Észak-Magyarország, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-17 / 89. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 2 Péntek, 1970. április 17. Hz SZKP KB nájis elsejei jelszavai Közzétették az SZKP Központi Bizottságának május elsejei jelszavait. A jelszavak éltetik a marxizmus—leniniz- rnust, Lenint — Marx és Engels forradalmi tanításának zseniális folytatóját, a nagy szovjet népet, a hősi munkásosztályt és kolhozparasztságot, a népi értelmiséget, valamint a Szovjetunió népeinek testvéri barátságát. —• Éljen a Szovjetunió Kommunista Pártja, amely megtorpanás nélkül vezeti a szovjet népet a lenini úton a kommunizmus győzelme felé! — hangzik az egyik jelszó. Az SZKP Központi Bizottságának jelszavai testvéri üdvözletei tolmácsolnak a kommunista és munkáspártoknak. — A marxizmus— leninizmus és a proletár internacionalizmus alapján erősödjék a világ kommunistáinak egysége és összefor- rottsága! — hangoztatja az egyik jelszó. Az SZKP Központi Bizottsága testvéri üdvözletét küldi a szocialista országok népeinek, a bátor vietnami népnek, amely hősiesen harcol az amerikai imperializmus agressziója ellen, hazájának szabadságáért és függetlenségéért. Az SZKP Központi Bizottsága felhívta a világ népeit, hogy határozottan követeljék az Egyesült Államoktól a délkelet-ázsiai agresszív cselszövések és - a vietnami nép ellen folytatott barbár háború beszüntetését, törekedjenek az izraeli agresszió megszüntetésére a Közel-Keleten. Az egyik jelszó hangoztatja: „Éljen a Szovjetunió lenini külpolitikája, amely a népek közötti békét és barátságot szolgálja, és előmozdítja az antiimperialista és békeszerető erők összefogását a reakció és a háború elleni küzdelemben. Kiállítás Leninről Április 18-án, déli 12 órakor nyitják meg a Rónai Sándor Művelődési Központ színháztermének előcsarnokában a Lenin 1870—1970 című kiállítást. A Szovjetunió budapesti nagykövetségétől kapott reprezentatív anyag' jó néhány olyan korabeli dokumentumot, fényképet is tartalmaz, amely korábban alig, vagy egyáltalán nem volt ismert hazánkban. A megyei művelődési központ által megrendezett kiállítás szinte nyomon követi a munkásmozgalom vezéralakjának egész életét, s hű képet nyújt a proletárforradalom eseményeiről is. A kiállítást No- vák József, a városi pártbizottság végrehajtó bizottságának tagja nyitja meg. ( Örömünnep Cserépfalun r Óvoda - társadalmi összefogásból Meghalt Veres Péter Cserépfalu lakosai közül nagyon sokan elmentek tegnap, április 16-án délután a kis mezőkövesdi járási község legújabb létesítményének, az óvodának átadási ünnepségére. Évtizedes ólom vált valóra végre: először indul óvodai csoport Cserépfaluban. Ahhoz, hogy ezt a szép napot megérjék, szinte mindenki tett valamit. A községi és a járási tanács, a párt- bizottság. a tömegszervezetek vezetői és képviselői, ahol, és amikor csak lehetett, mindig szóvá tették a cserépfalui asszonyok gondját. Az elmúlt esztendő szeptemberében pedig egy országos jelentőségű szövetkezeti tanácskozáson Fehér Lajosné, az Országos Szövetkezeti Nőbizottság akkori elnöke vetette fel a gondolatot: mi lenne, ha társadalmi összefogással megépítenék az óvodát. A szavakat tettek követték. A tanács csakúgy segítette a megvalósítást, mint a helybeli termelőszövetkezet, a Mezőkövesd és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet. az erdőgazdaság, a honvédség. Társadalmi munkával hozzájárultak a község lakói és pedasógusai is. A kis megnyitó ünnepségen ezt az áldozatos munkát, egy falu életében jelentős változást hozó társadalmi összefogást méltatta Tusay Dénes, a járási tanács vb-elnökhe- lyettese. A falu örömében osztozott Juhász Péter a járási pártbizottság titkára, Bucskó Mihály, a járási tanács vb-elnöke, Németh Imre