Észak-Magyarország, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-03 / 78. szám
Petitek, 197U. cpniis 4, ÉSZAK-MAűYARORSZAÜ 5 v Veszélyben u házikeriek: Sok a galagonyalepke A legfontosabb növényvédelmi teendők A hosszúra nyúlt tél miatt országosan mintegy háromhetes „késése” van a mezőgazdaságnak. Megyénkben is hasonló a helyzet, sőt. az északi részeken még lassúbb volt a kitavaszodás. Éppen ezért az eddiginél is nagyobb gondot kell fordítani a növényvédelmi munkákra. — Melyek most megyénkben a legfontosabb növény- védelmi teendők? Nádler Miklóstól, a megye növény- védelmi főfelügyelőjétől kértünk választ a kérdésre. — A házikertekben és a szórványterületek gyümölcsfáin a mechanikai védekezést és a lemosó permetezést kell szorgalmazni. Igen nagymérvű a házikertekben a galagonyalepkék és az arany- farú pillék fertőzése. Ahol nem történik meg idejében a védekezés, ott veszélybe kerül a kertek termése. — A nagyüzemekben, ahol a gyengébb őszi vetések és a hosszú tél miatt ritkák lesznek a kalászosok, minél nagyobb területen kell vegyszeres gyomirtást alkalmazni. A munkatorlódások miatt, az elmaradt fej trágyázások helyett ajánlatos a gyomirtással kapcsolatos karbamidos fejtrágyázás szorgalmazása. A kukoricatermesztés önköltségeit is csökkenti a vegyszeres gyomirtás. Különösen indokolt ez azokban a gazdaságokban, ahol kevés a kézi munkaerő. — A fontos teendők közé tartozik a pocok- és hörcsög- fertőzött területek felmérése, valamint az irtáshoz szükséges Arvalin és szénkéneg beszerzése is. Ötmillió i a salakhányórólj A kohászatok salakhányói- i ról sok értékes nyersanyagot ! lehet „kitermelni”. Ilyen kin- i csesbánya az Ózdi Kohászati Üzemek salakhányója is. A j Borsod megyei M>.I Válla- j lat az idén nagy mennyisé -1 gű, még használható salaktéglát akar kimenteni erről a halnáról. A számítások szerint több mint kétszáz vagon értékes anyagot menthet meg brigádjuk a népgazdaság számára. Ü&lethá:% Szirmán Befejezéshez közeledik a szirmai üzletház építése. A! miskolci fogyasztási szövetkezet és a II. kerületi 'fa- j nács összefogásával létesí- j tett, korszerű önkiszolgáló j élelmiszerboltot és a szom-1 szédos presszót május 1-én szeretnék megnyitni. A csaknem egymillió forintos létesítményt saját építőrészlegével építette a Miskolci ÁFÉSZ. Minőség és ár iNEB-vizsgálat a fogyasztók érdekében Cikkünk nyomán ' Rendeződött a panaszos munkaviszonya A jó munka jutalma: alacsonyabb munkakör...? című riportunkban a közelmúltban ismertettük Bárdos Istvánná munkaügyi problémáját. A húszéves íiatalasz- szony ötödik éve dolgozik uz ózdi kórházban. Kezdetben a konyhán segédkezett, de felfigyeltek szorgalmára, és hamarosan segédasszisztens lett az ÓKÜ egészségügyi szakrendelőjében. Szabad státusba került, szerződéssel. Felcsillantották azonban előtte a reményt; ha elvégzi az egészségügyi tanfolyamot, véglegesítik. Fogászati szakon viszont nem indult tanfolyam, tehát önhibáján kívül nem végezhette el. Munkájával így is mindvégig elégedettek voltak, s félévenként újra meg újra meghosszabbították szerződését, öt év telt el így, bizonytalanságban .. A bizonytalanság érzését még fokozta,” hogy a szerződést többször csak késve újították meg. igaz, közben ő tovább dolgozott. (A Munka Törvénykönyve szerint ez már automatikusan véglegessé változtatja a dolgozó munkaviszonyát.) Az ő esetében erről azonban szó sem volt! Sőt, bármennyire is igyekezett munkáját kifogástalanul elvégezni, nem illethették meg azok a jogok, amelyeket a folyamatos