Észak-Magyarország, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-26 / 97. szám

Vasárnap, 1970. ápr. 26. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 Négy éve, 1 966-ban közös lett Korlát, Hernádcéce és Vizsoly tanácsa. Azóta hét végrehajtó bizottsági tag in­tézi a három község ügyes­bajos dolgait. Az elmúlt hé­ten nagy ünnep volt Vizsoly­ban: a három község föld­jein gazdálkodó tsz felvet­te Lenin nevét. A községi ün­nep alkalmával beszélgettünk a vb-tagokkal a községek négyéves fejlődéséről, a ter­vekről. Több gyereknek többet Mestellér József, a Vizsolyi Általános Iskola helyettes igazgatója az oktatást képvi­seli a vb-üléseken. — Körzetesítettük az isko­lákat is — mondotta —, 1968-ban a cécei, tavaly a korláti iskola felső tagozatát „hoztuk be.” — Ezzel felelősséget vállalt magára a körzeti iskola. ..Több gyereknek többet kell nyújtani” — ez volt a yt> és a tantestület állásfoglalása. — Egy korszerű politechni­kai műhelytantermet építünk, 1971—72-es tanévre elkészül. Szeretnénk, ha a tantestület törzsgárdaként dolgozna. A jövő hónapban három peda­góguslakást adunk át. Ez a három és a két meglevő eny­híti a lakásgondokat. Ügy érezzük, a cigánykérdés meg­oldásáért is sokat tettünk. Ma már minden iskoláskorú ci­gánygyerek jár iskolába — mondta Czimbalmos Mihály vb-elnök. Étkezde is lesz? — Tanulószoba is van az iskolában, de ezzel még kpvés szülő ért egyet, mert ránca menza. A tsz szeretne egy étkezdét létrehozni, ahol a ta­nulókon kívül a bejáró dol­gozók is meleg ételhez jut­nának. A vb már többször fog­lalkozott ezzel, de épülethi­ány miatt egyelőre csak el­képzelés — fűzte hozzá Pleszkó József, a tsz párt- szervezetének csúcstitkára. Korlát községet Hanász Ist­ván üzemegységvezető képvi­seli a végrehajtó bizottság­ban. — Van nálunk egy meleg­vizű forrás, a Tapolca. Több évi községfejlesztésből 70 ezer forintot gyűjtöttünk össze, hogy medencét, fürdőt épít­sünk. Épp hozzá akartunk látni a nagy munkához, ami­kor összevonták a tanácsokat. A megtakarított 70 ezer fo­rint így a közös tanács pénz­tárába került. A korlátiak fel­háborodtak, de ma már min­denki nevet az akkori túlzott lelkesedésen. Vizsoly műemlékei A Tapolca forrásban való­ban gyógyvíz van. Az Or­szágos Vízügyi Tudományos Intézet megállapította, hogy a forrás vize kiválóan alkal­mas reumatikus betegségek gyógyítására. De az is kide­rült. hogy medenceépítéshez kevés lett volna a korlátiak pénze. Vigasztalásul húsbol­tot, buszvárótermet, járdát épített a közös tanács Kor­láton. Szabályoztátta a Sze­rencs patak medrét is, amely addig gyakran elöntötte a fa­lut. — Jól jártak a korlátiak — folytatta Hanász István. De azért nem mond le a három község a medenceépítésről sem. Csak kevés még a pén­zünk. Állami támogatást vá­runk. — Ha segítenének nekünk felépíteni a medencét, a többi már a tsz gondja lenne. A vendéglátást, az üzemeltetést ellátná a közös gazdaság — egészítette ki a tsz párttitká­ra, majd a vb-titkár, Mod- veczky László vette át a szót: — Vizsoly szerepel az IBUSZ-programban. Műem­Háromszáz évig nem ismerték Londonban ez évben elár­verezik Rembrandt egyik festményét, amelyet 800 évig nem ismertek fel, mert sú­lyosan megsérült, és rosszul restaurálták. Ez az egyetlen olyan ismert Rembrandt-kép. mely angol embert ábrázol, a rotfiastedi sir John Wittew- rongeről készült, 1637-ben. 1931-ben adták el egy hol­land magán gyűjtőnek. A je­lenlegi tulajdonos a képet visszaküldi Angliába árve­résre, noha a festményért egy magángyűjtő 100 ezer fontot ajánlott fel. Ideiglenes otthonban Az 1972-ben Magyarországon megrendezésre kerülő vadá­szati világkiállítás egyik érdekessége lesz a hazai vadállo­mány „képviselőinek” bemutatása. Ehhez mar most megkezd­ték a reprezentáns