országgyűlési képviselő és Hegyi Imre, a népfront megyei titkára is. S ott voltak azon szervek képviselői, vezetői. akik mind-mind hozzájárultak Cserépfalu újabb gazdagodásához. Az óvoda bejáratán a nemzeti színű szalagot Fehér Lajosné. a TOT főmunkatársa vágta el. Ezzel mintegy jelképesen átadta annak a harminc gyereknek a szép kis óvodát, akiknek ezentúl napközi otthona lesz. A tervek szerint május első napján már a valóságban is a birtokukba vehetik az apróságok. Cs. A. Lehoczky Alfréd: A háború vége 3. Irány: Berlin A szovjet hadvezetés a dunántúli hadműveletek befejezésével párhuzamosan előkészületeket tett a Berlin elleni közvetlen támadás megindítására. A legfelsőbb főparancsnokság főhadiszállásán április 1. és S. között értekezletet tartottak, amelyet Sztálin közvetlenül vezetett, s azon részt vettek a front főparancsnokai, Zsukov és Konyev marsallok is. A tanácskozáson elfogadták a frontparancsnokok által előterjesztett terveket. A támadás terve A hadműveleti tervek szerint a szovjet csapatoknak hatalmas frontális csapásokkal át kellett törni az ellenség védelmét, a csapatokat elszigetelt részekre kellett szabdalni, majd Berlint elfoglalva az Elbánál egyesülni kellett a szövetséges csapatokkal. A hadműveletek végrehajtására három hadseregcsoportot rendeltek. Az 1. Belorusz Front (parancsnoka Zsukov marsall) feladata volt a támadás Berlin irányába történő megindítása és legkésőbb a hadműveletek 12—15. napján a főváros elfoglalása. Elhatározták, hogy a főcsapást négy összfegyvernemi és két harckocsi-hadsereggel a Küstrin- től délre levő oderai hídfőből mérik. A támadás továbbfejlesztése^ front második lépcsőjének hadseregeire várt. A főcsapás támogatására északról és délről két kisegítő támadást terveztek. Az 1. Ukrán Front Konyev marsall parancsnoksága alatt az ellenfél ellenállását zúzza szét Cottbus körzetében, s Berlintől délre (a hadműveletek 10—12. napján) birtokba kellett venniük a Beelitz— Wittenberg terepszakaszt, majd az Elba vonalát Drezdáig. Innen Lipcse irányában kellett támadniuk. A 2. Belorusz Front (parancsnoka Rokoszovszkij marsall) feladata az Oderán átkelve a németek stettini csoportosításának megsemmisítése volt. A hadműveletek 12—15. napján el kellett érniük az anklam—wittenbergi terepszakaszt. A támadás kezdetét április 16-ára tűzték ki Életének 74. évében, rövid betegség után, csütörtökön elhunyt Veres Péter Kos3uth-díjas író, országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Országos Elnökségének tagja, a Magyar Írók Szövetségének választmányi tagja. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Művelődésügyi Minisztérium és a Magyar Írók Szövetsége saját halottjának tekinti. A temetésről később intézkednek. vékenységével a magyar próza egyik jelentős — szerte a világban ismert és olvasott —- egyéniségévé vált. Katonaként az első világháborúban a debreceni 3-as honvéd gyalogezredhez került, egy évet töltött az olasz fronton a Piavenál. 1918 novemberében — miután hazakerült a frontról — beállt a Károlyi-féle köztársasági hadseregbe, ahonnan 1919 márciusában szerelt le. Részt vett — március 21-én — a Magyar Tanácsköztársaság megalakításában; a balmazújvárosi földosztó bizottság, majd a községi munkástanács és direktórium tagja lett. A proletárdiktatúra elfojtása után internálták; 1920 novemberében a Tanácsköztársaság szolgálatában végzett munkájáért DebVeres Péter Balmazújvárosban született, 1897. január 6-án. Több évtizedes írói terecenben az ellenforradalmi törvényszék egyévi fogházra ítélte. Budapesten rejtőzködve érte a felszabadulás. Nyomban bekapcsolódott a politikai, életbe. Debrecenben részt vett a Nemzeti-Paraszt párt megalapításában, amelynek 1945 és 1949 között országos elnökeként fejtett ki aktív tevékenységet. Amikor 1945 márciusában az ország politikai vezetői előkészítették a földreform-rendeletet, a végrehajtásra a kormány országos földbirtokrendező tanácsot szervezett, s ennek elnökévé Veres Pétert nevezték ki. Később (1947—1948) újjáépítési, illetve honvédelmi miniszter volt. 1945 óta országgyűlési képviselő volt, 1954—1956 között az írószövetség elnöke. 