munkaviszony biztosít. Az elmúlt év nyarán Bár- dosné végül is a kórház munkaügyi döntőbizottságánál kereste igazát. Érdemi határozat helyett azonban ráijesztettek, s visszavonatták vele panaszát. Az ügyészségnek kellett közbelépni a törvényesség megóvása érdekében, így, csupán másodszorra hozott érdemi határozatot a döntőbizottság, mely szerint Bárdos Istvánná munkaviszonyát az elmúlt év szeptemberében véglegessé változtatták. Az ózdi kórház igazgatófőorvosa nem fellebbezte meg a munkaügyi döntőbizottság határozatát, de nem is ismerte el kötelezőnek. Decemberben a határozatot felülbírálva. újabb szerződést írattak alá a panaszossal, mert a kórház igazgatója csak abban az esetben ismerte volna el véglegesnek Bárdosné munkaviszonyát, ha alacsonyabb, takarítói munkakörbe helyezi. A tét ez esetben a húszéves fiatalasszony gyermekgondozási szabadságának jogosultsága volt... Bíráló cikkünk megjelenése után a kórház igazgató-főorvosa — a döntőbizottság határozatának megfelelően — véglegessé változtatta Bárdos Istvánná munkaviszonyát. Az ügy tehát hosszas huzavona után rendeződött Általános tapasztalat — kiki a saját gyakorlatából tudja —, hogy jó néhány közfogyasztási cikk minősége és ára körül nincs mindig minden rendben. Éppen ezért indította meg a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság azt a széles körű, országos vizsgálatot, amely a kötő-szövő-, a ruha-, a bőr-, a cipő-, a pamut- és a gyapjúipari, valamint a rövidáru és fémtömegcikk termékek, végül az építőipari anyagok forgalmazásában keresi hol, miben és mennyire szenvednek csorbát a lakosság érdekei. Három szakaszban Nálunk, Borsod megyében az elmúlt évek során az építőipari anyagokkal kapcsolatban érkezett a legtöbb panasz a Népi Ellenőrzési Bizottsághoz. így a vizsgálat e területen kezdődött meg. Három szakaszában a következő kérdésekre keresik a választ: A kereskedelmi és az ipari vállalatok munkája , an miként érvényesül az alapelv, hogy megfelelő minőségű termékek kerüljenek forgalomba? Betartják-e a fogyasztók érdekeit védő sza- j bályokat? Hatékonyan mű-! ködnek-e a minőségvédelmi | rendszerek? Kifejezésre jutnak-e a minőségváltozások az árakban? Hogyan érvényesül a vállalati, termelői felelősség a minőségben? Miként szolgálják a különböző technológiai folyamatok a szabványok betartását? Milyen formában érződik a minőség- változás a vállalatok árpolitikájában? Nyíltan jelenik-e meg a fogyasztók előtt a termékek minősége? Megfelelő-e a különböző ipari vállalatoknál az anyagi ösztönzés a minőségi követelmények betartására? Tettek-e intézkedéseket a megyei és városi tanács kereskedelmi, szakigazgatási szervei az áruk minőségének védelmében? Gondoskodtak-e arról, hogy a fogyasztók megfelelő tájékoztatást kapjanak vásárlói jogaikról, s ezek érvényesítésének módjáról? Kezdeményeztek-e a szükséges esetekben gazdasági bírságolási eljárást? Kereskedelem. ipar Mint korábban már említettük, a megyei Népi Ellen őrzési Bizottság a felsorolt kérdéseket három szakaszban vizsgálja. Először a kereskedelemben, a TÜZÉP és az ÁFÉSZ-ek telephelyein. Ezt követően az iparban, az Északmagyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalatnál, a Beton- és Vasbetonipari Müvek zsolcai és miskolci gyárainál, valamint a házgyárnál, végül a megyei és a városi tanács kereskedelmi és szakigazgatási szerveinél. A vizsgálat konkrétan a tégla- és cserépfélék, a vasbet j „(odrászkomhináC* Miskolcon Sok száz család lakik a Szentpéteri-kapui lakónegyedben. A szolgáltatással kapcsolatos igényeik kielégítésére a városi tanács szolgáltatóházat épített. Ennek egyik részét — minden különösebb ünnepség nélkül — a női, férfifodrászok, kozmetikusok vették birtokukba. Iteinis Sándorné, a Borsod megyei Fodrász Szövetkezet elnöke elmondotta, hogy március 31én volt a műszaki átadás, és a dolgozók már a következő nap munkába álltak, hogy kielégíthessék az április 4-i ünnepségre készülő lakók fodrászati, kozmetikai igényét. A kombinátban 2t) — nagyrészt fiatal — szakember dolgozik. S a 175. részleg dolgozói úgy határoztak, hogy szocialista brigádokat alakítanak, az ismert hármas célkitűzés szerint igyekszenek munkálkodni. Beszélgetés a sötétben JÓSÁGOS asszonyarc, törékeny, munkában megrokkant termet. Fakó kendősátra alól beszél, szeméből hiányzik a fény, de ha volna is, mind elnyelné a vastag szemüveg, ínint a gonoszság a reményt. — Húsz éve született a lányom. Harmadnap, amikor az ápolónő megmutatta, már alig élt. Megmondták minden kertelés nélkül, hogy nem marad meg. Legalább a szemét szerettem volna látni, de meg sem mazdult a pólyában. Sírva fakadtam, alig tudtak megvigasztalni. Erre a gyerek felnyitotta a szemét, szép fekete szemei voltak. / Ketten maradtak a szobában, amikor a kicsit elvitték. A másik asszony azt mondta, kár volt felsírni a gyereket, mert aki így jön vissza az életbe, az a legboldogabb pillanatában hal meg. — Sohasem felejtem el annak az asszonynak az arcát. Olyan volt. mint egy boszorkány. — Hát milyenek a boszorkányok? — Hogyan is mondjam, csúnya és ijesztő is volt, csak úgy égetett a szemével. Ahogy nőtt a gyerek, mindig attól féltem, hogy igaza lesz a boszorkányarcúnak. Álmomban meg-megje- lent az ábrázata, nem tudtam kiverni a fejemből. Minden reggel úgy ébredtem, mint akit leöntöttek, csurom vizesen. Várták az első szavát, az első lépéseit Szép volt, a legszebb a faluban. Ha vásárolni mentek a kislánynak, az asszony azt mondta a kereskedőnek: — Nem fontos a legszebbet. Mindig hosszasan válogatott.. ..Úgy megörül neki, ha kibontom előtte, hogy talán el is temethetem benne.” Ilyenkor behunyt szemmel vett el egyet, amelyik a kezébe akadt. négyéves korától sokszor játszott iskolást A KISLÁNY a többi gyerekekkel. Ha estig sem fogyott ki belőle, a szüleinek sem hagyott békét. Napvon várta az iskolát. — Előtte beiratkozás, hazafelé kézen fogva vezettem. — Ereszd el a kézem — mondta —, én már iskolás vagyok. — Szeptemberben leszel csak — csitítottám az örömét, de okos kislány volt. nem lehetett becsapni. Jól tanult, karácsonyra babát kapott. Beszélt hozzá, öltöztette. „Akkor hal meg, amikor a legboldogabb lesz.” —- Kikaptam a kezéből, mert attól féltem, mindjárt megáll a szive. — Még ezután is félt tőle,' hogy bekövetkezik a jóslat? — Minél több örömet szerzett nekünk, annál jobban ettem magam. Az esküvője napján nem mertem elaludni, féltem, hogy eljön érte az asszony, és nem látom többé. Csak néztem őket, szép fiatal pár volt. Jókedvúek, egészségesek. Folyton az járt az eszemben, nem is sejtik, milyen közel lehetnek a halálhoz. Lehajtja a fejét, mintha maga előtt szégyenkezne. Micsoda terhet cipelt, vonszolt magával húsz éven keresztül ez a vékony, meggörnyedt asszony. Húsz évig félt, rettegett, titkáról nem tudott senki, még a férje sem. Húsz évig félt a boldogságtól. Amikor egyik este elé állt a lánya, hogy gyerekük lesz, az asszony megtántorodott. Aztán kihúzta magát, de nem tudott szólni. A mentő majdnem későn jött Alighogy beértek a városba, megszületett a kisgyerek. Az orvos megszólította az asszonyt a folyosón. Kislány lett, három és fél kilóval született, — A lányom, doktor úr kedves, hogy van ? — Jól — mondta röviden az orvos, és egy padra segítette. Két hete. hogy otthon van a gyerek, mamája bement a munkahelyére, hogy elintézze a kelengyét és a szülési segélyt. nyitott AZ ASZTALON a nyitott verses- ________________kötetet akkor láttam meg. amikor felkattintották a villanyt. A könyvjelző mellett csillaggal jelöltek meg egy versszakot: S ose láttam ilyen éjét Feketénél feketébbet. Ver a zápor, tüzes ostor Szabadíts meg a gonosztól! ton termékek: födém, ,BH- és B-elemek, oszlopok, járdalapok, mozaiklapok, valamint a csempe- és parkettáruk, továbbá a nyílászáró szerkezetek körére terjed ki. E munkában részt vesz az ózdi, a mezőcsáti, a mezőkövesdi és a miskolci járási, valamint a sárospataki városi Népi Ellenőrzési Bizottság. , A vásárlók segítségével Ez a vizsgálat — amely a napokban kezdődik el —, közvetlenül és a szó legszorosabb értelmében is, a lakosság, a fogyasztók érdekében, védelmében történik. így tehát természetes, hogy a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság — különösen az első szakaszban — számít mindazok segítségére, akiknek akár a kereskedelemmel, akár az iparral, minőségi vagy árkérdések miatt konfliktusuk támadt, vagy mindezeket illetően a vizsgálatot segítő tapasztalatokkal rendelkeznek. II. P. Az ÉTEX jubileumi kiállítása Miskolcon Részlet a kiállításból: saját finomkonfckciós termék. — Mint mór lapunkban hírt adtunk róla — a felszabadulás negyedszázados évfordulója alkalmával az Északmagyarországi Textiles Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat a Rónai Sándor Művelődési Központ színháztermének előcsarnokában kiállítást rendez. A kiállítást ma délben, 12 órakor, Lelik János, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője nyitja meg. Az ÉTEX lakástextíliáinak, pamut-, selyem-, szövet-, méteráruinak, gyermek-, női és férfikonfekcióinak, illetve saját üzeme finom kon fekciós termékeinek egy részét mutatja be. Szombaton és vasárnap délelőtt 10 és 12 óra között díjtalan tanácsadást tartanak. A vásárlók véleményének megismerése céljából kérdőíveket nyújtanak át a látogatóknak. A kérdőíveket kisorsolják. Az első díj: kabát és ruha. a második díj: kosztüm, a harmadik díj: fehér női ruha. A sorsolást — közjegyző jelenlétében — vasárnap délután, 5 órakor, a helyszínen nyilvánosan tartják meg. Fii un a brigádról Az Ózdi Kohászati Üzemek durvahengerműve II. műszakjának blokksori brigádja csaknem egy éve kapcsolatot tart az NDK-beli Riesai Kohászati Üzem egyik blokksori kollektívájával. A két brigád közötti kapcsolat lényegében akkor fűződött szorossá, amikor az ózdi hengerészek Ernst Tilalmaimról nevezték el kollektívájukat. Az ünnepélyes névadón a német testvérüzem és a brigád képviselői is részt vettek, s ez alkalommal az ózdi hengerészek versenyre hívták a rie- sai blokksori brigádot. Azóta a két brigád szocialista szerződést kötött Ennek értelmében a tagok, kölcsönös látogatások formájában, mór személyes kapcsolatot is létesítenek egymással. A szerződés a munkaversenyen kívül közös kulturális programot is tartalmaz. Ebocn az évben mintegy 40 gyermeknek és felnőttnek biztosítanak külföldi üdültetést. A napokban német filmesek jártak Ózdon, s rövidfilmet készítettek az Ernst Thö'mann- brigád munkájáról, életéről. Hasonlóan filmre viszik a riesai blokksori brigádot is. A felszabadulás 25. évfordulója alkalmával a német televízió mutatja be a filmeket.
