Észak-Magyarország, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-30 / 100. szám

Csütörtök, 1970. áprifis 30. cSZAK-MAGYARORSZÄG 3 Iprl iiiiioto Sil M piaci előrejelzések és megkötött szerződések arra utalnak, hogy a tőkés piaci konjunktúra ko­hászati termékek vonatkozá­sában tovább tart. Ennek megfelelően várható, hogy az export volumene tovább emelkedik a kohászati ter­mékeknél. A magas kereslet hatására az elmúlt évben el­ért árakat is előreláthatólag tartani lehet. A kohászati üzemek tovább kutatják az értékesítés bőví­tésének lehetőségeit. A ter­melési kapacitások lehetősé­get nyújtanak arra, hogy ko­vácsolt termékekből is bővít­sék piacukat. Ugyanakkor a jelenlegi vevőkön kívül to­vább akarják szélesíteni ve­vőkörüket különösen a fej­lődő országok köréből, ahol az információk szerint jelen­tős piaci igényekkel számol­nak. Az export további bővíté­se ' azonban anyagellátási problémákat vet fel. A kohá­szati alapanyag csaknem tel­jes egészében import eredetű. Áz alapanyagot a vállalatok hosszú lejáratú államközi szerződések keretein belül, döntő részben szocialista or­szágokból biztosítják. Az ex­port növekedése újabb im­portanyagok beszerzését vonja maga után, ami dollár viszonylatú beszerzéseink nö­vekedését is jelentheti egyút­tal. Éppen ezért nagyon lé­nyeges, hogy olyan készter­méket exportáljanak kohá­szati üzemeink, ahol az im­portanyagok ára a munka- igényes késztermékek árában jövedelmezően megtérül. Nem várható jelentősebb fejlődés folyó évben a gép­ipari export vonatkozásában. A Diósgyőri Gépgyár export- termékeinek döntő hányadát szocialista piacokon értéke­sítette a múltban. Dollár vi­szonylatú értékesítés döntő­en a fejlődő országok felé irányult. A fejlett nyugati országokba irányuló kivitel eddig sem volt jelentős a vállalatnál. Az export előre­jelzések szerint a konverti­bilis devizák aránya- azonban 1970-ben emelkedő tendeciát. mutat. A gépipari export tovább­fejlesztése sok problémával terhes. A Diósgyőri Gépgyár egyedi gépgyár és rendkívül széles a gyártmányskálája. Ennek következtében a mű­szaki fejlesztés elaprózott és meglehetősen kevés olyan exporttermékkel rendelkezik, amely a nyugati piacokon, mind a műszaki partnerek, mind az ár tekintetében ver­senyképes lenne. Egyik leg­nagyobb volument képező exportterméke a vasúti ke­rékpár kivitele a megválto­zott külföldi technológiai igé­nyek miatt erősen csökken. Á vállalat ugyanis a fejlett országok által keresett mo- noblokk-tárcsás kivitelt nem tudja gyártani és az előállí­tási költsége is meghaladja a külföldi piacokon elérhető árat. így a vasúti kerékpár kivitele a gazdasági reform bevezetése óta — amióta a vállalat nyereségérdekeltsé­gét érinti a veszteséggel el­adott termék és nem a költ­ségvetést — állandóan csök­ken. jja gépipari termékek szá­llj mára eddig kiegyensú­*™ lyozott piacot jelentett az államközi szerződések alapján biztosított szocialista piac. A jövőt illetően azon­ban komoly erőfeszítésekre van szükség, hogy az inten­zív fejlődés szakaszába \ lépő KGST-országok részére a vi­lágszínvonalnak megfelelő termékeket tudjon exportál­ni a megyei gépipar. Igen számottevő, eddig kellően ki nem használt fej­lődési lehetőség előtt állnak megyénk vegyipari üzemei. A vegyipari export eddig is szá­mottevő volt megyénkben. Az ammóniát döntő részben nyugati országok részére ex­portáltuk, míg a festékter­mékeknek a Szovjetunió volt a legnagyobb felvevőpiaca. Az ammóniaexport azonban csak ideiglepes volt, s most a műtrágyagyári kapacitá­sok bővítése után az ammó­nia hazai felhasználásra ke­rül. Ez egyébként fizetési mérlegünk szempontjából is rendkívül előnyös, mivel a mezőgazdaság műtrágya-igé­nye igen magas és a hazai előállítású nitrogénműtrágya termelésének fokozása im­portigényünket csökkenti. Az ammónia hazai felhasználása mellett szól az is, hogy a mű­trágyának világpiaci ára kö­zel háromszorosa az ammó­niának, A vegyipari export továb­bi fejlesztése a festékgyártás és az Északmagyarországi Vegyiművek által előállított különféle műanyagtermékek növelése révén látszik leg­reálisabbnak. 