1950-ben és 1952-ben kapott Kossuth-díjat. Kétszer kapta meg a munkaérdemrend kitüntetést. A felszabadulás 25. évfordulója alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendjével tűn-, tették ki. Elhunyt Váci Mihály Hanoiból érkezett a tragikus hír, csütörtökön elhunyt Váci Mihály, Kossuth-díjas költő, aki magyar kulturális delegáció tagjaként tartózkodott Vietnamban. Negyvenhat éves volt, országgyűlési képviselő, az „Új írás” szerkesztője. Váci Mihályt a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Művelődésügyi Minisztérium cs a Magyar írók Szövetsége saját halottjának tekinti. A magyar irodalom kiváló személyiségétől Hanoiban pénteken vesznek búcsút gyászszertartáson a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya kulturális kapcsolatok bizottsága és a hanoi magyar nagykövetség vezetői és munkatársai. Intézkedés történt a kohó'holttestének hazaszállításáról. Március 26-án érkezett a VDK fővárosába a magyar delegációval Váci Mihály, s hirtelen megbetegedett. Azonnal kórházba szállították, ahol megállapították, hogy váratlanul fellépett magas vérnyomása következtében agyvérzés érte. A vietnami orvosok mindent elkövettek meggyógyításáért, biztosították számára a szükséges kezelést. Három nap múlva visszanyerte eszméletét és állapotában átmeneti javulás következett be. Április 7-én azonban vérnyomása ismét felszökött, és újabb agyvérzést kapott. Többé nem nyerte vissza ön-' tudatát. Az orvosok megfeszített munkája, több órás küzdelme sem tudta megmenteni Váci Mihály életét. Nyíregyházán született a költő, 1924-ben. Apja vasúti munkás volt. Tanítóképzőben végezte tanulmányait, s aztán éveken át tanyai pedagógusként működött. Volt kollégiumvezető, megyei tanácsi előadó. 1950-től, az akkori Közoktatásügyi Minisztériumban. majd a Tankönyv- kiadónál dolgozott 19C0-ban az Élet és Irodalom munkatársa lett, 1961-től az Oj írás szerkesztő bizottságának tagja, később a folyóirat szerkesztője. Szabolcs megyében kapta 1963 óta betöltött országgyűlési képviselői megbízatását. Tollával, alkotói munkásságával politikus költővé, pártos közéleti alakjává vált a mai magyar irodalomnak. Első verseivel 1955-ben jelentkezett, ugyanekkor adta közre „Ereszalja” című debütáló kötetét is. Az 1962- ben kapott József Attila-dfj után, a szocialista magyar irodalom terén kifejtett tevékenységéért 1965-ben tüntették ki Kossuth-díjjaL A szovjet támadást összehangolták a nyugati szövetségesek támadási tervével. Sztálin április 1-én F.isenho- wer tábornoknak válaszolva leszögezte: „Az ön terve, amely a szovjet csapatoknak és az önök csapatainak egyesülése útján a német erők szétdarabolását igyelcszik biztosítani, teljesen egybeesik a szovjet főparancsnokság tervével.” Erők összpontosítása A szovjet hadvezetés a támadás gyors sikere érdekében nagy erőket összpontosított a frontszakaszra. A három hadseregcsoport a támadás megkezdésekor összesen 2,5 millió főt számlált, és 41 609 löveggel és aknavetővel, 6250 harckocsival és rohamlöveggel, továbbá 7500 harci repülőgéppel' rendelkezett. így a frontszakaszon a szovjet csapatok élőerőben 2,5-szeres, tüzérségben 4-szeres, harckocsikban és aknavetőkben 4,1-szeres, légierőkben pedig 2,3-szeres fölényben voltak. A német védelemben általában 9 km-es frontszakasz jutott egy hadosztályra. A lö- veg. és aknavető-sűrűség arcvonal-kilométerenként 17,3 egységet tett ki. A várható főcsapás irányában (Küstrin —Berlin vonalán) azonban egy-egy kilométerre 66 löveg és 17 harckocsi jutott. Az 1. Belorusz Front támadása mintegy 170 km-es szakaszt ölelt fel. (Korábban 320 kilométert.) A fő erőket természetesen Küstrin térségébe összpontosították, mely mintegy 44 km-es szakaszt tett ki. A legfontosabb szakaszon 9—9 kilométeres sávra egy-egy hadsereget számítottak, míg további két hadsereg egy-egy 13 kilométeres sávban támadott. Az 1. Ukrán Frontra 34 km-es szakasz jutott. Egy- egy hadsereg 10—13 km-es szakaszon támadott. Az áttörést egy 8 kilométeres szakaszon szándékozták megindítani. A 2. Belorusz Front szakaszán a támadás megindítását néhány nappal későbbre időzítették, mert az erők átcsoportosítását csak április 18-án fejezték be. Kígyóinak a fényszórók Az 1. Ukrán Front tüzérségi előkészítését 2 óra 45 perc időtartamra tervezték. Ebből 40 perc a folyón való átkelésre, 60 perc az átkelés kísérésére, 45 perc pedig a • roham előkészítésére állt rendelkezésre. A front szakaszán általában 250 löveg és aknavető esett egy kilométerre, de a csapásmérő csoportosítás hadseregeinél ezernél több sorozatvető (Katyusa) is működött, amelyek egyetlen össztűzzel 18 500 különböző űrméretű aknát lőhettek ki. A szovjet hadvezetés nagy figyelmet fordított a katonák harci szellemének fokozására. A hadműveletek előkészítésének időszakában több mint 17 ezer fő lépett be a párt soraiba, A hadműveletek megkezdése előtt (április 14—15-én) több kisebb áttörést, harci felderítést hajtottak végre a frontszakaszon. Az egyik felderítő egység 5 kilométerre benyomult a német vonalakba, sok értékes adatot sze-'. rezve. Tény: ilyen nagy erőket a második világháború talán egyetlen támadásánál sem összpontosítottak. Április 16-án virradat előtt két órával moszkvai' idő szerint hajnali 5 órakor — hatalmas tüzérségi előkészítés kezdődött. A tüzérségi előkészítés befejezése előtt három perccel, előre meghatározott időben, külön jelre (egy fényszóró függőleges irányú fénysugara) a fő támadási szakaszon 143 légvédelmi fényszórót irányítottak a német arcvonal állásaira, s e fényözön védelme- alatt a gyalogság — a közvetlen támadásra rendelt harckocsik fedezete mellett — rohamra indult. A támadás megindulásával egyidőben a tüzérség a tüzet a védelem mélyebb pontjaira helyezte át. A fasiszta védelmet megbénította a tüzérségi előkészítés és a fényszórók fedezete alatt indított éjszakai roham. Reggel 7 órára csaknem az egész frontszakaszon sikeresen áttörték Ft védelmet. (Következik: A nyugati front) Lfmfn Bie-díjasok A nemzetközi Lenin Békedíjakat az 1968—69-es évekre hét kiváló békeharcosnak — különböző országok állampolgárainak — ítélték oda. Nemzetközi Lenin Békedíjjal tüntették ki: Ludvik Svobodát. Csehszlovákia elnökét, Linus Pauling amerikai vegyésztudóst, Safieh Ahmed El-sejket, a Szudáni Szakszervezeti Szövetség főtitkárát. Jarosluw Iwaskie- wicz lengyel írót, Akira Ivait, a Japán Szakszervezeti Főtanács (Sohyo) főtitkárát, Bertíl Svanström svéd újságírót és Khaled Mohieddin újságírót, az Egyesült Arab Köztársaság Béketanácsának főtitkárát. Tájékoztató elnökhelyetteseknek Varga Gáborné, a megyei tanács vb-elnökhelyettese április 14-én tájékoztató jellegű munkaértekezletet tartott a művelődésügy és az egészségügy felett felügyeletet gyakorló járási elnökhelyetteseknek. A munkaértekezleten több, időszerű oktatásügyi feladatról esett szó. Így például a körzetesítéssel kapcsolatos, még hátralevő feladatokat beszélték meg, és azokat az elképzeléseket, amelyekkel a megye pedagógusainak lakás és életkörülményeit kívánják javítani. Értékelték a jubileumok tiszteletére megrendezett ünnepségeket, és a már véget ért járási pedagógiai napok tapasztalataik