példányok befogását. Az íjpuskaval élka- bított vadakat vadaskertekben helyezik el, ahol módszeresen hozzászoktatják őket a zárt környezethez. A veszprémi Kil- tenberger Vadasparkba — mely otthont ad a befogott vadak­nál; — már megérkeztek uz első szépen fejlett példányok. lék-templomunkban 1100-ból való freskót találtak, ott nyomtatták az első magyar bibliát is. Ezenkívül még számos szép látnivaló van itt. Mégsem jönnek az ide­genek. Hiszen még egy presz- szó sincs, ahol megpihenhet­nének. A korláti fördő, Vi­zsoly látnivalói megkövetelik, hogy fellendítsük a környék idegenforgalmát. A vendég­látás megteremtése gyakori témája a vb üléseinek. A végrehajtó bizottsági ta­gok rögtönzött kis értekezle­te is azt bizonyltja, hogy a három község körzetesítése meggondolt, célravezető lépés volt. Hárman többre képesek, mint hajdan, négy évvel ez­előtt külön-külön. Lévay Györgyi Díszoklevél, emlékplakett A keresztesi „Röpülj páva!“ újabb s A Borsod megyei Tanács V. B. a megye kulturális éle­tében kifejtett kiemelkedő tevékenységük elismeréséül, felszabadulásunk 25, évfor­dulója alkalmából öt művé­szeti együttest díszoklevéllel és emlékplakettel tüntetett ki. A televízió felszabadulási népdalversenyén kitűnően szerepelt „Röpülj páva!” énekkarnak és vezetőjének, Engi István karnagynak pén­teken, április " 24-én este nyújtotta át a kitüntetéseket és a tárgyjutalmakat Mező- keresztesen Varga öáborné országgyűlési képviselő; a megyei tanács vb-elnökhe- lyettese. Április végéig a többi négy művészeti csoport, a mező­kövesdi Matyó együttes, az ózdi Liszt Ferenc Művelő­dési Központ tánckara, Aba- újszántó község énekkara, valamint a sárospataki Bod­rog Táncegyüttes is átveszi kitüntetését. Díszoklevéllel tüntette ki a mezőkeresztesi énekkart a Mezőkövesdi járási Tanács V. B. is. Az elismerő oklevél átadására tegnap, 25-én este került sor a járás szocialista brigádjainak V. I. Lenin szü­letése 100. évfordulója tisz­teletére rendezett műsoros vetélkedőjének döntőjén, a A filatéliaalvilága Már megszoktuk, hogy a bélyeglopások szinte állan­dóan szerepelnek a nemzet­közi bűnügyi krónikában, de ezek között is egyedülálló az a vakmerő bünaselekmény. amellyel elrabolták a prágai bélyegmúzeum egyik legfél­tettebb kincsét: Ausztria 1851-ben kibocsátott Mercur- fejes újságbélyegének két­százötvenezer dollárra be­csült, nyolcvanas tömbjét. Egy fiatalember leütötte a teremőri:, társa pedig a tárló felfeszítésével kiemelte abé- lyegritkasjágot. Mint az egész világon előforduló számtalan eset mutatja, az alvilágnak nemcsak az érdeklődése fo­kozódik a bélyegek iránt, hanem párhuzamosan fílaté- liai szakértelme is növekszik. Sőt, az Interpolnak az a vé­leménye, hogy egyes bandái; éppen bélyeglopásra speciali­zálták magukat. Lopás után válogatás Miska, a szépen fejlett vaddisznó lassan kezdi megszokni az ember jelenlétét. Még a rendőri bizottság is meglepődött, amikor megje­lent London kereskedelmi központjának egyik üzlethá­zában, ahol éjszaka két bé- lyegkereskodőt raboltok ki. Az egyik üzlet ajtaját, abla­kait riasztóárammal is fel­szerelték. Ezt úgy kerülték ki, hogy a szomszéd közfalá- nak megbontásával hatolta!; be az irodába. A tettesei; nemcsak betörési, hanem bé­lyegszakértői; is voltak: az olcsó tömegárut otthagyták, az értékeseket pedig kiválo­gatták. Mint egy tekintélyes aukció katalógusa, olyan volt az ellopásra kiszemelt bé- lyegekről készített jegyzékük. A kár meghaladta a 60 ezer fontot. Egy koppenhágai ke­reskedő üzletéből 400 ezer dán korona értékű bélyeget raboltak el, szintén hozzá­értő válogatás Után. Valószínűleg minden idői; legnagyobb bélyegrablása az volt, amikor Dublinben, egy aukciós cég páncélszekrényé­ből elvitték a nemrég el­hunyt Maurice