1970-re a Tiszai Vegyikombinát mintegy 40 százalékkal akarja tőkés ex­portját növelni műgyantából és különféle műanyag-termé­kekből. Ugyanakkor igen élénk érdeklődés mutatkozik nyugati országok részéről is a vállalat által gyártott külön­féle vegyipari gépek és al­katrészek iránt. További nö­vekedéssel lehet számolni a szocialista relációjú festék­exportnál is. A Borsodi Ve­gyikombinát a cseppfolyós klórból tudja számottevően bővíteni exportkapcsolatait. Egyelőre a pvc-granulátum- nál részben a hazai felhasz­nálás szükséglete, részben külföldi piaci problémák fé­kezik az export növelését. M vegyipari export nö­velése maga után von­ja az importanyagok beszerzésének emelkedését is. Az alapanyagok jelentős hányadát tőkés piacokról szerzik be. Ez a * beszerzés — a piaci konjunktúrának megfelelően — áringadozás­nak van kitéve. Az utóbbi években az árak emelkedő irányzatot mutattak és az anyagbeérkezés sem volt üte­mes. Ez a körülmény — kü­lönösen az Északmagyaror­szági Vegyiműveknél — több esetben termelési problémá­kat okozott. Oláii László, a Külkereskedelmi Bizottság vezetője (Folytattuk) A magyar vegyipar fontos bázisa Kettős kitüntetés a TVK-ban tizembe helyezése, iUctve a folyamatos termelés megkezdé­se óta eddig minden évben kitüntették a Tiszai Vegyikombi­nátot. Háromszor vették át az élüzem, egyszer a kiváló vál­lalat kitüntetést, most pedig az 1969. évi munka kiváló ered­ményeinek méltó elismerése a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaja. A szolnoki Tiszamenti Ve­gyiművek küldöttsége hozta el Leninvárosba a díszes se­lyemzászlót. amelyet elismerő szavak kíséretében dr. Lé­mre!?. Ferenc nehézipari mi­niszter nyújtott át Huszár Andor igazgatónak. Jelen volt az ünnepségen, és az el­nökségben foglalt helyet Gál László, a SZOT titkára, Doj- csák János, a megyei párt- bizottság titkára. Goór Nagy Sándor, a Magyar Vegyipari Egyesülés elnöke. Az ünnepség mérföldkövet jelent a kombinát történeté­ben. Nemcsak a vörös ván­dorzászlót nyerték el, hanem a szocialista munka vállalata megtisztelő címet is, amelyet a nehézipari miniszter és a VDSZ elnöksége adományo­zott a kombinátnak. Ebben az eredményben, a nagy meg­tiszteltetésben 4400 dolgozó kiváló munkája, igen sok kéz demónyezése, a munkaver seny és a szocialista brigád • mozgalom eredményei tük­röződnek. A TVK-ban öltek a gazdaságirányítási rendszer nyújtotta lehetőségekkel, bát­ran kezdeményeztek, nem , riadtak vissza az ésszerű koc­kázatvállalástól­A kettős kitüntetés átyéw le alkalmából Huszár Andor igazgató elmondotta az Észak- Magyarországnak: a TVK fejlesztési programja jelen­tős állomásához érkezett. Ho- marosan továbbfolytatják az etiléngyár próbaüzemelteté- , séf, s ez döntő jelentőségű az egész kombinát további mun­kájának szempontjából. Az a célkitűzésük, hogy az év má­sodik felében már termelje­nek polietilén granulátumot, és mielőbb elérjék a gyár ka­pacitásának maximális ki­használását. Döntően fontos a műanyagíeldogozó gyár bőví­tése is. A polietilén porgyár­tó berendezés üzembe helye­zésével megszüntetik a tőkés importot, és biztosítják vala­mennyi hazai felhasználó igényeinek fejlődését. Gratuláló szavaiban a TVK és az egész leninvárosi tér­ség hatalmas fejlesztéséről, további lehetőségeiről szólt dr. Lévárdi Ferenc nehézipa­ri miniszter is, midőn nagy taps kíséretében átnyújtotta a vörös vándorzászlót. A le­ninvárosi hármas komplexu­mon belül előirányzott ole- finmű építése az egész ma­gyar vegyipar és műanyag­ipar szempontjából rendkívü­li jelentőségű. A vegyipari ■ lanyagok tömeges gyár- ás:- .ak megi ndítása alapvető feltétele a népgazdaság ke mizálási p ogramjának. Ez pedig csak a kőolajipar és a petrolkémia komplex fejlesz­tésével valósítható meg. Mél­tatta a kombinát munkáját, és meleg hangon gratulált Do j csak János, a megyei pártbizottság titkára. Természetesen, ahol a gaz­dasági eredmények ilyen ki­magaslóak, ott nem marad el a megfelelő erkölcsi, anyagi elismerés sem. A tegnapi ünnepségen 121 kiváló dolgo­zó kitüntetést adományoztak az arra érdemes dolgozóknak, és összesen több mint 800 ezer forint pénzjutalmat osz­tottak ki. O. M. mmkz tapasztalatai III. laairssssi szegemében végzik a unkát EGY PÁRT erejét soha­sem a tagok létszáma dönti el. Ennek el­lenére a Magyar Szocialista Munkáspárt alapszervezetei - nek egyik fontos feladata, mint ahogy a szervezeti sza­bályzat is előírja, állandóan erősíteni a jpárt sorait. Alap­szervezeteink ezt teszik. A pártba azonban nem akárki kérheti a felvételét. Minden esetben egyéni elbírálás alapján történik a felvétel. A IX. kongresszusig volt a pártban tagjelöltségi idő is. Emlékezhetünk rá: a javas­lat körül akkoriban megle­hetősen széles körű vita bon­takozott ki. Érvek hangzottak el a tagjelöltseg eltörlése melleit és ellene is. A ja­vaslat ellenzői a „felhígulás­tól” féltették a pártot, széles „kapunyitásnak” tekintették a szervezeti szabályzat módosítását. Jóindulat­ból fakadó aggályok vol­tak ezek, lényegében a pán féltése diktálta őket. A 38 ezer tagjelölt ügyének rendezésében tanúsított elvi következetesség volt az első megnyugtató válasz az aggo­dalmaskodóknak. Meggyő­ződhettek róla: a mérce item változott, változatlanul igé­nyes, körültekintő az elbí­rálás, hiszen a pártszerveze­tek több mint két és fél ezer tagjelöltet nem tartottak al­kalmasnak a párttagságra. Megnyugtatók voltak a me­gyei adatok is. S mi a helyzet megyénk­ben e területen? Erre adott választ az MSZMP Borsod megyei Végrehajtó Bizottsá­gának ülése. A megyei párt- szervek az elmúlt 3 ev során több olyan intézkedést tel­teit, amelyek megfeleltek a IX. koijgpesszus és a megyei pártértpkezlert "határozatának. A végrehajtó bizottságok félévenként, évenként tár­gyalták a- tagfelvételi mun­kát, az öthónapos pártiskola tematikájában megfelelő he­lyet kapott a tagfelvételi munka elvi, módszertani kér­désének oktatása. A Politikai Bizottság és a titkárság 1963. november 27-i állásfoglalá­sának, valamint december 2-i határozatának szellemé­ben 15 közbeeső pártbizott­ság kapott önálló tagjóváha­gyási és fegyelmi jogkört, rendezve a pártszervezetek koordinációs jogát. Az alsóbb pártszervezetek és pártszervek jól szervezték a tagfelvételi munkát. A megyei párt-vb 1967. augusz­tus 11-i határozatának sike­res végrehajtása érdekében minden végrehajtó bizottság konkrét intézkedési tervet fogadott el, ennek megfele­lően félévenként értékelik a tagfelvételi munka tapaszta­latait, havonta titkári érte­kezleteken, tanfolyamokon Értékelték a tsz-ei* gazdái kodási versen vél A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága megtárgyalta a dél-borsodi, az észak-borsodi és a Hernád menti termelő­szövetkezetek területi szö­vetségének a termelőszövet­kezetek gazdálkodási verse­nyével kapcsolatos írásos elő­terjesztését. A rangsorolás szerint az alábbi termelőszö­vetkezetek kerültek az élvo­nalba. A dél-borsodi szövet­ségnél a mezőkeresztesi Aranykalász Tsz első, a cse­répfalui Aranykalász Tsz második, az alsözsolcai Üj ! Élet Tsz harmadik helyet nyerte el. Az észak-borsodi szövetségnél a sajógalgóci Petőfi Tsz első, a sajópüspö­ki Sajóvölgye Tsz második, a bódvaszilasi Béke Tsz har­madik helyezés. A tokaj­hegyaljai szövetségnél a ke- nézlői Dózsa Tsz első, a sá­toraljaújhelyi Üj Erő Tsz második, a prügyi Tiszámén!; Tsz harmadik lett. Minden területi szövetség­nél az első helyezettek lő ezer, a második helyezettek 10 ezer, míg a harmadik he­lyezettek ötezer forint juta­lomban részesülnek. Elismer, oklevélben részesítették a bükkábrányi Béke, a tisza- szederkényi Szőke Tisza, a mezőkövesdi Kossuth, a nagy- barcai Dózsa, a vndnai Egyetértés és az edelényi . Alkotmány Termelőszövetke­zetet. A jutalmak és az oklevelei: kiadására a közeli napokban kerül sor. foglalkoznak a tagfelvételi munka elvi, módszertani kér­déseivel. A pártszervezetek megkapták a KB PTO-ja ál­tal készített útmutatót, hogy a kérelmezővel még a tag­felvétel előtt megismertessék a tagfelvétellel és párttag­sággal járó kötelességeket, jogokat, A pártépítési mun­kabizottságok is rendszere­sen foglalkoznak a tagfelvé­teli munka tapasztalataival. AZ INTÉZKEDÉSEK segítették a pártépítés, a tag­felvétel elveinek egységes és helyes értelmezését, alkalma­zását. Végső soron növeke­dett a párt vezető szerepe, erősödött a párt egysége. A módosított szervezeti sza­bályzatban foglaltak alkal­mazása növelte az ajánlók, a pártszervek, valamint a tó- megszervezetekben dolgozó kommunisták, a KlSZ-szer- vezetek felelősségérzetét. Így több ajánló pl. a munkahe­lyi környezeten kívül a lakó­helyi és családi viszonyokat is megvizsgálja. Különösen elterjedt ez a módszer a mezőcsáti, a sátoraljaújhelyi, az encsi járásban, Özd vá­rosban-és a BAÉV-nél. A tö­megszervezetekben és tö­megmozgalmakban — főleg a KISZ-ben és szakszervezet­ben — egyre több párton- kívülit nevelnek párttagnak méltóvá. A pártba felvett KlSZrtagok 63,2 százalékát KISZ-taggyülésen ajánlották. A KISZ-tagok ajánlására fő­leg a miskolci, az ózdi, a sá­toraljaújhelyi járásokban, az ipari üzemekben az a jellem­ző, hogy a fiatalok felelősség^ gél teszik meg észrevételei­ket, javaslataikat. Fokozódott és tervszerűbb lett a párton kívüli munkásőrök párttaggá nevelése. Javult a pártbizottságok, a csúcs vezetőség munkamód­szere és a tagság felelőssége, vezetőségi üléseken beszél­getnek addigi munkájukról a tagfelvételüket kérőkkel, és csak ezután terjesztik a ké­relmet a taggyűlés elé. A taggyűlésen a párttagság kri­tikusan vizsgálja a pártba belépők szándékát. Több alapszervezet a felvett párt­tagokat pártmcgbizatással látja el, melynek leggyako­ribb formái a KISZ-ben. szakszervezetben való tevé­kenység, Kossuth-kiadvá- nyok, pártlapok terjesztése, szocialista brigádok patroná- lása. A pártmegbízatások teljesítését aztán rendszere­sen ellenőrzik. A tagfelvételi munka meg­felelő színvonalát mutatja, hogy a IX. kongresszus után közvetlen párttagnak felvet­itek közül megyénkben mind­össze 49-et kellett pártfegyel­mi úton felelősségre vonni. Ez a felvettek 0,46 százalé­ka. örvendetes, hogy a me­gye párttagsága a IX. kong­resszus óta egyenletesen gya­rapodott, 3 év alatt 73SS új tagot veitek fel a páriszer­vezetek. Párttagoknak leg­nagyobb számban fizikai dol­gozók. jelentkeznek. A párt vonzóerejét tükrözi, hogy a IX. kongresszus óta felvett, párttagoknak több mint 80 százaléka 40 éven aluli. Az újonnan felvett párttagok között növekedett a maga­sabb színvonalú, általános műveltséggel rendelkezők aránya. A megyei párl-végrehnjtó- bizottsági ülés rámutatott a gondokra is. Van olyan párt- szervezet, ahol még nem. for­dítanak elég figyelmet a tag- felvételi munkára, mondván: „elegen vagyunk”, vagy na­gyon megemelik a követel­ményeket a pártba lépni szándékozók felé. A vallásos befolyású területen is többet kell tenni a párt építést ille­tően. VALAHÁNYSZOR a párt- bizott­ságok, pártalapszervczBtek a tagfelvételi munkát vizsgál­ják, mindig abból kell kiin­dulniuk — mutattak rá a végrehajtó bizottsági ülésen a hozzászóló elvtársak —, milyen összefüggés van a pártszervezet tekintélye, be­folyása, vonzereje és a párt­tagok számának növekedése között. Ha valahol elmarad­nak az új felvételekkel, ott nem egyszerűen csak szerve­zeti hibákat kell keresni, ha-' nem a pártszervezet munká­jának egészét kell elemezni. Mindez rendkívül fontos a pártépítő munka helyzetének megértéséhez, s megjavítá­sához. Feclar László Kokiüaíér az Ózdi Kohászati filmekben o" : ,'.A» *.xv 4 ; v, **. .*?'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom