenségünket, népünk hatalmát ünnepeljük, szocialista forradalmunk nagy vívmányait értékeljük. Nemzetünk e nagy ünnepén, gondolatban egy pillanatra felidézzük a távoli, régmúlt időket, egymást követő sok-sok nemzedék küzdelmes harcainak emlékét. Századokon át folyt váltakozó szerencsével a harc a nemzeti függetlenségért, a Habsburg-elnyomás, a német imperializmus és más hódítók állandó fenyegetései ellen. Az elnyomottak és meg- alázottak legbátrabbjai sokszor felkeltek a dolgozó ember, a nép nagyobb darab kenyeréért, jogaiért és felszabadításáért. Negyedszázaddal ezelőtt a népek szabadságának legkövetkezetesebb harcosai, Lenin fiai, a Szovjetunió Vörös Hadseregének katonái jöttek el hozzánk, s áldozatos harcokban űzték ki hazánk földjéről népünk leigázóit, a megszálló fasiszta erőket. Sok szovjet harcos öntözte vérével a magyar földet, s adta életét népünk szabadságáért. Mély és el nem múló hálát érzünk a szovjet nép iránt a hallatlan áldozatokért. Soha nem feledjük: felszabadítónk a Szovjetunió! A szovjet hadsereg oldalán küzdöttek a már felszabadult más népek fiai is. Kegyelettel gondolunk azokra a bolgár, jugoszláv, román harcosokra, akik vérüket ontották, életüket áldozták Magyarország felszabadításáért; emlékezünk azokra az angol, amerikai és más nemzetiségű katonákra, akik ugyancsak harcoltak és elestek Magyar- ország területén a fasizmus •ellen vívott hősi küzdelemben. A második világháborúból, a reakció csalódására, a Szovjetunió politikailag, morálisan és katonailag hatalmasan megerősödve került ki. A fasiszták elleni hősies harcban minden országban megnövekedett a kommunista pártok befolyása és ereje, fellendült a különböző antifasiszta és demokratikus erők harca, az elnyomott, gyarmati népek felszabadító mozgalma az egész világon. Mindez jelezte, hogy a fasizmus elleni háború győzelmes befejezése után a világ nem térhet, és nem tér vissza a háború előtti állapotokhoz, az emberiségnek előbbre kell lépnie. Utat mutatott a part A magyar nép a hátráló hitlerfasiszták vereségeinek idején, a fasizmus feletti végső győzelem közeledtével, egy viszonyiag kedvező világhelyzet érlelődésének időszakában szabadult fel. De a magyar kommunistákra és más haladó erőkre, a népre hatalmas feladatok vártak, mert a helyzet hazánkban elképzelhetetlenül súlyos volt. A felszabadulást közvetlenül követő időszak rendkívül bonyolult és sokrétű feladatainak, a romok eltakarításának, a termelés beindításának, az ellátás megszervezésének, a közlekedés helyreállításának megoldása mindenekelőtt a nép talpraállitását, önbizalmának visszaadását, a társadalom szétzilált erőinek elemi megszervezését, egy új, demokratikus hatalom, szervezett állam megteremtését kívánta meg. A tömegek mozgósításához világos utat mutató vezető erőre volt szükség. Ezt a politikai erőt társadalmunkban a fasizmus negyedszázada alatt betiltott és üldözött, de mindvégig elszántan harcoló kommunista part képviselte, amely az összes hazafias erő tömörülését, a társadalom demokratikus átalakításának szükségességét hirdette. Arra hívott fel, hogy' a nép összefogásával, aktív harcával és munkájával, a reakciós erők szétzúzásával teremtsünk új hazát. Vallotta: Mohács óta nem volt ilyen súlyos helyzetben az ország, mindennek ellenére — ,.I,esz magyar újjászületés .. Az építőmunkához azonban biztosítani kellett a külső, nemzetközi feltételeket is. A Szovjetunió a magyar népet felszabadította, és segítette Magyarországot a békekötésre irányuló törekvéseiben, abban, hogy a legyőzött ország rövid időn belül visz- szanyerje szuverenitását. A Szovjetunió volt a magyar nép történetében az első nagyhatalom, amely a mi kis országunkat egyenjogúként kezelte, barátságába fogadta, majd szövetségeseként szerződést kötött vele. A legjobbkor jött az az anyagi segítség is, amelyet népünk a Szovjetuniótól a felszabadulás után nyomban és olyan időben kapott, amikor a szovjet nép sem a fölöslegből adott, Nem lehel szavakban kifejezni annak a sokoldalú támogatásnak nagyságát, erkölcsi, politikai értékét, amelyet a Szovjetunió országunknak, népünknek nyújtott. Megteremtettük a népi hátúimat Kádár elvtárs a továbbiakban a demokratikus társadalmi rend megteremtésével foglalkozott, majd így folytatta: Az a fejlődés, amely a fel- szabadulást követő években Magyarországon végbement, bebizonyította, hogy ha van világos cél, ha van megfelelő vezetés, ha minden haladó erő összefog, a felszabadult nép ereje minden ellenállás, minden nehézség leküzdésére képes. Munkásosztályunk, népünk az új világ megteremtéséért folytatott kemény osztályharcban, a bányák, a bankok és a gyárak államosításával a nagytőkések, a földosztással a nagybirtokosok hatalmának gazdasági, társadalmi alapjait megsemmisítette. A demokratikus és szocialista forradalmi célokért a reakció erőivel vívott állhatatos harc, és az áldozatos, kemény munka eredményeként a felszabadulást követő (Folytatás a 2. oldalon) ■ Győzelemre vittük a szocialista forradalmat