Burrus svájci dohánykirály több millió ér­tékű gyűjteményének tekin­télyes részét, amelyet a cég az örökösöktől megvásárolt. Hogy az értékesítést lehetet­lenné tegyék, két kötetben Idádtól; az ellopott bélyegek katalógusát. Bizonyára ezen okulva később egy londoni bélyegüzlet kifosztásánál a betörők a nyilvántartási könyveket is elvitték, hogy ne állíthassák össze az ello­pott bélyegek pontos jegy­zékét. Később a genfi rend­őrség nagy fogást csinált. Or­gazdasági ügyben nyomoztak, lefogtak egy görög házaspárt, és a házkutatáskor több mil­lió svájci frank értékű bélye­get találtak, amely a Burrus- gyűjteményből származott. Vakmerők voltak azok a tolvajok is, akik néhány év­vel ezelőtt a hannoveri pos­táról loptál; el egy bélyeg­kereskedő részére érkezett, nagy értékű küldeményt. A királyi család * a károsultak között Kiállításokon is eiég gya­koriak a lopások. A világ legnagyobb gyűjteménye az angol királyi család tulajdo­nában van, és egy részét a Buckingham-palota galériá­ján mutatják be a közönség­nek. Ügy látszik, néhány éve az ellenőrzés nem volt töké­letes, mert az egyik vitrin felfeszítósével a szakértő tol­vajnak 40 ezer font értékű, három ritkaságot sikerült el­vinnie. Egy locamoi bélyeg- kiállításon akkor loptak el egy nagy értékű, svájci Idasz- szikus bélyegeikkel ellátott borítékot, amikor a szomszéd helyiségben a kiállítók jutal­mazása folyt, és az örök nagy- része is a díjkiosztást nézte. Néhány éve a Német De­mokratikus Köztársaság pos­tája bélyegsort adott ki, amely a drezdai képtárnak azokat a felbecsülhetetlen ér­tékű festményeit ábrázolta, amelyek a második világhá­borúban eltűntek. Ezzel az eljárással korábban a francia posta kitűnő eredményt ért el. Ügyanis egy múzeumból ellopták Cezanne Kártyások című világhírű festményét. Nem sokkal később, egy bé­lyegsorban ennek a festmény­nek a reprodukciója is meg­jelent. Az ilyen, példátlanul nagy számú „körözvénynek” meglelt a hatása: a bélyeg valóban hozzásegített a re­mekmű megkerüléséhez. Ro­mániában fordított, eset tör­tént. Egy bélyegsorban szere­pelt Tizian Ecee homo című festménye. Néhány hét múlva a Sibiu múzeumból ellopták az eredeti művet. A posta igazán nem számíthatott ró, hogy a bélyeg ekkora „ér­deklődést” kelt a festmény iránt. /Vem ismerte fel A filatéliai bűnügyi kró­nika egy-két olyan esetet is tud, amikor a tolvaj nem is­merte fel, milyen kincshez jutott. Az angol főváros Wa­terloo pályaudvarán egy fiatalember bőröndöt lopott, de még aznap a következő dühös levél kíséretében küld­te el a rendőrség címére: „Ruhákat kérést""", nem holmi bélyegeket. Adják visz- sza tulajdonosának”. A ha­marosan kézre került tolvaj elájult, amikor a rendőrségen megtudta, hogy a „holmi bé­lyegeknek” milyen óriási ér­tékük volt. Az ausztráliai Dobboban egy bélyegkeresfce- dőtől ellopták az 1920. évi első Anglia—Ausztrália re- pülöposta egyik borítékját, rajta az utat megörökítő kü­lönleges bélyeggel és bélyeg­zővel. A tolvaj leáztatta a bé­lyeget, nem tudva, hogy ezzel értéke minimálisra csökkent. Befejezésül említsük mqg: előfordult, valaki azért ke­rült a rendőrségre, mert pénz nélkül akart értékes gyűjte­ményhez jutni. Egy angol fiatalember az egyik londoni napilapban hirdetést, adott fel, a következő szöveggel: ..Jó családból származó, két­millió font hozománnyál ren­delkező, húszéves, csinosnak mondott leányomat férjhez adnám”. Érthető, hogy a csá­bító hirdetésnek frappáns ha­tása lett A világ minden tá­járól, ezrével érkeztek a vá­laszok, pályázva a gazdag leányzó kezére, és az élelmes fiatalember a borítékon levő bélyegek révén pompás gyűj­teményhez jutott De nem sokáig élvezhette, mert a rendőrség lefülelte. Mezőkövesdi Művelődési Központ színháztermében. A döntőbe jutott hét mező­kövesdi, mezokeresztesi, me- zőnagymihályi, illetve szo- molyai szocialista brigád számára adott ünnepi mű­sorban a „Röpülj páva!” fér­fikóruson kívül fellépett a tv-verseny több győztese: a Decsi Művelődési Ház ka­marakórusa és tamburaze- nekara. Ferencz Éva, Gál Ká- rolyné és Lipták Ágnes, a művelődési központ népi ze­nekarának kíséretével. A mezőkeresztesiek siker­sorozata folytatódik: meghí­vást kaptak a május köze­pén, Budapesten megrende­zendő országos népművelési konferencia részvevődnél; Nemzeti Színház-beli ünnepi estjére. Gömbakácok Az aggteleki úttörőcsapat tagjai és KISZ'-fiataljai az elmúlt két vasárnap szinte egyemberként dolgoztak. A kis község központjában levő parkot körülkerítették, a fő­utcán száz gömbakácfácslMt ültettek be a földbe. A leen­dő sportpálya környékét is megszépítették: mintegy öt­száz nyárfacsemetét ültettek a kialakítandó pálya köré. A jócskák egy részét pedig úgy ültették el, hogy a leozöltük levő utacskák kis sétányok legyenek. A fiatalok lelkes munkája az egész község örömét szol- gáljOy hiszen tevékenységük, munkájuk eredményeként szebbé, vonzóbbá vált a Kis lcözség és a barlang környé­ke. A malacsütő Furcsamód lesz az ember­ből mester, példázza Mezei Albert. Berci bácsi esete. Mert nemcsak mesterlevél­lel lehet mester az emberfia. Berci bácsi mesélt „inasévei- röl”, én meg hallgattam, mi­vel evéssel foglalatoskod­tam. Márpedig, ha valamifé­le kiváncsiskodásból abbaha­gyom az étkezést, félretolom a malacsiUttcl terhes tányért, az öreg megsértődhet, jogo­san, hiszen éppen az ő főztjé­ből falatoztam. — Ügy négy-öt éve lehe­tett, hogy Mikulás előtt el­határoztam, meglepem a fő­nökömet — mesélte Berci bá­csi, a mezőkövesdi termelö- szövetkezet brigádvezetője, aki az első ötszázas szarvas­marha-istállóban dolgozik. Mivel állattenyésztő, nyil­vánvaló lett mindjárt, hogy az említett főnök a tsz állat- tenyésztésének irányítója volt, és hogy Miklós névre keresztelték, az világosan ki­derült az öreg Mezei elbeszé­léséből. — Névnapja volt. meg is hívott. No, mondom, meg­lepem a főnököm egy kis malacsülttel, pontosabban sült malaccal, mivelhogy volt az idő tájt egy köldök- sérves malacunk. Miközben Berci bácsi első malacsütésének történetet taglalta, én még mindig a. tányéromon pironkodó sül­tei vallattam, és fenemód íz­lett, nagyokat haraptam hoz­zá a fehér kenyérből és ubor­kából. — Ez nem az igazi — je­gyezte meg Berci bácsi mert sürgettek, siettettek a vendégek miatt. Még vagy fél órát sülhetett volna, hogy jó legyen. Miután kifejeztem, hogy így is fenséges, ő pedig ki- dohogia magát a siettetés miatt, a történet is folytató­dott. — Akkoriban még nem ér­tettem a malacsütéshez, csak hallottam, hogy van ilyen. Ha más meg tudta sütni... Mcglékeltem, megtűzdeltem, szalonnával, aztán amikor el­készült, piros-ropogósra sült. elvittem a névnapra. A ba­ráti koccintáson pedig ott volt az elnök is. Mondanom sem kell, mindenkinek na­gyon ízlett, kiváltképpen az elnöknek, aki még a feleségé­nek is lekanyarított egy da­rabot, hogy „ilyet még úgy­sem evett”. Ez tehát Mezei András el­ső malacsütésének igaz törté­nete. Azóta is Berci bácsi sü­ti a malacot, Vagy malaco­kat, reprezentatív alkalmak­kor a tsz-ben. Az eltelt évek alatt „mester” lett benne. — Aztán hogyan készül a finom sült malac? — kérdez­tem. Es Berci bácsi, a malac- sütő el is magyarázta. Egy óra kopózás után két és fél. három óráig kell sütni. Belül fűszerezi, sózza. kívül zsíroz­za a finom malackát... ja. igen, és kívülről sózni nem szabad, mert felpattogzik a bőre, márpedig azt illik tud­ni, hogy csak ropogósra, pi­rosra sült bőrrel igazi a ma­lacsült.. Nyitray Pcter Végrehajtó bizottsági tagok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom